Ebben a bejegyzésben a túrázás szerelmeseként megosztok pár érdekességet kedvcsinálóként, illetve néhány tippet, amire túrával ismerkedőként érdemes figyelni. Ezen túlmenően elmondom, mikor és milyen folyamat révén alakult ki például a Tapolcai medence tanúhegyeinek részét képező Badacsony és a növények miért bocsátanak ki intenzív zöld illatot, ha leszakítjuk vagy kaszáljuk őket. Tartsatok velem.

Sok allergiást meglepetésként érhetett már február elején a korai mogyoró virágzás, a leleményesebb allergiások már akkor beszerezték a szükséges gyógyszert. Fordítsuk előnyünkre az otthon maradást.

Gyakorlott allergiásként szinte minden évben megfeledkezem arról, hogy időben, még a pollenszezon előtt kezdjem el az allergia gyógyszer szedését. Biztos vagyok abban, sokan vannak így. A tavasz eddig váratott magára, azonban pár napja a szilva és a mandulafák virágba borultak, berobbant a pollen szezon. Ha allergiásként te is feledkeztél meg már a virágzás előtti gyógyszer startról, biztosan emlékszel, milyen nehéz végigvinni egy évet: ilyenkor nem az igazi, nem vagy teljesen tünetmentes és az év során tapasztalt szezonális pollenterhelésnél tapasztalhatsz kellemetlen tüneteket.

Mit tehetsz allergiásként, hogy könnyebben vedd a pollenszezont?

• Szerezd be a gyógyszered. „Vírus idején? Ki sem lépek a lakásból/házból.” Nem is kell. Kevés figyelmet kap és kevesen tudják, de létezik az e-recept megoldás. Telefonon beszélsz a háziorvosoddal, allergológusoddal, ő megírja az e-receptet, felteszi felhőbe és pár óra múlva hozzáférhetővé válik, ki tudod váltani, így csupán a gyógyszertárig kell kimozdulni (neked vagy egy családtagodnak).
• Szellőztetések: már-már bőven14 fok fölé emelkedik a napközbeni hőmérséklet, a napugaraknak köszönhetően a levegő páratartalma hamar csökken, így a pollenszemek vidáman szállnak a szélben. Éppen ezért kora reggel és este szellőztess, amikor alacsonyabb a pollen koncentrátum.

Hogyan támogathatod meg az immunrendszered?

• Itt az ideje felhasználni a rég elfeledett, maradék, vagy pár éves mézeket. Most, hogy részben vagy egészben otthonról dolgozol, vagy csak egyszerűen kevesebb időt töltesz távol az otthonodtól, vagy a munkahely és otthonod közti utazási idő megmarad, amit felhasználhatsz sok mindenre. Például végre feltérképezhetjük a konyhánk, spájzunk mélyére elásott, rég elfeledett mézeket. Ne lepődjünk meg, már nem folyékonyak és legfőképp NE dobjuk ki. A kristályosodás, vagy ikrásodás, kásásodás egy teljesen természetes folyamat eredménye. A mézeink nagy része rövidebb-hosszabb idő elteltével meghomályosodik, kristályossá válik, némelyik megkeményedik. Ebben a méz szőlőcukor tartalma a ludas: minél nagyobb a szőlőcukor tartalma, annál hajlamosabb a kristályosodásra. Tehát használjuk fel, hogy aztán széles mosollyal az arcunkon szerezzük majd be a friss mézet.
• Támogasd az immunrendszered, nézz körül a konyhában, spájzban. Mik is lehetnek otthon? Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy fokhagyma minden háztartásban van. Nézzünk még körül, hogy van-e otthon méz, illetve találunk-e még gyömbért és citromot. A gyömbért és fokhagymát lereszelve, citromot, mézet hozzáadva brutál immunerősítőt kapunk, ami szintén antibakteriális hatású továbbá köhögéscsillapító. Naponta együnk belőle egy teáskanállal. A lehelletünktől valószínűleg a családtagok is tisztes távolságban maradnak tőlünk, de jó eséllyel a betegség is.
• Fogyasszunk sok zöldsége, gyümölcsöt: napi egy almával, és/vagy nyers répával nem csak a vitamin bevitel egy részét tudod biztosítani, de rostanyag tartalmának köszönhetően az emésztésedért is teszel.
• Egyértelműnek tűnhet, de a megfelelő mennyiségű (2,5-3 liter) folyadék (lehetőleg vízbevitel) is segít az immunrendszerünk erősítésében. Azáltal, hogy a szervezet és bélrendszer hidratált lesz, egészségesebb környezetet teremtünk, ezzel lehetővé téve a természetes ellenálló képesség működését.

