Mindeközben Ázsiában

Mindeközben Ázsiában

Közlekedés Kínában

2017. november 19. - Mindeközben Ázsiában

Kínában a közlekedés elég sokszínű. A 21,5 milliós Pekingbe érve csak csodálkozni tudtam, hogy mennyire menő Bubi városibringák vannak. Kicsit más a helyzet, mint otthon, mivel itt nem csak egy kézben van a Bubi piac. Mindegyik cégnek külön telefonos applikációja van, amin keresztül pikk-pakk elindul a bérlés.  

A bringák használata nagyon egyszerű és elnézve a járgányokat, hát sokkal durvábban jobbak is, mint a magyar MOL Bubik és persze sokkal sokkal több van belőlük, szó szerint mindenhol. Természetesen dokkoló állomások nélkül működik az összes rendszer. Letölti az ember a kiválasztott cég (Mobike, Ofo, Bluegogo és CooLQ) programját, majd a regisztrációhoz lefotózza önmagát az útlevelével, amin minden adat rajta van és már keresgélhet is kerékpárt a közelben.

collage_fotor4.jpg

Mint mindenhol máshol, itt is csak a QR kódot kell beszkenneli és már gurulhat is vele bárki. Viszont bármennyire is szerettem volna, sajnos a fizetés miatt én nem tudtam használni ezeket sehol Kínában. Ennek oka az volt, hogy vagy Alipay, Wechat vagy Apple Pay-en keresztül lehet fizetni. Ezekhez pedig szükségem lett volna a kínai telefonszám mellett egy helyi bankszámlára és kártyára is, mivel a Wechat-es fizetés azon át megy. Mellesleg a havi díj is töredéke a budapestinek, nem csoda, hogy nagyon népszerű közlekedési eszköz. Azért belegondolva is elég merész vállalkozásnak hangzik a pekingi kerékpározás, hát meg kell mondjam én inkább kihagytam és csak lestem, mert tényleg levert volna a forgalomban a víz. Viszont bánom, hogy Xi’an városában nem volt lehetőségem bringázni az óváros részben, mert ott azért megérte volna.

Metró

Wechat persze itt is, hisz a kínaiak Wechat nélkül már kb. levegőt venni sem tudnak.  Minden azon keresztül megy, Facebook, Messenger, Instagram, eBay, fizetőeszköz, minden egyben, külön bejegyzést is megérne. Annak, akinek nincsen vagy nem működik éppen a telefonja, az egyszerűen automatában megveszi a megadott szakaszra a jegyet. Mivel a szakasz hosszától függ a jegyár, így nincsen fix vonaljegy.

Fémdetektoros kapuk minden megállóban, amit táska átvilágítás követ, ahonnan nagy tumultusban mozgólépcsővel az ember eljut a peronokig. Konkrétan komplett kis mini reptér érzése van az embernek minden bejutásnál. Ez akkor érződik legjobban, mikor kiszedik a laposüveget, átnézik a vizesflakont és eldobatják az apró DM-es dezodort (mert az veszélyes anyag).  Nagy nehezen lejut az ember a peronhoz, ahol igazán meg lehet nyugodni, hisz a kínai peronon a nagy testvér mindenkit figyel. Üvegbódéban ülő biztonsági ember, kamerák minden irányba és a csúcs a dobogón álló tölcséres hangosbemondót tartó ember, aki a fővárosiakat a ki- és beszállásra buzdítja.

Beleszámítva a csúcsidőszakos nyomulást a vonalakon és az átvilágítást, elég kulturáltan megy minden. Bár nincsen sok ülőalkalmatosság amin az ember pihenhet, igazából nem is baj, hisz a vonatok sűrűn váltják egymást, igazodva a lakosság számához. A szerelvényt mindenki libasorban a jelzett felfestett résznél várja és kb. csak akkor megy a tolongás, mikor belépünk a szerelvénybe. A peron végig védett, azaz amikor a szerelvény begurul a műanyag csapóajtók kinyílnak és mindenki be- és kiszállhat, ahol aztán nyomkodhatja tovább a telefonját. Megjegyzem ekkora kockanépet nem láttam még, hisz egy telefonos applikációknak köszönhetően még azt is jelzi a telefon, hogy éppen melyik állomáson jár az illető és mikor is kell elhagyni a metrót, így sokan fel sem néznek csak mennek.

A szerelvények nagyon jók, tényleg tiszták. Ami még cuki, hogy sok helyen a belseje is vidám motívumokkal van dekorálva. Ami már viszont elég bizarr, hogy folyamatosan megy kis plazmaképernyőn a reklám, amiben arra hívják fel a figyelmet, hogy ha a telefont nyomkodja az ember, akkor ne feledkezzen meg a gyerekről!!!  Vagy pl. a mozgólépcsőn, hogyan menjen fel. Magyarul nézzen fel, amikor kilép a szerelvényből. Tehát Kínában tényleg kicsit olyan Black Mirror jelleggel, de tényleg mindenki egy négyszögletes kis kütyüben és a Wechat világában él.

Vonat

Néhány városban a vonatállomás vetekszik egy igazi reptérrel. Van, ahol meg a mi kis falunk állomása különb, mint Kínában. Tehát elég változatos az állomások elhelyezkedése, mérete, ami viszont mindenhol ugyanaz, hogy sehol sincsen kiírva angolul egy szó sem. Ez különben ugyanígy érvényes a metróra is.

