Periodista

Az arab országok befolyása

2023. július 08. - Periodista.

Az arab országok fokozódó befolyása a világpolitikai folyamatokra ma már kézzelfogható. A polarizálódó jelenkor két táborra tagolja a Föld országait: egyik oldalon a NATO és az euro-atlanti tábor áll az USA és az EU vezetésével (olyan támogató hatalmakkal, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália), míg a másikon az orosz - kínai tengelyhez egyre komolyabb szálakkal kapcsolódó államok szövetsége szerepel. Ez utóbbi tömb még kevéssé egységes, de jelenleg tagja a két említett nagyhatalom mellett Irán és a Közép-ázsiai orosz-barát államok egész sora (pl Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán) illetve Fehéroroszország. Ami arab államokat illeti: az Arab Liga 22 országból áll és közel fél milliárd lakos él határai között, 13 millió négyzetkilométeren (központja: Kairó).

arab_orszagok_terkep.jpg

Hatalmas terület, hatalmas lakosságszám és komoly lobbi-erő, főleg ha a kőolaj-bevételekre gondolunk. Ekkora összefogás nyilvánvalóan jelentős hatással lehet a nemzetközi erőviszonyokra, ha egyik vagy másik tömb mögé állnának. Itt van azonban még a vallás kérdése. Az arab államok ugyanis a szintén óriási muszlim-világ szerves részét képezik, mely 2 milliárd lakost számlál és jelenleg már a legnagyobb vallási közösség (megelőzve a kereszténységet).

Az alábbi térkép a muszlim világon belül az arab államokat mutatja meg, kék jelzéssel emelve ki az Arab Liga tagállamainak területeit:

muszlimok_terkep.jpg

A muszlimok országok nyugat-ellenessége meghatározó jelentőségű és egyre inkább a keleti tömb felé motiválja mindkét kört: az arab térséget és az iszlám világot is. Ugyanakkor belső viszályaik kétségessé teszi, hogy valaha is egységesen lépjenek fel. Szaúd-Arábia például a szunnita iszlám világ vezetőjeként riválist lát a síita iszlámot vezető Iránban. Emiatt jelenleg az egyik említett állam Amerika-barát politikát folytat (a szaudiak), míg a másik nyíltan orosz-barát (Irán).

islam.jpg

A jövő két legnagyobb kérdése az, hogy egyrészt létrejöhet e egység az arab államok között, valamely tömb támogatásában, másrészt, hogy létrejöhet e egység a muszlim világban valamely tömb támogatását tekintve.

periodistas_szeles_logo.jpg

A vezércsel (2020)

A vezércsel (The Queen's Gambit) a legérdekesebb sakk-film az 1992-es Gyilkosság lólépésben című Christopher Lambert film óta. Scott Frank, forgatókönyv-íróból lett rendező, sakk-szakértőket és világhírű sakkozókat felkérve készítette el 7 részes sorozatát, melynek középponti alakja egy fiatal leányzó, aki állami gondozott kamaszból lesz a világ első számú sakkozója. Mindez a 60-as években, amikor a nők egyenjogúsága még nem volt teljes és megjelenésük a férfiak uralta sakk-világban még újdonságnak számított. A máig legsikeresebb sakkozónő egyébként az a Polgár Judit, aki Európa-bajnoki bronzéremmel és világbajnoki nyolcadik helyezéssel bizonyította be a világ számára, hogy a nők is tudnak ugyanolyan jók lenni ebben a sportban, mint a férfiak. (Jelenleg Polgár Judit még mindig 54. a sakk világranglistán, máig megtartva a legsikeresebb sakkozónő címét.)

vezercsel1.jpg

A kép forrása: variety.com

A vezércsel egy kitalált karakter, Beth Harmon (Anya Taylor-Joy) életét követi nyomon 9 éves korától egészen felnőtt, független nővé válásáig. Az alaptörténet a sakk körül forog, hiszen Beth azzal tűnik ki állami gondozásban lévő társai közül, hogy kivételes sakk-tehetség. Bár szüleit korán elveszti és így nagyon fiatalon jut árvaságra, a sakk iráni szeretete és Jolene (Moses Ingram) barátsága révén megőrzi lelki egyensúlyát, még a mostoha, árvaházi körülmények között is. Miután az árvaház sakk-szerető gondnoka, Mr. Schaibel (Bill Camp) felkelti a sakk iránti érdeklődését, elindul egy úton mely a világhírnév felé vezeti. Először a helyi településen, majd országos versenyeken, később pedig már nemzetközi megmérettetéseken is helytáll. Férfiakat győz le, világhírű versenyzők fölé kerekedik. Közben örökbe fogadják, kikerül az árvaházból, lesz nevelő-anyja, Alma Wheatley (Marielle Heller) és férfiakkal is megismerkedik. Első szerelme, D. L. Townes (Jacob Fortune-Lloyd) ugyan saját neméhez vonzódik, ám később működőképes kapcsolatai is lesznek, például az ország második számú legtehetségesebb sakkozójával, Benny Watts -szal (Thomas Brodie-Sangster). Mégis a sorozatbeli történet legvégéig Townes marad számára az igazi. A hét epizód során nyomon-követhetjük Beth sakk-karrierjét egészen odáig, hogy a szovjetek bajnokát, a világ első számú sakkozóját, Vasily Borgovot (Marcin Dorocinski) is kihívhatja. 

A vezércsel egy különleges film (és különleges sorozat), mely egy olyan világot mutat meg számunkra, mely az átlagember számára jórészt ismeretlen és egy olyan karaktert rajzol meg, aki nem ismeri a feladást, aki igazi autonóm egyéniség és aki igazi túlélő, lelki illetve fizikai értelemben is. Anya Taylor-Joy, Golden Globe díjas színésznő zseniális alakítással jeleníti meg a történet központi karakterét.

vezercsel2.jpg

A kép forrása: port.hu

A film egyik érdekessége, hogy a főhőse, Beth szemével látjuk az egyre jobban kitáruló világot: megismerve az árvaházon kívüli életet és az önállóvá válás nehézségeit. Vele vagyunk, amikor még a férfiak kinevetik amiért a sakkversenyeken próbál indulni, majd akkor is amikor ugyanezek a férfiak megdöbbennek kivételes tehetségén. Szurkolunk neki a magánéleti nehézségek leküzdésekor, az alkoholizmussal vívott harca során és a férfiakkal kialakuló, sokszor nem túl szerencsés viszonyai alkalmával is. Komplex, többrétegű történetet kapunk, elgondolkodtató jelenetekkel és jellem-rajzzal.

A vezércsel egy abbahagyhatatlan mini-sorozat, remek rendezéssel és egy fantasztikus alakítással, Anya Taylor-Joytól. Értékelésem erős 90%. Ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a különleges történeteket. 

periodistas_szeles_logo.jpg

2021.02.13.14:09. 

Orbán Moszkába készül

Bár már a tavalyi év végén esett szó arról, hogy Orbán Viktor Moszkvába fog látogatni - mégpedig valamikor 2022 februárjában - ám közben az ukrajnai válság folyamatos mélyülése és az euro-atlanti országok (Nyugat-Európa és Észak-Amerika) Putyin-ellenes összezárása miatt sokan hitték, hogy ezen végül módosítani fog. Nem tette. Kiutazásának időpontja fixálva lett: február 1-re. A magyar miniszterelnök nem hogy a látogatás visszamondását nem fontolgatja, de büszkén vallja, hogy hazája számára fontos gazdasági előnyöket fog majd Putyinnál kiharcolni (mintha Putyin arról lenne híres, hogy ki lehet nála "harcolni" a dolgokat, és nem az lenn, hogy kemény ára van mindennek, amit ad). Orbán többek közt Paks-2, a Szputnyik gyár és az agrár-kapcsolatok terén remél zsét anyagi hasznot. Ezek alapján vagy nem látja, hogy mi folyik a nemzetközi porondon vagy nem törődik azzal, mert a pénzt gazdasági előnyöket nézi. Mindkettő gáz probléma.

putyin_orban.jpg

A kép forrása: link

Oroszország ugyanis történetének legnagyobb nemzetközi elszigetelődése előtt áll, éppen úgy, mint a hidegháború kezdetén, csak éppen most nem áll rendelkezésére egy 15 országból álló Szovjetunió és egy további 7 kelet-európai államot összefogó KGST (nem beszélve a világot behálózó szocialista államokról (Vietnám, Mongólia, Kuba, Észak-Korea ... stb). A helyzet kb olyan, mintha 1912 április 13-án csónakot küldenénk a Titanichoz, hogy holnaptól közös hajózási társaságot takarunk  alapítani velük. Ha ez a profán példa nem tetszett, íme egy másik: történelmi analógia: 1933 június 17-én Gömbös Gyula magyar miniszterelnök meglátogatta Németország új kancellárját (aki épp 4,5 hónapja nyerte meg a választásokat), hogy hosszú-távú diplomáciai, külpolitikai és gazdasági kapcsolatokkal kösse a német vezetéshez és Németországhoz hazánkat. A német kancellárt Adolf Hitlernek hívták és 6 év múlva lángba borította a világot, újabb 5 évre rá pedig földig romboltatta Kelet-Európát. Soha nem volt érzékünk az időzítéshez, ha a nemzetközi helyzetről volt szó. Most sincs.

Amit a Putyin csinál, az a fokozatos sarokba-szorulás minősített esete a nemzetközi dimenziókban. Az orosz gazdaság az itáliai olasz gazdasággal azonos méretű (annál valamivel kisebb), az orosz lakosságszám folyamatosan csökken, a nemzetközi kapcsolataik csak alig pár országgal élnek, a kínai-orosz viszony pedig törékeny, sőt az északi-sarkvidéket érintő viták kapcsán akár elhidegülést is hozhat. A világ nagy pénzügyi-gazdasági központjai közül kettő az euro-atlanti országok kezében van (Észak-Amerika, Nyugat-Európa), a harmadik, kínai központ pedig egyre inkább a maga útját járja és óriási tévedés azt hinni, hogy egyetlen pillanatra is alárendelné magát az orosz érdekeknek.

Az Ukrajna ellen egyre erősebben érezhető orosz agresszió, mely egyelőre kiber-támadásokban és a kelet-ukrajnai felkelés burkolt támogatásában jelentős, fokozatosan katonai fenyegetéssé változott. Putyin előtt három forgatókönyv lehetett az elmúlt hónapokban és ezekből választott. Az első egy erős nyomásgyakorlás Kijevre, tényleges katonai beavatkozás nélkül, gazdasági, kiber és destabilizációs eszközökkel (és egy 100 ezres erőnek a folytonos határ-menti állomásoztatásával). A második forgatókönyv egy belső felkelés kirobbantása szerte Ukrajnában, ami megdöntheti a jelenlegi vezetést és orosz-barát bábkormányt eredményezhet (az Ukrajnába átdobott diverzáns egységek segítségével), a harmadik pedig egy katonai támadás Ukrajna keleti része ellen az ott élő oroszok "védelmében", hogy állandósított polgárháború látszatát keltse és hosszú időre (vagy örökre) kettészakítsa Ukrajnát. (Sztálin is erre hivatkozott Kelet-Lengyelország orosz megszállásakor 1939 őszén.) A negyedik verziót, Ukrajna totális megszállását, melyre simán képes lenne Oroszország (3-4 nap alatt is akár), valószínűleg elvetették, mert iszonyúan nagy költséggel járna, miközben arányosan nagy haszna nem volna. Mindhárom megoldás azt a célt szolgálná, hogy 1.Ukrajna ne lehessen NATO rag 2.Ukrajna ne folytasson orosz érdekeket sértő kül- és gazdaság politikát.

