Az előző bejegyzésből megtudhattuk, milyen edzéscélokat kell szem előtt tartani (állóképesség, izomerő, hajlékonyság és koordináció), illetve általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni edzésnél mozgásszervi betegség esetén.

(http://mozgasszervi.blog.hu/2017/09/17/mit_sportolhatunk_mozgasszervi_betegseg_eseten)

A mai bejegyzésben néhány betegséget vizsgálunk meg, hogy milyen speciális szempontok vonatkoznak az edzésre ezeknél a problémáknál.

Mire kell figyelni egyes betegségeknél?

Sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz):

Az aktívan gyulladt ízületek kímélete javasolt, de bizonyos gyakorlatok végezhetők, ezt gyógytornász tanítja meg. Ha már jobban van, sokféle sport végezhető, fokozatosan felépítve az edzést. Jó állapotban, ha nincs gyulladás, és nincs deformált ízület, szinte bármit lehet csinálni. Deformált ízület korlátozhatja a lehetőségeket, az ízülettől függ, hogy mit nem szabad. Ezt az orvos, vagy a gyógytornász elmondja.

A reumatoid artritisz érzékenyebbé teszi a szívet és könnyebben alakulhatnak ki szív –érrendszeri betegségek. Ezért különösen fontos az állóképesség karbantartása kardioedzéssel. Heti legalább 3-4 alkalommal legalább 30 percben javasolt.

SPA (Bechterew betegség):

Ez a gerinc gyulladásos betegsége, de más ízületeket is érint (főleg csípőt és térdet), valamint ritkán a fő ütőeret. Érdekes jellegzetessége a betegségnek, hogy a mozgás, a sport jelentősen csökkenteni képes a fájdalmat, bár a betegséget nem gyógyítja. A sportválasztásnál is ezt kell figyelembe venni. Szerencsés olyan kardio edzést választani, ami nem jár ütődéssel. Például minden lépésnél ütődéssel jár a futás, ezért ez nem mindig jó. Hasznos viszont az úszás, ellipszis tréner, puha talajon gyaloglás, túrázás, stb. A gerinc izmait erősen kell tartani gerinctornával, a speciális szempontokat gyógytornász megtanítja.

Autoimmun betegségek:

A legtöbb ilyen betegség szintén esendőbbé tesz szív és érrendszeri betegségekre. Ezért legtöbb esetben kiemelt fontosságú a kardio edzés. Betegség típusonként változnak a további szempontok.

Oszteoporózis (csontritkulás):

A mozgás a csontépítés stimulátora, ezért nagyon fontos. Mind az izomerősítő gyakorlatok, mind épp az ütődéssel járó kardio gyakorlatok fokozzák a csontépítést. A kardio edzések közül ezért itt éppen a futás, sőt az ugrálás is ajánlott, de természetesen nem mindenkinek.  Aki már nem tud futni, annak a gyaloglás, a gyors séta javasolható. Az séta ideje fokozatosan növelendő. Az izomerősítő gyakorlatok közül a gerinc gyakorlatai helyezendők előtérbe. Az úszás, vízi torna nem stimulálja oly mértékben a csontépítést mint a szárazon végzett gyakorlatok. Ezért úszni lehet, jó is – más miatt, azonban az úszástól ne várjuk csontjaink megerősödését.

Térdízületi kopás:

Ennél a problémánál fontos karbantartani a comb izmait, ezért a combizom erősítő gyakorlatok és a kerékpározás hasznosak. Előnyben részesítendők az ütődéssel nem járó kardio edzésformák. A mellúszás árthat a térdnek, és fájdalmat okozhat. Inkább a gyors- és a hátúszás választandó.

Csípőízületi kopás:

A comb és medence izmait kell erősíteni, nyújtani. Az ütődéssel járó kardio edzésformák sokszor nem szerencsések. A mellúszás hasznos, de a többi sem árt.

Derékfájdalom, lumbágó:

Az egyszerű derék és hátfájás 90%-a megfelelő tornával megelőzhető. Ennél a problémánál éppen ezért a kezelésben is elsődleges a gerinctorna. Az ütődéssel járó edzések krónikus esetben inkább kerülendők.

Porckorongsérv:

Miután az akut szakaszon túl van (gyógyszerrel, műtéttel, vagy egyéb kezelésekkel), panasz már nincs, vagy csak enyhe, és az orvos valamint a gyógytornász sem tiltja el a gyógytornán kívüli egyéb sporttól, akkor kezdhető az edzés fokozatos felépítése. Az ütődéssel járó edzések kerülendők. Az izomerősítés a gyógytornász által adott szempontok szerint végzendő. A nehezebb súlyok emelése, mozgatása nem javasolt.

Vállbetegségek, befagyott váll, rotátor köpeny szindróma:

Ilyen esetben a váll gyógytornája során tanulhat meg speciális gyakorlatokat és, hogy hogyan kell védeni az ízületet. Szükség lehet a kirotátorok erősítésére, és minden esetben szükséges a hát és a lapockazáró izmok edzése. Aktív, fájdalmas szakaszban a futás fokozhatja a váll fájdalmát, egyszerűen a minden lépésnél bekövetkező kis rándulás miatt. Ekkor a futás kerülendő. Aktív szakaszban a gyógytorna az elsődleges, a későbbi edzést a probléma hátterében álló eltérés határozza meg.

Kéz, és csukló ízületek betegségei:

A súlyzó fogása nehézségbe ütközhet, ilyenkor súlyzó nélküli edzésmódot kell választani, vagy tépőzáras súlyzót rögzíteni a karra. Egyebekben az esetlegesen fennálló egyéb ízületi problémák módosítják az edzésmenetet.

Itt csak néhány általános szempontot írtam le, de az egyéni variációk száma szinte végtelen. Egyéni szempontokra mindig érdemes az orvosnál és/vagy a gyógytornásznál rákérdezni!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta