Tanulj ki egy hiányszakmát és lépj ki a munkaerőpiacra!

Az idei matek érettségi sokaknak szertefoszlatta az egyetemi, főiskolai továbbtanulás reményét. Semmi baj, ha te is közéjük tartozol, létezik egérút! Ha nem akarsz azonnal dolgozni, vagy az érettségin kívül nincs szakképzettséged, amellyel elhelyezkedhetnél, de otthon ülni sem szeretnél, tanulj!

Ha tanulni vágysz, miért ne tanulnál olyat, ami hasznodra válik a későbbiekben? A TB és bérügyintéző képzés például remek ugródeszka lehet akár a munkavállaláshoz, akár a későbbi továbbtanuláshoz. Erre a végzettségre épül a mérlegképes könyvelő szakma. Ha megtetszik a pénzügyi terület, van tehát lehetőséged tovább képezni magadat. Nem mellesleg óriási munkaerőpiaci hiány van, jelen pillanatban majdnem 3000 betöltetlen állás van ezen a területen! Mondhatjuk, hogy egy hiányszakma birtokában leszel, az OKJ-s képzés elvégzése után.

Egy jó szakmával a kezedben gond nélkül léphetsz át a felnőtté válás kapuján.

Hogyan lettem a számok szerelmese én, aki még egy számlát se tudtam megírni hiba nélkül?

Akik régebb óta ismernek, mind felhúzott szemöldökkel és hitetlenkedve néztek rám, amikor azt mondtam nekik, könyvelő szeretnék lenni. Igazából nem hibáztathatom őket, hiszen sosem voltam az a nagy matekzseni és még egy egyszerű űrlapot is nehezemre esett elsőre hibátlanul kitölteni. Erről mondjuk szerintem nem én tehetek, úgy gondolom egyszerűen logikátlan a rublikák elhelyezkedése. Jó persze, a számlaírással is voltak gondjaim eleinte, mikor az előző munkahelyemre kerültem, de maximum másodszorra mindig sikerült megfelelően az is. Joggal vetődött fel bennük a kimondott vagy kimondatlan kérdés: Zsuzsám, te ezt hogyan képzelted?

Hasznos tippek, valódi tapasztalatok alapján!

Blogunkon eddig is rengeteg történet, interjú jelent meg, amelyekben olyan nők osztották meg velünk az élményeiket, akik a gyermekeikkel otthon töltött évek alatt határozták el, hogy tanulni fognak. Mindannyian más élethelyzetben voltak, és a legkülönfélébb munkatapasztalatokkal rendelkeztek, egyvalami azonban közös bennük: elégedettek az új életükkel és karrierjükkel. Van, aki már saját vállalkozást is visz, mint könyvelő.

Összegyűjtöttük hasznos és életszerű tanácsaikat, hogy tudd, mire kell különösen odafigyelned, ha úgy döntesz, beiratkozol tb- és bérügyintéző, bérszámfejtő, vagy könyvelő képzéseink valamelyikére.

A TB és bérügyintéző OKJ-s képzés volt a belépőm egy jobb világba

Amikor megkértek, hogy írjam le a történetét annak, hogy hogyan változott meg az életem az elmúlt években, nagyon örültem, hogy talán másnak is kedvet, erőt adhatok ahhoz, hogy merjen változtatni. Igaz, hogy rengeteg erőfeszítéssel járt a dolog számomra, de mindig az elérendő cél lebegett a szemem előtt. De kezdjük az elején.

A gyerekekkel otthon töltött évek végén fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy a régi munkahelyem nem biztos, hogy jó megoldás lesz nekem a későbbiekben – és az aggályaim sajnos be is igazolódtak. Egy távközlési szolgáltató ügyfélszolgálatán dolgoztam. Úgy alakult, hogy vissza kellett térjek dolgozni, még mielőtt a legkisebb gyermekem betöltötte volna a harmadik életévét. Kemény időszak következett, a közösségbe kerülés minden negatív oldalát megtapasztaltuk az első fél évben. A létező összes betegséget megkapta, amit csak lehet.

