Depresszió? Szorongás? Pánik? Blog magamnak, nektek, nekünk. A közös gyógyulásért.

Lélekpercek

Lélekpercek

A neve: Szégyen

2021. október 10. - tündér86

Haladt előre a sötét utcákon, egy árnyék követte. Az árnyék követte és lágyan hátulról áthaladt rajta. Eltöltötte és bemocskolta a lelkét majd ott termett előtte. Sötét kapucnis pulcsijának csuklyája a szemébe lógott. Kivillantott a sötétségből. Szeme fenyegetően sötét, haja tüsire vágott fekete. A fiú ott állt a lány előtt a sötét utcán. Elállta útját. A lány próbálta kikerülni de nem tudta.

- Mit képzelsz, ki vagy te? - üvöltött rá a fiúra, miközben pofonra emelte kezét de a fiú elkapta és csavart rajta egyet.

A lány szemében könnyek gyűltek, makacs kamaszkori daccal nézett a fiúra. Könnyei nem fájdalomból fakadtak, hanem makacs, ijedt ellenállásból.

- Mit képzelsz te magadról? Ki a jó büdös fészkes fene vagy te??? Állj odébb! Dolgom van!

- Hogy érzed magad? - váltott a fiú barátságosabb hangnemre.

- Melletted? Sötéten és mocskosan.

- Ez azért van aki vagyok. A nevem Szégyen. Azért jöttem, hogy bemocskoljalak.

- Állj! Stop!  Kezdek megőrülni. Te nem ember vagy???

- De, alakváltó. 

A lány döbbenten nézett egy pillanatig, derengés futott át tekintetén. Kezdett rájönni, a fiú igazat mond. Az árnyék, a csuklya, a kivillanó szem.

- Húzz innen a büdös picsába!!!!!! 

- Nem húzok - mondta a fiú sejtelmesen körözve a lány körül majd hátulról lágyan a vállára tette kezeit és a fülébe suttogta:

NEM. HÚZOK. BÁRHOVA MÉSZ, BÁRMI DOLGOD VAN, ÉN MINDIG VELED LESZEK, OTT LESZEK MINDENBEN ÉS MINDENHOL.

JÓL JEGYEZD MEG! SZÉGYEN KÖVET.

A lány megfordult és megborzongott az éjszakában, de nem volt ott senki. A fiú eltűnt, épp úgy tűnt el ahogy jött.

A lány lelke viszont örökre az övé volt.

 

szegyen.png

 

 

Az élet egy kibaszott versenypálya

Adott egy autizmussal élő és egy borderline szindrómás lány. Nagyon jóban vannak, kifejezetten jól értik is egymást, az élet mégis bevág nekik. Nem elég a saját belső harcaikat megélni, a világ is egy versenypályává változik számukra.

Főleg a  borderline-os küzd a versenyben, mert folyamatosan úgy érzi, alulmarad, alulteljesít.

- Ezt a Veronika pikpakk  megcsinálta ! - hangzik el, talán motivációként de a borderine-ost ez nagyon lehúzza.

Egész életében versengett. Ki a jobb? Na majd akkor is túlszárnyallak, de egyre inkább remeg a keze munkavégzés közben. Hajtás van, míg a másik saját tempójában halad, ő úgy mint egy hajtott ló.

A lóversenypálya pedig nem az ő világa, remeg, de csinálja, napról napra, már nincs más csak a munka, a munka melyben egyre kevesebbnek érzi magát és egyre feszültebb, már szinte megfullad.

A borderline-os  úgy érzi túl sokat várnak el tőle, miközben neki is megvannak a mentális korlátjai.

Két egymástől eltérő mégis hasonló deficit, az egyik vállalható, a másik nem,  az egyik ügyes, a másik eleped egy pozitív visszajelzésért, de mire kapjon pozitív visszajelzést, ha lószart se ér  a munkája.

Mert ő pikkpakk megcsinálja, amin te két napig ülsz. Talán ha nem lenne emellett ezer más feladat, talán én is pikkpakk..... hát de nem, sajnálom.  