Az USA és a Nyugat-európai országok számára elfogadhatatlan egy olyan méretű ország rabszolga-állammá degradálása, mint Ukrajna. Ez sértené a szabad világkereskedelmet, a nemzetközi gazdasági folyamatokat és destabilizáló hatása miatt magát a szabadságot is, mint kivívott értéket, nem beszélve a térséget övező kis államok szabad működéséről és fejlődéséről a rettegés hangulatában. Senki nem akarja, pártolja vagy fogadja el a második világháború óta legnagyobb katonai agressziót egy európai ország ellen. Csak Orbán Viktor. Azzal, hogy egy lehetséges támadás küszöbén elutazik Moszkvába, mint szuverén kormányfő, gazdasági kapcsolatokról tárgyalni Putyinnal, mindenki előtt nyilvánvalóvá teszi a nemzetközi közösségen belül, hogy számára fontosabb a Putyinnal való jó kapcsolat (és gazdasági előnyök sora), mint az összes nemzetközi szerződés, amit hazája vala aláírt a nyugattal. Vízválasztó lesz, mert ő, családja és oligarcha köre biztosan megint jól jár majd, hosszabb távon Magyarország rengeteget veszít. Bár családjának egy része már nyugaton él (lánya Spanyolországban) és alighanem ő maga is nyugatra fog költözni ha az elkövetkező 12 - 18 évben veszítene a választásokon, az általa okozott kár itt marad velünk.

Mondják, hogy családot nem mi választunk, hanem beleszületünk és úgy tűnik ország-vezetőt sem cserélhetünk (a 2,5 milliós érdekszféra + a választási törvények miatt), a következmények ugyanúgy érnek bennünket és gyermekeinket, mintha nem sejtenénk mi fog következni. Így, hogy tudjuk is, csak rosszabb. 

periodistas_szeles_logo.jpg

 

A hazai oltásellenesek 5 legfőbb konteója

Világszerte megfigyelhető a vírustagadók és oltás-ellenesek táborának jelenléte (a különböző sajtó-orgánumokban való folyamatos megjelenésük), csupán arányuk különböző az egyes országokban. Nálunk, Magyarországon kezdetektől jelentős és népes réteget képeznek. Ami egyértelműen közös bennük, az a 2019 decemberében Kínában azonosított és 2020 óta világszerte terjedő Covid19-pandémia relativizálása, a járványt kiváltó SARS-CoV-2 vírus ártalmas jellegének (vagy létezésének) tagadása és a vakcina-oltások elutasítása.

korona_konteok.jpg

A kép forrása: link

Ugyanakkor 5 elképzelés érzékelhető ebben az említett rétegben, de ezek különböző kombinálódása is gyakori. Mielőtt ezeket sorra vennénk, fontosnak tartjuk kiemelni: szerintünk nagyon is létezik a világméretű, több, mint 5 millió halálos áldozatnál járó pandémia (sajnos) és az ellene való védekezés közös érdekünk, amit az orvostudomány jelenlegi állása szerint leginkább a vakcina-oltásokkal segíthetünk (a magunk, szeretteink és embertársaink védelméért). 

1. A legradikálisabb vélemény: nincs is vírus és nincs járvány sem

Szerintük nem létezik a SARS-CoV-2 vírus és NINCS világméretű pandémia sem, az egész csupán gonosz és rejtélyes "erők" műve, akik világméretű gazdasági-pénzügyi válságot akarnak okozni. Abban tekintetben, hogy miért is kellene ezeknek a rejtélyes erőknek a globális válság, különböző alcsoportokat különböztethetünk meg. Az egyik alcsoport a vakcinagyártókat, a másik az egyes országokat valószínűsíti (például Kínát, aki így akarja gyengíteni európai és amerikai riválisait) a harmadik valamiféle háttérhatalmat sejt a dolog mögött, de akad UFO-hívő is, aki földönkívüli érintettségben hisz. Mivel tagadják a vírust, így természetesen az oltást is feleslegesnek tartják.

2. A járvány egy szisztematikus terv része, mely az emberiség megritkítását célozza.

Az ide tartozók szerint a vírus és a járvány egy olyan konkrét ördögi terv mentén született, mely a Föld túlnépesedésén akar csökkenteni, mégpedig a gyengék elpusztításával. Szerintük tehát a vírust mesterségesen állították elő valahol - titokzatos hatalmi erők - annak érdekében, hogy az később kiirtsa az emberiség egy részét. Szerintük a globális hatalmi elit így akar megszabadulni az öregek, kiszolgáltatottak, gyengék millióitól, akik miatt túlnépesedett a bolygónk (és akiknek eltartása [pl egészségügy, nyugdíj, segélyezés] túl sokba van az egyes társadalmak számára). 

