A hetvenes években felnőtt egy korosztály aki azt hitte, Gojko Mitic az isten, és az ő bibliája a négy részes Karl May sorozat. Úgy olvastuk Old Shaterhandet, hogy közben néha levegőt is elfelejtetünk venni. Én babot ettem évekig, mert se bölényhús, se medvetalp nem volt a Közértben. Az én kedvenc részem a négyből az Old Death volt. Az összes kötet borítóját Würtz Ádám illusztrálta, akiről akkoriban azt se tudtam kicsoda, csak azt tudtam jól elkapta az Öreg Halált.
Persze azt még nem pontosan vettük, hogy Mitic aki különben szerb származású, és a neveltetése miatt folyékonyan beszél németül, e nyelven szólal meg a filmeken, amiből jócskán készült (12) az évek során. Mitic barátunk gigasztár lett Németországban, és szerte a világon ahol játszották a filmjeit. De ez a film, ugye nem Karl May, hanem James Fanimore Cooper könyve alapján készült, de nekünk akkor mindegy volt, mert Gojko játszotta a hőst, a kisdedek védelmezőjét, és mindazt a sztereótípiát amit ráagattak egy tökös indián harcosra akkoriban.
Na ez a plakát, mindezt vissza is adja, mert ezen úgy jön Csingacsguk, hogy nincs az a fehér ember, vagy rézbőrű kutya aki megállítja. Na ezért majd lehet hogy kapok, de mi is ezt gondoltuk akkoriban gyerek fejjel rosszak, jók slussz-passz.
Bánki László olyan plakátot rajzolt, ami bármilyen háborús toborzó plakátnak elmenne. A harcos aki nem retten meg, és mindenen átgázolva eléri célját. Nincsenek apró részletek, mert nincs rájuk szükség. Csak a vörös szín, ami elég baljóslatú, és valljuk be eléggé hatásos is. Uff, én beszéltem.
Talán az egyik legnagyobb hős következik, aki nem halott róla az eddig a hold túlsó oldalán snóblizot a zombi nácikkal. John Wayne minden idők legnagyobb western alapembere. Aki egyedül áll ki tulajdonképpen a bolygó összes ló, tehén, és vonatrablójával, vagy bárkivel aki az igazságot sárba tiporja. Értem? De ha nem ezt nyomta akkor kék, zöld vagy egyéb sapkás háborús filmben utazott.
Az egyik legnagyobb kretén volt talán Hollywoodban, minden mellett kiállt legyen az fegyver lobby McCartny féle, feketelista, fekete filmesek és mindenféle gyüttmentek kirekesztése a szakszervezetekből etc. De mindezt szigorúan magánemberként csinálta, olyan ismerős ez, na mindegy is.
Hatalmas (194 cm.) ír és skót felmenőkkel rendelkező Wayne ebben a filmben egy egy kiöregedett chichagoi zsernyákot alakít, aki fenekestül felfordítja Londont. Hozzá kell tennem hiába volt full kretén a magánéletben, színésznek jó volt. Itt is rendesen hozza az amerikai kedves bumfordi tirpákot, akinek atya érzelmei vannak, és hihetetlenül kemény ökle. Nagyon jó autós üldözések vannak benne, és remek ipartelepek. És egy hihetetlenül menő bérgyilkos, aki egy piros Jaguár E-Typel vérnőszik.
A plakát, hát az bitang jó lett, és komolyan nem rakták rá a film főszereplőjének nevét. Gondolom Wayne papa politikai beágyazódásának is szerepe lehetett ebben. Még annyit azért hozzá tennék, hogy a forgatást már úgy nyomta végig, hogy tudta, hogy tüdőrákja van, na ez az ami nem nagyon látszik a filmen, mert végig püföli, az összes Londoni pubot, talán nem marad ki senki a látogatók közül, mikor nyílik a pofon zsák. Filmbeli partnere, aki végig próbálja szolid ánglius keretek közé szorítani ezt a kemény fakabátot, Richard Attenborough, akit ha máshonnan nem is, de a Jurrasick Parkból mindenki ismerhet. Ja és van neki még harminc komoly díja filmrendezőként, ilyen apró darabokért, mint a Gandhi, Chaplin, vagy Híd túl messze van, vagy A tánckar. Aprópénz.
A grafikusok SO-KY, mert ez egy házaspárt takar. Kemény Éva és Sós László a kor komolyan foglakoztatott grafikusai voltak, csináltak mindent mozi, propaganda, reklámplakátok százai kerültek ki a kezük közül. Tehát lehetne miből válogatni, de én azt gondolom, hogy ez a munkájuk benne van az első tíz plakátjuk közt. Már csak azért is mert nagyon eltér attól ami grafikailag folyamatosan csináltak. Nagyon összerakták ezt, az angol elegancia, és az amerikai törvényen kívüliség. A signo elhelyezése a grafikában, még külön megérne két három bekezdést.
Folyt. Köv.