Az egészséges gerinc szemből nézve egyenes, oldalról nézve a háton hátrafelé egy konvex görbületet (kyphosis), a nyaki és ágyéki szakaszon pedig egy előre konvex görbületet (lordosis) alkot. A gerincferdülés, szaknyelven scoliosis, a gerinc kóros oldalirányú elhajlását jelenti. Volter Imola , a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyógytornásza elárulta, mit lehet tenni a már kialakult kórkép ellen?

Mit érdemes tudni a gerincferdülésről?

A gerincferdülés jellemzően 10 éves kortól alakul ki, és jellemzően lányoknál kétszer gyakrabban fordul elő. Gyakorisága: 3-5/1000 fő.

A ferdülés megjelenhet nyaki, nyaki-háti, háti, háti-ágyéki, ágyéki és keresztcsonti szakaszon is. Általában nem egy síkban jelenik meg, megkülönböztetünk fő és kompenzatórikus görbületeket. A nagyobb görbületet nevezzük fő görbületnek, a kisebbet pedig kompenzatorikusnak.

A scoliosis egy progrediáló elváltozás, ami azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával a görbület fokozódik, ezért nagyon fontos a korai felismerés a terápia mielőbbi megkezdése!

Miről ismerhetem fel, hogy gerincferdülésem van?

• Előrehajlásban a gerinc oldal irányban kitér egy, vagy több gerincszakaszon.
• Az oldalirányú kitérés oldalán úgynevezett bordapúp, az ellenoldalon pedig bordavölgy figyelhető meg.
• Az egyik oldali váll vagy csípő magasabban van.
• Hát- vagy derékfájdalommal járhat.
• A fej nem a test tengelyében helyezkedik el.
• Csökkent fizikai aktivitás és terhelhetőség jelentkezik.

Mik lehetnek a gerincferdülés következményei?

A scoliosis leggyakoribb következménye az ízületi kopás, azaz az arthrosis, ami jellemzően a csigolyák között alakul ki, emellett azonban gyakori a térd és/vagy csípőkopás is. Súlyosabb és előrehaladott esetben okozhat légzési problémákat, melyek pedig szívelégtelenséghez is vezethetnek.

Mit tehetek a javulás érdekében?

Az egyetlen bizonyítottan hatékony terápia az ún. háromdimenziós korrekciós feszítéseket alkalmazó Schroth-terápia. A gerincferdüléssel küzdő páciens esetében hosszú távú terápia lép életbe. A Schroth terápia alapelve szerint a gyakorlatokat naponta végzi a beteg önállóan, saját otthonában, hetente egy alkalommal pedig gyógytornász vezetésével. A gyógytornásszal végzett gyakorlás célja a korrekció elsajátítása és berögzítése, valamint a páciens folyamatos motiválása.

A scoliosis terápia minden esetben egyéni kezelésként végzendő, és alkalmanként 60 percet vesz igénybe. Egy alkalommal különféle testhelyzetekben alkalmazzuk a megtanult feszítéseket és a testhelyzetek közti pihenő időben nyújtó gyakorlatokat végzünk. A scoliosis rehabilitációs program addig tart, amíg a páciens megtanulja a gyakorlatokat önállóan végezni (4-5 hét), ezt követően pedig csak kontroll tornára jön vissza a gyógytornászhoz egy-két-három havonta.

Csak néhányan végzik Magyarországon!

Az őssejtek felhasználása a gyógyításban már nem új keletű gondolat, azonban az orvostudomány és a technológiai fejlődése napjainkra valóra is váltotta az elméletet. A LIPOGEMS^® az őssejt terápiák egyik legbiztonságosabb formája, mely egy igazán modern, zárt rendszerű technológiát alkalmaz. Ez a speciális gyógymód 2016-ban jutott el Magyarországra és csupán néhány ortopéd szakorvos végzi. A kezelés műtéti körülmények között történik, rendkívüli odafigyeléssel és alapossággal, egynapos ellátás keretein belül, a páciens néhány órányi pihenés után hazamehet.

A LIPOGEMS^® őssejt terápiás kezelést Budapesten, egyedülálló módon Dr. Molnár Szabolcs PhD ortopéd-traumatológus főorvos végzi. 

Mi az a LIPOGEMS® terápia?

A LIPOGEMS^® egy egyszer használatos, zárt rendszerű, az FDA (Food and Drug Administration – USA) által is engedélyezett eszköz, a zsírszövet feldolgozására és azonnali befecskendezésére egy forradalmian új módszerrel. Az új technológiai lényege, hogy megőrzi az eltávolított zsírszövet teljes, regeneratív tulajdonságokkal rendelkező mikrokörnyezetét, így az őssejtek mellett növekedési faktorokat, támogató sejteket (pericitákat), és gyógyító fehérjéket (citokineket) is tartalmaz.