3. A járvány azért kell, hogy aztán a vakcinával jól megfigyeljenek bennünket

Ennek az elképzelésnek a hívei is úgy vélik, hogy a koronavírus és a járvány is mesterséges módon született, de a fő cél maga a vakcina, melyet sok-sok millió emberrel felvetetnek, hogy aztán az oltóanyaggal valamiféle mikrochipet juttassanak belénk és azzal figyeljenek meg bennünket (illetve befolyásolják viselkedésünket, gondolkodásunkat). A rejtélyes chip nano méretű és ereinkben kering, jeleket küldve valahová. Ennek a tábornak egyik alcsoportja (főleg külföldön) összefüggésbe hozza az 5G rendszereket a koronavírussal és a vakcinázásokkal. Szerintük (David Icke követői) az 5G hálózatok a vakcinákkal belénk oltott chippekkel kommunikálva befolyásolnak bennünket.

4. A járvány azért kell, hogy a vakcinázás beinduljon és majd a vakcina végezzen az emberekkel

Megegyeznek az előző csoporttal abban, hogy szerintük is a vakcináztatás miatt  hozták létre a koronavírust, de nem a megfigyelésünkért, hanem azért, hogy így szüntessék meg szaporodó-képességünket és rákos megbetegedéseket okozva irtsák ki a lakosság egy részét. Szerintük a vakcinák rákkeltő anyagokat tartalmaznak, melyek az elkövetkező években fogják elpusztítani azokat, akik beoltatják magukat. (De előtte még kiiktatják azon képességüket, hogy gyerekük legyen.)

5. Egy szelekciós folyamat ami történik, az evolúcionálisan rátermettek és életképtelenek kiszűrésével

Ennek a konteonak a hívei úgy vélik: a koronavírust és az általa teremtett járványt azért szabadították ismeretlen érdekkörök a világra. hogy kiszelektálják a szolgalelkű, túlélésre nem képes ostobákat, akik birka módra beadatják maguknak a vakcinákat is és tartósan nem hasznos tagjai az emberiségnek. Ez a tábor abban különbözik a 2-es számú tábortól, hogy szerintük nem csupán a túlnépesedés megakadályozása és a cél, a gyengék megölésével hanem a hiszékenyek, buták, kiszelektálása is, amit a vakcinákhoz való viszonyulással kontrollálnak. Aki beadatja magának, az nem alkalmas a továbbélésre, mert nem képes átlátni az összefüggéseket. Bezzeg aki megtagadja a vakcinát, az bizonyítja evolúciós képességét a fennmaradásra.

Ez az 5 leggyakoribb konteo-elmélet amit hallottunk, de aki ismer más teóriákat, annak hozzászólását a komment-szekcióban várjuk. A mi véleményünk egyértelmű, a poszt első bekezdésében olvasható: felelős ember az orvosának hisz nem az elmélet-gyártóknak és beoltatja magát. Aki megtagadja, annak nem kívánjuk, hogy a légszomjjal küszködve végezze egy kórházi ágyon, távol szeretteitől azon gondolkodva, hogy tévedett, de már késő és ez az életébe került.

periodistas_szeles_logo.jpg

Az USA és Oroszország haderejének összevetése

Annyi súrlódás, diplomáciai összeütközés, sőt katonai incidens jellemzi Oroszország és az Egyesült Államok (illetve szövetségesei) viszonyát napjainkban, hogy az már a hidegháborús időket idézi. Érdemes összevetés tenni tehát a két szuperhatalom katonai erejét illetően. Viszont a feladat nem is annyira egyszerű. Milyen fegyvernemeket vegyünk figyelembe? Melyek tekinthetőek kiemelten fontosnak? A népességszám, a fegyverben tartott létszám és a hadseregre fordítható budget (katonai kiadások kerete) biztosan fontosak.

usa_orosz_hadseregek.jpg

A fenti táblázat - melynek adatait a globalfirepower.com nevű biztonságpolitikai oldal szolgáltatja - a korábbi évtizedekben kiemelten kezelt fegyvernemeket veszi figyelembe. Az adatokból az látszódik, hogy az atomfegyverek terén kiegyenlített ugyan a viszony, ám a többi fegyvernél (a harckocsikat és tengeralattjárókat leszámítva) minimum kétszeres az amerikai fölény. Vadászgépből az amerikaiaknak 1956 db van, az oroszoknak 789 db, ami két és félszeres különbség; támadó harci helikopterekből pedig 904 kontra 538 a  helyzet (közel kétszeres eltéréssel). Nem beszélve arról, hogy a flottát illetően óriási a minőségbeli különbség, mert bár szám szerint nagyobb az orosz haditengerészet eszközállománya (hajóállomány), az amerikai jóval felszereltebb és korszerűbb (pl. amerikai romboló-osztályok). Külön kiemelendő, hogy az USA rendelkezik 14 db olyan atom-tengeralattjáróval, mely ballisztikus (nagy hatótávolságú) rakéták kilövésére alkalmasak. Ezeket nevezik "boomereknek. (A USS Nevada például 20 db Trident rakétát tud kilőni. forrás.) Kínának csak 6 ilyenje van, Oroszország az Akula (1 db) és Borej (5 db) osztályokkal illetve a legújabb, Belgoroddal tud hasonló erőt felvonultatni. 