Majd túlórázom hogy beérjem a másik amúgy hasonló spektrum-deficittel élő, hasonló munkakörben dolgozó társam.

Amúgy nagyon.... jóban vagyunk, csak hát a munka világa, az egy kemény lóversenypálya.

 

Vajon mikor ismerik el a borderline-t is úgy mint az autizmust? 

 

30-szorongas-thinkstock.jpg

A nőiesség kudarca

 .... .

Emlékek sodorják el az agyam. Emlékszem, amikor oda akartál ültetni és festegetni a körmöm. Ott könyörögtél, hadd lakkozd ki a körmöm. Fene tudja, miért de ez neked nagyon fontos volt. Az, hogy hogy vagyok nem érdekelt, de kifejezetten utáltam, mikor hoztad a lakkokat és festegetted a körmöm, amiben te akkora örömödet lelted. Én csak örömet akartam szerezni, azt hittem akkor majd szeretsz. Arra vágytál, csajosabb legyek, más legyek, másmilyen lányt akartál és fájt hogy nem lettem az. Kezdetben bő pólókat, pulcsikat aggattál rám ... aztán évek múlva azt mondtad, mennyire megbántad, mert hogy Te is anno fiatalon nagy lógó zsákokat hordtál - Te azért hogy elrejtsd az akkori soványságod, vajon én meg azért hogy elrejtsem a .... - a testem, na, és akkor is mindent mamára fogtál. Mert a mama mondta mindig hogy minden bő legyen, meg ne szorítson, meg inkább lógjon. Baszki, majdnem 40 voltál már és még mindig az anyád diktált, már saját gyereked volt, de az anyád diktált. Persze igen, hordtam, amit mondtál, aztán változtak az évek, ahogy idősödtél úgy alakult ki a stílusod, amolyan sportosan nőies. Mindenki rólad áradozott, hogy milyen jó stílusod van. Így kezdtél el engem szégyellni, mígnem ez ki is szökött a szádon, bár nem emlékszel rá. Bárhová mentünk, kullogtam utánad, mint egy utolsó senki. Azt mondtad, úgy vonulunk, mint a cigányok. Aprónak éreztem magam melletted és jelentéktelennek. Minden vásárlás pánikos zokogásba fordult melletted, szartál bele mi van velem, akarom e én ezt a cirkuszt egyáltalán vagy a tömérdek ruhát ( nem akarom, ma se ez az értékrendi prioritásom, sőt ) csak hordtad a ruhákat, igazgattál, tapogattál, csíptél. egyszerűen túlingerelt a külvilágom és ha elsírtam magam, még inkább lebasztál. Pedig annyira igyekeztem magam megtartani, mindent benntartani, de idővel már remegtem.  Lassan tizenéves lettem, és csak néztelek milyen abnormálisan utálod magad, hogy napi 6-szor állsz mérlegre, sanyarogsz, büszke vagy, ha csak folyadékon élsz, azt hittem, úgy normális. Amikor eljártam futni, közölted, hogy este menjek, mert akkor nem lát senki. Akkor én ennek nem éreztem súlyát, évek teltek mire terápiában kiderült hogy ez sértés. Máskor meg azt magyaráztad, ha nem sminkelünk, úgy nézünk ki mint a hullák. Van aki smink nélkül is szép - magyaráztad - de se én, se te nem tartozunk ide - mondtad. Emlékszem a szerencsétlen próbáimra az alapozóval - sose tanítottál rendesen - csak ámultál hogy nézek ki, és törölted le rólam a "maszk" felét. Számodra mindig is fontos volt a maszk, kívül, mert hogy az eltakarja majd ami belül csak elfelejted, Kedves, hogy nem csak én mint a lányod, élnek emberek körülötted, akik átlátnak a szitán meg a kiló sminken.