A módszer egyedisége és forradalmisága abban rejlik, hogy egy zárt, steril készülék segítségével a zsír egy minimális, enzim-mentes kezelésen megy keresztül. Ez a zsírszövetek fokozatos méretcsökkenését, valamint a gyulladáskeltő olajok, vérmaradványok és egyéb szükségtelen sejttípusok eltávolítását is jelenti, melyet kizárólag fizikai behatásokkkal és különböző szűrőkkel ér el. Az eljárás egyben biztosítja a sejtek aktiválását, a regeneratív hatások azonnali és széles spektrumú beindítása érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy a LIPOGEMS® nem egy egyszerű – vagy kizárólag - őssejt terápia. Sokkal inkább egy átfogó regeneráló kezelés.

Kiknek ajánlott a LIPOGEMS® őssejtterápia?

A terápia felhasználhatósága nagyon széles körű mind az egészségügyben, mind a szépségiparban. Dr. Molnár Szabolcs PhD. a LIPOGEMS^® terápiát mozgásszervi panaszok kezelése céljából végzi.

A kezelés az alábbi megbetegedések esetén ajánlott:

• Oszteo-artrózis kezelése, csont- és porcszövet rekonstrukció (porc- és csontkopások, teniszkönyök, golfkönyök stb.)
• Porc és ínszalag-sérülések
• Egyéb sportsérülések
• Fájdalomcsökkentés

A kezelésről minden esetben alapvetően szükséges a beavatkozást végző szakorvossal konzultálni!

A LIPOGEMS® terápia azon páciensek számára jelenthet megoldást, akik:

• Fiatalabb koruk ellenére fájdalmas panaszokkal küzdenek, a műtét még nem indokolt, azonban az egyéb konzervatív kezelési lehetőségek nem kifejezetten eredményesek
• Már régóta küzdenek a porckopás tüneteivel, de mindenképpen szeretnék elkerülni a protézis beültetést.
• Valamilyen belgyógyászati vagy egyéb egészségi okból nem műthetőek, így a protetika nem lehetséges.

A beavatkozás során helyi érzéstelenítéssel, általában a hasfal alsó részéről fájdalommentesen eltávolítják a megfelelő mennyiségű zsírszövetet, melyből ezután egy speciális, zárt rendszerben kinyerik regeneratív szövetállományt, és azonnal befecskendezik a panaszos testrész területére. A beavatkozás egyszerű, azonban soklépcsős folyamat, ezért általában körülbelül 45-60 percet tart a műtőben, majd a beavatkozás után 1-2 órányi pihenés szükséges.

A műtét után néhány napig a kezelt ízület tehermentesítése, pihentetése, jegelése javasolt. Egyes esetekben fájdalomcsillapító nonsteroid gyógyszer is alkalmazható. Már ebben a pár napban is nagyon fontos az ízület rendszeres átmozgatása, kifejezetten óvatos technikával. A későbbiekben a kezelt testrész fokozatos, de rendszeres tornáztatása javasolt.

Kontroll a műtét után 1, 6, majd 12 héttel ajánlott. Gyógytorna nem minden esetben szükségszerű, azonban mindenki számára pozitív hatással lehet a gyógyulásra és a regenerációra.

A cikk elkészültében Dr. Molnár Szabolcs PhD,  a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus főorvosa nyújtott szakmai segítséget.

A jógaterápiát elsősorban mozgásszervi betegségeknél, azon belül is mindenekelőtt a gerincet érintő problémáknál alkalmazzák. Nyugaton jellemzően inkább komplementer, azaz kiegészítő kezelésként ismert, míg keleten önálló terápiaként is helyt áll. Volter Imola, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő jógateraputája a helyesen alkalmazott terápia előnyeire hívja fel a figyelmet.

A terápia kimondottan hatékony a rehabilitációban és a stressz, valamint a szorongás oldásában. A jógaterápia hatékonysága rendkívül meggyőző olyan esetekben, amikor a laboratóriumi és/vagy eszközös vizsgálatok során kóros elváltozás nem tapasztalható. Ezen problémákat nevezzük funkcionális kórképnek. A jógaterápia eredményessége kiemelkedő különféle gerincbántalmak, mozgásszervi megbetegedések, magas vérnyomás betegség, hasi puffadás, cukorbetegség, székrekedés, szorongás és stressz, alvászavarok esetében.

„A jógaterápia alkalmazható egyéni vagy csoportos formában is. A terápia megkezdése előtt minden esetben érdemes lefuttatni egy egyénre szabott állapotfelmérést, amely során kiderülhetnek egyes mozgásszervi problémák, vagy más egyéni különbözőségek, eltérések. Az állapotfelmérés során meghatározzuk, hogy az adott személyre szabva milyen típusú gyakorlatokat és aszanákat végeztethetünk a pácienssel. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy igazán hatékony terápiát kapjon a páciensünk. A terápia elemeinek gyakorlása során a kliens megtanulja érteni saját testét, és testének szükségleteit. A gyakorlások során a gyógytornász - mozgásszervi jógaterapeuta végig aktív résztvevője a terápiának, állandó korrigálással és ok-okozati magyarázattal segíti a gyógyulni, vagy jógázni vágyót” – fogalmazott Volter Imola.

