Mindannyian mások vagyunk, már leszületésünkkor eltérő habitust is öröklünk, plusz ránk rakódik a környezetünkből hozott sokféle viselkedésminta.  Ezek a viselkedési minták végigkísérik az embert élete során, így konfliktuskezelésben, kommunikációban és az élethez való hozzáállásban is eltérőek vagyunk. Viszont pontosan emiatt a szituációkat is másképp éljük meg és máshogyan reagálunk rájuk. Egy empatikus igazságharcos ha szembekerül egy flegmatikus melankólikussal akkor ott ugyanúgy háborúk alakulhatnak ki, mintha egy depressziós ember vitatkozna egy örök optimistával. Ezek alapja sok szempont mellett az a szembenállás, ami alap emberi típusainkból ered. De lehet rajta változtatni és érdemes is, hiszen a win-win kommunikáció és ezzel együtt a konfliktuskezelés is eltérő lehet. Sokszor pont ezért akár egy reklamációból is lehet tanulni, csak más szemszögből kell megfigyeljük magunkat, a szituációt. Erről beszélgetünk Görög Nórával, a WinWin Mentoring szakemberével.

Szakember szemmel mennyire látszanak ezek a típusok, akár általános emberi kommunikációnál, akár business világban nézed?

Jó támpontot jelenthet az emberek különböző sémák szerinti gyors kategorizálása – erre egyébként többféle megközelítés is létezik –, ám ez nagy gyakorlatot igényel, és a legtöbbször azzal szembesülünk, hogy a paletta ennél jóval színesebb. Azt gondolom, hogy laikusként – kevésbé beleásva magunkat a típusok azonosításába – is lehetünk nagyon hatékonyak. Vannak olyan eszközök, kommunikációs stratégiák, amelyekkel átfogóan kezelhetőek a különböző típusok. Aki kitűzi magának célul, hogy nagy hangsúlyt fektet az emberek kezelésére, és megküzd az ezzel járó kihívásokkal, annak egyre gyorsabban és pontosabban áll majd össze a kép, hogy kihez, miként forduljon.

Van-e arra valami általános módszer, hogy a különböző embertípusokkal hogyan érdemes kommunikálni?

Az asszertív kommunikációt alkalmazni minden helyzetben hatékony lehet. Ennek a lényege egy mondatban annyi, hogy aki asszertíven kommunikál, az kiáll a saját érdekei mellet, de eltökélt a megoldás megtalálásában.

Van-e olyan követhető séma, amit ha elsajátítunk, akkor megkíméljük magunkat az ilyen típusú szembenállásokból adódó konfliktusoktól?

Úgy vélem, elkerülni ezeket a konfliktusokat nem lehet, és nem is jó megoldás a kerülő magatartás. Fontos, hogy a kezelésükre fektessük a hangsúly, megoldást keressünk, és ne nehézséget lássunk benne. A businessben talán ez még lényegesebb, hiszen az ügyfélkezelésünk jellemez bennünket, és ennek bizony reklám és PR értéke van. Előszöris fontos önvizsgálattal indítani és listázni, melyek azok a rendszeresen kényelmetlenséget okozó helyzetek, amelyekben a leginkább lefagyunk. Második lépésként érdemes ezekre a szituációkra tudatosan készülni és egyfajta megoldást gyártani rá. Ennek a muníciónak a meglétével és alkalmazásával a váratlanság és a tehetetlenség érzését el tudjuk kerülni, így tapasztalatom szerint a magabiztos helytállás is könnyebben fog menni.

Kicsit a médiából, világból felénk érkező elképesztően nagy negatívhullám miatt fontos kérdés az is, mennyire tud ez minket befolyásolni, ha az élőszóra vagy akár egy párkapcsolaton belüli kommunikációra vetítjük le az általános közhangulatot?

Sajnos tendenciózus, hogy divat lett másokon levezetni a feszültséget, vagy keresni azokat a szituációkat, ahol „meg lehet mutatni”. Azt gondolom, ezeknek a helyzeteknek elejét kell venni: időben észlelni és kimaradni belőle. Ha idejében jelezzük a határinkat, sok kellemetlen pillanattól óvhatjuk meg magunkat. A privát helyzeteken túlmutat, és nagy kihívást jelenthet, amikor vállalkozásunk nevében kell helyt állnunk és megfelelően kommunikálnunk. Ha ügyfeleket kezelünk, szolgáltatunk, vagy az alkalmazottainkkal szeretnénk zöldágra vergődni, nem nagyon van mód arra, hogy elbújjunk a konfliktus elől, homokba dugjuk a fejünket, vagy halogassuk a felmerülő nehézségeknek a megoldását. Főleg akkor nem, ha a kommunikáció a színtere nyilvános, például a közösségi média valamelyik platformja. Az sem könnyíti meg a helyzetet, ha személyiségünktől alapvetően távol áll a konfliktus. Vállalkozóként talán az egyik legnagyobb félelmünk, hogy a módszeresen, rengeteg erőfeszítéssel felépített vásárlói körünk, márkánk kártyavárként omlik össze, akár például egy balul elsült reklamációkezelés miatt. Az sem ritka, ha a motivációnk és lelkesedésünk látja kárát egy nagy kihívást jelentő ügyfél miatt. Közismert és helytálló mondás, hogy a jó tapasztalatot elmondjuk egy embernek, a rosszat tíznek (a közösségi médiának köszönhetően ma már valójában sokszor tíznek). A fentiek elkerülése érdekében elengedhetetlen pár sémával felvértezni magunkat, olyan trükköket elsajátítani, amelyek megkönnyíthetik ezeknek a helyzeteknek a kezelését. Érdemes onnan közelíteni, hogy megpróbáljuk a másik fél helyébe képzelni magunkat, és ennek megfelelően megoldási lehetőségeket kínálni. Ezt megtámogathatjuk például egy olyan technikával, hogy hasonló tempóval kommunikálunk, mint a beszélgetőpartnerünk (például, ha ideges, feszült, akkor hangosabban és gyorsabban beszél), majd tudatosan lassítva a beszédünket, észrevétlenül nyugtathatjuk a másik felet, mert egy nyugodtabb attitűddel könnyebb egyezkedni.

Van egy írásod, ami megfogott az első beszélgetésünknél is: Éljenek a reklamáló ügyfelek! és nagyon jól megfogalmazódik ott is a gondolat, hogy sokszor tanulni is lehet akár egy reklamációból is. Akár vállalkozók vagyunk, akár magánemberként létezünk vagy épp van egy főnök felettünk, a reklamáció valamilyen formája benne van az életünkben. Mit lehet tanulni egy reklamációból, akár fogadó félként, akár reklamálóként?