Aztán eljött az idő, amikor egyre erősebben meg akartam törni az uralmadat. Addigra már épp annyira gyűlöltem magam mint téged. Ott álltam a szekrénynél és elkezdődtek a valós kemény, cirkuszok, a verbális, a lelki bántalmazás minden formája, ordítottál velem, a szemed lángolt, a tekinteted égetett, én rettegtem. Ott az ablak, nem tudsz hova menekülni - nyomtad a gyomromba a követ napról napra és bár az ablakon nem ugrottam ki, ütöttem. Oh hányszor ütöttem oda, amikor már nem bírtalak elviselni, de csak én szívtam. Nagy - amúgy gyakran vörösre festett - karmaidat éreztem a bőrömben vagy tépted a hajam, én meg ütöttelek, kitartóan, de be voltam zárva és senki se segített. Egyedül a ruhásszekrény érezhette azt a merő fájdalmat amiben éltem.

Aztán az évek elteltek és nem, nem festem a körmöm, sajnálom. Nem is sminkelem magam, miután nem egyszer és nem kétszer elered a könnyem bárhol, mikor ülök a buszon és nézem kinn az esőt vagy  pánikban járkálok a buszpályaudvaron és egyre inkább ömlik a könnyem és egy egyszerű szempillafestéssel is horrorfilmbe való lennék. Ezt érted el, Kedves, hogy bárhol bármikor útnak eredhetnek a könnyeim, nem mindig vagyok mosdó közelében, szóval a szempillám se festem már. Mindig is utáltad magad és hiába akartál - megjegyzem kegyetlen erőszakkal és megszégyenítéssel - belőlem igazi csajt csinálni, nem jött össze. Sokáig sok mindent kiálltam, megtettem, amivel örömet szerezhettem neked, kis lelkem arra vágyott hogy talán megszeretsz, megszeretsz ha sminkelek, megszeretsz, ha körmöt festek,, megszeretsz ha mint a lányod, normális leszek, "lányként", de ez a nap nem jött el. Soha nem volt elég bármit tettem, így hosszú évek alatt megtanultam, hogy sose fogsz szeretni. Hiába ügyelek annyira, hogy öltözök, milyen kiegészítőket használok, mert az első , mindörökre a kritika marad .... NEM VAGY JÓ.

 

frisssbetegsegleli_4_1.jpg

 

Hogy milyen is hiperérzékenységgel létezni?

- ÖT KAPCSOLÓDÓ TÉNY, AMI A HSP-TAPASZTALATOT JELLEMZI -

Ahogy nőttem, szurkálós, beszólogatós gyerek voltam. Utáltam mindent, ami szorosan tapadt a csípőmhöz, így harisnyából pl háromszor nagyobbat kellett venni. Érzékeltem, mikor a szüleim veszekedtek, még akkor is ha mindez szavak nélkül zajlott. A nyüzsgős, tömeges helyek - mint például az osztályterem- teljesen kimerítettek, így a nap végén már csak arra vágytam, hogy visszavonulhassak a szobám csendességébe. Az agyam soha nem kapcsolt ki, még akkor is az érzelmeken és a gondolatokon rágódott, amikor már mindenki más továbblépett. Mélyen átéreztem dolgokat, a zenétől a filmekig, egészen a társaim által kimondott szavakig. 

Ekkoriban még nem tudtam, hogy hiperérzékeny vagyok. ( a későbbiekben : HSP ) A népesség 15-20 %-a tartozik ebbe a körbe, akik könnyen lesznek túlstimuláltak és mindenféle stimulálást mélyen dolgoznak fel, a képitől, a hangokig és az érzelmekig. Szenzoros érzékenységnek is nevezik, az hogy a HSP - csoportba tartozol, azt jelenti, hogy sokkal inkább forogva, fejre állva tapasztalod az életet mint mások. A hiperérzékenység, nem ugyanaz mint az introverzió (persze szerintem együtt is előfordulhatnak), a depresszió és a szorongás ( ami ha hiperérzékenység járul hozzá még sokkal nehezebb dolog) , vagy akár az autizmus - a biológiai különbözőségek miatt, az idegrendszerünk sokkal alaposabban "emészti" meg az információkat. Bár ez a jellegzetesség problémákat okozhat egy hiperérzékenynek, ( pl túltelítődhet ) , hihetetlen erőt is ad. 