Amennyiben a páciens elsajátította a gyakorlatokat, képessé válik azok helyes kivitelezésére és az önkorrekcióra, és van igénye csoportos jóga órán folytatni a gyakorlást akkor már biztonsággal csatlakozhat a különféle jóga csoportokhoz.

Ezen folyamatot azért tarjuk fontosnak, mert gyakran következik be csoportos órákon a sérülés. A jóga, egyéb mozgásformákhoz hasonlóan gyakran okoz komoly sérüléseket, leggyakrabban húzódásokat az izmok, idegek esetében. Mindez azonban elkerülhető a fent említett fokozatos hozzászoktatással, miszerint jógaterapeuta irányítása alatt egyéni terápia/óra keretein belül a helyes kivitelezés elsajátítása és csak ezután csatlakozás a csoportos órákhoz.

Gyakori az a probléma is, hogy csoportos órákon a jógaoktató nem rendelkezik egészségügyi végzettséggel (mint például gyógytornász diploma) így nem tudhatja, hogy egy esetleges mozgásszervi probléma milyen stádiumban van és ennek kapcsán nem képes kellőképpen korrigálni, előfordulhat akár az is, hogy ront az adott betegségen, kiváltja vagy elősegíti annak panaszait.

Elkezdődött az iskola, gyermekünk egész nap egy kényelmetlen széken, több órán át görnyedve ül. A tanulással töltött órák száma csak nő, az ismeretanyag és a házi feladat mennyisége gyarapszik, az iskolatáska alatt egyre jobban roskadozik a kis fejlődő szervezet. Lelkiismeretes szülőként ennek fényében jól át kell gondolnunk, hagyjuk-e gyermekünket délután a számítógép előtt ücsörögni, avagy a kellemeset a hasznossal egybekötve, valamilyen más tevékenységet választunk neki az iskola utáni órákra.

"Mivel a mozgásfejlődésnek igen érzékeny időszaka az iskolás kor, a mentális képességek fejlesztése mellett mindenképp érdemes valamilyen sporttevékenységet beiktatni a mindennapokba - javasolja Végh Nikola gyógytornász-fizioterapeuta. - A sport megfelelő ingereket biztosít a fejlődő szervezet számára. Segít a mozgásszervi panaszok, a tartáshibák és az elhízás kialakulásának megelőzésében. Pozitívan befolyásolja a keringési- és az immunrendszer működését, erősíti a csontokat, fejleszti az izmokat, javítja a hangulatot, frissítően hat az agyműködésre és normalizálja az energiaszintet. Ezek után nem is kérdés, mit kezdjünk gyermekünkkel a tanítás után!"

Most már számos iskola kínál délutáni programlehetőségeket, de szóba jön a közeli sportegyesületek, klubok felkeresése is.

Lássuk, melyik életkorban milyen sportokat érdemes választani:

Az iskolakezdés előtt, 6 éves kor alatt a gyermekek a mozgásokat utánozás formájában tanulják. Ekkor történik az alapmozgások elsajátítása, mint például a futás, az ugrás, a rúgás és a dobás tanulása. Ebben az időszakban egyébként is nagy a gyermekek mozgásigénye, elegendő hagynunk őket kibontakozni, illetve játékosan minél több mozgásra ösztönözni.

A 6. életévet betöltve érdemes úszással indítani. Az úszás során a felhajtóerőnek köszönhetően a mozgatószervek terhelése nélkül valósulhat meg a fizikai terhelés, amely hatására a szív- és keringési rendszer fejlődése életre szóló előnyöket biztosít csemeténk számára.

6-12 éves kor között érdemes minél több ingert biztosítani gyermekünknek. Hasznos sokféle sportágat kipróbálni a mozgáskultúra fejlődése érdekében. Ezen kívül ebben az életszakaszban történik a megtanult mozgások finomítása. Az alapmozgások (futás, ugrás, rúgás, dobás stb.) gyakorlásával a gyermekek egyre ügyesebbé válnak, az állóképességük és a gyorsaságuk javul. A művészi sportágakat, mint például a torna vagy a tánc is érdemes ekkor elkezdeni, hiszen a koordináció és a hajlékonyság fejlődésének ez a legérzékenyebb időszaka. A csapatsportok adta közösségi élmény egyébként is rendkívül fontos, erre és a labdajátékok technika elemeinek elsajátítására 10-12 éves kortól a legfogékonyabbak, és ugyan ettől az életkortól alkalmasak egy-egy sportágra való specializálódásra.