A szupermodern fegyverek fejlesztéseit illetően - például: harci drónok, mesterséges intelligenciájú robotrepülőgépek, ballisztikus intelligens rakéták, űrfegyverek, elhárító-rendszerek ... stb - a katonai budget nagysága a döntő, hiszen óriási költségvonzattal jár ezek előállítása, fejlesztése. A katonai költségvetés terén pedig az USA közel hússzoros fölényt élvez, hiszen évente 740 milliárd dollárt költhet mindezekre, szemben Putyin csekélyke 42 milliárdos éves keretével. Ugyanakkor az USA katonai költségvetésének jelentős részét repülőgép-hordozói fenntartására és építésére fordítja, sokak szerint pazarló módon.

roosevelt_hordozo.jpg

Az amerikai Roosevelt hordozó (CVN-71) az Arab-öbölben. A kép forrása: news.usni.org

Az Egyesült Államok tengeri csapásmérő egységeivel - melyek mindig egy-egy repülőgép-hordozó köré tömörülnek (külön flottaegységeket alkotva) - képes a Föld szinte minden fontos pontján egyszerre jelen lenni és szükség esetén azonnal katonai csapást mérni bárkire. Az USA ennek a képességnek a fenntartása miatt költ annyit anyahajóira. Jelenleg 12 db  amerikai hordozó rója a tengereket, de 2027-ben hadrendbe áll a USS Enterprise, 2030-ban pedig a USS Doris Miller. Ami a többi ország repülőgép-hordozóit illeti: Kínának, Angliának, Olaszországnak kettő, Oroszországnak, Franciaországnak, Indiának és Spanyolországnak pedig egyetlen laposa van. (Az oroszok anyahajója az Admiral Kuznyecov korszerűtlen, elavult és sokkal kisebb harcértékű hordozó, mint bármelyik amerikai, atommeghajtású lapos.)

Amerika teljes hadereje - minden fegyvernemét összeadva (hadsereg, haditengerészet, tengerészgyalogság, légierő, partiőrség) és az otthoni illetve külhonban állomásozó egységeit is beszámítva - ma kétségtelenül a legnagyobb haderő a világon. A sorban következő Oroszország jócskán lemarad tőle, hadseregének nagysága ütőereje talán egyharmada csupán az amerikainak. (Kína ugyan gyorsan fejleszti hadseregét, de még mindig csak harmadik a sorban.)

Tegyük mindehhez hozzá: az USA mögött egy 30 országból álló óriási katonai szövetség is ott áll, a NATO; míg Oroszország csak a pár országot tömörítő CSTO -t tudja felmutatni. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a nyugati hatalmak fölénye sokszoros.

periodistas_szeles_logo.jpg

2021.07.02 (11:49)

Vakcinatípusok - melyik hogyan "működik"?

Magyarországon 5 vakcinával folyik a lakosság COVID-19 elleni immunizálása, mely március 20-án már 1,5 millió ember beoltását jelentette [forrás]. Az 5 vakcina hatásmechanizmusát tekintve három csoportba sorolható:

  • 1.) - Vektor alapú vakcinák. Ide tartozik a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V.
  • 2.) - Genetikai alapú mRNS vakcinák. Ide tartozik az amerikai Pfizer és Moderna
  • 3.) - Elölt vírus alapú vakcinák. Ide tartozik a kínai Sinopharm vakcina

Laikusokként nagyon nehéz eldöntenünk, melyik lehet a legjobb számunkra. A szakértők szerint MIND hatásos az új típusú koronavírus ellen, de teljesen másként fejtik ki hatásukat. Nézzük a különbségeket.

vakcina.jpg

A kép forrása: MTI

A vektor alapú (vagyis vivőanyagra épülő) vakcináknál egy semleges, hordozóvírus (adenovírus) juttatja szervezetünkbe a koronavírus tüskefehérjéjét egy DNS darabkában. Ezt a vivőanyagot vagy hordozóvírust nevezik a szakértők vektornak (ez egy szaporodásra képtelen és ártalmatlan vírus). A vivőanyaghoz kapcsolódó vírusfehérje aztán antitest előállítására, vagyis ellenanyag képzésére ösztönzi szervezetünket, így legközelebb, amikor valódi koronavírussal találkozunk, már készen áll testünk a kórokozó legyőzésére. Vagyis a szervezetünkbe juttatott koronavírus-kód immunreakciót indít el bennünk, mely úgy zajlik le testünkben, hogy tünetmentesen (vagy legalábbis minimális és nem súlyos tünetekkel) felkészülünk a védekezésre.

Az mRNS vakcinák két dologban különböznek a vektor vakcináktól az egyik, hogy ezeknél nem egy vírus viszi testünkbe a koronavírus-kódot, hanem egy lipidburok, a másik pedig, hogy ebben a lipidburokban úgynevezett messenger RNS található, mely a vírusfehérje előállításának genetikai utasításait tartalmazza. Vagyis nem maga a vírusfehérje jut testünkbe, hanem annak előállítási receptje (mRNS -ben) és az előállítás után indul be az ellenanyag termelődés.

A harmadik típusú, elölt vírus alapú vakcinák, mint a kínai Sinopharm, valódi, de "hatástalan" elölt koronavírussal immunizálnak és váltják ki az immunválaszt. Ez afféle hagyományos megoldás, mely az első vakcinák óta "működik". Az itt következő kimutatás szerint [forrás forbes.hu] a két vezető vakcina, melyekből a legtöbb érkezett hazánkba, a Pfizer és a kínai Sinopharm. Harmadik az AstraZenca, negyedik a Szputnyik és utolsó a Moderna.

pfizer_sinopharm.jpg

forrás: forbes.hu

Akármelyik típus is kerül számunkra "felajánlásra" mindegyik jobb, mint a fertőződésre várni, mely most már akár a 30-as korosztálynál is okozhat elhalálozást. Hivatalos mortalitása (elhalálozási rátája) 2,3 - 3%, ám a 65 év felettieknél és a kockázati csoportokban ennek sajnos többszöröse. A riasztó adatok miatt is fontos a vakcina-programban részt vennünk és  tisztában lennünk a különböző oltóanyagok működéseivel.

