Az újkáposztának most van szezonja; ilyenkor csuklóból veri az oly népszerű "görög salátát", hiszen a paradicsom még bőven nincs topon. Az újkáposzta, pontosabban új fejes káposzta sokkal közelebb áll a fejes salátához, mint az ősszel és télen kapható tömör fejű, fehér érett káposztához - persze felhasználás szempontjából. Ne söpörjük el: mondván a káposzta az csak káposzta!

Még márciusban kiderült, hogy tárkony szépen áttelelt a lépcsőházban, olyannyira, hogy már metszésre szorult. Úgy tűnik egyszerre nő, ami összetartozik. Finom fehérborecetet kikevertem kevés sóval, őrölt korianderrel, őrölt köménnyel és őrölt ánizzsal. Ezek mindegyike jól passzol a káposztához és a tárkonyhoz. A káposztát felcsíkoztam, a sajtot apró darabokra vágtam. A friss kecskesajt klasszikus tavaszi csemege, pikáns háttérízzel. A tárkony levele hamara megbarnul, ha megsérül: szóval óvatosan kell bánni vele. Összevágni pedig szükségtelen; a leveleket egészben szedtem le a szárról, így kevertem a salátába. A szárakat összevágtam és kevés borecetbe raktam, hogy ízesítse a következő adag káposztasalátához a borecetet. Az alapanyagokat összekevertem, a tetejére pár szem házi savanyított egrest raktam.