Egy reklamáció minden esetben autentikus visszajelzés. Érdemes időt szentelni rá, és állatorvosi lóként bánni vele. Vizsgáljuk meg, hogy megalapozott-e vagy sem. Ha megalapozott, igyekezzünk tanulni belőle, a kezelése pedig legyen olyan látványos, mint amennyire látványos volt maga a reklamáció. Ha például egy üzlet nyilvános Facebook oldalán érkezik a reklamáció, ott kell a megoldásnak is megjelennie, hogy a többi érdeklődő egy, az ügyfeleit kiemelten kezelő partnert lásson bennünk. Ha nem megalapozott, akkor is foglalkozni kell vele: vajon adhat okot félreértésre bármely anyagunk, leírásunk? Ha tényleg csak gonoszkodásról van szó, akkor is korrekt stílusban kell rövidre zárni a beszélgetést, mert ez minket minősít. Ami fontos, hogy egy ilyen helyzet megoldása nyertes-nyertes legyen, és törekedjünk arra, hogy pont annyira képviseljük a saját álláspontunkat, mint amennyire a másik fél érdekeit is nézzük.

Manapság elég feszült a légkör a világban, egyre nehezebb megvalósítani az erőszakmentes kommunikációt. Van-e megoldás arra, hogy egy-egy rosszallást, csalódottságot az ember úgy tudjon megfogalmazni, hogy az ne dühöt és haragot vagy épp sértettséget váltson manapság ki? Akár visszakanyarodva az embertípusokhoz, van ebben eltérés kivel hogyan érdemes bánni?

Szomorú, hogy ez a feszültség és frusztráltság egyre nő, és egyre láthatóbb károkat okoz az emberi kapcsolatokban. Úgy tűnik, hogy ezzel a helyzettel is foglalkozni kell, tudatosan készülni rá és kicsit edzeni a lelkünket. Érdemes tudatosítani magunkban, hogy más érzéseire nem lehet befolyásunk, ha azt a másik nem akarja. Ha eldöntötte, hogy hajthatatlan marad, bármennyire is igyekszünk, akkor ott nem nagyon lehet mit tenni. Amire befolyással vagyunk az az, hogy mi mit teszünk. Tehát ha – maradva a fenti social médiás példánál – az ügyfél minden igyekezetünk ellenére is csak feszültséget vezet le az oldalunkon, akkor is ki kell tartanunk amellett, amit elhatároztunk. Megoldásra törekszünk, kedvesek vagyunk, de határozottak maradunk.

Negatív érzelmeket mindig nehéz megfogalmazni. Azt gondolom, ha tudatosan figyelünk arra, hogy ne Te üzenetekben fogalmazzuk meg az észrevételeinket („Te mindig csak a rosszat látod!” vagy „Te nem voltál ott” stb.), hanem javaslat formában, esetleg pozitív üzenetbe ágyazva, máris sokat teszünk a feszültségmentes kommunikációért. Mondhatjuk azt például, hogy „Nagy segítség nekünk, hogy a figyelmed mindenre kiterjed. Segíts, min lehetne javítani!”. Szintén jó megoldás lehet, ha azt mondjuk: „Számítunk a tudásodra, fontos, hogy legközelebb részt vegyél te is a munkában!”).

Mit gondolsz: mikor lesz egy kommunikáció win-win?

Egy helyzet akkor win-win, ha mindkét fél úgy érzi, számára is elfogadható megoldás született, elégedett és minden résztvevő egyformán megdolgozott a helyzettel. Fontos, hogy senki se érezze magát leigázottnak, és egyfajta csapatmunkának élhesse meg a történteket. Ha ezt egy reklamációs szituáción keresztül vizsgáljuk, akkor például fontos, hogy azonos szinten kommunikáljunk a reklamálóval. Nem jó, ha fentről „lekezeljük”, de az is ugyan olyan káros,  ha alulról „alázkodva” tűrjük a sorsunk. Befogadó módon, alaposan ki kell kérdezni a reklamálót, hogy mi a pontos észrevétele, és számára mi lehet a megoldás. Ez utóbbit sokan elfelejtik megkérdezni, pedig az a tapasztalat, hogy sokszor már itt, és ennyivel megoldható lenne a helyzet. Az elhangzottak alapján felvázolhatjuk a szempontjainkat és a megoldási javaslatainkat a részünkről nyújtható megoldásra, ezt követően lehet az álláspontokat közelíteni. Ez is egy alkufolyamat, és egy egyezség tudja lezárni. Optimális esetben ennyi elég egy nyertes-nyertes helyzethez. Sajnos vannak szélsőséges esetek, ahol minden igyekezetünk ellenére sem születik konszenzus. Ott is létezhet még megoldás, de ezeknek kezelése már egyedi módszereket igényel.

Meg lehet ezt a fajta kommunikációt tanulni?

Igen, abszolút. Fontos tisztázni az erősségeinket és a gyengeségeinket, és az előbbieket erősítő, tudatosító módszert keresni. Érdemes törekedni a személyre szabottságra, mert hatalmas a szórás a különböző módszerek és megközelítések között. Egy business coach, vagy mentor, akinek ez a specialitása, gyorsan és hatékonyan hasznosítható tudást tud adni, miközben lehetőséget is biztosít az egyes eszközök gyakorlatban történő elsajátítására is.

Nagyon, de nagyon aktuális téma. Talán ma van az a nap, amikor nem csak a két médiafelületünk olvasottsága a legnagyobb, de az MLM-ügynöki aktivitás is a legmagasabb. Van az úgy, hogy társadalmilag és gazdaságilag sok család munka és ezzel bevétel nélkül marad. Ez is egy ilyen időszak és ekkor lépnek elő azok az MLM cégek, akik mindenféle fantasztikus és kihagyhatatlan ajánlattal és csatlakozási lehetőséggel (100.000 Ft-os kezdőcsomagvásárlással egybekötve) ajánlják termékeiket. A szöveg szint mind ugyanaz....Mondjak párat, vagy magad is kaptál már és/vagy küldtél már ilyet?

"Szia..., Annyira szimpatikus a profilod, pontosan ilyen embereket keresek a csapatomba...."

"Szia! Egy olyan céget képvioselek ami a leg ... (itt felsorol 5 kategóriát amiben elsők) és épp bővülünk, tehát céltudatos, dolgozni akaró, és vállalkozó szellemű munkatársakat keresünk.Ha te magadra ismersz elküldöm a kérdőívet, amit ha kitöltesz el tudjuk dönteni alkalmas vagy-e a csapatba!!! "

"Emlékszem még, hogy milyen intelligens vagy, ezért szeretnélek meghívni egy bemutató előadásra"

"szeretnék segíteni, hogy független lehess és a saját lábadra tudj állni"

.....és még sorolhatnánk azokat a standard mondatokat, amelyekből az első blikkre is lejön, kivel van dolgunk.