A SARS-Co-2 ugyanahhoz a koronavírus néven ismert nagy víruscsaládhoz tartozik, mint a SARS-CoV, és elsőként 2019 decemberében azonosították Kína Wuhan városában. A vírus feltehetően denevérekből származik, mint ahogyan a SARS-CoV vírus is, és egy köztigazda által került át a denevérről az emberre. A vírus megjelenése óta emberek millióit fertőzte meg Kínában és további százmillió embert a világ más országaiban. A SARS-CoV-2 vírusfertőzés által okozott COVID-19 megbetegedés becsült halálozási rátája mai tudásunk szerint (minimum) 2,3% körüli. Úgy tűnik, hogy az idősebbek esetében vagy azoknál, akiknek valamilyen alapbetegségük van, súlyosabb lehet a betegség lefolyása vagy nagyobb a szövődmények kialakulásának kockázata. A leggyakoribb tünetek a láz, száraz köhögés és a légzési nehézség, illetve súlyos esetekben tüdőgyulladás alakulhat ki. /Forrás: webbeteg.hu/

Források, bővebb információk:

periodistas_szeles_logo.jpg

2021.03.20.23:32

Meddig emelkedik még a napi új koronavírus-fertőzöttek száma?

A második hullám augusztus második hetében való elindulása óta folyamatosan és meredeken emelkedik a napi új fertőzések száma Magyarországon. Jelenleg ott tartunk, hogy már az ezres napi új fertőzés-számhoz közeledünk és ez csak a hivatalos (elismert) adatokat mutatja. A valódi mennyiség ennek többszöröse is lehet, tekintve, hogy tesztelések számában a sereghajtóak közé tartozunk a kontinensen.

koronagrafikon_szept13.jpg

forrás: worldometers.info

A fenti grafikonon jól látszódik a drasztikus emelkedés. (A grafikon utolsó bejegyzése utáni számok: szeptember 13-án: 484, szeptember 14-én: 844, szeptember 15-én: 726.) Ami a napi ezer körüli új esetszámot illeti: lassan a kilencszer népesebb Németországot is leelőzzük, ahol egyébként szeptember 12-én 821, szeptember 13-án pedig "csak" 701 új fertőzést regisztráltak (a 83 milliós német össz-lakosságból).

Igazán magas adatok egyébként Európán belül a 143 milliós Oroszországban, a 47 milliós Spanyolországban és a 67 milliós Franciaországban képződnek: a galloknál már napi 10 ezer közelében mozog a a újonnan megfertőződtek száma, az oroszoknál ez az adat 5 ezer körüli, a spanyoloknál pedig 4 és 5 ezer közötti. Ha azonban nálunk is ezres nagyságrendű marad a napi esetszám (az alig 9,5 milliós lakosságunkhoz mérten), akkor a kontinens legfertőzöttebb és leginkább járvány-sújtotta országai közé kerülünk.

Bár a kormányzat a napi halálesetek számához viszonyítja a járvány-helyzet súlyosságát (ami egyelőre nem magas szerencsére) sokkal inkább a fertőzés terjedése (vagyis a napi esetszám) az, ami elárulja, hogy milyen komoly intézkedések szükségesek a járvány visszaszorítására. Márpedig ez a mutató úgy tűnik egyre kijózanítóbb, főleg, ha tényleg ezer körül lesz (tartósan) a napi új megbetegedések száma. 

A későbbiekre nézve két szempont mindenképpen lényeges: az egyik, hogy meddig romolhat a magyar gazdaság állapota, meddig zuhanhat a GDP és mekkora visszaesést bír ki az ország, a másik pedig, hogy milyen intézkedéseket hoz a kormány a járvány-helyzet javítása érdekében. Utóbbit illetően az iskola-bezárásokat vetik fel legtöbbször, hiszen jelenleg 1,8 millióan járnak oktatási intézményekbe (a KSH adata szerint), így a népesség 20 százalékának járvány-kockázatát jelenti ez réteg. Vajon mikor érkezik el az a pont, amikor az iskolabezárásokat fontólra veszi a kormány?

vakcina_oxford.jpg

Az oxfordi vakcina (kép forrása: abcnews.go.com)

Végül fontos kérdés a vakcina is: az oxfordi fejlesztés (ChAdOx1 nCoV-19), melyet a brit-svéd tulajdonú gyógyszeripari cég, a AstraZeneca menedzsel, ígéretesnek tűnik hiszen - bár a napokban egyszer leállították a tesztelést - már a harmadik fázisban jár a készítmény vizsgálata. Kormányunk 5 millió vakcina-adag megrendelését irányozta elő, bár nem rögzítette, hogy kitől. (Azért az nyilvánvaló, hogy ha az oxfordi lesz az első letesztelt oltóanyag, akkor abból kapunk majd mi is.)

Reménykedünk benne, hogy talán az év végén, vagy a jövő év elején eljuthat hozzánk, de nem tudni, hogy mennyire lesz hatásos és főleg: pontosan mikor kezdődhet meg a lakosság tömeges oltása. Ha ez megindul (és működik a készítmény), az végre jelentős javulást hozhat. Reméljük így lesz! 