Apropó, elfogadsz tőlem valamit?  Olyan érdekességeket tudhatsz meg, mint hogy okoz-e allerhiát a mézfogyasztás, jelent-e minőségromlást, ha a méz bekristályosodik? Alszanak-e a méhek és a mézen kívül melyik az az 5 méhek által termelt termék, aminek Te magad is élvezheted az egészségre gyakorolt hatásait. Ide kattintva tudod jelezni érdeklődésedet és már küldöm is! 

Összegezve tehát:

Allergiásként kezdd el a gyógyszer szedését, a lakás szellőztetését korai vagy későbbi órákban végezd, igyál sok folyadékot, fogyassz mézet és az extra immunerősítéshez készíts egy szuper reszeléket: gyömbér, fokhagyma, citromlé és méz segítségével a mindennapi erősítésért.

Tüsszögés és tünetmentes évet kívánok, mozduljatok ki a szabadba amikor csak lehet (keresve a kevésbé népszerű kirándulóhelyeket, ahol kevesen vannak).

 Kövess be Facebook-on ide kattintva. 

Ebben a bejegyzésben a méhkenyérről és virágporról osztok meg érdekes és hasznos tudnivalókat. Például: hogy néz ki a méhkenyér, hogyan nyerik ki a kaptárból? A nyers virágpor rendkívül romlandó, azonban kereskedelmi forgalomban mégis kapható. Mit is lehet tudni ezekről a témákról? Olvass tovább.

Szeretnék köszönetet mondani K. Gábor herceghalmi olvasómnak a kérdésekért. Ezúton szeretném megválaszolni ezeket:

hogyan nyerik ki a kaptárból a méhkenyeret?

Bemutatom a méhkenyeret:

Kétféle megoldás létezik a gyakorlatban. A klasszikus, amikor a méhek által készített sejtekbe maguk a méhecskék gyűjtik, tárolják és készítik az értékes egyveleget.

A hagyományos technológia folyamata nagy vonalakban a következő:

• a hatszögletű viasz sejtekből álló lépet -melyekben elraktározták a méhek a méhkenyeret kivágják a keretből (keretnek nevezzük a négyzet alakú, lécekből összeszegelt vázat, amely körülfogja és tartja a kiépített lépet
• a kivágott lépeket lefagyasztják, hogy a következő lépésnél mechanikai hatásra könnyedén összetörjön a viasz
• egy viasztörő gépbe helyezik be a lépeket, ami darálóként adja ki magából az értékes méhkenyeret, melytől elkülönítve szeparálja a viasztörmeléket
• a kinyert méhkenyeret 2-3 napig alacsony hőfokon szárítják

Ez a video megmutatja magát a folyamatot: itt éred el.

A másik egy fejlettebb és nagy mennyiséget produkáló technológia, melyet külföldön használnak: műanyag lépekkel reprodulálják a hatszögletű sejteket, ebbe előkészítik az összetevőket, melyeket egymásra rétegeznek, majd behelyezik a méhcsaládhoz, hogy azok átdolgozzák, megtörténjen a kémiai folyamat, az érés és elnyerje végső formáját.

 Bővebben a virágporról, azaz a természetes proteinről:

Gábor ide vonatkozó kérdése a  következő volt:

említetted a virágport, amit a nedvessége miatt nem lehet tárolni. Kereskedelembe lehet vásárolni virágport (azok a kis színes bogyók), persze aminek van szavatossági ideje, akkor ez most, hogy van? Az eltartható, vagy az is valamilyen formában már átesik valamilyen megmunkáláson a méhek részéről? Tudtommal nem.