A legszebb az, amikor az ezeréves lelakott szekrénysor előtt, otthonkában bizonygatja valaki, hogy a sikerért meg kell dolgozni és "ugye milyen jó a gazdagság?". Hát az alapvetően jó dolog, de vajon ő az? Tudja-e hogy valójában mit takar gazdagnak lenni?

HITELESSÉG FÉL EGÉSZSÉG

A legtöbb ilyen ügynök ott rontja el, (és ezzel a cég is a jóhírét....ha már márkaépítés) hogy egyáltalán nem hiteles. Biztos van egy-két hozzá hasonló, aki képes őt vakon követni,d e azért valljuk be: manapság akkor veszel meg valamit, ha megbízol benne és az értékesítőnek is hitelt adsz. Hiteles számodra. 

Emlékszem pár hónapja egy rendkívül kellemetlen megjelenésű kishölgy próbált nekem sminkcuccokat eladni Facebook Messengeren. Kezdte azzal, hogy átküldte magát kisminkelve. Megnyitottam gyanútlanul és úgy megijedtem, hogy hirtelen azt hittem valami ijesztő kandikamerás poén akar lenni. Majd levettem miről van szó és diszkréten egy ismert kozmetikus és sminkoktató tanfolyamának oldalát átküldtem neki. Visszaírta, hogy bunkó vagyok. Lehet....de ha a termék mögött emberként nem vagy hiteles, akkor paprikajancsit csinálsz magadból még akkor is, ha a termék valójában jó!

Ugyanígy az öreg és lelakott koloniád szekrénysor előtt álló otthonkás nyugdíjas nénike sem hiteles, amikor a betanult pálmafás ligeterdőben lévő nyaralás lehetőségéről beszél, amit ezzel a szuper biznisszel lehet elérni. 

Legutóbbi élményem még egészen friss: egy dundi úr akart nekem fogyókúrás cuccot eladni. Na de kérem szépen....egyrészt én sem vagyok csontsovány és semmi bajom a dundikkal sem. De pont ami miatt nem vagyok modell alkat, eszembe nem jutna fogyicsomagot letolni más torkán, hogy ezzel biza le fog fogyni. Mert akkor a kérdés jogos: én miért nem fogytam le vele? Ugye? A szitu ugyanaz: hitelesség.

TANULJ, TANULJ ÉS TANULJ

Csak hogy jó példát is mondjak. Vannak olyan MLM cégek pl az illóolajok területén, ahol leszámítva pár ügynököt, egészen tanult és kifejezetten képzett ügynökök vannak. Miért? Mert olyan terméket árul, melynek a hátterében rendkívül fontos a precíz tudás és ez nem arról szól, hogy "csak ez segít és csak ez a jó...", hanem például az aromaterápiában ez nem játék. Ez egy szakma.

Nem szégyen tanulni! Sőt! Ha igazán jó akarsz lenni, akkor tanulsz és képzed magad. 

Ahogy a fenti egyik példában is: ha sminkcuccot árulsz, tanulj meg sminkelni jól! Ha gyógyászati terméket árulsz, tanuld ki a természetgyógyászatot és a hozzá tartozó tudást sajátítsd el. Mert ez utóbbi nem vicc kategória. 

Én sem tudnék úgy egy terméket eladni, hogy nem tudok mélyen beszélni róla, alapvető tudással kell rendelkezz a termékről és a termékkel kapcsolatos dolgokról. Ne csak bohóckodj egy élő videóban,a miben csak nevetséges lesz a végeredmény.

Ha rendszeresen élőzöl, könyörgök...menj el megtanulni a videókommunikáció alapjait: ne legyen kupi a háttérben, ne legyen közben gyerekzsivaly vagy állandó kecskemekegés. Vegyél fel normális ruhát, ami a mondanivalódhoz passzol (otthonka kontra gazdagság)...Gesztikuláció, stílus, szókincs....Mondom ezt úgy, hogy sokszáz élő TV- és rádióriport és saját műsor van már mögöttem. Ezt meg kell tanulni, ez sem jön feltétlen a kisujjadból.

LEGYÉL MÁS, MINT A TÖBBI

Ez mondjuk ne azt jelentse, hogy jobb kéz helyett ballal fogod meg az arcmasszírozó csodaketyerét és úgy élőzöl. Hanem adj a mondanivalód mögé mélyebb tartalmat. 

Ne tukmálj, ne írogass badarságokat idegen emberekre, mert hiteltelen lesz és elementáris ostobaság. Az értékesítésnek vannak finomabb módszerei, ahogy valódi értékesítési metódusok nélkül is el tudsz adni terméket. Értékesítésben dolgozom sok-sok éve és a nulláról építettem fel a családi vállalkozásainkat, melyek egy részének a termékértékesítés az alapvető bevétele. De sosem tukmáltunk senkit! Te se tedd. Ha hiteles vagy, megvásárolják a terméket is. Ha nem? Akkor egyik leszel annak a sokezer bebukott MLM-projektnek, ami van és lesz is.

Lehetne simán valami őszinte célod ezzel. Csak meg kell találd. Segíteni embereknek? Oké. Mi kell ehhez? Tanulni kell akkor. Jobb életet teremteni a családodnak? Oké. Mi kell ehhez? Egy darabig rengeteget dolgozni és tanulni. Ha őszinte célod van vele és nem az a fontos neked, hogy "gyorsan, könnyen megggazdagodj", akkor ez működni is fog, ahogy többeknek már sikerült. De tudod miért sikerült nekik? Mert képezték is magukat. Aromateraputák lettek, Theta healing oktatók vagy természetgyógyászok, stb....Mert ez mind, mind kell a sikerhez. Egy szipiszupi csipicsopivezető nem elég. Neked is tudást kell magadra venni, mert az adja el a terméket.

NE ÚGY KOMMUNIKÁLJ, MINT EGY mlm ÜGYNÖK

Ha a bejegyzés elején lévő mondatokat használtad eddig, akkor elmondom neked: rossz a csoportvezetőd és mukkot nem ért a valódi értékesítéshez. Ő abból él, hogy sok olyat, mint Te jól beszervez maga alá, jó sokat, hogy jó sok eladás lehessen a nagy számok törvénye alapján. De mivel ezekkel a mondatokkal nyit szinte mindenki, hamar ki is esnek a rostán az új ügynökpalánták és a csoportvezetődnek kell az új áldozat. Miért áldozat? Mert elhiteti veled, hogy most ebben a kialakult helyzetben ez megoldja a bajod, a betegséged, a magányod, tartozhatsz valakihez, meggyógyulsz, pénzt keresel, sőőőőt, sok-sok pénzt és pénzhegyeket. Mert mindenki erre vágyik...

Szóval ha nem akarsz Te is a bukott MLM-ügynökök sorába lépni, akkor ne félj segítséget kérni olyantól, aki hozzáfér a valódi tudáshoz. Ahol hozzátehetsz a tudásodhoz szakmai oldalon, ahol megtanulhatsz szöveget írni, élő videókat gyártani, közösséget építeni, sminkelni, illóolajokban jártas lenni, kozmetikai cuccok mögé látni szakmailag....márkát építeni és így tovább.

Egyre többen keresnek fel, de sok közöttük a "Légyszi, mond el a véleményed erről..." típusú ügyfél?

Este 11-kor is képes rád írni, mert kérdése van? A privát számodon is hív, ha a cégest nem veszed fel?

Itt az ideje, hogy meghúzd a határokat!

Félsz attól, hogy kevesebb ügyfeled lesz? Kár....felesleges. Csak az ingyenélők fognak lekopni és ha megvannak a szabályok, akkor munkaidőben is tud rendelést leadni, nem zaklatnak feleslegesen, cégen belül is rend lesz.

Minap egy ifjú blogger írt rám, úgy este 23 óra táján, hogy mondjam el a véleményem valamiről. Ugyan megírtam neki, hogy munkaidőben írjon, csak nem érdekelte. Egészen addig, míg másnap megírtam neki az óradíjamat.

Miért?

Mert ismerem már az embereket annyira, hogy tudom: ingyen minden kell nekik (és nem fogadják meg mégsem a tanácsokat), de ha már pénzért kínálod, akkor csak az az ügyfél marad, aki komolyan is gondolja. Az időrablók meg szépen lassan eltűnnek.

Amíg önmagadat nem árazod be, addig nem lesz változás. Húzd meg a határokat, legyen vállalkozóként is munkaidőd és munkaidő utáni időd. Tudom, hogy nehéz, néha szinte lehetetlennek tűnik. De az van, hogy muszáj.

Önmagad és a családod, barátaid miatt fontos. A legfontosabb az, amikor te kiegyensúlyozott vagy, ahhoz kell énidő és kell pihenés is. Ehhez kell a határ: dolgozol vagy sem éppen. 

Van ennek egy hátulütője: ha a munkaidőből nem szeded ki a felesleges Facebookozást vagy hasonló tinglitangli időtöltéseket, akkor viszont el fogsz csúszni a munkáddal. 

TIPP: a céges telefont 18 óra után kapcsold ki, a magánt is lenémíthatod akár.

Valami pusztító energiák vannak egy ideje, hiszitek vagy sem, de kb. ami elromolhat az el is romlik és természetesen ez informatikai oldalon is igaz. Ilyenkor a legjobb, amikor hagyatkozol az intuícióidra, vagyis a megérzéseid útján haladsz ahelyett, hogy tikkelnél fél szemedre, mint a Motkány a Jégkorszakban.

Amikor a világ a feje tetejére áll és látszólag összeomlik, mert egy ilyen időszak van, lesz is még várhatóan, az nem miattad van feltétlen. Ha azt nézzük, hogy az elmúlt másfél hétben hány emberrel sikerült nézeteltérésbe keveredni, elromlott az autó, a honlap összeomlott, eltört egy bögre, kiborult a vadasmártás, sikeresen félreszámláztam....és még sorolhatnám....akkor ilyenkor sokan összeomlanának. 

De van más megoldás is.

Félreállsz kicsit, leülsz nyugiban és végiggondolod a dolgokat és a tikkelés helyett felülemelkedsz a problémákon. Nyilván az elromlott kocsi rossz, az eltört bögre is, de minden javítható. 

Bármilyen rossz szituáció keletkezik egy vállalkozáson belül, mindig lehetne bűnbakokat keresgélni. De minek?

Azzal nyilván nem lehet megoldani semmit. 

A másik út a higgadtság. Végiggondolni, hogyan oldottuk meg másképp. Miért történhetett meg valami és hogyan javítsuk ki? 

A karácsonyi őrület megindulása előtt rendszerezd a gondolataidat, nézd át az ajánlatokat, melyeket korábban kiküldtél, nézd végig, hogy mit kell ahhoz csinálnod ma-holnap-holnapután, hogy ha megrendelik mindet, amit kiajánlottál, akkor szállítani is tudd. 

Ha valakivel meggyűlik a bajod, ott is emelkedj felül. Várhatóan neki sokkal rosszabb, mint Neked és kb. azért rúg beléd, mert ettől neki pillanatnyilag jobb és kifejezheti a dühét, irigységét, rosszallását. De sokszor ez nem feléd irányul, hanem Te voltál pont ott az "útjában". 

Minden vállalkozó, főleg kezdetben belesik ebbe, hogy tele van félelemmel: mit fognak róla gondolni, kinek fog tetszeni a terméke és kinek nem, hasznos-e amit csinál, lesz-e elég vevője, elég jó-e abban, amit csinál....Neked melyik a legnagyobb félelmed?

Rengeteg kutatás foglalkozott már azzal, hogy melyek a legalapvetőbb félelmek és még vállalkozói körökben a legnagyobb:

MIT GONDOLNAK RÓLAM MÁSOK?

kérdés merült fel a leggyakrabban.

Ez egy kicsit párosul a "nem vagyok elég jó" életérzéssel, ami szint az önbizalmat aláássa.

Már az elején megkérdezem: Ki a fenét érdekel, hogy ki mit gondol rólad, ha magadnak megfelelsz úgy, ahogy vagy? De most komolyan!

Ha végignézel a celebvilágon, rengeteg szánalmas, önmagának saját bohóca van jelen, akik a legtöbbször cikis helyzetekben szó szerint hülyét csinálnak magukból. Nyilván ha lenne egy egészséges önértékelésük, akkor nem billennének ők sem át a szánalmas magamutogatásba, hanem értékteremtéssel próbálnák magukat az emberek szeme előtt tartani. De a lényeg, hogy őket többnyire nem érdekli, hogy ki mit gondol róluk. Önkifejeznek. Ennyi. 

Szokták mondani: Nem mindegy, hogy jót- vagy rosszat? A lényeg, hogy beszéljenek róla.

Persze ez marketing szempontból, ha céges szinten nézzük, akkor azért ez messze nem így van. Egy márkát nem tehetsz ki a premierplánba cikis dologgal, a cégedet képviselve nem káromkodhatsz nyilvánosan, nem mehetsz bugyiba árusítani csak a feltűnés kedvéért....csak, hogy szélsőséges példát hozzak.

De az, hogy amikor a saját márkádat építed, ki mit gondol rólad, az mindenkinek a saját belő képe marad. Ahogy Te is a saját élettapasztalatod alapján gondolsz másokról valamit, ugyanúgy ők is gondolnak valamit. Az esetek nagy többségében a valósághoz egyik oldalon sincs köze a gondolatnak. Hidd el, Te sem gondolsz a másikról sokszor valósat, mert az életet a színfalak előtt éljük márkaépítésnél és nem a függöny mögött. És pont ez a lényeg.

Ha azt érzed, hogy Téged lenéznek termelőként a piacon az nem azért van, mert Te kevesebbet érsz, hanem azért érezheted, mert nem vagy tisztában a saját valódi képességeiddel. Hogy maradjak a termelői példánál, a hétvégén megkaptam én is, hogy hát miért nincs diólekvár, pedig azt ő úgy szereti és akár még lustának is gondolhatott vagy megbízhatatlannak, hogy nem gyártottam diólekvárt. Ez az ő gondolata. Én meg tudom magamról, hogy több tíz kiló dió megtörése mennyi idő, vagyis ha nincs időm éjjel törni diót és ezért nem tudok főzni, akkor egyáltalán nem érzem magam kellemetlenül. Mert én tudom az egész dolog mögött meghúzódó valóságot. De ezt egy olyan, aki nem tört még le mondjuk 10 kiló diót, el sem tudja képzelni, hogy mennyi macera van vele. Vagyis megsértődök az ő gondolatain, hogy esetleg lustának gondol? Nem, cseppet sem. Hanem inkább még jobban értem azt, hogy mennyire fontos az, hogy pl. értékesítésnél ezeket a mozzanatokat is ismertessük akár a leendő vevővel. Hogy tudja mit jelent egy üveg diólekvár.

Ugyanezt bármilyen termékre rá lehet húzni. Ismerek olyan mézeskalácsost, akivel pont ma beszéltünk, hogy hihetetlenül sok a rendelése és a nagyközönség felé csak az látszik, hogy sorra jönnek a rendelések...és emiatt nyilván irigye is sok lett. Törvényszerű. Mert a mögötte lévő munkát senki nem látja és nem is tudná sok ember felvállalni, mert az esti TV-nézés neki többet ér, minthogy még egy kör tésztát bedagasszon azért, hogy kész legyen a megrendelés és ezáltal építhesse a cégét. Mert megelégszik azzal, ami van körülötte. Ezzel nincs baj, de ont ezért ne érezd sosem magad kevesebbnek, ha valamit nem tudsz megcsinálni. Pont emiatt, mert a korlátaidat Te ismered, senki más!

Szóval ha nyertél valami díjat a termékedre, büszkén posztold ki!

Ha sikerült egy újabb terméket létrehoznod, amit imádsz, posztold bátran ki!

A napokban több olyan beszélgetés is volt a mastermind csoportunkon belül, hogy vannak vállalkozók, akik a békés stagnálásra szavaznak és nem akarnak fejlődni. Mert nekik jó úgy, ahogy van, sem a gyártáson nem akarnak növelni, sem kapacitáson vagy legalábbis ezt vallják. De vajon működőképes-e a stagnálás ilyen téren vagy egy nagy öngól?

Az Univerzum folyamatosan változik.

Semmi sem örök, így a stagnálás is egy relatív fogalom lenne.

Ha abból indulunk ki, hogy egy folyamatosan pulzáló világban élünk: kitágulásról és összehúzódásról beszélek, akkor a változás egyértelmű. Mindig lesz a piaci szegmensben új résztvevő, folyamatosan változnak az árfolyamok, ahogy a világ nagy bankjai variálják a gazdaságot, úgy változik minden, legyen szó a pénzpiactól egészen egy kis cég életéig.

Ha belegondolunk, hogy hány %-ot emelkedtek az alapköltségei egy magánembernek: nőtt az alapvető élelmiszerek ára például. Nőttek a rezsiköltségek, drágább lett az üzemanyag. Ez a drágulás vagy más néven növekedés nem kormányoktól függ. Kormányokon átívelő dolog ez, amit egy választás sem tud megváltoztatni, ha úgy igazán begondolunk. Persze, van amikor erősödik a forint, vagy épp gyengül. Ez egy hullámzó folyamat és pontosan ezért a stagnálás nem életképes.

(Illusztráció: Pexels/Lukas)

Ha onnan nézed a stagnálást, hogy tavaly is ugyanannyi bevételt termeltél, mint idén, akkor sem stagnálás, mert a költségeid várhatóan nőttek, tehát a profitod csökkent ezáltal.

A profitod az mindig az a "termelési értéked", ami az összes bevételedből az összes költséged levonása után a zsebedben maradt. (Most leegyszerűsítettem direkt)

Vagyis, ha a bevételed nem változik, akkor a profit csökkenni fog, vagyis a cég stagnálni nem fog, hanem gyengül várhatóan. Ilyenkor jön képbe az évente megteendő áremelés, legalább az infláció mértékével.

Az infláció majdnem hogy örök. Várhatóan mindig is lesz. Ha a profitodat akarod legalább stagnáltatni, ha létezik egyáltalán ilyen, akkor a bevételedet kell növeld. Ez így tiszta sor, szerintem ezt nem is kell túlmagyarázni.

Vagyis ha a bevételedet növelned kell...mert ha fent akarsz maradni, akkor kell....vagy évek alatt csődbe mész, ez a másik opció, mert a költségek alattomosan nőnek, de a bevételed ezzel arányosan nem.

A bevétel kényszerű növeléséhez várhatóan fejlődnöd kell: emberileg, gyártástechnológiában, piacismeretben, rugalmasságban, termékminőségben vagy épp tömegtermelésre átállva és még sorolhatnánk.

Tehát ha innen nézzük pusztán közgazdasági oldalról a dolgot, akkor azon túl, hogy élvezned kell azt, amit csinálsz, a szinte kényszerű fejlődést nem tudod kikerülni. 

Ez a szomorú helyzet. Mert a világgazdaság rákényszerít a folyamatos újításra. Erre valók a nagy kedvezményekkel kecsegtető őrületes "vásároljmégegycipőthakellhanem" kampányok, a fogyasztói társadalom erősödése az ésszerű fogyasztás helyett és az a pénzpiaci mozgás, ami minden vállalkozást érint még akkor is, ha nem közvetlenül érzed azonnal a bőrödön.