A vonatra elővételben érdemes megvenni a jegyet egy online irodánál, amiről még több infót pl. itt lehet találni: https://www.travelchinaguide.com/china-trains/ticket-service.htm

Mi is így csináltuk és az első szállásunkon már az összes kínai vonatjegy egy borítékban várt minket. Ki lehet választani az időszakot (kínai ünnepekre nagyon kell figyelni, mert az a vonatokon horror), az útvonalat majd az online irodának kifizetni (Paypal). Az iroda megszerzi a jegyeket és az adott címre kiküldik a jegyeket. Érdemes tehát még otthonról így beszerezni.

A vonatok egytől egyig szuperek voltak Kínában. Utaztunk gyorsvonattal, ami 300km/órás sebességgel száguldozott, illetve aludtunk nem egyszer 4 személyes hálókocsisban is. Annyit tudni kell, hogy aki pl. a Xi’an - Chengdu vagy Chengdu - Dazhai távolságra tervez utazni vonattal, sok látnivalója nem lesz. Szinte végig csak alagutakon fog közlekedni a vonat.

Nem mindig tündérmese a vonatállomás, hisz hatalmas tömeg és káosz van. A stresszfaktor azonnal felmegy az utazóban, hogy hova is kell mennie. Ami fontos, hogy mindenképpen 1 órával az indulást megelőzve ott kell lenni a vonatállomáson, mint egy check-in-nél a reptereken. De pl. Pekingben az 1 óra nekünk kevés is lett volna, mert az aztán Ferihegy megtriplázva az emberekből és a járatokból. A vonatok legtöbbje tiszta, a gyorsvonat az kb. Four Seasons a magyar MÁV-hoz képest

A vonat belsejében egyáltalán nem is lehet érzeni azt a tempót, amit a gyorsvonat 300km/órás sebességgel diktál. A hálókocsis fülkékben viszont annál inkább érződik a ringatózás. Én különben nagyon szeretek vonaton aludni, mindig mintha egy hintaágyban feküdnék. Felszállok és puff elalszom. Most Kínában viszont más volt a helyzet. Adott volt a nyelv, az emberek és persze a hangzavar. Ami szuper, hogy mindegyik vonaton folyamatosan gurulnak a hideg- és melegételt kínáló zsúrkocsik. Persze mellette mindegyikben van étkezőkocsi is, sőt amikor vonatok megállnak, a peronon is lehet venni mindenféle ételt. Forró víz is majdnem minden vagonban van, amivel mindenki elkészítheti az instant tésztás levesét. A mosdóval sehol nem volt kifogásom, kivéve az egyik hálókocsisban, ahol az nyugati stílusú budi tele volt dobálva papírokkal meg miegyébbel. Egyébként ezen sem kell csodálkozni, hisz a helyi ázsiai pottyantós mosdók mindig sokkal tisztábbak voltak a puttó indiai vonattól kezdve Malajzián át Vietnámig.  Ami vicces, az a hálókocsis részben a hangulat. Elég jól összejönnek a helyiek és megy a hatalmas buli. Persze aki nem szereti a hangoskodást, az mindenképpen vigyen füldugót magával. Másik negatív dolog, hogy a gyorsvonatokat leszámítva mindenhol dohányoztak és így éjszaka a szellőzőn át kő kemény bagó szag is terjengett a kocsikban. Egyébként tiszta meleg ágyneműket adnak a hálókocsikban, termoszt a melegvízhez. Ok a légkondik pörögnek, de a föld ezen a részén ez nem is meglepő. Vietnámban és Malájziában durvább volt a helyzet. Itt sokat számított a paplan azért

 collage_fotor10.jpg

 

Taxi

Taxi mellett van egy helyi kínai Uber, a DiDi. Roppant egyszerűen, ugyanúgy működik, mint a nálunk már nem kívánt Uber. Érdekes, itt is megférnek a sima taxisok és a DiDi autósok egymás mellett és kb. ugyanazon a tarifával.

Ismét egy letöltött applikáción keresztül történik minden. Kb. hirdetésként felteszi az ember, hogy mikor merre menne és a DiDi sofőr azonnal lecsap rá. Amint ez megtörténik, látható az autó és a sofőr adata a rendszámtáblától a sofőr fotójáig. Amint elindul az autó a GPS-nek hála egy online térképen végig nyomon lehet követni, hogy éppen merre jár, van pl. dugó arra amerről jön. A sofőr különben ilyenkor fel is hívja az utast, szóval ezért tényleg érdemes kicsit a kínai nyelvet makogni, hogy legalább el tudja mondani az ember, merre is áll pontosan, ahol az autót várja vagy lesz-e késés. Nekünk egyébként bejött ez a DiDi csak sajnos nem használtuk sokszor, pedig a regisztráció után még extra kedvezményes utakat is igénybe lehet venni.

A fizetés is ugye az applikációval történik. Ennél szerencsére simán lehet külföldi bankkártyával is fizetni, ha van kínai telefonszáma az utasnak a regisztráláshoz.

Mellette persze a taxitársaságok is sorakoznak. De itt sem szórakoznak az emberrel, nem vágtak át minket egyszer sem és az órát is azonnal bekapcsolták. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének taxis hiénák Kínában, de azok már valahogy, mint otthon is bűzlenek, így ki lehet kerülni őket.

Jó közlekedést Kínában!

 PUSZI HAZA

süti beállítások módosítása