Nyers virágpornak nevezzük a virágokról frissen begyűjött pollengömböket, melyek a méhecske lábáról egyenesen a pollenszedőbe hullottak alá. A méhecskék közreműködése a virágpor végső állapota kapcsán kimerül a gyűjtésben és a kaptárhoz szállításban, további teendőjük nincs vele, nem dolgozzák át. Ezt követően számunkra feladat az eltarthatóság biztosítása, erre két módszer is létezik. A nyers virágpor tartósítási módja a fagyasztás (így alig veszít hasznosanyag tartalmából). Nyers állapotban víztartalma miatt csupán néhány napig állna el, kizárólag hűtőben tárolva. Lehetőség van fagyasztott virágpor vásárlásra is, azonban ez költségesebb, mivel jégakkuk kíséretében kerülnek kiszállításra, tehát speciális tárolást igényelnek.

Szárítva tartósítás

A szárítás a legnépszerűbb és egyszerűbb módja a virágpor tartósításának. Ekkor néhány napra 40 fok alatti hőmérsékleten szárítják a pollengönböcskéket, melyek a legváltozatosabb színekben fordulnak elő a virág fajtájától függően. Ez lehetővé teszi, hogy hosszú időre tartósítsuk az értékes energiaforrásunkat. A szárítás során minimálisan csökken a hasznos tápanyag tartalma a nyers állapotához képest, azonban még mindig óriási energia és tápanyagforrást jelent az emberi szervezet számára.

Mit jelent számomra a méhkenyér?

A méhkenyér az az ősi szuperélelmiszer, amit a méhek évezredek óta készítenek ugyanazon receptúra alapján. Megtalálod benne a fák ragacsos nedveit (propolisz), a rét virágainak pollenszemeit (virágpor), a virágok nektárját (méz), némi viaszt és tízezer év tudását. Ez a kellemes ízű csemege egyet jelent a természet szívének dobbanásával, a méhek gondoskodásával és a tavasz, koranyár újjászületés érzésével.

A mai bejegyzésben egy rendkívül izgalmas témáról lesz szó: mi lesz a méhekkel, miután elvesszük tőlük a mézet? Gyere, tarts velem néhány perc erejéig és gazdagodj a kulisszák mögötti információkkal. 

Időről időre érkezik hozzám kérdés a méhek tevékenységével kapcsolatban, melyekért nagyon hálás vagyok Nektek, drága olvasóim. Így volt ez legutóbb is a méhtermékek sorozat méhkenyérrel foglalkozó cikkénél is. MA a hozzám intézett kérdések egyikére adom meg a választ.

A romantikus méz szüret

Az egyik kérdés, melyet kedves olvasóm, Ági intézett hozzám, a következő volt:

Ha elvesszük a méhektől mindazt, amit a maguk védelmére és táplálására készítenek nagy szorgalommal és rengeteg munkával, akkor nekik mi marad? / Sz. Ági /

Jogos a kérdés, hiszen azt hihetnénk, hogy a saját maguk számára gondosan elraktározott élelem elvételével egy újabb megoldandó helyzet elé állunk és hiány lép fel a méhcsalád élelmiszer ellátottságában. Ahhoz, hogy teljeskörű választ adjak, picit el kell távolodjak Magyarországtól.

Éghajlat

Hazánk a Kárpát-medencében helyezkedik el, rendkívül változatos domborzati viszonyok között. A medence éghajlatát főként az határozza meg, hogy három európai éghajlati terület ütközési területén található, ez a:  mediterrán, óceáni és kontinentális éghajlat. Ebből kifolyólag Magyarország éghajlatára mindegyik hatással van, a végeredményt mérsékelt kontinentálisnak nevezzük. Ennek jellemzői, hogy az éghajlatunk igen változékony, nagy hőmérséklet különbségeket tapasztalhatunk, a négy évszak elkülönül egymástól (a globális felmelegedés sajnos ebbe már beleszólt). Miért is hoztam ide ezt az információt? Az évszakok ilyen formán való elkülönülése a vegetációra, a mézelő növényekre is hatással van. 

