Karrierváltás: töretlen a kereslet a junior informatikusok iránt

Jelenleg 2 hónap alatt el lehet helyezkedni a karrierváltás után, a tavaly végzettek átlagosan bruttó 561 ezer forintot keresnek


A gazdasági helyzet bizonytalanságai ellenére is töretlen hazánkban a kereslet a junior informatikusok iránt: egy 3-6 hónapos, intenzív képzés után jellemzően 2 hónapon belül munkához lehet jutni juniorként, és a tavaly végzettek már átlagosan bruttó 561 ezer forintot kapnak havonta, ráadásul az elérhető jövedelem 3-6 év tapasztalattal már átlagosan bruttó 1,06 millió forint körül alakul. A jelenlegi gazdasági helyzet okán a hazai IT cégek extra juttatásokkal is segítik a munkatársaikat, emellett az informatikai területen dolgozók gyors előléptetéssel számolhatnak, és többségük számára a külföldi munkalehetőség és a home office is opció – többek között ezek derülnek ki a PROGmasters programozóiskola és IT képzési központ felméréséből. A kutatásban az iskola összesen 323, szoftverfejlesztőként, manuális tesztelőként vagy alkalmazás-üzemeltetőként végzett résztvevőjének 44,3 százaléka, azaz 143 fő vett részt önkéntesen.

561 ezer forint a tavaly végzettek havi átlagjövedelme, egymillió felett a tapasztaltabbaké, ráadásul az IT cégek extra juttatásokkal segítik a dolgozóikat

Közismert, hogy az IT területén az átlagnál jóval magasabbak az elérhető jövedelmek, ezt a PROGmasters felmérése is visszaigazolta.

A 3-6 hónapos képzéseken tavaly végzett válaszadók például már átlagosan bruttó 561 ezer forintot keresnek havonta, ám az összes, 2017 óta végzett kitöltő jelenlegi bruttó havi átlagjövedelme már 806 ezer forintot tesz ki.

A felmérés szerint az átlagnál nagyobb tapasztalattal bíró, 3-6 éve végzettek átlagosan bruttó 1,06 millió forintot visznek haza havonta, míg a már seniorként dolgozó – jellemzően 4-6 éves szakmai múlttal rendelkező – résztvevők átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet miatt kaptak-e extra bónuszt, előrehozott béremelést vagy bármilyen egyszeri támogatást a cégüktől, a résztvevők kiemelkedően nagy része, 58,7 százaléka válaszolt igennel.

A 4 éve végzett karrierváltók 95 százalékát előléptették, a többség számára a külföldi munkalehetőség és a home office is opció

A kutatásból kiderült, hogy a jövedelem mellett a szakmai fejlődés és az előléptetés is motiválja a karrierváltásra törekvőket. Mostanáig az összes válaszadó 53,1 százaléka érte el a medior vagy a senior pozíciót, azonban ez az arány a legalább négy éve végzettek körében már 95,3 százalékos (a legalább négy éve végzettek 69,8 százaléka medior, 25,6 százaléka pedig senior pozícióban dolgozik jelenleg).

Az elmúlt hat évben végzetteket arról is megkérdezték, hogy lenne-e lehetőségük külföldön, vagy külföldön működő cégnek távmunkában dolgozni a jelenlegi szaktudásukkal és tapasztalatukkal. Erre a megkérdezettek 83,2 százaléka felelt igennel, míg az összes válaszadó 97,2 százalékának van lehetősége home office-ban is dolgozni.

A válság ellenére töretlen a kereslet a junior informatikusok iránt, 2 hónap alatt szinte mindenki elhelyezkedhet 

Az IVSZ két éve 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizált Magyarországon 2023-ra. Az iparági szakemberek iránti jelentős keresletet a PROGmasters friss kutatása is visszaigazolja, ugyanis a programozóiskola 2017 óta végzett diákjainak több mint kétharmada (69,2 százaléka) kapott állásajánlatot informatikai területről az elmúlt három hónapban. Ráadásul a juniorok iránti igény sem csökkent tavaly: a PROGmasters a 2022-ben végzett válaszadók 84,4 százalékát maximum 1 hónapon belül, további 9,4 százalékukat pedig legfeljebb 2 hónapon belül elhelyezte IT területen, ám a résztvevők fennmaradó 6,2 százaléka számára is talált munkalehetőséget fél éven belül.

