Az egyik legjelentősebb kiadó története

Aki kedveli a vasárnapi betűtörténeti sorozatunkat, az minden bizonnyal a mai cikkünket is szeretni fogja. A tizenkilencedik - huszadik század fordulójának egyik legjelentősebb kiadó vállalata a Kner kiadó volt, melyet az apa Kner Izidor alapított és Kner Imre a fia vezetett tovább.

Érdekessége nem is abban rejlett, hogy családi vállalkozás volt, hanem abban, hogy folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kor egyik legjobb magyar kiadója volt és kiváló grafikusokkal, könyvtervezőkkel dolgoztak együtt és Kozma Lajos építésszel is. 

imre_izidor.jpg

Kner Izidor nyomdász, tipográfus Gyomán született 1860. február 5-én és halt meg 1935. augusztus 19-én.

Munkásságának alapelve az volt, hogy a felkészült, jó tipográfus csupán betűből is tud remek könyvet készíteni. 

Úgy tartjuk számon a magyar nyomdászat, könyvkötészet és kiadás történetében, mint olyan kiemelkedő személyiséget, aki munkásságával iskolát teremtett, aki által kiadott és gondozott könyvek megjelenésére, mai napig példaként tekintünk.

Fia Kner Imre követte ebben a gyönyörű, ám nehéz szakmában. Kner Izidor zsidó származású vándor könyvkötő családból származott. Édesapja Kner Sámuel könyvkötőként kereste a kenyerét, fia a szakmai alapokat tőle tanulta, míg édesanyja egy gyomai cipészmester lánya volt. 

kner_izidor_kiadvanya_1918_debreceni_egyetem_es_nemzeti_konyvtar.JPG

Ismereteire önképzéssel és a szakmai kérdések iránti folyamatos érdeklődéssel, tanulással tett szert.

Inaséveit, mely minden hozzá hasonló korú fiú életének része volt, 1873-ban kezdte, Jász-Nagykun Szolnok vármegye egy műhelyében.

Később, szinte az egész akkori történelmi Magyarország területén dolgozott, így Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán, a székesfehérvári Számmer-nyomdában és Aradon is.

Országjárása közben megszerzett szakmai tapasztalata a saját tudásán kívül ahhoz is hozzásegítette, hogy széles látókörűvé váljon és a nyomdája majdan betöltse azt a szerepet, ami a magyar kultúrában később mély nyomot hagyott.

kner15.jpg

Tapasztalatai megszerzése után, saját vállalkozását Gyomán indította el 1882 júniusában, ahol kezdetben csak maga dolgozott és ehhez takarékpénztári kölcsönre volt szüksége.

Első felszerelése nem volt túl nagy különlegesség, egy egyszerű nyomdagép és egy szerény betűkészlet, továbbá valamennyi papír.

Szorgalmának meglett a jutalma, a XIX. század végi Magyarországon kicsiről is lehetett sokra jutni kitartással. Hat év alatt, vagyis 1888-ban sikerült elérnie azt, hogy a Magyar Nyomdászok évkönyve, Kner vállalkozását már segédet is foglalkoztató műhelyként említse.

ropke_3.jpg

Kner Izidor 1889-ben nősült meg, Netter Kornéliát, egy gabonakereskedő lányát vette feleségül, aki Mokrinból származott. Szokták mondani, hogy egy jó vállalkozáshoz szükséges a kitartás és a szorgalom, de nem ártanak az anyagiak sem, így a háromezer forint hozomány, amit a felesége révén a házassággal kapott, nagy mértékben elősegítette a nyomdája fejlődését.

Családi élete is szépen kiteljesedett, mert házasságukból összesen hat gyermek született. Lajos nevű fiúk még gyermekkorában meghalt. További gyermekeik Kner Imre, a későbbi tipográfus, aki édesapját követte a szakmában és családi vállalkozásban, valamint Kner Endre, Kner Albert, Knert Erzsébet és Kner Ilona.

160px-kner_ropke_lapok.jpg

Kner Izidor az első jó minőségű és teljesítményű nyomdagépét 1890-ben vásárolta meg. Nagyobb nyomdákhoz hasonlóan beraktározta az állandóan használt nyomtatványokat, de összegyűjtötte az érvényben lévő nyomtatványmintákat is.

Az első 1892-ben kiadott lista alapján megtudhatjuk, hogy az százhetven tételt tartalmazott. 1898-ban már ezerötszáz nyomtatvánnyal foglalkozott. Szintén ennek az  évnek a summája a kétszázhatvanöt oldalas Közigazgatási Mintatár.

A tizenkilencedik és huszadik század fordulójára úgy tekintünk, mint a magyar könyvillusztráció, könyvgrafika és tipográfia aranykorára.

160px-kner_symbol.jpg

Soha nem látott gazdagság jellemezte ezt a kort a kiadványok minőségében, megjelenésében, betűtípusaiban, nem utolsósorban az a lehetőség is rendelkezésre állt a művészeknek, hogy megmutassák a bennük rejlő képességeket a tervezéssel.

Kner Izidor számára, a Fülep Lajos művészettörténésszel és művészetfilozófussal való ismeretség nagy előrelépést jelentett a szakmai fejlődésében.

Ő ugyanis korábban a klasszikus tipográfia értékrendjében hitt, Fülep Lajos szemléletét megismerve viszont találkozhatott azzal a korszellemmel és kultúrával, ami ugyan puritán volt, de a modernizmust közvetlenül megelőzte.

