2017. aug 23.

Elspeth Beard, az első angol nő aki motorral körbejárta a világot

írta: andeeles
Elspeth Beard, az első angol nő aki motorral körbejárta a világot

Mind kalandokra vágyunk, szeretnénk felfedezni az ismeretlent. Új élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodnánk, új barátokra tennénk szert, problémákat oldanánk meg, feszegetnénk fizikai és szellemi határainkat. Valahogy így lehetett ezzel Elspeth Beard is, aki 24 évesen motorjával világkörüli útra indult.

elspeth_cover.JPGElspeth 1959. április 28-án született. Fiatal lányként rajongott a motorokért, 16 évesen kapta az első paripáját. 1980-ban 900 fontért vásárolt egy használt, 1974-es évjáratú BMW R 60/6 (599 cm3, 39 LE) típusú motorkerékpárt. A BMW-ben már akkor 30 000 mérföld (48 280 km) volt. Első önálló útja során ellátogatott Skóciába, Írországba és Korzikát is bejárta.

Rákapott a túramotorozás ízére. Kalandvágya mellett az unalmasnak vélt egyetem, és egy szerelmi csalódás vette rá, hogy 24 évesen felfüggessze építészeti tanulmányait, és ezer fontnyi spórolt pénzével a zsebében útnak induljon New York felé. Az óceánt repülővel szelte át, motorját is azzal szállíttatta. A nagy almából egészen Los Angeles-ig motorozott, ott hajóra szállt és Ausztrália partjai felé vette az irányt. Amíg a motor úton volt Sydneybe, kihasználta az időt, hogy gyalogosan fedezze fel Új-Zéland szépségeit.

usa.JPG

Pihenő az amerikai utak egyikén

Eddig több, mint 8 000 km-t tett meg. Sydneyben hét hónapon át egy garázsban élt és építészgyakornokként dolgozott, hogy fel tudja tölteni apadóban levő anyagi készleteit. Volt ideje felkészülni az út további állomásaira is, például heteket töltött azzal, hogy a motorra alumínium csomagtartó boxokat építsen. A cél az volt, hogy minél nagyobb, mégis könnyű és strapabíró dobozok készüljenek, elegendő helye legyen egy sátornak, hálózsáknak, váltás ruhának tisztálkodási és egészségügyi csomagoknak.

dobozok.JPG

A zárható, hajlított aluminium boxok építése közben - 1983.

Az első baleset

Végigmotorozta egész Ausztráliát. Sydney-ből észak fele indult, ahol elszenvedte első komolyabb balesetét: egy kavicsos úton hatalmasat bukott. Elspeth elmondása szerint életét bukósisakja mentette meg, amit az útja során mindig viselt. Szerencséjére egyetlen csontja sem tört el, de két hetet így is kórházban töltött. Felépülése után a nyugati part felé vette az irányt, ahonnan tovább hajózott Szingapúrba.

australia.JPG

Országút Ausztráliában

A hosszadalmas teherszállítási időnek köszönhetően ezúttal Indonéziát járta be gyalogosan. Pár nappal a BMW Szingapúrba érkezése után Elspeth összes iratát ellopták, beleértve a motor papírjait, az útlevelét és a hitelkártyáit. Hat hétbe telt, mire minden iratot sikerült pótolni.

Ne felejtsük el, hogy ekkor még se internet, se mobil, se GPS nem volt az egyszerű utazó kezében. Az Államokban és Ausztráliában egyaránt előnyt jelentett az angol nyelvterület, de Szingapúrban hivatalos ügyeket intézni Elspeth bevallása szerint nem volt egyszerű feladat.

Keresztül Ázsián

A Maláj-félszigetről indulva Bangkokba, majd Chiang Mai-ba, aztán Laosz érintésével Burmán keresztül Indiába motorozott. Később visszatért délre, hogy Penangból Madras-ba hajózzon. Az út során átélte második, és egyben utolsó nagyobb balesetét, egy kutya a motor elé ugrott egy teherautó takarásából. Most is megúszta a komolyabb sebeket, de a BMW egy fának csapódott, a motorblokk és a csomagtartó dobozok is megsérültek.

A javítások miatt, újabb két hét kényszerpihenő következett. Az a thai család látta vendégül, akiknek a kertjében landolt a balesetekor.

Egy szót sem beszéltek angolul, én pedig egy szót sem tudtam thai nyelven, de mutogatással minden gond nélkül tudtunk kommunikálni.

Megjavította a sérült blokkot és egy szögbelövő segítségével az alumínium dobozokat is összetákolta. Vendéglátói csodálkozva nézték, hogyan szedi szét és rakja össze újból az R 60-ast. Elspeth is csodálkozott, mikor a konyhában megtalálta az elgázolt kutya feldolgozott tetemét.

Végre megértettem, miért örültek nekem annyira. Két heti élelemmel láttam el őket.

Nepálban két év után először találkozott szüleivel, akik egyenesen Angliából repültek oda. Lányuk látványa sokkolta őket. Indulásakor egy magas, erős, egészséges 65-68 kg körüli fiatal nő volt, de Kathmanduban már csak alig 50 kg-t nyomott. Megnyugtatásukra elmesélte, hogy  hepatitisz és vérhas fertőzéssel is küzdött, akkor még soványabb volt, de ne aggódjanak, már hízásnak indult.

Két hónapot töltött Indiában, majd Roberttel, egy Kathmanduban megismert holland motorossal folytatta útját Európa felé.

Ha két baleset, több betegség és az összes irat elvesztése még nem lett volna elég, India elhagyása is kihívást jelentett az utazók számára. Történt ugyanis, hogy szikh radikálisok elbarikádozták magukat az amritsari Aranymecsetben és környékén, ami a szikh vallás központja. Indira Gandhi, India miniszterelnökének parancsára a hadsereg megszállta a környéket és civil áldozatok árán, erőszakkal felszámolta az ellenállást. Bosszúból két szikh testőre meggyilkolta az elnöknőt, ami további zavargásokhoz vezetett, emiatt az egész punjabi régiót lezárták. A pakisztáni határhoz viszont csak Punjabon keresztül lehetett eljutni, de a belépéshez speciális engedélyre volt szükség. Elég nagy volt a bürokráciában a fejetlenség, senki sem tudta, hogy pontosan milyen papírt kellene beszerezni, amit egyik nap még elfogadtak, a következőn már összetépték. Elspethnek hamar elege lett az egészből és készített magának egy dokumentumot. Szerencséjére, az őrnek fogalma sem volt, hogy néz ki az éppen érvényes belépési engedély, így őt és holland társát is átengedték a lezárt régión.

pakisztan.JPG

Pakisztán

Pakisztánban földutakon ugyan, de gond nélkül áthaladtak az országon. Iránon próbáltak a lehető leghamarabb végigmotorozni, segítségükre volt a tükörsima, hibátlan minőségű aszfalt, azonban hátráltatta őket, hogy Elspeth ismét hepatitisszel küzdött. Hét napba telt mire elérték a török határt. Szegény R 60-as megszenvedte a pakisztáni mérföldeket. A hátsó fék egy eresztő olajtömítés miatt használhatatlan volt, a kuplung is tönkre ment. A hibákat még a határ iráni oldalán megcsináltatták, végül pár órával vízumuk lejárata előtt átjutottak Törökországba.

Ekkor Elspeth mindössze 41 kg volt. Pár napot pihenéssel és a motor további javításával töltött. Miután visszanyerte erejét, Görögország felé indultak tovább.

map.JPG

A három év alatt megtett 88 000 km pontos útvonala - a kép részlet Elspeth Beard Lone Rider c. könyvéből

Az út utolsó, komolyabb megterhelést jelentő szakasza - a halál útja - Jugoszláviában várta őket.

Ez egy két sávos aszfaltút volt, mindkét oldalán tele törmelékkel ahol folyamatosan teherautókat kellett előznöm. Ahogy egyet lehagytam, mindig újabb és újabb volt előttem. Elfoglalták az úttest még tisztább részét, így az előzésre csak a törmelékes oldalt használhattam. Előfordult, hogy három teherautó ment egymás mellett, ilyenkor csak annyit tehettem, hogy félreálltam az útszéli árokba. Az út mentén mindenhol keresztek és virágok voltak. Borzalmas érzés volt így motorozni.

Végül 3 év és közel 80 000 km után megérkezett Londonba. Hazatérése után tudta csak meg, hogy ő volt az első angol nő, aki motorral körbejárta a világot. Az első egyébként a francia születésű szabadúszó író, Anne-France Dautheville volt, aki 1972-ben, 28 évesen járt be 3 kontinenst.

Elspeth útja során túlélt két komoly balesetet és számos betegséget. Keresztülmotorozott Iránon az Irak-iráni háború idején, polgári felkelőkkel találkozott, okiratot hamisított, korrupt rendőröket győzködött, igyekezett elkerülni a fizikai és a szexuális bántalmazást, a motoros bandákat. Bár három alkalommal is "szerelembe esett", az út jelentős részében magányos volt. Gyakran beszélgetett a motorjával, egy-egy veszélyesebb szakasz előtt mindig olajcserét vagy új légszűrőt ígért neki, ha gond nélkül túljutnak az akadályokon.

szereles.JPG

Otthon a BMW-t teljesen lecsupaszította és felújította, az R 60-as ma is használható állapotban van. Egyedül az oldaldobozok élete ért véget, mivel a lehető legteljesebb mértékben elhasználódtak, Elspeth kidobta őket.

1985-ös hazatérése után befejezte építészeti tanulmányait. A munkája mellett hét évet töltött egy elhagyatott viktoriánus stílusú víztorony teljes felújításával és átalakításával. Pályafutása során számos szakmai díjat elnyert.

Bejárta Európát és Afrika nagyobb tájait. 2002-ben ismét körbe motorozta a földet Nick Sanders túramotoros tartalékosaként.

Az utazás és a motorok mellett különös vonzalmat érez a kamionok iránt és több kétkerekű extrémsportban is kipróbálta magát. 

elspeth_today.JPG

Elspeth a mai napig is a motorozás szerelmese, háttérben otthona, az átalakított víztorony látható

2017. januárjában megjelent a kalandjait összefoglaló első kötete, Lone Rider címen.

 

 

 

Felhasznált irodalom

Szólj hozzá

világutazó első nő nőstényfarkasok Elspeth Beard BMW R 60 túramotorozás Lone Rider könyv Elspeth minden cikk