A pubertáskor táján, 12-13 év fölött nagyon fontos az állóképességi munka, a szív és az erek fejlődése ebben az életkorban a legeredményesebb. Csak néhányat említve szóba jön a futás, az úszás, a kerékpározás, az atlétika, és a csapatsportok.

Az erőfejlesztéssel, súlyok emelgetésével mindenképp várnunk kell a növekedés befejeződéséig, a csontosodási magvak ellenkező esetben az extra terhelés következtében károsodnak, ez pedig kedvezőtlen hatással lehet a növekedési porcra, ezáltal csontozat fejlődésére! Ezzel szemben a saját testsúlyos edzések nagyon kedvező hatással vannak a törzsizomzatra és a testtartásért felelős izmok állapotára.

"A példamutatás az egyik legjobb motiváló tényező! Ezen kívül erőltetni semmit sem érdemes, mert a visszájára sülhet el a dolog. Bíztassuk, ösztönözzük, támogassuk gyermekünket, vegyünk részt sporteseményein, és ha van rá lehetőség, sportoljon együtt a család! Gyermekünk mozgásszervi panaszai esetén keressünk fel gyermek ortopéd-traumatológus szakorvost, a megelőzésben, a kezelésben, és sporttal kapcsolatos kérdésekben kérjük gyógytornász segítségét!"

Kialvatlanság, elgémberedett nyak és fájó hát reggelente – ismerős? Számtalan ember küzd hasonló panaszokkal a hétköznapok során, sokan már szinte nem is emlékeznek rá, hogy milyen egy jó alvás. Így telnek-múlnak a napok és a hetek, a kávé csak fogy, az ember pedig kimerül

A kialvatlanság káros következményeiről rengeteget lehetne írni: csökkenti a teljesítő- és koncentrációs képességet, keringési zavarokhoz, anyagcsere problémákhoz, túlsúlyhoz vagy akár csontritkuláshoz is vezethet. De igazából ezek a feltételes „fenyegetések” keveseket érintenek meg. Ezért inkább koncentráljunk a gyors és tartós megoldásra – ami természetesen a kialvatlanság okától is nagyban függ. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd, gerincgyógyász szakorvosa elárulta a pihentető alvás titkát.

1. Ízületet és vázrendszert kímélő ágy, matrac, párna

Sokan a mai napig nem fordítanak kellő figyelmet az alvás megfelelő kellékeinek kiválasztására, annak ellenére, hogy manapság rengeteg opció közül lehet választani. Nem lehet egyetlen típusra ráhúzni, hogy „ez a megfelelő keménység”, mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia, mi számára a kényelmes. Ortopédiai szempontból az a legideálisabb, ha a matrac a megfelelő módon támasztja alá a gerincünket. Túl puha fekvőfelület esetén a nagyobb terhelésnek kitett végtagok (vállöv, csípő és medence, karok, lábak) belesüllyednek a szivacsba, az ízületeken és a gerincen pedig aszimmetrikus terhelés alakul ki. Ennek kiegyensúlyozására ajánlott memóriahabos ágy, vagy fedőmatrac használata. Ezek éppen azokon a részeken vannak megerősítve - a vállrésznél, a csípőrésznél -, amelyeknél a testünk jobban belesüllyed az ágyba. A párnának hasonló jelentősége van: itt a legfontosabb a tarkó megtámasztása, úgy, hogy a fej és a gerincoszlop egy síkban helyezkedhessen el.

2. Megfelelő hálószobai körülmények

A pihentető alváshoz fontos, hogy ne legyen melegünk, de ne is fázzunk. Az ideális hőmérséklet 21 fok körül van. Ami azonban mindenkinek egyformán számít, az a friss levegő. A kulcsszó a megfelelő szellőztetés, ne álljon be a levegő a hálószobába még télen sem. Sokat segít egy friss illatű öblítő használata is, a higiéniai szempontból alapvetően szükséges rendszeres ágyneműtisztításnál.

3. Aktív mozgás, vagy sport

A mozgás az egészséges élet kulcsa – és a jó alvásé is. A rendszeres aktivitás kellemesen lefárasztja izmainkat, így estére könnyebben jön álom a szemünkre. Ugyanakkor az aktív sport felpörgeti a szervezetet, ezért lehetőleg ne lefekvés előtt két órával vágjunk bele egy intenzív edzésprogramba.

4. Étkezés

A normál (egészséges) étkezés rengeteget számít a szervezet harmonikus működésében. Vacsora nélkül, vagy éhesen lefeküdni ugyanolyan rossz, mint teli hassal egy nagy tál zsíros étel elfogyasztása után – a nem-alvás szinte garantált. Fogyasszunk inkább egy könnyű vacsorát legalább két órával a tervezett lefekvés előtt, és igyunk hozzá megfelelő mennyiségű folyadékot is.