220px-kner_exlibris.jpg

Kner számára saját műveltségéből kiindulva és szellemi segítője révén a betű lett a tipográfiája fő kifejező eszköze, vagyis munkássága révén a barokk kor betűművészeinek: Caslon, Baskerville, Bodoni szemlélete élt tovább modernizált formában, akik olyan magas szintre fejlesztették az elegáns megjelenést, a tiszta betűképet és a hófehér, jó minőségű papírt. 

Nyomdáját 1882-ben alapította, ami a XIX. század végi Magyarország legtekintélyesebbjének számított. Ott 1907-től már, mint műszaki vezető dolgozott. Kiadványaik magas színvonalúak, jó minőségűek voltak, a kultúra minden területét felölelték.

A magyar értelmiség köreiben nagyon kedveltek voltak köteteik. Szerény és visszafogott díszítés jellemezte könyveit, amik nem vonták el a figyelmet a lényegről, az értékes tartalomról. Szépséges műveik mind a mai napig magas áron cserélnek gazdát a könyvárveréseken.

220px-kner_imre.jpg

Kner Imre, Izidor fia (1890-1944) a szecesszió nyomdokain indult el munkásságában, 1905-től. Németországban, Lipcsében végezte tanulmányait, az említett évben készítette el iskolai vizsgamunkáját.

Munkásságát több korszakra bontjuk, amelyek a legjobban jellemzik a Kner Nyomda akkori működését.

Szecessziós

A szecessziós időszak a Kner Nyomda 1906-1907 között megjelent művein tűnik fel. A Kozma Lajossal való együttműködés az ő grafikai tervezését jelentette. Kozma 1907-től a szecesszió jegyében alkotott, a német geometrikus szellemiség nyomán.

Kner Imre előzőleg Lipcsében járt, ahol tanulmányait folytatta, amikor hazajött új épületet építettek és a nyomdában a kor legmodernebb gépeit kezdték el használni.

A könyvkészítés így a kézi megmunkálás helyett immár, gépi előállítás szerint történt. 

almanach_1.jpg

Fontos volt a geometrikus formavilág a tipográfiai megjelenésben. Többek között Balázs Béla verseskötetének címlapján. 

1911-ben jelent meg, Erdős Renée: János tanítvány című színjátéka, aminek kiadását Kner Izidor kísérletnek szánta. A szempontok a következők voltak:

  1. egyszerű kiállítás,                  
  2. jó minőségű papír,
  3. tiszta fekete nyomtatás – akár a barokk kor tipográfusai szerint megfogalmazott elvekben.                                                           3_060a.jpg   

Barokk

Nagyon fontos Kner Izidornak és Imrének a Kozma Lajossal való szakmai együttműködése. 1917-ben ismerkedtek meg, a közös munkájuk nyomán született a gyomai Kner nyomda egyedülálló tipográfiai sorozata, ami mintegy negyven kötet díszítését jelentette. 

kner.PNG

Sok könyv díszét, címlapját tervezték együtt, vagyis Kozma Lajos a közös elvek alapján. Híres a Kner nyomda Kner-Kozma barokk korszaka. Az 1920-ban létrehozott tipográfiájának az volt a célja, hogy megvalósítsa a szép magyar könyvet. Kozma Lajos tervezésében számos fametszet és barokk könyvdísz készült. 

Kner és Kozma, nem a díszek miatt választották a barokk kort hanem, mert ebben a stílusban találták meg az értelmes, kifejező, áttekinthető szövegelrendezést, a tartalom megfelelő tolmácsolását.

230px-reszvenyjegy_kner_nyomda.JPG

Figyelembe vették a szöveg gondolatmenetét, hangsúlyait, logikai felépítését.

Az illusztrációkat és a címlapokat, a klasszicista és a barokk hagyományok architektonikus felépítése szerint hangsúlyozták.

balazs_bela_fabol_faragott_kiralyfi_borito.jpg

Fontos művek, amit ebben a korszakban alkottak: Három csöppke könyvecske című sorozat. Az AlmanachMonumenta Literarum, vagy a Kner-Klasszikusok. 

Knernek dolgoztak még Lesznai Anna költőnő, grafikus, Geiger Richárd a festő, Berény Róbert festőművész és Gróf Bánffy Miklós erdélyi nemes, magyar külügyminiszter, grafikus, író. 

kner_izidor_pajzan_aforizmai.jpg

Klasszicista

Ebben a korszakban erős kontrasztokat használtak és a díszek elvesztették a jelentőségüket. Egyszerűbb, fegyelmezettebb megjelenés és kompozíció vált fontossá.

Felfedezték és használni kezdték Giambattista Bodoni olasz betűmetsző, híres klasszicista betűtípusát. A térbeliség illúzióját, sokféle típusból állították össze, erős ritkítás és tagolás jellemezte, áttekinthetőbbé és levegősebbé váltak a címlapok a korábbiakhoz képest. 

kner_nyomdaipari_muzeum_eredetileg_knerek_lakohaza_gyoman_nepies_barokk_stilusban_tervezte_kozma_lajos_1925-ben_forras_kner_nyomdaipari_muzeum.jpg

Ebben az időszakban kezdték el a margókat használni, ami fontos a tipográfiai megjelenés szempontjából. A margók segítségével megnőtt a tér, a sorok és a szöveg körül is. Egyik híres példája volt ennek a tipográfiának: Az örök Goethe című kiadvány és a Magyar Bibliofil Társaság könyvei.

A népies barokk stílusú házat a Kner családnak Gyomán, Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma. Gyomán korszerű gépekkel működik a Kner nyomda modern formája. 

Kocsis Nagy Noémi

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr3012441343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása