Megújuló energiapiaci projektfejlesztőkként aggodalmakkal telve figyeljük a keleti szomszédunkban zajló háborút. A magánemberként megélt félelembe piaci, üzleti aggályok vegyülnek, s biztosak vagyunk benne, hogy ezzel nem vagyunk egyedül. Az első reakciónk az Európában hosszú évtizedek óta példátlan nemzetközi konfliktusra a tönkrement emberi életek, a háborús övezetben élő lakosság sorsa fölötti együttérzés volt. Ezt követte a saját biztonságérzet megrendülése: vajon begyűrűzik-e hozzánk is a háború, és milyen mélységben fog bennünket érinteni? Milyen mértékben rendezi át a megújuló energia projektek eddig ismert terepét az orosz-ukrán konfliktus?

Pár hónapja már a BÉT XTend piacán is elérhetők olyan részvények, melyek mögött kifejezetten napenergiából származó villamosenergiát termelő vállalat áll. A tőzsdén újdonságnak számító naperőmű-részvények a kibocsátást követően látványos rallyval debütáltak, majd a kibocsátási értékhez közeli szintre estek vissza.

Szolárbirka bámul a napelemsorok közül (2021. március)

Naperőmű-tulajdonosok saját bőrükön (és pénztárcájukon) tapasztalhatják a klímaváltozás egyik következményét: a vegetációs időszak (azaz a növények aktív anyagcseréjének) meghosszabbodását. Ez praktikusan azt jelenti, hogy gyakrabban kell füvet nyírni: mivel a naperőművek jellemzően többhektáros területeken találhatók, és a panelek nyújtotta félárnyék kifejezetten kedvez az aljnövényzet növekedésének, a változás a megnövekedett kaszálási költségekben is tetten érhető. 

Vízi naperőmű telepítése. Kép: Dennis Schroeder / NREL felvétele (Forrás: Flickr)

Alapos, átfogó cikk jelent meg az egyik nagy online gazdasági magazinban a vízre telepített napelemparkokról, melyet új naperőmű technológiának tituláltak. A témával az ASTRASUN már 2020 óta aktívan foglalkozik – az első projekt-kalkulációk a partnereinktől beérkezett árajánlatok alapján beérkeztek, és magyar együttműködőkkel is megtörtént a kapcsolatfelvétel.

Amerikai kutatások is alátámasztják az Astrasun eddigi pozitív tapasztalatait a napenergia-termelést és a birkalegeltetést kombináló gazdálkodásról. Oregon államban két fontos, az agrivoltaikus gazdaságokat vizsgáló kutatást is végeztek az elmúlt évben: az egyik napelemparkban tartott birkanyáj gyarapodását hasonlította össze legelőn tartott birkanyájéval. A másik tanulmány pedig azt vizsgálta, hogy a napelempanelek alatt kialakuló növénytársulások miképpen befolyásolják környezetüket. 

A média szerencsére nem bővelkedik égő napelemes rendszerről szóló hírekben, de egyetlen megelőzhető tűzeset is több, mint elég, emellett az ilyen kirívóan ritka alkalmakról szóló tudósítások is képesek komoly bizalomvesztést okozni a napenergia irányába mind a felhasználók, mind a befektetők felől. De vajon jogos-e a félelem?

A magyar naperőművek tulajdonosainak az elmúlt hetekben nemcsak a szokásosnál jóval kevesebb napsütés miatt fájhatott a fejük, hanem az extrém magas kiegyenlítő díjak, illetve a KÁT mérlegkörön belül allokált szabályozási pótdíjak egekbe ugrása is mélyítette a homlokukon a ráncokat. Minderre hidegzuhanyként jött a hír: a menetrendezés ára akár tízszeresére (!) is drágulhat. (Csak hogy a nagyságrendekkel tisztában legyünk: egy eddig 40-50 ezer forintos szolgáltatás akár félmillió forintba is kerülhet majd.)

A naperőmű-projektek kiinduló pontja a hálózat-foglalás: ha nincs hely a hálózaton, nem lehet csatlakoztatni rá a naperőművet, és a hálózatba termelés sem lehetséges. A magyar projektfejlesztők ezért mindenekelőtt azt keresik az országban, hogy hol van még hely a hálózaton. Minden más másodlagos ehhez képest: hiába a tökéletes fekvésű és méretű telek, hiába az alkalmazni kívánt innováció vagy a nagyra törő tervek, ha nem lehet hálózatra kapcsolni a napelemparkot, annak a teljes léte indokolatlan. A magyar hálózat azonban túlterhelt – legalábbis papíron.

2021. február 12-én a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közzétette a 2020. július idusán kiírt METÁR-pályázat eredményeit. Az ASTRASUN Solar igazgatója, dr. Keresztes Attila – bár a cég projektje nem sokkal, de lemaradt a szerencsés élbolytól –, megosztja gondolatait arról, hogy számára milyen tanulságokkal szolgált a magyar megújuló energia ipar támogatott árért folytatott versenye.

Robin Hood szobra Nottinghamben

Több gazdasági médium, közte a népszerű Portfolio.hu is cikkezett arról, hogy a Robin Hood-adónak nevezett elvonás potenciálisan megfojtja a leendő naperőmű-beruházásokat Magyarországon, és ez hosszú távon a nemzeti klímastratégia ambiciózus céljait is fenyegeti. Felvetődik a kérdés: tényleg Robin Hood fosztogatja a megújuló energiaipart Magyarországon?