5. Csend és nyugalom

Igazán jól aludni és pihenni csendben lehet. Ilyenkor az agyunkat nem köti le a tévé, vagy más zaj a környezetünkből, hanem teljes mértékben a regenerációra koncentrálhatunk. Ne vigyünk az ágyba mobilt, vagy laptopot és ne ezeken pötyögjünk lefekvés előtt. Helyette inkább alkalmazzunk apró „szertartásokat” lefekvés előtt. Ilyen lehet akár olyan apróság is, mint a megágyazás, egy pohár víz bekészítése az éjjeli szekrényre, a következő napi ruha előkészítése, egy kis olvasás, stb. A lényeg, hogy tudatosan készüljünk az alvásra, ezzel is létrehozva egy előzetes relaxációs állapotot.

Napjainkban a sarok és talpi fájdalmak az ortopédiai panaszok jelentős részét képezik, és sajnos az arányuk is egyre növekvő tendenciát mutat. Sokaknak szerencsésen elmúlik pár hét alatt valamilyen gyógyszeres kezelés hatására, lúdtalpbetét viselésével vagy a cipőválasztás megváltoztatásával. Vannak azonban, akiknek egyik módszer sem segít, sőt még a hagyományos fizikoterápiás kezelések (pl. röntgen besugárzás, ultrahangos kezelés) is csak ideig-óráig jelentenek megoldást. Számukra is van azonban remény!

A Nyugat-Európában már korábban elterjedt, Magyarországon pedig éppen most ismertté váló lökéshullám terápia megoldást nyújthat a makacs saroktáji és talpi fájdalomra, azok számára is, akik már szinte feladták a gyógyulás reményét. A terápia ráadásul természetes módszeren alapul, nem használ semmilyen kemikáliát, így elkerülhetőek az esetleges kellemetlen mellékhatások is.

Hogyan működik a speciális lökéshullám terápia?

„Kezdjük a lökéshullám fogalmával, hiszen a megnevezés nem teljesen egyértelmű – mondja Végh Nikola gyógytornász-fizioterapeuta. - A lökéshullámok olyan különleges, magas frekvenciájú hanghullámok, amelyeket a bőrön keresztül az érintett testrész szöveteibe juttatva fokozzák a szervezet öngyógyító mechanizmusát. Gyakorlatilag a hullámok vérbőséget okoznak a panaszos területen, így fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki.”

A lökéshullám terápia alkalmazását ortopéd szakorvos javasolja a várható eredmények ismeretében. A kezelés kúraszerűen ismétlendő, heti 1-2 alkalommal már 2-4 hét alatt érezhető és látványos eredmény érhető el.

A terápia hatásának felerősítése céljából szakképzett gyógytornászok kiegészítő technikákat is alkalmaznak a komplex kezelés során.

„Ilyenkor személyre szabott gyógytornával, nyújtó-lazító gyakorlatokkal, manuálterápiás fogásokkal, Kinezio-tape felragasztásával segítjük a gyógyulási folyamatot – árulja el Szikora-Füredi Eleonóra gyógytornász. - A komplex kezelés célja, hogy a probléma okának tartós megszüntetésével érjük el a hosszú távú panaszmentességet.”

Az egyre népszerűbb kezelés elérhető a Pesti Mozgásszervi Magánrendelőben, amelyet kizárólag szakképzett gyógytornászok végezhetnek.

Ne feledje, a panaszok maguktól nem múlnak el, célzott diagnosztikával és kezeléssel azonban a gyógyulás útjára léphet!

Kinek legyen igaza? A szülőnek, aki a gyerek testfejlődését tartja szem előtt, amikor iskolatáskát választanak a csemetének, vagy a gyermeknek, aki szín, minta és forma alapján hozza meg a döntést. Az ortopéd szakorvos szerint az iskolatáska kialakítása és annak szimmetrikus viselése a legfontosabb, hiszen a gerinc megterhelése hosszabb távon jelentős mozgásszervi panaszokhoz vezethet.

Az iskolatáska beszerzése az egyik legfontosabb és bizonyos szempontból legvitatottabb feladat a családokban, hiszen gyermek és szülő más szempontok alapján választana. Bármennyire nehéz azonban, a szülőnek kell magabiztosabbnak, és ha kell, erélyesnek lenni, hiszen gyermeke egészsége miatt nem mindegy, mit választanak.

„Az a legfontosabb, hogy az iskolatáska szimmetrikusan feküdjön a hátra, és a lapockától a medencelapát felső részéig érjen. Így elkerülhető, hogy a táska túl nagy legyen, illetve hogy megterhelje a gyermek hátát. Sok idehaza kapható iskolatáska nem felel meg ezeknek a feltételeknek. Pedig ha belegondolunk, hogy egy 30-60 kiló közötti gyermeknek legtöbb esetben akár 10 kilót is kell vinnie minden nap a tanszerek, a tízórai, a technika vagy rajz-, illetve a tornafelszerelés miatt, így nem árt a táska önsúlyára is odafigyelni” – vélekedik Dr. Molnár Szabolcs Ph.D., a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd főorvosa.