Vagy is akkor van stagnálás egy folyamatosan pulzáló világban?

Naponta kapok MLM-es üzeneteket olyan emberektől, akik számomra teljesen hiteltelenek. Dundi életmódtanácsadó, sminkelni nem tudó sminktermék-árusító, sikeres áloméletet ajánló sikertelen ember (már a háttérből látszik, hogy az ezeréves szekrénysor és otthonka szintű öltözék pálmafás tengerpart helyett)...Temérdek idézet világigaszságokról, melynek mélységét alig értik azok is, akik megosztják. Az ilyen áloméletet élő emberek csaknem 85%-a tuti nem áloméletet él, de lehet, hogy optimista vagyok etéren és az arány még rosszabb.

De akkor mitől lesz valaki hiteles és mitől rögtön kapufa az ajánlatával?

A tanácsadók országa vagyunk, ahol mindenki ért mindenhez még azon is túl, de közben a háttérből hiányzik a valódi tudás, az a tapasztalat, ami alapján valaki tényleg tud a másiknak segíteni. Mert egy megosztott idézet, egy világigazság képekre szerkesztve nem lesz segítség, mert annyira "tudja mindenki", hogy már szinte közhelyes. Egy időben a Coelho idézetek voltak porondon, most a Napoleon Hill idézetek vették át a vezetést.

Amikor mi tanultuk ki a cégvezetés, márkaépítés csinyját-bínyját, akkor ezeket mi is olvastuk, de eleinte azt gondoltuk, hogy az, hogy olvassuk elég. De nem tudtuk, hogyan valósítsuk meg. Sok év kellett ahhoz, mire rá kellett jönni, hogy járhatunk ezernyi tréningre és tanfolyamra, ha mindenhol csak elméletek vannak, idézetek, nagy szavak, de maga a megvalósítás, a valódi gyakorlat hiányzik. Ilyenkor persze az ember csalódott, mert kidobott pénz a tanfolyam. 

Többször jártunk úgy is, hogy megvalósítottuk volna, de a hogyan? az olyannyira hiányzott, hogy azért nem ment a dolog. Hiányoztak az előttünk járó jó példák.

Egy időben kerestünk magunknak példaképet, kit tudnánk valójában úgy követni, hogy tanulhassunk is tőle és kézzel fogható személy: vagyis kérdezhessünk is, ha szeretnénk. Mert akkor tudsz igazán tanulni, ha van hol kérdezned. Aztán belefutottunk jó pár rossz példaképbe, akik a nagy szavak mögött vagy a klasszikus lop-csal-hazudik játszmát játszotta, de a színpadon hitelesen, vagy időközben irigy lett és hátbatámadásokkal nyomta le a szerinte jobb partnert. Nyilván egyik sem jó példa. Hiteles példaképet nehéz választani.

Azzal nyitottam, hogy a dundi ne áruljon életmód tanácsot. Itt nem a dundin van a hangsúly, hanem azon, hogy előtte érje el a vágyott állapotot (mert titkon ő is vékony, ereje teljében akar lenni sportos testalkattal, hiszen azért kezdett bele valamelyik MLM-termékbe pl.) és utána adjon tanácsot. Mert így hiteltelen, hogy azt mondja, hogy ettől le fogsz fogyni, hiszen ő sem tudott még. Arról nem is beszélve, hogy ez is egy sokösszetevős dolog, hiszen sokfélék vagyunk és ami neki bevált, neked nem biztos, hogy befog.

De ha a sminktermékes értékesítőt nézzük, akkor ott is legalább tudjon sminkelni. Ha egy profin sminkelő akarna nekem rúzst eladni, hamarabb megvenném nőként, mert rajta jól áll. De kaptam olyan rúzsreklámot, hogy a kishölgy kisminkelte magát (mint egy bohóc) és frankón megijedtem, mikor Messengeren átküldte a feje képét azzal a szöveggel: "Ha Te is szeretnél ilyen csinosan kinézni, akkor itt van ez és ez a termék..."....Jajj...És itt sem a személyével van a gond, hanem hogy a termék és az ember nincs szimbiózisban.

Ha most a saját termékeinkre gondolok, akkor mi sem azzal reklámozzuk, hogy ettől lefogysz, pedig élelmiszer. Hanem azzal, hogy ízélményt adunk, 100% -ban tiszta összetevőkből van, vegyszermentes gazdaságból. Mert ez hiteles. Ha szuperslankok lennénk, akkor talán bejátszható téma lenne az is: mi is ezt esszük és így nézünk ki tőle....de tudjuk nagyon jól, hogy a stressz, a félreevések (mégiscsak gasztromagazinunk is van és rengeteget főzünk olyat is, ami nem kifejezetten a 160 g-os diétába, glutén és laktózmentesbe tartozna). Mert a hitelesség ott kezdődik, hogy összhangot találsz a terméked és önmagad között. Ha ez hiányzik és csak álmodozol vagy épp hazudsz a termékről vagy az életmódodról (lásd otthonkás álomélet a koloniád szekrénysorral a háttérben), akkor az érezhető az értékesítéskor is. 

És ha példaképet keresel ebben az amúgy álvilágban, akkor nézd meg, hogy a kiválasztott személy, márka mit ért már el a saját erejéből a coachingon kívül (!), mert akkor tud cégvezetésben, márkaépítésben és életmódban is tanácsot adni, ha valóban ő is úgy él, átélte, megélte és tudja, hogy valójában mi fán terem egy cég működtetése egy a család melletti lavírozás folyamatosan. Attól lesz a példaképed hiteles. 

Gyakran hallom az ügyfeleimtől, hogy el vannak teljesen veszve a káoszban. Nem az időszakos káoszban, hanem a totálisban, amikor egyik napról a másikra él a vállalkozásuk, egyik kéz nem tudja, hogy mit csinál a másik és ad hoc jelleggel megy minden. Vagy munkadömping van, vagy semmi az ég világon, látszólag csak időszakos láblógatás, de belül egy nagy feszültség a pénztelenség és a kétségbeesés között. 

Tegyél rendet!

A vállalkozói életet a legegyszerűbben a szekrényben lapuló műanyagdobozokhoz lehetne hasonlítani. Most lehet, hogy nevetsz rajta, de tényleg így van. Épp a minap gondolkodtam rajta, hogyan tudnám a legjobban és legegyszerűbben szemléltetni és pont a műanyagos dobozokat raktam a szokásos sorba mosogatás után. 

