Claude Monet színpompás kertje
2017. augusztus 22. írta: Járfás Eszter

Claude Monet színpompás kertje

Frida Kahlo udvara után most az impresszionizmus atyjának, Claude Monet-nak a kertjével foglalkozunk. Monet létezésének központja négy évtizeden át a Givernyben található birtok volt, életművének kiemelkedő fontosságúa művei születtek itt, például a vizililiomokat ábrázoló festményei, amelyek méltán szerepelnek a világ legismertebb alkotásai között.

10-532084.jpg

Monet: Vizililiomok (Tavirózsák): A lemenő nap, 1915-26 k.

Monet 43 évesen költözött a Párizstól mintegy 70 kilométerre található Givernybe, ahol második feleségével házat és egy majdnem egy hektáron elterülő birtokot béreltek. Később, amikor a festő ügynöke, Paul Durand-Ruel egyre több festményt tudott eladni, és így Monet anyagi helyzete rendeződni látszott, meg tudták venni a házat, a körülötte álló épületeket és a telket is. Az 1890-es évek során Monet épített egy második stúdiót és egy üvegházat. A festő folyamatos átalakításokat eszközölt a kerten.

claude_monet_in_front_of_his_house_at_giverny_google_art_project.jpg

Monet a ház előtt Givernyben, 1921

A kertet virágágyak osztották fel, a leghétköznapibb virágok keveredtek a legegzotikusabbakkal. A központi sétány felett vasból készült íveket alakítottak ki, amelyekre rózsát futtattak.

the-rose-path-giverny-1922_jpg_large.jpg

Monet: A rózsaösvény, Giverny, 1920-1922 k.

1893-ban Monet megvásárolta a szomszédos telket is, amely a vasút túloldalán helyezkedett el. A telket egy kis patak szelte át, az Epte folyó egyik ága. A patakot kimélyítve a festő egy kisebb tavat alakított ki, amelynek a szomszédok nem örültek, féltek, hogy Monet egzotikus növényei megmérgezik a vizet. A vízikert kialakítását a japán kertek inspirálták, amelyeket a művész kedves nyomatgyűjteményéből jól ismert.

12_1.jpg

Vízikert Givernyben

Monet-t rendkívüli módon inspirálta a vízikert, a tó tükröződő és áttetsző felülete, valamint a rajta átívelő japán híd, amelyet egy helyi mesteremberrel építtetett.

dt1854.jpg

Monet: Híd a vizililiomok tava felett, 1899

Monet nem szerette a szigorúan rendezett kertet, a virágokat a színük alapján választotta, és hagyta, hadd nőjenek szabadon. Az évek alatt botanikus érdeklődése valódi szenvedéllyé nőtte ki magát, barátaival növényeket cserélt, sokszor megjegyezte, hogy az összes pénzét virágokra költi. Minden nap instrukciókat írt a kertésznek, ezzel akkor sem hagyott fel, amikor már hét kertész dolgozott neki.

in_the_garden.jpeg

Monet: A kertben, 1895

Az évek előrehaladtával Monet egyre inkább a közvetlen környezetére, a Givernyben teremtett, általa irányított, nyugodt világra koncentrált. Ez a visszahúzódás több körülménnyel is magyarázható. Az időskor fizikai korlátozásai, a festő folyamatosan romló látása, valamint az anyagi helyzetének javulása, amely lehetővé tette az ambiciózus kertátalakítást, mind-mind oda vezettek, hogy bezárkózzon Givernybe. A külső körülmények megváltozásán túl a festő művészi látásmódja is megváltozott. A sors fintora, hogy akkor vált elismert művésszé, amikor Cézanne, majd Van Gogh, Seurat és Gauguin művei megkérdőjelezték az impresszionizmus irányzatát. A francia kultúra a századfordulón kevésbé szimpatizált az objektív naturalizmussal, a szubjektív szimbolizmust részesítette előnyben. Ez az egyik oka annak, hogy Monet késői képeiben az önkifejezés vágya is egyre hangsúlyosabban van jelen. Monet, a festő és Monet, a kertész is megmutatkozik a késői vásznakon. Ahogyan a fizikai világa összezsugorodott, úgy nőttek meg a vásznai. Ez a tendencia csúcspontját a vizet ábrázoló képeivel érte el, amelyek közel 1:1 arányban adták vissza a természet egy szeletét. Ezzel egyidőben a nézőpontja is emelkedett, az áttetsző és tükröződő felületekkel megosztott víztükör fölé emelve a megfigyelőt.

nympheas_71293_3.jpg

Monet: Vizililiomok (Tavirózsák), 1915 k.

Bizonyos szempontból Monet a hírnév és a háború elől vonult vissza Giverny falai közé, másrészt viszont a telek egy olyan menedékhelyet is jelentett a számára, amelyben megfogalmazhatta hitvallását a francia kultúráról, amely egész életét végigkísérte, illetve lehetőséget adott a számára egy olyan mikrokozmosz megteremtésére, amely haláláig nem szűnt megihletet adó forrásnak lenni.

cri_000000196694.jpg

Nickolas Muray: Claude Monet, 1926

Monet 1926-os halálát követően a fia, Michel örökölte a birtokot, de Monet mostohalánya, Blanche élt a házban és viselte gondját a hagyatéknak. A második világháború után a kertet és az ingatlant is elhanyagolták, közel tíz évet vett igénybe a helyreállítás. Napjainkban Monet kertje hét hónap alatt átlagosan 500.000 látogatót fogad.

 

Szerző: Járfás Eszter, műtárgy.com

Forrás: Giverny.org

  JNW: Monet’s Years at Giverny. In: Bulletin (St. Louis Art Museum), New Series, Vol. 14, No. 3 (July-September 1978), pp. 46-49

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mutargy.blog.hu/api/trackback/id/tr1812771618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kyria 2017.08.24. 19:19:54

Tavaly jártunk arra és nekem a vízikert tetszett igazán, az valami varázslatos. Rengeteg volt a turista, és helyi sajátosság, de a két kertet egy viszonylag szűk, föld alatti átjáró köti össze, amin a tömeg miatt nehezen lehetett átjutni. De persze megérte a küzdelmet, mert szemünk-szánk elállt, annyira gyönyörű:).
süti beállítások módosítása