Mint mondja, több országban bevett, népszerű megoldás, hogy a gyerekek gurulós, húzható táskában viszik a holmijukat, de Magyarországon ez a lehetőség szinte ismeretlen a szülők körében. Hozzátette, a felnőtteknek kell segíteni, hogy ne a gyermek gerincét terhelje meg a táska viselése, hiszen nekik egy majdnem 10 kilós táska olyan, mint amikor egy felnőtt 20 kg-mal próbál egyensúlyozni. Az ortopéd szakorvos szerint – ahogy a repülőgépek esetében is a bőröndök súlyánál -, általános iskola alsó négy osztályában megmérni és maximálni kellene, mekkora súlyt cipelhet egy gyermek az iskolatáskájában. Azt tanácsolja, amit csak lehet, hagyjon bent a gyermek az intézményben.

Mikor, mit néznek a gyermekortopédiai szűrővizsgálaton?

A gyermek…

• 1 hetes, majd 3 hetes és 4 hónapos korában: a csípő fejlettségi szintjét, esetleges elváltozásokat. Ezt 6-8 hetes korban csípő ultrahang vizsgálattal egészítik ki.
• 1 éves kora körül, miután járni kezdett: a láb, az alsó végtagok és a gerinc állapotát.
• 3-4 éves korában: a lábboltozatok és az alsó végtagi tengelyek esetleges elváltozásait.
• 7-9 éves kor: lábboltozatok, mozgásharmónia, egyensúly, koordináció. Sportolás előtti ortopédiai vizsgálat. Ez igazolt sportolók esetében a későbbi rendszeres sportorvosi vizsgálat részét is képezi 6-12 havonta.
• növekedés kezdetekor (lányoknál 10-12 év, fiúknál 13-14 év), vagyis serdülő korában: hanyag testtartás, mellkasi deformitás, gerincferdülés, Scheuermann kór.

Az életkor előrehaladtával, vagy az élethelyzetek változásával bizony előfordulhat, hogy észrevehetően nem emlékszünk úgy dolgokra, mint azelőtt. Vannak, akik erre csak legyintenek: biztos a front, vagy „ma nagyon ideges vagyok”, vagy „éjszaka alig aludtam”, esetleg éppen annyit mond erre, hogy „én sem fiatalodom már”. Vannak azonban olyanok is, akik a probléma mögött komolyabb bajt sejtenek, és főképp, ha van/volt a családban Alzheimer kórban szenvedő rokon. Ilyenkor azonnal arra gondolnak, ők is erre az útra léptek. Pollák Ildikó, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelői neuropszichológusa szerint szerencsére sokszor nem ilyen súlyos a helyzet.

"Először is le kell szögeznünk, hogy az emlékezet a figyelmi kapacitás függvénye. Ha éppen egy nehéz élethelyzetben vagyunk, akkor többnyire az aktuális problémán jár az eszünk, és kevesebb figyelem marad a külvilág ingereire. Ha pedig annyira problémás a helyzet, hogy komolyabb szorongással is meg kell küzdenünk, akkor szinte biztos, hogy ez befolyásolja a mentális képességeinket, köztük az emlékezetet is. Sajnos, kialakulhat egy önmagát gerjesztő rossz kör: azt hiszem, hogy romlik a memóriám, emiatt is elkezdek szorongani, elkezdek a memória hibákra figyelni, egyre több hibát érzékelek, ettől egyre jobban szorongok, és már formálódik is a diagnózis: komoly baj van az emlékezetemmel. Azonban pusztán a terhelés növekedése is okozhat kapacitásbeli problémákat, és főképp, ha az életkorunk is előrehaladt - akkor a tempót már nem bírjuk úgy, lassul a reakcióidő, nem tudjuk úgy megosztani a figyelmünket, mint rég. Ez főképp azoknak okozhat gondot, akiknek fontos a teljesítmény, illetve a tempóját nem tudja hozzáigazítani az életkori lassuláshoz: a követelmények még a fiatalkoriak, de a test és az elme már nem olyan fiatal. Vigasztalásul azért megjegyezném, hogy a tapasztalatok azért sok mindenen átsegítik az idősebbeket is, ugyanis ezek által nem kell mindent elölről átgondolniuk, könnyebben kiszűrik a lényegeset a lényegtelenből, és több kidolgozott módszerük is van a megoldásra. Ha azonban valóban elbizonytalanodtunk memóriánkat illetően, érdemes lehet felkeresni szakembert, azaz neuropszichológust. A neuropszichológusnak vannak eszközei arra, hogy felmérje az emlékezeti teljesítményt, megállapítsa, hogy van-e komoly ok az aggodalomra, rávilágítson, hogy az emlékezeti folyamatok közül melyek működnek jobban, illetve melyek kevésbé, és hogy van-e figyelmi vagy egyéb más probléma a háttérben. Kiegészítő vizsgálatokat is javasolhat (pl. neurológiai vizsgálat, agyi képalkotó vizsgálat stb.) Sajnos idegsejteket nem tudunk kicserélni, tehát jobb emlékezetet sem tudunk varázsolni, de különböző gyakorlatokkal, stratégiákkal, segédeszközök használatával nagyon sokat lehet javítani a tényleges emlékezeti teljesítményen. Ehhez azonban a kliensnek is erőfeszítést kell tennie, elvégezni a házi feladatokat, és feladni azt az elvárást, hogy „olyan legyek, mint régen”.