A műanyagdobozok klasszikus tulajdonsága, hogy van rendszeresen eltűnnek a fedelek és ott állsz a szekrény előtt és van egy csomó össze nem illő dobozaljad és kupakod, vagy káosz van benne és amint kinyitod a szekrényajtót, az egész a nyakadba hullik.

Így van ez cégen belül is, akármekkora a vállalkozás. Ha nincs meg a kellő rend, a "mindennek megvan a maga helye és szerepe", akkor a rendszer instabil lesz és akkor ömlik a "műanyagdoboz" a fejedre, amikor nem számítanál rá.

Ilyen pillanat lehet egy nagy előrelépési lehetőség is, amikor hirtelen nagyot kellene ugranod, de mivel maga a rendszer nem stabil, így az ugrás is rögtön még rizikósabb, netán kudarcosabb lesz.

Hogyan tudsz akkor rendet tenni, hogy ne járj úgy, mint a szekrénybe rakosgatott műanyagdobozokkal?

Elkezdesz rendet rakni. Kidobálod a felesleges kupakokat és aljakat, vagyis sorról-sorra veszed a cégen belüli felesleges munkafolyamatokat, az időpocsékoló tevékenységeket, a hiányos részeket, ami szükséges dolog/lépés lenne, de hiányod van belőle (ez lehet egy gépbeszerzés, egy új kolléga vagy egy kiszervezett munka is...).

Csak halkan súgom meg, hogy minden konzultáción ezeket a dolgokat beszéljük át, mert a legtöbb prolbléma itt van a mikrovállalkozásokon belül is. 

Erre a rendszerteremtésre találtuk ki az Évtervező VIP Workshopunkat is, mely két helyszínen lesz elérhető, egy budapesti és egy kecskeméti időpont van 2020. januárjában, korlátozott férőhellyel.

Annak a tréningnapnak is egy fontos szerepe lesz: rendet rakunk, átláthatóvá tesszük közösen az egész évedet, lesz így időd fejleszteni, fejlődni, de ugyanígy időd lesz a családodra, barátaidra is, mert ha követed az ott tanultakat, akkor garantáltan összeszedettebb leszel és megszűnnek a felesleges időpocsékoló tevékenységeid, mint a közösségi oldalakon lógás vagy a TV előtt merengés, mert rá fogsz jönni, hogy az aktívan eltöltött idő sokkal több szabadidővel jutalmaz meg a háttérben. Csatlakozol?

A workshopra ide kattintva tudsz jelentkezni: https://www.facebook.com/events/1154625678066154/

De várunk szeretettel Facebook zárt csoportunkba is, ahol bátran kérdezhetsz, egy igazi kis zárt közösség lettünk, akik személyesen is tartják a kapcsolatot és nem csak az éterben vagyunk egymással segítőkészek és jófejek. Várunk szeretettel, de a csoportba való beengedés a kérdések megválaszolásának feltételek, elvégre üzleti dolgokról van szó ;)

Manapság a szleng annyira beköltözött a mindennapokba, hogy már a reklámanyagoknál is megjelenik a szókincsben való hatása. Főleg a fiatalokat célzó hirdetéseknél a szórendtől kezdve a szóhasználatig, mintha egy másik világba kerülnénk. Ennek persze megvan a jó oldala is, amikor a szóvicceket szeretőkre céloznak, és természetesen a hatás nem is marad el. 
Ezzel ellentétben viszont sokan úgy állnak neki akár reklámszöveget, akár könyvet írni (hogy a két legtávolabbi pontot nézzük), hogy a magyar nyelv szabályairól szemlátomást fogalmuk sincs, és csodálkoznak, hogy „nem jön a vevő”. Mert mindig a vevővel van a gond. Vagy mégse?

Mosolygó-Marján Erzsébettel beszélgettünk, a Helyesen magyarul weboldal tulajdonosával. 
 
- Hogyan látod, manapság mennyire igényesek az anyanyelvükre a fiatalok, ahogy a virtuális világban tartják a kapcsolatot barátaikkal?

Úgy gondolom, a mai fiatalok virtuális világban való nyelvhasználatával kapcsolatban nem az a kérdés, hogy igényesek-e. Ők már teljesen más világban élnek, mint amilyen a mi fiatalságunk idején volt. Minden felgyorsult, manapság már elvárás, hogy minél rövidebb idő alatt legyenek készen mindennel, és ez igaz az írásra, a kommunikációra is. Manapság már nem találkozunk teljes mondatokkal egy-egy üzenetváltás szövegében, gyakran csak matricákkal, szmájlikkal vagy GIF-ekkel adják egymás tudtára a mondanivalójukat. Én azt mondanám, hogy nem igénytelenebbek a fiatalok, csak megváltozott a világ. És be kell valljam, nem örülök ennek a tendenciának, mert egyúttal ellaposodnak a kapcsolatok, már nem beszélgetünk egymással, hanem ha van öt perc szabadidőnk, akkor azonnal valamilyen „kütyüt” kezdünk nyomkodni – vallja Erzsébet.

Maradva kicsit a szleng használatánál, kicsit visszakanyarodva a bevezetőhöz, nézzük szövegírói szemmel, mikor is használjuk a szlenget elsősorban. 

- Marketing szemszögből érdekelne, hogy a szleng mennyire engedett? Érdemes egyáltalán használni, vagy tartalomíráskor, címeknél maradjunk inkább a klasszikus szóhasználatoknál?

Az, hogy milyen szavakat használunk a szövegeinkben, attól függ, kik tartoznak a célcsoportunkba, és mit szeretnénk velük közölni. Valójában a szlenget a tájszóláshoz lehet hasonlítani. Ha olyan embereket kívánunk megszólítani, akik bizonyos csoportokhoz tartoznak (pl. deszkások, horgászok, harleysok stb.), akkor az általuk használt szavakat kell használni ahhoz, hogy hatékony legyen a kommunikációnk. Viszont a szlengre is ugyanúgy vonatkoznak a helyesírás szabályai, mint a különböző nyelvjárások szavaira - mondja Erzsébet.

Marketing szuperguruk szokták javasolni, hogy írj könyvet és úgy leszel a szakmádban szakértő. Viszont itt azért nem árt tudni, hogy maga a könyvírás, az írói megfelelés egy fontos szempont, hiszen nem mindenkinek való az írás. Itt nemcsak a helyesírásra gondolok, hanem az íráskészségre is. Mire egy szövegíró író lesz, addig sok év gyakorlat telik el, és még így sem lesz mindenkiből keresett szövegíró, nemhogy regényíró. Mindegyik egy külön szakma. De a helyesírás is egy érdekes kérdés.