 

Milyen is hiperérzékenynek (HSP) lenni? Itt van öt igazság, ami az én tapasztalataimat jellemzi - ami utat törhet feléd ha HSP vagy. 

1. MÉLYEN ÉRZEK DOLGOKAT - DE TE TALÁN SOSE FOGSZ ERRŐL TUDNI

Amikor a film betétdala szárnyalni kezd, ÉRZEM. Amikor az utcasarkon egy ember pénzt koldul , ÉRZEM.  Ha megbántasz vagy inzultálsz, ÉRZEM.  Mindet érzem, nagyon mélyen. 

Amikor fiatalabb voltam, az érzéseim drámai költeményekben mozdultak ki, vagy épp egy krízis átélésében a saját szobámban. ( néha még ma is így történik ) Néha sírok, sőt talán kiabálok is, de gyakrabban mint kellene, kívül nyugodt maradok ( annak tettetem magam - megjegyzés) , miközben belül felrobbantanak az érzéseim. 

Ahogy idősebb lettem, megtanultam hogyan állítsam fel jobban a határaim, hogyan törődjek magammal, és hogyan beszéljek magammal sokkal pozitívabb, gyakorlatiasabb nyelven, mint érzelmi szélsőségekben. ( oh de ismerős, szélsőségek ) De még ezekkel a megküzdő stratégiákkal is, az érzéseim néha túl nagyok és túl erősek. 

Talán sose tudhatod, hiszen az érzéseim túl nagyok hogy igazán teljesen megosszam. Ennek eredményeképpen, hidegnek tűnök és közömbösnek, amikor igazából, csak próbálom kezelni és levédeni a túl magasra ugró érzékeléseimet.

2. EZ NEM RÓLAD SZÓL, HANEM A KÖRNYEZETEMRŐL

A környezet igencsak fontos egy hiperérzékenynek. Teljesen kiüt minket, nagy intenzitással. Mi vagyunk azok, akik egészen pontosan meg tudjuk neked mondani, miért kényelmes bármekkora kis adott tér is, vagy épp azt, hogy miért nem "működik" - túl kemények a székek, nincs elég magán tér, a villany le van kapcsolva stb. Az én érzékenységem a környezetemre jóval nagyobb, amikor egy hangos, nyüzsgő étteremben vagy bárban vagyok . A kemény felületek amik visszaverik a zajt,  a közel egymáshoz terített asztalok, a beszélgetések zaja ami minden irányból támad, mind arra buzdít, hogy elmeneküljek. ( DE MINDEN NAP KELL EBÉDELNI ÉS EZT MINDEN ÁLDOTT NAP VÉGIGÉLEM )

Alig-alig lehetséges, hogy szombat éjszaka elmenjek egy bárba, ( talán azért is, mert már a 30-as éveimben járok ) - a testek, a zajok, a részeg, vad ismeretlen, ez a hely KITÖRNI KÉSZÜL, EGYSZERŰEN MINDEZ TÚL SOK. Bár már kialakítottam egy jobb kapcsolatot az érzéseimmel. Ahogy idősödtem, talán még érzékenyebbé váltam fizikai környezetemre. 

Hasonlók mondhatók el a munkakörnyezetre. Mostanság hálás vagyok, hogy otthonról dolgozhatok, - ami szerintem ideális felállás a hiperérzékenyeknek. De nem is olyan régen tanár voltam egy osztályteremben , előtte pedig teljes munkaidőben dolgoztam egy irodában. A zaj, az a sok test, és mindig egyre több, megnehezítette hogy koncentráljak és jól csináljam a dolgom. 