Az első csípővizsgálatot a kisbabán már születés után, pár naposan elvégzi az újszülött gyógyász. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért nem elég ennyi? A válasz pedig nagyon egyszerű: a csecsemők nagyon gyorsan, hétről-hétre nőnek, fejlődnek, változnak. Ezért szükséges az ellenőrző és szűrővizsgálatok ismétlése, hiszen ez az időszak az alapja a gyermek egészséges mozgásfejlődésének

A csecsemőkori csípővizsgálat elsődleges célja a csípőficam és az egyéb csípőízületi rendellenességek kiszűrése, hogy minél gyorsabban és könnyebben korrigálni lehessen az esetleges problémát – fogalmaz Dr. Molnár Szabolcs Ph.D, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus főorvosa. Minden szülő számára fontos tudnivaló, hogy a szűrővizsgálatot 6-10 hetes kor között, valamint 3-4 hónapos korban is szükséges elvégeztetni. Amennyiben nem találnak eltérést a fizikális vizsgálat során, akkor is kötelező az egyik alkalommal ultrahangos vizsgálatot is végezni, hiszen így a még nem kialakult probléma is észrevehető. Amennyiben a gyermek farfekvéses volt, vagy a családban előfordult csecsemőkori csípőficam, abban az esetben többször is elvégezhető az ultrahangos vizsgálat. A szűrővizsgálatot 6-10 hetes kor között, valamint 3-4 hónapos korban is el kell végezni.

De mikor ideális?

A 10 hetes kor előtt észrevett csípőproblémák még sokkal könnyebben és gyorsabban kezelhetőek, mint a később diagnosztizált rendellenességek, ráadásul ebben a korban a gyermekek még nem is emlékeznek az esetleges kellemetlenségekre (speciális pelenkázás, kengyel viselése, tornáztatás). Az észlelt eltéréseket az első 6 hónapos korban ultrahanggal kell követni, amely sokszor a megfelelő kezelés mellett történő helyreállást mutatja. Szerencsére csak ritkán, különösen extrém esetekben fordul elő, hogy műtéti beavatkozásra van szükség, ezért szülőként felesleges ettől tartani. Ugyanakkor nagyon fontos komolyan venni a kezelést, hiszen a csípőízület épsége az egyik kulcsa a baba egészséges mozgásfejlődésének. A csípőízületi szűrővizsgálat alapvető szükségességét nem lehet elégszer hangsúlyozni – hiszen egy szülő sem hagyhatja, hogy egy alapvetően könnyen korrigálható probléma miatt gyermeke mozgáskorlátozottá váljon!

Milyen jelek árulkodnak csecsemőkori csípőficamról?

A csípőízületi rendellenességekre általában jellemző, hogy kifejezett panaszt, fájdalmat terhelésre okoznak. Csecsemők esetén azonban az ízület még nem terhelődik addig, amíg nem állnak lábra. Ez a periódus alkalmas a fájdalmatlan kezelésre, de ebben a szakaszban a laikus szülők számára sajnos szinte észrevehetetlen a probléma. Van azonban egy úgynevezett gyanújel, amit ők is felfedezhetnek a kisbabán: a feltűnően aszimmetrikus redők a combon és a fenéken. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy az aszimmetrikus combredők megjelenése nem minden esetben jelez komoly problémát, ugyanakkor mindenképpen ajánlott egy ortopédiai szakvélemény kikérése. A csecsemő csípővizsgálatot szakértő ortopéd szakorvosnak kell végeznie. Ez Magyarországon szerencsére nagyon jól meghatározott protokoll szerint történik több évtizede, amelyet Vízkelety Professzor Úr és kollégái áldozatos munkájának köszönhetünk az 1970-es évektől. A korábban rettegett, de csak a 3-4. élet évtizedben jelentkező, súlyos mozgáskorlátozottságot okozó, fájdalmas és a 4-5 évtizeddel ezelőtt még nem operálható csípőkopás ezen oka szinte megszűnt hazánkban.