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.09.14.7:58

 

Versenyfutás a vakcina-forgalmazásért

Megkezdődött a nagy versenyfutás a COVID-19 elleni vakcina forgalmazásáért, mégpedig "ígéretes" résztvevőkkel: a legelső benevezőnek az oxfordi egyetem kutatólaborját (Dr. Sarah Gilbert csapata) és a hozzájuk kapcsolódó brit forgalmazói köröket - főként az Oxford Vaccine Group -ot - tekinthetjük, hiszen ők voltak az elsők, akik egy idei időpontot, mégpedig a szeptember hónapot jelölték meg a vakcina tömeg-gyártására. A második nagy "versenyző" az indiai Serum Institute és az Adar Poonawalla nagyvállalat, melyek még korábbra tervezik a tömeggyártást, de ők is az oxfordi "csoda-anyagot" szeretnék forgalmazni. [forrás: businessinsider.com] Az előrehozott tömeggyártást úgy teszik lehetővé, hogy "átugorják" az alapos tesztelések fázisát és saját felelősségre kezdik meg "terítést" viszonteladói hálózatukba.

vakcina_covid.jpg

kép forrása: theguardian.com (Dado Ruvić/Reuters)

További benevezők vannak még a vakcina-versenyre Franciaországban és az Egyesült Államokban, de Németország is ott tart már, hogy embereken tesztelik saját oltó-anyagukat. (Az emberi teszteket egyébként az USA kezdte Seattle -ben.) Jelenleg a világ szinte minden fejlett országa folytat kísérleteket a gyógyszer és a vakcina elkészítésére egyaránt (és vannak az említett államok mellett más országok is, ahol reménykeltő eredményeket értek el. Ilyen hazánk is.)

Valószínűsíthető, hogy 2020 őszére egyidejűleg több vakcina is rendelkezésre áll majd a Föld több pontján, kérdés azonban, melyik országban kerül ELŐSZÖR a lakosság számára is elérhető helyekre az oltóanyag? Van ebben felelősség, hiszen nem megfelelő tesztelési procedúra nélkül a tömeges oltás megkezdése nem várt hatásokat generálhat például a mellékhatások terén (nem beszélve arról, hogy akár hatástalan is lehet a SARS-CoV-2 vírussal szemben).

covid_terkep.jpg

A forgalmazás lehetővé válása szigorú egészségügyi szabályokhoz kötött szinte minden országban, az már más kérdés, hogy úgymond "saját felelősségre" bizonyos helyeken tesztelések nélkül is beadható az oltóanyag. A vakcinák "működési elve" az, hogy a szervezetet felkészítik az adott kórokozó "támadására" azzal, hogy előzetesen egy hasonló hatással "provokálják a testet. Dr Kulcsár Andrea infektológus és védőoltás szakértő ezt így fogalmazta meg két éve egy védőoltásokról szóló interjújában (melyet volt szerencsém annak idején olvasni, mikor saját gyermekeim védő-oltásán gondolkodtam az influenza szezonban):

" ... A védőoltások többségében valójában nincs semmilyen élő kórokozó, hiába alakul ki láz, valójában csak “átverjük” az immunrendszert, a szervezet nem fertőződik meg semmivel. A védőoltás olyan, mint egy szimulációs hadgyakorlat, amikor elpróbálják az eseményeket, így baj bekövetkeztekor, az ellenség valódi megjelenésekor már hatékonyabban fog működni a rendszer. ..." /Dr. Kulcsár Andrea, 2018.04.01./

A vakcinák egy részében élő, legyengített kórokozók, másik részükben inaktivált, elölt kórokozók, harmadik részükben pedig antitestek találhatóak (ez az aktív és passzív immunizáció). A hatás mindegyik esetben ugyanarra épül: az emberi szervezetet "megtanítják" védekezni az adott fertőződéssel (kórokozóval) szemben.

A járvány jelenlegi állapotában - amikor Európában talán lassú csökkenés, az USA -ban mérsékelt bővülés zajlik, miközben Afrikában és Ázsiában robbanás előtti állapotról beszélnek a szakértők - a vakcina a gyógyszer egyidejű megjelenése hozhat megoldást: az egyik az egészségeseket immunizálná, a másik a fertőzötteket gyógyíthatná meg.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.28.13:16

Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

Néhány napja terjed az interneten az a vélemény, hogy a Magyarországon 1954 óta kötelező és még a szülőszobákban mindenkinek beadott BCG védőoltás védettebbé teszi a magyar lakosságot a koronavírus fertőzéssel szemben, mint más országok lakosságát (ahol ezt az oltást nem végzik el a születések után). Müller Cecília országos tisztiorvosnak feltették ezt a kérdést (április 5-én) melyre a doktornő azt válaszolta: "eddig ez még nem nyert tudományos bizonyítást". Ugyanakkor a szakértők egy része szerint igenis létezik ez a fajta "védettség" és nagyon is sokat számít a járvány terjedését és pusztítását tekintve. De mi is ez a BCG oltás?

A BCG vakcinát két francia tudós, Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztte ki, a gennyes agyhártyagyulladás és a miláris TBC (azaz tuberkulózis, tüdővész vagy gümőkór)  ellen, kifejezetten újszülött korban és kisgyermekkorban történő beadásra.

bcg.jpg

A betegség kórokozója egy baktérium, a Mycobacterium tuberculosis, melyet először Robert Koch izolált, 1882-ben. A már említett védőoltást, vagy vakcinát aztán 1921-ben készítette el Calmette és Guerin, így az neveik kezdőbetűit kapta megnevezésül: Bacille Calmette - Guérin = BCG.

Érdekes megfigyelés, hogy azokban az országokban, ahol a BCG oltásokat nem végzik el gyermekkorban, sokkal pusztítóbb a COVID-19 hatása és több a haláleset is. Ilyen ország: az USA, illetve Olaszország, Spanyolország és Franciaország [forrás: D. Ruppert Mihály semmelweis.hu] A járvány terjedésének mértéke és a halálesetek száma valóban magas ezekben az országokban. Az alábbi táblázat a Worldometers április ötödikei adatait tartalmazza és jól mutatja, hogy az első 5 legfertőzöttebb ország közt ott szerepel az a négy is, ahol nem végeznek BCG oltásokat (vagy az nem kötelező jellegű, mint az Egyesült Államokban):

jarvagy_elso5.jpg

Az elméletet amerikai epidemiológusok is tárgyalták egy néhány nappal ezelőtti tanulmányukban és ugyanarra a következtetésre jutottak, mint a magyar kutató: van összefüggés a BCG védőoltás tömeges (és kötelezően általános), gyermekkori beadása, illetve a járvány súlyossága között.