Aztán persze, ahogy minden HSP, magamon érzem a szemeket, amik megfigyelnek és értékelnek, mindegy hogy a főnököm vagy egy fel-le járkáló munkatárs, aki látja, mi van a képernyőmön, és ez eléggé túlstimulál. Amikor újságíróként dolgoztam egy irodában, egyszerűen a gondolat, hogy mások is hallgatják az interjúmat túl sok volt, szóval mindig akkor ragadtam meg a telefont, amikor a mögöttem ülő fickó szünetre ment. 

Tehát, hogyha látsz valahol kint, és érdektelennek vagy szabadnak tűnök, talán egyáltalán nem is én vagyok. Mikor lelépek egy partiról, és elfutok épp azután hogy kiszolgáltak, nem bunkónak próbálok lenni.

EZ NEM RÓLAD SZÓL,  HANEM A KÖRNYEZETEMRŐL

3. NEM TUDOM SZABÁLYOZNI VAGY LEÁLLÍTANI

Tanultam már megküzdő stratégiákat ahhoz, hogy ne szívjam be más emberek érzelmeit, és hogyan csillapítsam le a elárasztottságot. Elkezdtem nemet mondani olyan dolgokra, amik nem jók nekem, és olyan környezetekbe csatlakozni, ahol jól érezhetem magam, nem kimerülve. HSP természetemnek megfelelve alakítottam ki a kapcsolataimat és a munkámat, inkább így mint súlyosbítva azt. 

DE PERSZE MÉG MINDIG HIPERÉRZÉKENY VAGYOK.

Időnként napok de akár hetek is elmennek anélkül hogy HSP-ként való létezésemre gondolnék. De aztán besétálok egy zajos étterembe, vagy épp a takarót vissza kell hajtanom a lábamnál, és végül újra emlékezek az érzékenységemre. Különösen akkor érzem amikor a párommal veszekszem és a szavai fellobbantják a reakcióimat és napokig bennem maradnak. 

Elain Aron kutató szerint hiperérzékenynek lenni biológiai tulajdonság, ami azt jelenti , hogy a hiperérzékenyek már ezzel születnek, és így is fogják leélni az életüket. Ez egy olyan vonás, ami közel 100 fajban megtalálható, a macskáktól, a madarakon át a lovakig. A kutatás azt mutatja, hogy a HSP-agy különbségeket mutat a nem HSP - egyedek agyával szemben. 

Sajnos, a hiperérzékenyeket (köztük engem is ) sokszor megszégyenítenek vagy félre értenek az adottságunk miatt. Mindenki azt mondja, hogy keményedjünk meg, ami maga után vonja, hogy ez a jellegzetesség gyengít minket. 

DE EZ NEM VALAMI OLYAN DOLOG, AMIT MI VÁLASZTOTTUNK, EZ NEM VALAMI OLYAN DOLOG, AMITŐL MEGSZABADULHATUNK. HOGY MAGUNKHOZ TUDJUK ÖLELNI, ÉS HASZNOSÍTANI TUDJUK HIHETETLEN EREJÉT, ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSI FOLYAMAT.

4.  FELFIGYELEK AZ EMBEREK LEGAPRÓBB DOLGAIRA 

A hiperérzékeny emberek sokkal apróbb részletekre felfigyelnek mint mások, és a kutatások azt mutatják, hogy az emberek szükségszerűen "a legfényesebb dolgok" a mentális radarjukon. Ezt a két dolgot egyesítve, olyan dolgokat képesek az emberekben olvasni, és olyan apró finomságokat képesek a hangulatokban észrevenni, hogy AZT IS HALLJÁK, AMI NINCS KIMONDVA.

MÁS SZAVAKKAL, SOK APRÓ DOLGOT MEGFIGYELEK, AMIT AZ EMBEREK - AHOGY ŐK GONDOLJÁK, ZÁROLVA TARTANAK. ROSSZ NAPOD VOLT? ÉN MÁR A REZGÉSEIDBŐL MEGMONDOM. ROBBANNI KÉSZÜLSZ? ÉRZEM, HOGY MÉRGES VAGY, ÉRZEM, AHOGY MÉRGED PÖFÖG, ZAKATOL A SÍNEKEN MINT EGY VONAT. 