A 2016-ban alapított PROGmasters programozóiskola és IT képzési központ főként a 25-40 éves, munkatapasztalattal már rendelkező karrierváltók számára kínál intenzív és gyakorlatorientált képzéseket. A PROGmasters tanfolyamait az elmúlt években több százan végezték el, és az iskola az állásgarantált képzésein résztvevők 96 százalékát elhelyezte informatikusként több mint 80 partnercégénél.

A karrierváltás mellett döntő, elsősorban 20-40 évesek körében kiemelkedően népszerűvé váltak az elmúlt években a néhány hónapos intenzív programozó-képzések – az úgynevezett bootcampek –, amelyek egy része az elhelyezkedéshez szükséges gyakorlati tudás átadása mellett álláslehetőséget is kínál. Ezek résztvevői egy 4-6 hónapos intenzív, napi 8-10 órás képzést elvégezve munkába is állhatnak junior informatikusként – méghozzá az IVSZ idén publikált felmérése szerint a korábbi keresetük akár több mint duplájáért. 

Ha komolyan szeretnél foglalkozni a programozással és az IT szektorban vállalnál állást, akkor általában két úton indulhatsz el: jelentkezhetsz egy egyetemi informatikai képzésre vagy egy speciális programozóiskola, azaz bootcamp képzésére. A kettő közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, de nem is ugyanaz a céljuk. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb különbségeket és azt is eláruljuk, hogy kinek melyik képzést érdemes választania. 

1. Az egyetem átfogó tudást ad, a programozóiskola naprakész ismereteket

Az egyetemen a hangsúly az elméleti oktatáson van. A hallgatók sokféle tantárgyat tanulnak, így megismerik a számítástechnika alapjait, az algoritmusokat és az adatszerkezeteket, még matematikai és tudománytörténeti oktatásban is részesülnek. Mindez széles látókört és nagy alapot ad, amire később is jól lehet építkezni.

Egy programozóiskolában ezzel szemben gyakorlati oktatás folyik. Egy-egy szűkebb területre fókuszálva – például Java vagy .NET programozás – adja meg azt a tudást, ami az azonnali munkába álláshoz szükséges. A tananyagot gyakran frissítik a munkáltatók elvárásainak megfelelően, így garantáltan naprakész ismereteket biztosít.

2. Az egyetemi képzés hosszú, a programozóiskola intenzív

Részben a fentiekből is következik, hogy az egyetemeken az alapképzés 3 évig, a mesterképzés pedig további 2 évig tart. Ezzel szemben a programozóiskolák képzéseinek hosszát inkább néhány hónapban mérhetjük – bár itt is sokféle gyakorlat létezik. Mind az egyetemek, mind a programozóiskolák indítanak olykor esti vagy levelező (munka mellett végezhető) képzéseket is. Általánosságban azonban elmondható, hogy minél rövidebb ideig tart a tanfolyam, annál intenzívebb és megterhelőbb. A PROGmastersnél például a 6 hónapos full-stack programozó képzés alatt 900 órát töltenek a hallgatók programozással, ami nagyjából megfelel a 7 féléves egyetemi alapképzésen lévő gyakorlati órák számának.

3. Az egyetem diplomát ad

Az egyetemi diploma – főleg, ha valamelyik nagynevű intézményben szerzik meg, például a BME vagy az ELTE állítja ki – kezdőként komoly előny az álláspiacon. A frissdiplomások jelentkezését szívesen fogadják a nagy technológiai cégek, akiknek mindig szüksége van új tehetségekre. Ezzel szemben a programozóiskola tanúsítványt ad, ami első ránézésre kevésbé mutat jól az önéletrajzban. Ebben a tekintetben nagy különbség van az intézmények között: érdemes olyan iskolát választani, amelyiknél akár államilag elismert végzettséget is szerezhetsz, vagy ahol lehetőség van arra, hogy a hallgatók nemzetközi szakmai vizsgát tegyenek. Ezek már a HR-esek szemében is vonzó tényezők.