Ma már kötelező sorrendben és időpontokban történik a vizsgálat, ahol a szakorvos gondosan, óvatosan és nagyon figyelmesen, speciális mozgástesztekkel méri fel a csípőízület mozgásait a fizikális vizsgálat során. A vizsgálat semmilyen fájdalommal nem jár, de a szokatlan mozgatások és az esetlegesen használt ultrahang gél hűvössége gyakran hangos sírást vált ki a babákból. Ez teljesen természetes és átlagos reakció a részükről, azonban nem szükséges aggódni, hiszen semmilyen negatív hatásnak nincsenek kitéve a kicsik. A csecsemőkori csípővizsgálat tehát bármennyiszer elvégezhető, azonban kulcsfontosságú lehet a gyermek jövőbeli életminőségét tekintve!

Ha gágog a gyerek lába - Tippek és tanácsok lúdtalp ellen, nem csak szülőknek

Bár sokan nem tudják, de kutatások szerint a lúdtalp okozza a lábfájdalmak 90%-át. A lúdtalp, amely elterjedt lábprobléma, sokaknak egyáltalán nem okoz panaszt, és ezzel a kis esztétikai hibával nem is foglalkoznak. Pedig nagy hibát követnek el, ugyanis ez a mozgásszervi probléma később súlyos következményekkel járhat.

Ezekben a napokban mindennél fontosabb, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd-traumatológus szakorvos szerint egyetlen óra alatt akár két liter folyadékot is veszíthetünk!

Testünknek kb. 75%-át alkotja víz, így magas arányban megtalálható létfontosságú szerveink sejtjeiben, vérünkben, ízületeinkben és porckorongjainkban, kulcsszerepet játszik az anyagcserénkben, az agyi folyamatokban, és alapvetően szervezetünk normál működésében. Vízháztartásunk azonban folyamatosan változik: szervezetünk vizet használ fel, ürít ki, melyet pótolni szükséges.

Mennyi az ajánlott napi folyadékbevitel mennyisége?

Átlagosan a szervezet napi folyadék szükséglete 2,5 liter. Ezt természetesen nem kizárólag vízzel és italokkal kell bevinni, az elfogyasztott ételek víztartalma is beleszámít. Ugyanakkor ezt a folyadékmennyiséget gyakorlatilag fel is használjuk egy nap alatt.

Nyáron azonban, akár drasztikusan is megnőhet szervezetünk vízszükséglete, hiszen a hőség miatt sokkal többet izzadunk. Ilyenkor figyeljünk a fokozott folyadékfogyasztásra, hiszen akár 2 liter vizet is veszíthetünk egyetlen óra alatt!

Ha szomjas vagy, már késő: mire szomjas lesz az ember, addigra már kialakult a folyadékhiány. Ez persze nem akut kiszáradást jelent, inkább egy krónikus dehidratáció első lépése. Ha nem figyelünk rá, akár komoly tünetek is kialakulhatnak a vízhiánytól!

Mi történik, ha nem iszunk eleget?

• Fáradékonyság és koncentrációs zavar jelentkezik, esetleg levertséget is tapasztalhatunk.
• Fejfájás vagy akár migrén is jelentkezhet.
• Emésztési zavarok, székrekedés léphet fel.
• A besűrűsödött vér miatt nő a vérnyomás és a pulzusszám.
• Ízületi fájdalmak, valamint komoly nyaki és deréktáji fájdalom is jelentkezhet, előzetes megerőltetés nélkül.
• Bőrünk kiszáradhat, viszkető érzés, bőrérzékenység tapasztalható, valamint felgyorsul a bőr öregedése is.

Ezek a panaszok bárkinél megjelenhetnek és legtöbbször nem is sejtik, hogy a vízháztartás felborulása áll a háttérben! Pedig sok esetben csak pár pohár víz kell a nyári fej-, nyak-, derék- vagy hasfájás megelőzéséhez!

Tippek, hogyan figyeljünk oda:

• Válasszunk olyan folyadékot, amit szívesen megiszunk, de a szervezet számára is jól hasznosítható. Kerüljük az alkoholos, koffeintartalmú, szénsavas és cukrozott italokat, válasszunk inkább teát vagy gyümölcs- és zöldségleveket. Természetesen a legjobb választás az ásványvíz vagy a forrásvíz.
• Folyadékot az étkezés során is beviszünk: nyáron pedig rengeteg lédús, friss gyümölcsből és zöldségből válogathatunk. Ne hagyjuk ki ezeket egyetlen napon sem!
• Az étrendünkbe illesszük be a levest. Nyáron is isteni, hűsítő krémleveseket lehet készíteni gyümölcsökből és zöldségekből.
• Napközben mindig legyen KÉZNÉL és SZEM ELŐTT egy üveg víz, vagy egyéb értékes folyadék. Így akárhányszor rápillantunk, vagy a kezünk ügyébe kerül, eszünk be jut, hogy inni kell!

Fontos: ha a felsorolt tünetek pár nap alatt nem csillapodnak az emelt folyadékbevitel ellenére sem, forduljon szakorvoshoz a probléma okának feltárása és kezelése céljából!