Nem kell mondanom, hogy a munkaadóm nem igazán nézte jó szemmel, hogy rengeteget vagyok otthon táppénzen, így mire óvodába került, el is váltak az útjaink a korábbi cégemmel. Nagyon nehéz helyzetbe kerültem, és rengeteget tépelődtem rajta, hogy hogyan oldjam meg úgy az életünket, hogy mindig biztos megélhetésünk legyen, mert a párom fizetése egyedül kevés volt.

Eredmény? Imádom az új munkám!

Az én történetem arról, hogy hogyan kerültem a TB-ügyintézés és a bérszámfejtés közelébe, elég abszurd módon indul. Egy családi kisvállalkozásban dolgoztam adminisztrátorként, amikor a tulajdonos váratlanul elhunyt. Gyakorlatilag nem dolgozhattam tovább ott, amíg a hagyatéki eljárás le nem zárul. Függő munkaviszonyom ugyan volt, de a cég működésképtelenné vált, így a munkámat nem végezhettem, és a béremet sem tudták kifizetni.

Amikor realizálódott bennem, hogy ez a helyzet nem fog rövid időn belül  sem megváltozni, sem megoldódni, rohamtempóban elkezdtem munkát keresni. Az érettségimmel azonban sokra nem mentem. Most bántam meg igazán, hogy fiatalabb koromban nem tanultam tovább… vagy mást…

Egyszerűen nem találtam semmilyen állást. Kisvárosban élünk, itt még egy gyorsétterem sincs ahova elmehettem volna hamburgert vagy pizzát sütni. De ha lenne is, ott nem olyan a munkaidő-beosztás, ami nekem a gyerekek mellett megfelel. A három gyermekünk sem volt túlzottan vonzó semelyik munkáltató szemében sem, ahol állásinterjún jártam.

Nyakunkon az érettségi

Közeledik az érettségi időszaka, így természetes, hogy sok családban előkerül az örökzöld téma: egyetem vagy OKJ? Mindkettő mellett és ellen egyaránt sok érv szól, de a döntést egyénileg kell meghozni, a kellő ismeretek birtokában.

Ha ismerősöket kérdezünk a témáról, akkor általában kétféle megközelítéssel találkozhatunk:
– Az egyik, hogy az egyetem felesleges pénzkidobás, nem igazán piacképes és túl sokáig tart, mire bizonyítványhoz jutunk. Egy jó szakmával viszont manapság számtalan állás lehetőség közül válogathat az ember, és a tanfolyamok hossza is lényegesen rövidebb, tehát ezt kell választani.
– A másik oldal érvei szerint, az egyetemi/főiskolai végzettséggel nagyobb az esély valóban jó álláshoz jutni, és később a ranglétrán is könnyebben haladhatunk felfelé. Véleményünk szerint mindkettőben van némi igazság, de hogy melyik jobb vagy rosszabb, azt mindenki maga döntse el, a saját céljai alapján.

Néhány tulajdonság, amik alapján érdemes választani

Az OKJ-s képzések az egyetemivel szemben sokkal rövidebbek, átlagosan 1-2 évesek, amely idő alatt egy egész szakma kitanulható. Ehhez némely esetben vállalni kell az iskolarendszert, azaz továbbra is az iskolapadban kell tölteni minden egyes hétköznapot. Ugyanakkor olyan lehetőség is van, amikor munka mellett végezhető az OKJ-s képzés, hiszen ezeknek a tanfolyamoknak éppen az a célja, hogy a már dolgozó fiataloknak nyújtsanak reális továbbtanulási esélyt.

Mit mond a szakember?

A szakemberek általában azt javasolják a bizonytalankodók részére, hogy érettségi után mindenképpen érdemes elvégezni egy OKJ-s képzést, főleg akkor, ha ilyenkor még az anyagiakkal nem kell törődni, mert a szülői támogatás 1-2 évvel meghosszabbítható. Ha közben mégis úgy gondolnánk, hogy szeretnénk egyetemi diplomát, akkor érdemes egy kapcsolódó képzést választunk, és így az OKJ oklevelünk néhány ponttal segíti a felvételinket. Sőt, az OKJ mellett szól az is, hogy rengeteg olyan képzés van, amik egymásra épülnek egy adott területen belül, vagy éppen hasonló ismereteket igényelnek, ami megkönnyíti a „végzettség halmozók” dolgát.

Az egyetemi képzések jóval tovább tartanak (alap + mesterképzés, ami általában 3+2 év), és ha nem sikerül bekerülni be az államira, akkor bizony komoly anyagi terhet ró a családra.