Bár laikusként furcsa, hogy egy baktérium elleni védőoltás, hogyan immunizálhat egy vírus ellen, vagy legalábbis hogyan enyhítheti egy vírusos betegség lefolyását, a tudósok, köztük Dr. Ruppert Mihály véleménye mindenképp figyelemreméltó. Ha igaz ugyanis a felismerés, az kifejezetten jó hír a magyarok számára, hiszen egy enyhébb lefolyású járványt jelent(ene), kevesebb halálesettel.

Viszont sajnos az 1954 előtt születettek esetében, vagyis a 66 év felettieknél ez sem jelent vigaszt, mert ők nem kapták meg a TBC vakcinát gyermekkorukban (lévén, hogy Magyarországon csak 1954 óta adják a BCG védőoltásokat). Az idősek védelme tehát mindenképpen kiemelt jelentőségű (akár igaz a hír, akár nem).

Remélhetőleg a közeljövőben tudományos megerősítést nyer majd a BCG oltások jelentősége a COVID-19 kapcsán és így hangyányit csökkenhet félelmünk.

Blogunk előző posztja: Ha jön a kijárási tilalom

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.05.12:54

Ha jön a teljes kijárási tilalom

Egyelőre senki nem tudja mit jelentene a "teljes kijárási tilalom", csak annyi infó jelent meg eddig a hazai sajtóban erről, hogy Gulyás Gergely szerint ez a lépés államcsődhöz vezetne ha meglépnék. Általában véve mind a nemzetközi, mind a hazai közvélemény két táborra oszlik a témát értékelve: az egyik csoport szerint a teljes kijárási tilalom olyan mértékben vetné vissza a gazdaságot (a világ bármely országában), hogy az nagyobb kárt okozna, mint a lakosság akár 10-15 százalékának (vagy még többnek) a megfertőződése. A másik álláspont azonban azt mondja: az emberélet a legfontosabb így még jelentős gazdasági kár esetén is meg kell lépni, mert CSAK így fékezhető meg a járvány.

kijarasi.jpg

Szerbia [kép forrása: szeged365.hu]

Nos, a kérdés elgondolkodtató. Szerbia el is gondolkodott rajta, majd döntött: szombattól, azaz április ötödikétől elrendelik a teljes kijárási tilalmat Szerbia egész területén. Ez annyiban jó hír Magyarország számára, hogy megfigyelheti egy közeli szomszédjánál a lépés eredményességét. Visszaesik majd a fertőzések száma? Vagy inkább összeomlik Szerbia gazdasága? A tét: a gazdaság, az államkassza és az emberek pénztárcája bírja tovább, vagy a vírus? Kíváncsiak leszünk, mi változik a rácoknál: jelenleg a Worldometers adatai szerint Szerbiában 1908 fő a fertőzött és 51 az elhunytak száma, ami valamivel súlyosabb helyzetet mutat, mint nálunk (Magyarországon a mai napig 733 a fertőzött és 34 az elhalálozottak száma).

Ami a teljes kijárási tilalmat illeti: a kereskedelem és fogyasztás totális visszaesését vonhatja maga után, ami töredéknyi ÁFA bevételt jelentene az állam számára. Márpedig az állam legelső számú bevételi forrása mint tudjuk nem a személyi jövedelemadó (amit kevésbé érintene a lépés), hanem az ÁFA (általános forgalmi adó) Minden hazánkban eladott termék után (kivéve a jövedéki adó alá esőket, mint a benzin vagy dohányáru), az államkassza és költségvetés komoly pénzekhez jut. Ha pedig az államnak nincs bevétele, akkor kénytelen a kiadásait mérsékelni, vagyis például csökkenteni a közel másfél millió állami szférában dolgozó fizetését (tanárokét, rendőrökét, közalkalmazottakét, egészségügyi dolgozókét [pedig az övékét épp emelni készül jelenleg] ... stb). De fajulhat odáig is a helyzet, hogy emelni kénytelenek az SZJA -t vagy bizonyos termékek árait (vagy azok adóhányadát).

Ha tehát államcsőd nem is lenne egy átmeneti, teljes kijárási tilalom esetén, a magyar gazdaság akkora visszaesést szenvedne, hogy évekig nyögnénk hatásait (mondjuk így is nyögni fogjuk az sajnos biztos). Ugyanakkor nem tudhatjuk meddig romlik még a járvány-helyzet. A halálesetek száma erősen növekszik és a napi 30-40 új fertőzés felugorhat napi több százra (ahogyan Dél-, és Nyugat-Európában).

Persze kérdés az is, mit jelentene pontosan a teljes kijárási tilalom? Rendőrök, katonák fokozott járőrözését a nap legnagyobb részében? Aki nem boltba megy szatyorral, gyógyszertárba recepttel, vagy munkába munkáltatói igazolással, azon kattan a bilincs? Talán túlzó ez így, de mégis érdekes, mennyire boríthatja fel eddig is átszabott életünket a lépés. És a legfőbb kérdés: mi történne a gazdasággal?

Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is a kérdésben:

Friss hír: a járvány magyarországi terjedésével foglalkozó operatív törzs április 8-án, szerdán foglalkozik a teljes kijárási tilalom kérdésével és a kormány felé való javaslattétellel.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.04.23:31. 

süti beállítások módosítása