(Fotó: Alina Vilchenko/Pexels)

- Miután sokan küldenek könyveket nekünk, hogy írjunk könyvajánlót, így látjuk, hogy mennyire „nem magyaros” sok remekmű. Nem is a tartalom a gond, hanem a szövegek nyelvtani helyessége. Van, amikor szólunk is érte, mert annyira zavaró. Hogyan látod? Mennyire befolyásolja a helyes nyelvhasználat akár a márkaépítést?

Ezzel a jelenséggel én is nap mint nap találkozom. Egyre többen írnak könyvet, illetve az online kommunikáció is egyre népszerűbb. Viszont sajnos ezzel együtt jár, hogy olyanok is írásban közlik gondolataikat, akik nem tudnak túl jól fogalmazni, vagy nincsenek tisztában a helyesírás és nyelvhelyesség szabályaival.
A közelmúltban a Helyesen magyarul Facebook oldalán készítettünk egy felmérést, ahol az volt a kérdés, hogy mennyire zavarja vagy befolyásolja a válaszadókat döntéseik meghozatalában, ha helyesírási hibák találhatóak egy ajánlatban vagy termékleírásban. Az eredmény elég egyértelmű volt: 88%-ukat nagyon zavarja, míg 12%-ukat nem igazán érdekli a szövegek helyesírása.

Személyes véleményem, hogy ha valaki írásra adja a fejét – legyen az egy könyv, vagy csak egy Facebook bejegyzés –, sokat elmond róla, hogy ezt milyen módon teszi. Amennyiben szeretne hiteles és meggyőző lenni, illetve megbízhatónak és igényesnek tűnni, akkor igenis vegye a fáradságot, hogy utánanéz a szavak helyesírásának. Ha ez nagyon nem megy neki, akkor pedig keressen meg minket, korrektorokat, akik szakszerű segítséget tudunk nyújtani. Adott esetben többet veszíthetnek egy igénytelen irománnyal, mint amennyibe a szakszerű nyelvi ellenőrzés kerül - jegyzi meg Erzsébet, aki a Helyesen magyarul oldalán keresztül rengeteg embernek segít a nyelvi ellenőrzésekben is.

És itt el is érkeztünk a legfontosabb részhez: igényes szöveggel – igényes marketing. Nem győzzük hangsúlyozni a tanácsadások során, hogy ez mennyire fontos része a márkaépítésnek. Egy rosszul kialakított szöveggel akár rombolni is lehet, nézzük csak akár a rosszul fogalmazó politikusokat. Mindenkinek az első észrevétele az: De hát beszélni sem tud. Ez a szövegnél ugyanígy jelen van.

Van a szövegekkel kapcsolatban még egy érdekes kérdéskör: magázás és tegezés. Nemrégiben készítettünk egy felmérést, hogy a követőink mennyire szeretik, ha magázódunk, és mennyire, ha tegeződünk. Mivel célcsoport-függő a magázás/tegezés választása, így érdemes ezt is figyelembe venni. Vegyünk egy példát: a spirituális könyvek írói a legtöbbször tegező viszonyban vannak velünk. Miért is? Mert így közvetlen, „csak” nekünk szól a szöveg, és sokkal bensőségesebb viszonyt lehet kialakítani az olvasóval, ha tisztelettel, de tegező viszonyban beszélgetünk. Vagy nézzük a jógaórákat: mennyivel szebben hangzik, hogy „Lélegezz, könnyen és puhán...”, mint a „Legyen kedves lélegezni, könnyen és puhán...” A végeredmény ugyanazt takarja: Lélegezz! De míg az egyik egy kedves, barátságos hangvétel, a másik inkább felszólító és távolságtartó tud lenni.

- Vannak arra szabályok, hogy mikor önözünk és mikor tegeződünk tartalomíráskor?

Erre a kérdésre is azt tudom mondani, hogy célcsoporttól és témától függ. Ha egy komoly, szakembereknek szóló anyagról van szó, akkor mindenképpen a magázódás a helyes formula, de ha fiatalokat szeretnénk megszólítani, akkor a tegeződéssel hatékonyabb lehet a kommunikációnk. Egy személyes, például kisgyerekes anyukáknak szóló blog esetében szinte barátokként tekinthetnek egymásra a szerző és az olvasók, így természetes a tegeződés, ellenben ha egy szolgáltató szeretné meggyőzni a potenciális vevőket arról, hogy őt válasszák, már célravezetőbb a magázódás.

Összességében, ha összefoglaljuk a fenti gondolatokat, akkor már mindenki számára egyértelmű – akár szövegírói, korrektori szemmel is –, hogy mennyire fontos a helyesírás még egy rövid Facebook poszt esetében is. A nyelvhasználatunk árulkodik rólunk és ezzel együtt a márkánkról. A nyelvi igényesség a márkaépítés része kell legyen, akár önmárkát építünk, akár termékmárkában gondolkodunk, hiszen a termék mögött is „mi” állunk. 
Gondold tehát végig, hogy amikor nem érkeznek a megfelelő eredmények egy-egy poszt után, akkor vajon mennyi szerepe lehet benne a nyelvhelyességnek vagy a használt szókincsnek?

Ha szereted a nyelvi fejtörőket, érdekességeket, vagy egy-egy rövid nyelvhelyességi kérdésed van, akkor látogass el a https://www.facebook.com/nyelviellenorzes/ oldalra!

Előadást tartok 2019. április 26. Pénteken 10:00 órától a G. IX. Előadóban a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen (SZIE Budai Campus, Villányi út), ahol szó lesz a:

� Kertészeti és agrármarketingről
� Élelmiszermarketingről
� Kertészeti karrierépítésről
ahogyan a gyakorlatban profin működik.

Várlak szeretettel, ha érdekelnek ezek a témák, ha a szakmában tervezed a jövődet és kíváncsi vagy, hogyan tud egy kistermelői manufaktúra sikeres márkát építeni a mai világban :)

Az előadás INGYENES.

Miért érdemes eljönnöd?

- Mert olyantól hallhatod az előadást, aki már több kertészeti márkát és kistermelői márkát valóban felépített
- mert olyantól hallod az előadást, aki önerőből jutott oda, ahol most van
- mert olyantól hallod az előadást, aki a mindennapjait tényleg a szakmájában tölti és nem csak egy coach a sok közül

Az esemény Facebook-linkje: https://www.facebook.com/events/661819044271559/

Várlak szeretettel,

ragyogó napot,
V. Topor Erika
okl. kertészmérnök, marketing- és PR manager
Gourmet&Delicious Manufaktúra, Kertportál tulajdonosa
Sikeres Márkaépítők #agrármarketing-specialistája