Fontos a presztízs?

A nyilvánvaló tényen kívül, hogy az egyetemi diplomának nagyobb a presztízs értéke, nézzünk még néhány további érvet!

Az kétségtelen, hogy az egyetemi képzés szemléletformáló, és a konkrét tudományos ismeretek mellett általános műveltséget is ad. Rengeteg új impulzus éri a diákokat az egyetemi évek alatt, amelyek később segítenek megtalálni a helyes irányt. Az egyetemeken életre szóló barátságok köttetnek, és ha valaki aktívan részt vesz a közösségi életben, kiváló referenciát teremthet magának már az egyetemi évek alatt. Az adott területen olyan alapokat lehet elsajátítani, ami egyrészt hasznos lehet a későbbiekben a szakosodás szempontjából, másrészt a többi hasonló területtel való együttműködés lehetőségét is megkönnyíti.

Az egyetemisták körében rendszeres a tudományos versenyeken történő részvétel, ami lehetőséget teremt arra, hogy akár a nagy cégek fejvadászai is felfigyeljenek a diákokra. Ez természetesen óriás lehetőséget jelent, akár nemzetközi szinten is.

Összegezve az eddigieket, lássuk azokat a szempontokat, amiket figyelembe kell venni a döntés során:

– Az érdeklődési körbe tartozóan milyen egyetemi és milyen OKJ képzés érhető el az adott régióban?

– A család anyagi helyzete mit tesz lehetővé? Esetlegesen belefér-e mondjuk egy albérlet fizetése, ha Budapesten járna egyetemre egy vidéki fiatal?

– Mennyi időt szeretne valaki napi/heti szinten a tanulásra fordítani?

– Munka mellett akar tovább tanulni, vagy van rá lehetőség, hogy csak az iskolára (akár egyetem, akár egész napos OKJ-s képzés) koncentráljon?

– Fontos-e a hosszú távú kapcsolatépítés, és a hirtelen kiugrási lehetőség?

– Kialakult-e egy adott szakma, tudományág iránt a biztos elköteleződés?

– Milyen eredmény várható az érettségin?

– Van-e az egyetemi/főiskolai felvételin plusz pontot érő egyéb tényező?

– Van-e olyan szakképesítés, ami egy OKJ képzéshez előfeltétel?

– A gyakorlati vagy az elméleti képzés felel meg jobban az elvárásoknak?

– A középiskolai évek alatt fontos szerepe volt-e a közösségi munkában való részvételnek?

Ahogy ez a felsorolásból is kiderült, a képlet rendkívül bonyolult, és ennek megfelelően sokféle jó megoldás lehetséges. Mivel mindenképpen szeretnénk valamilyen konkrét tanáccsal is szolgálni a gondolat ébresztés mellett, ezért visszakanyarodnék oda, amit a szakemberek is javasolni szoktak:

Konkrét elképzelés hiányában a legcélszerűbb egy OKJ-s képzéssel kezdeni az érettségi utáni felnőtt létet, mert ez egyrészt jó belépő lehet a munka világába is, másrészt az egyetemre való bejutást is megkönnyítheti, ha később mégis ebbe az irányba szeretne valaki tovább haladni.

képek: pexels.com

Egy kisgyerekes anyuka sorsszerű karrierválasztása

Sok ismerős kérdezi mostanában tőlem, hogy honnan jött egyáltalán az az ötlet, hogy bérügyintéző leszek? A válaszom ilyenkor roppant egyszerű: a gyerek az oka mindennek!

Hogy miért? Szerettem volna egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet élni, immár családos anyaként, mint azelőtt. Mert egy kisgyerek mellett, aki bölcsis, ovis, ne adja ég néha beteg is lesz, már nem férnek bele az életembe a számolatlan, akár estébe nyúló munkaórák, a hétvégi munka. Sajnos a szülés előtt csak egy érettségit szereztem és ingatlanreferensként dolgoztam, de ez nem egy gyerekbarát foglalkozás. Az ügyfelek rendszerint a hivatali időn túl érnek rá ingatlanügyeiket bonyolítani, lakást keresni, így nem volt kérdés, hogy váltanom kell. Az irányról azonban fogalmam sem volt, és véletlenül sodródtam éppen a tb és bérügyek világába, de egy percre sem bántam meg.