Virágzási idők közti időszak

Az egyik érdekesség, hogy jól elkülönülnek az egyes virágzások, melyek során nektárt gyűjtenek a méhek, így adott a fajtajelleg megtartása, másrészt az egyes nektárt adó növények virágzása közti idő viszonylag kevés, melyet át kell hidalniuk mézkészlettel. A méhecskék ösztönösen gyűjtögetnek, mindaddig szorgoskodnak, míg a rendelkezésükre álló helyet mind fel nem töltik mézkészlettel. Nem mérlegelnek a mennyiségeknél, így jóval többet raktároznak, mint amennyire szükségük van. Ennek köszönhetően a méhészek mindegyik virágzás, mézelést követően azt a felesleget veszik el a méhektől, amelyre nem lesz szükségük a következő növény mézeléséig.

Hazánkban számos egymást követő nektáradó van, a teljesség igénye nélkül sorolom a jelentősebbeket:

• a mezei, erdőszéli bokrok tavasszal, szorosan utána a gyümölcsfák 
• a repce, majd
• az akác
• hárs
• napraforgó
• őszi virágok

Nagy mézkészletre télire van szükség, így jellemző, hogy nyár végén, ősszel minimális mézet vesz el a méhész a méhcsaládoktól, hogy gazdagon teleljék át a téli időszakot kora tavaszig, amikor a természet megnyitja csodás nektár virágait. És miért is adtam azt a címet ennek a szekciónak, hogy "A romantikus méz szüret" ?

A méz kinyerése a kaptárból, azaz a pergetés az egyik lecsodálatosabb ünnep a méhész életében, hiszen azon a napon válik kézzelfoghatóvá a természet egyik legcsodálatosabb produktuma, eredménye: a méz. Egy rendkívül bonyolult természeti folyamat végén, a természet és a rendkívül intelligens teremtmények, a méhek összhangjából születik meg a természet legnagyobb kincse, a folyékony, csodaszép méz. A mézben benne van a téli hótakaró, a tavaszi áztató eső, a nap sugarai, a föld tápanyagai, a nappalok és éjszakák, a napfény és Bolygónk szívének lüktetése. Egy csepp természet. Ezt jelenti számomra a méz. 

Ha most találkozol először az írásommal, had invitáljalak meg egy érdekes utazásra a méhek és méhészeti termékek világába. Kattints ide és iratkozz fel a szuper érdekes infósorozatra. Ha szereted a mézeket, imádni fogod ezeket az érdekességeket. Találkozunk a sorozat egyes cikkeiben.

Az egyik legkevésbé ismert méhészeti termék a méhkenyér, melyet a szakirodalom szuperélelmiszernek nevez. A méhek egyik tápláléka, mely "a kaptár mélyén" raktározódik és egyre nagyobb jelentőséggel bír a betegség megelőzés és a gyógyulás terén. 

Az ünnepi készülődéshez hozok három desszert ötletet, amivel különlegesebbé tudjuk tenni a család étkezéseit.

2020 a méhészek fekete éve-mondta korábban az infórádiónak Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Később arról is volt szó, hogy januártól nem lesz méz a szabad piacon. Lássuk, hogy mit is jelent ez és milyen információk láttak napvilágot azóta.

/Fotó: Főkert/

A rovarhotel nem úri hóbort, hanem egy ék a félre billent ökoszisztéma városi tartóoszlopa alatt. Európa számos országában egyre nagyobb gyakorlata van a rovarok védelmének, csodálatos hír, hogy már Budapest vezetése is fontosnak tartja ezt. Az urbanizációnak köszönhetően a rovarok élettere jelentős mértékben szűkült, melyeket rovarhotelekkel pótolnak. Olvass tovább! 

/Fotó: enriquelopezgarre/

A napraforgó az egyik legsokoldalúbban felhasznált növény a világon. Történelme több, mint 3000 évre nyúlik vissza, azóta is töretlen a népszerűsége. Íme egy csokorra való a legérdekesebb tudnivalókról. Olvass tovább.

Nyár, strand, tengerpart, mezítláb szaladgálás. Ezek mind megnövelik az esélyét annak, hogy rovarcsípéssel találjuk szembe magunkat. Fontos néhány dolgot tudnod ahhoz, hogy felkészült legyél a vészhelyzetekre.