4. A programozóiskola állásgaranciát vállal

A programozóiskolák hallgatóinak a diploma hiányában sem kell félniük a munkanélküliségtől – főleg akkor, ha állásgaranciát vállaló intézményben végzik tanulmányaikat. Itt profi HR-esek segítenek az elhelyezkedésben, a náluk végzett junior programozókat be is mutatják a partnercégeknél. Ezeken a találkozókon a hallgatók már könnyen bizonyítják a rátermettségüket, hiszen  a képzés során munkahelyi környezetben, valódi szoftverfejlesztési projekteken gyakorolnak. Ez a naprakész kódolási ismeretek mellett a soft skillek – például a kommunikációs készségek – miatt is fontos, mert megtanulnak együttműködni a fejlesztői csapat többi tagjával, egyeztetni a vezetőkkel és prezentálni a megbízók számára.

Az egyetemi hallgatóknak általában maguknak kell állást keresniük – az intézmény jobb esetben állásbörzéket szervez, ahol a végzősök leadhatják az önéletrajzaikat a nagyobb vállalatok képviselőinek. Igaz, az egyetemi diploma sok ajtót megnyit a munkaerőpiacon, azonban a felvételi eljárásban szinte mindig van szakmai teszt is, ahol a gyakorlati programozói tudást mérik. Sok vállalat ráadásul kifejezetten előnyben részesíti azokat a jelentkezőket, akiknek van munkatapasztalata.

5. Az egyetemi képzés ingyenes, a programozóiskola gyorsan behozza az árát

Az állami egyetemeken a nappali képzés ingyenes, a fizetős helyeken tanulók pedig igényelhetnek diákhitelt a költségek fedezésére. Ezzel szemben a programozóiskolák komoly összeget kérnek a jelentkezőktől a képzésért. Ezt a leegyszerűsített képet azonban érdemes árnyalni még néhány szemponttal – például a képzési idő hosszával. Az egyetemi hallgatók csak 3-5 évvel a tanulmányaik elkezdése után tudnak munkát vállalni az informatikai szektorban, addig is gondoskodni kell a megélhetésükről. A programozóiskolákban ez az időszak jelentősen rövidebb. Ráadásul itt is van pénzügyi segítség: egyes tanfolyamoknál lehet képzési hitelt igényelni, és a legtöbb helyen lehetőség van utófinanszírozásra, vagyis arra, hogy a tandíj nagy részét az új fizetésükből törlesszék a junior programozók.

Tanulság: az egyetem és a programozóiskola jól megfér egymás mellett

Ahogy a fentiekből látszik, az egyetem és a programozóiskola nem versenytársak, inkább kiegészítik egymást. A programozói karrierig sokféleképpen el lehet jutni: előfordulhat például, hogy valaki egyetem után még egy programozóiskolát is elvégez, hogy speciálisabb tudást szerezzen; másnak viszont egy rövidebb képzés, aztán a programozói munka hozza meg a kedvét az egyetem elvégzéséhez (akár levelező tagozaton).

Általánosságban elmondható, hogy egy fiatal felnőtt számára, akinek még van ideje eldönteni, hogy konkrétan mivel akar foglalkozni az IT területén belül, annak általában jó választás az egyetem. Ha azonban valaki egy későbbi életszakaszban akar karriert váltani, vagy rövid időn belül van szüksége a szoftverfejlesztői munkával járó kiemelkedő fizetésre, annak inkább a programozóiskolába érdemes jelentkeznie, nem véletlen, hogy a PROGmasters résztvevői is inkább az utóbbiak közé tartoznak

Ha még így sem tudsz dönteni a kettő között, akkor a következőt javasoljuk: állítsd sorrendbe a fenti szempontokat aszerint, hogy melyik számodra a legfontosabb. A listát természetesen további elemekkel is kiegészítheted – például hogy melyik képzés érhető el a legkönnyebben (a fizikai távolság vagy az online képzés időbeosztása miatt). Ezután írd a szempontok mellé, hogy az egyetem vagy a programozóiskola kínál-e vonzóbb alternatívát számodra – és máris jobban látod, melyiket érdemes választanod.