Kisgyermeked van?
10 + 1  ok , hogy miért legyél tb és bérügyintéző

Az OKJ-s képzésekkel napjainkban Dunát lehet rekeszteni. Szerintünk azonban nem mindegy, hogy melyiket választod, ha az a célod, hogy újonnan megszerzett végzettségeddel el is tudj helyezkedni.  A sikerképzés ilyen szempontból a társadalombiztosítási és bérügyintéző tanfolyam, amelynek birtokában nagy eséllyel munkahelyet is találsz.

5200 cég alakult az év első két hónapjában, ami azt jelenti, hogy több mint 15 000 szakembert kerestek ezekre a területekre munkatársként vagy vállalkozásként.

Egy vállalkozás gyorsan létrehozható, de számok nélkül nem lehet sikeres. Elkészült a 2018-as OKJ-s képzések népszerűségi listája is:

1. társadalombiztosítási ügyintéző
2. bérügyintéző
3. pénzügyi-számviteli ügyintéző
4. vállalkozási mérlegképes könyvelő

A húszas éveim végén jártam, amikor várandós lettem az ikrekkel. Egy étteremben dolgoztam pincérként, imádtam a szakmám, kislánykorom óta arra vágytam, hogy csinos ruhában, hatalmas pénztárcával a köténykémben repdessek az asztalok közt. Több mint tíz évig megadatott, hogy ez legyen a munkám, az élet azonban másfelé kanyarította az utamat a gyerekek születése után.

Igaz, mondták, hogy visszavárnak, de szerintem ezt senki sem gondolta komolyan. Két pici gyerek mellett kizárt dolog, hogy egy anya majdnem minden hétvégén és ünnepnapon dolgozzon.

Az első másfél év a babák érkezése után, csak kapkodtam a fejem, hogy mi történik velünk és körülöttem. Legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz. Aztán mikor túl voltunk a nehezén és sikerült testben, lélekben és agyban is összeszedni magam, elkezdtem gondolkodni, hogy mi lesz majd később. Igaz, az ikrekre hat éves korukig jár a GYES, de azért annyi ideig nem akartam ülni a babérjaimon, főleg, mert tudjuk mennyi is ennek a támogatásnak az összege.

Múlt heti blogunkban egy olyan fiatal lány történetét mutattuk be, aki már a középiskola kiválasztásánál a gazdasági irányt választotta, és így lett egy vállalkozás pénzügyi-, számviteli ügyeinek az intézője.
Ezúttal egy fiatalember történetét szeretnénk megmutatni, aki szintén jó érzékkel számolt már az általános iskolában, de néhány évvel ezelőttig – 23 éves koráig – nem gondolta volna, hogy ebbe az irányba fogja sodorni a véletlenek sorozata. Vagy talán maga az élet…

Gábor, a pincér-villanyszerelő-informatikus

Gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal a kezemben 18 évesen kezdtem a felnőtt életemet. Eredetileg szóba került ugyan az egyetem, mint alternatíva, de mivel konkrét elképzelésem még nem volt, ezért inkább úgy döntöttem, hogy először dolgozni fogok néhány évet, aztán majd meglátom, hogy hogyan tovább. Az első 3 év igazán változatos volt. Voltam balatoni szórakozóhelyen pincér és bolti eladó egy barkács áruházban néhány hónapig, aztán egy villanyszerelő cégnél segédmunkás majdnem fél évig. Ezalatt egy pár hétre Németországba is kivittek, mert elnyert a cég egy kisebb projektet Karlsruhe-ben. Ezek a próbálkozások bár kalandosak voltak, és jól is kerestem közben, egy dolgot erősítettek meg bennem: nem ilyen típusú munkát szeretnék hosszú távon végezni. Egy komoly beszélgetés után a szüleimmel úgy döntöttem, hogy ha nem is egyetemen, de valamilyen képzés formájában szeretnék tovább tanulni. Mivel a matematika és az informatika is jól ment a gimnáziumban – ráadásul szerettem is ezekkel foglalkozni a szabadidőmben –, ezért mondhatni egyenes út vezetett egy „rendszergazda” tanfolyamra, melyet sikeresen el is végeztem.