Múlt hétvégén Gyurcsó Andi a Valcianska Dolinában rendezett Spartan Race hétvégén megvédte Ultra Beast bajnoki címét, egészen elképesztő teljesítmény! Ennek kapcsát kerestük meg egy interjú erejéig, meséljen nekünk pár dolgot arról a nem mindennapi versenyről. 

OCR Mag.: Először is gratulálunk! Most nem mész a TV-be nyilatkozni? :)
Köszönöm szépen! Ezúttal nem megyek, legalábbis nem tudok róla, hogy mennem kellene.

Pedig ez a beszámolók szerint sokkal nehezebb volt, mint a tavalyi vecheci roham. Te hogyan láttad?
Igen, ez így igaz, én is így érzem. Sokkal több szint, változatosabb terep volt a valcsai ultra beast-en.

Sikerült megvédeni elite-ben az egy évvel korábbi eredményedet. Remélted azért titkon, hogy ez összejön? Máshogy kérdezem: ezért mentél Valca-ba?
Nem. Nem ezért mentem Valcsába, nem is reméltem, hogy én nyerem meg. Szó mi szó, az első tóátúszás után (amit nem is értek miért, de nagyon tetszett) kedvet kaptam az egészhez és azután megfordult a fejemben egy pillanatra, hogy milyen menő lenne, ha újra enyém lenne az első hely.

Elmondhatjuk így utólag, hogy minden klappolt? A ráhangolódás, a bemelegítés, a frissítés közben és a depózás is?
A ráhangolódás most nem olyan volt, mint tavaly. Közel sem voltam olyan feszült állapotban, mint Vechécen. Sőt! Teljesen jókedvűen álltam rajtba, könnyedén. A frissítést szerintem sikerült okosan csinálnom, ahogy a depózást is. Úgy tűnik... :)

Figura elcsípett fotóján látni, hogy az első(?) depóban az arcodat a kezeidbe temetve picit zokogsz. Mi volt ennek az oka: öröm vagy inkább fájdalom/fáradság?
Boldogság! :) Életemben először megcsináltam a BKV-t - hüppögve értem a depóba.

Mi is megosztottuk a verseny után azt a kis videót, amiben a célba érkezés után igyekszel összeszedni a gondolataidat. Mesélnél ezekről a percekről nekünk egy kicsit?
Hm. Milyen szép pillanat volt! :) Az olympus után már tudtam, hogy „csak néhány lépés” van hátra. A patakba érve, a bokrok között már majdnem elsírtam magam, de aztán a szögesdrót alatt mormoltam magban, hogy „nem sírok, nem sírok, nem sírok, ezúttal mosolyogva ugrom át a tüzet”. Aztán a stairway to sparta tetején megálltam egy pillanatra és láttam a sok ismerős arcot, aki engem vár ... nem hittem el, hogy én vagyok megint az első. Elsírtam magam a firejump után, mert iszonyatosan boldog voltam.

Mennyi bünti fért bele? Hol rontottál?
A multiriget még gyakorolnom kell, mindhárom körben lecsúsztam az utolsó gyűrű után, illetve az utolsó körben lévő dárda is kiesett a bálából. Szóval 4x30 burpeem volt a kötelező 5-ön kívül.

Melyik részére van a legbüszkébb ennek a 8 óra pár percnek?
Összességében azt mondhatom, minden összeállt és imádtam ezt a versenyt. Büszke vagyok arra, hogy ennyire jól ment elejétől a végéig, így kerek egész lett nekem az a nap.

És melyik az a rész, ahol valami kint maradt a pályán? Amit egy kicsit máshogy csináltál volna?
A depózásokból talán kicsit lecsippanthattam volna időben, de igazából nem bánom, így volt ez kerek.

Hegedűs Balázs írta, hogy egy darabon együtt csapattatok. Jó ilyenkor a társaság? Hogy vagy ezzel?
Alapjában véve nem szeretem, ha a pályán társaságban futok és beszélgetni „kell”. Persze egy-egy biztató szó nagyon jól tud esni, így ezt én sem hagyom ki természetesen. De ennyi. Verseny közben gyakorlatilag fel sem fogom néha, hogy hol vagyok, nem nézelődöm, szinte nem is érzékelem a környezetemet. Szóval én nem igazán szeretem a társaságot a pályán, mert kizökkenthet a versenyből. Valcsán ez azonban másként volt: ismerkedtem, beszélgettem, ami nagyon pozitívan hatott rám, szóval köszönöm a társaságot, srácok. :)

A verseny utáni regeneráció, visszatöltés hogy sikerült? Van erre is bevett módszered?
A tavalyi évből tanulva egy hét pihenőt iktattam be és ha úgy éreztem pizzát ebédelnék, hát pizzát ebédeltem; ha úgy adódott, akkor este tízkor még csipegettem ezt-azt. Nagyokat aludtam, masszíroztattam és hengereztem.

A másnapi sprint / super távok közül egyik se jutott eszedbe, hogy megpróbáld?
Nem-nem. Nem szerettem volna egy ilyen terhelés után fáradtan futni még. Sőt! Egyáltalán nem akartam soha többé futni :)

A hétvégén trifecta hétvége Krynicán. Mi a terv, hány versenyen indulsz?
A super távon futok csak és mivel az vasárnap van, előtte maximum kirándulok majd egyet átmozgatásként.

Az ősszel SR-on kívül is lesz pár hazai rendezésű verseny (Hajsza, BakonyRUN, Ludus, Crazy5k stb). Melyiken tervezel indulni?
Mivel a Hajszát szeretem, a Normafa futamot lehet, hogy kipróbálom, ha már úgyis Budapesten rendezik meg. A BakonyRUN-t nézegettem, nagyon vonz, de még nem döntöttem róla. Aztán az is lehet, hogy valami hosszabb távnak megyek neki. ... kiderül még...

Fotók: Tóth József Figura