NÉHA EZ A KÉPESSÉG KIFEJEZETTEN JÓ, MERT SEGÍT JOBBAN KAPCSOLÓDNI A MÁSIKHOZ. MÁSKOR VISZONT LEGJOBB LENNE KIKAPCSOLNI, FÁRASZTÓVÁ VÁLIK FOLYAMATOSAN MÁSOKRA HELYEZNI FIGYELMÜNKET. ( EZT MÁR A PSZICHOLÓGUS IS MONDTA )

5. CSAK MERT ÉRZÉKENY VAGYOK, NEM JELENTI AZT, HOGY NEM VAGYOK KÉPES SEMMIRE.

AZ IGAZ HOGY A HIPERÉRZÉKENYEK OLYAN KIHÍVÁSOKKAL KÜZDENEK AMIKKEL MÁSOK NEM ÉS TALÁN SOSE FOGJÁK TELJESEN MEGÉRTENI. IGAZ, HOGY A LEGKISEBB DOLGOK IS STRESSZBEN TARTANAK MINKET, KÖNNYEN ELSÍRHATJUK MAGUNKAT, ÉREZHETJÜK A  FIZIKAI ÉS ÉRZELMI FÁJDALMAK MÉLYSÉGÉT.

DE MINDEZ NEM JELENTI AZT, HOGY NEM TUDUNK ALKALMASAKKÁ VÁLNI, MAGABIZTOSSÁ, FELELŐSSÉGGEL LENNI  AZ ÉLETÜNKÉRT. HIPERÉRZÉKENY EMBEREK A MŰVÉSZEK, AZ ALKOTÓK, A GYÓGYÍTÓK. EGY ADOTT FORRÁS ALAPJÁN, NICOLE KIDMAN, ALBERT EINSTEIN, DEEPAK CHOPRA  ÉS SOKAN MÁSOKRÓL IS ÚGY GONDOLJÁK, HOGY A HSP-K KÖZÉ TARTOZNAK. 

A HSP-K VÁLTOZÁST HOZNAK A VILÁGBA, MINDEN AKADÁLY ÉS NEHÉZSÉG ELLENÉRE AMIVEL SZEMBE KELL NÉZNÜNK. 

...ÉS TE IS, KEDVES HSP, TÁMOGATLAK! 

9c292847643992b39c14c000e8f719b560171330_nature-sunset-person-woman.jpg

 

 

 

 

 

Magány tizenévesen és fiatal felnőttként és amit ellene tehetünk

BÁR KÜLÖNÖSNEK TŰNHET, A TINIK ÉS A FIATAL FELNŐTTEK MAGÁNYOSABBAK, MINT BÁRMELY MÁS KORCSOPORT.

Pont az ellenkezőjére derül fény annak, amit a legtöbb társunk gondolhat,  de egyre több kutatás bizonyítja, hogy a tinik és a fiatal felnőttek magányosabbak, mint bármely más korcsoport - beleértve az idősebb felnőtteket is. Mivel a fiatalok középiskolába járnak, illetve főiskolára, körbe vannak véve barátokkal, sportolnak, vagy épp otthon vannak a családdal, ennek így úgy tűnik, nincs semmi értelme.

A BBC még mostanában csinált egy nagyobb nemzetközi kutatást, ami azt eredményezte, hogy 16 és 24 év közötti fiataloknál 10-ből 4 eléggé magányos volt, és így jellemezték magukat : úgy érzem nem értenek meg (ami tiniknél nem valami váratlan érzés ) , gyakran vagyok szomorú, szinte szenvedek attól az érzéstől, hogy valamiből kihagynak ( FOMO - the fear of missing out ) , elkülönültem a világtól és közöny van. 

Mindezt figyelembe véve, a kutatások kimutatják, hogy A MAGÁNYNAK ORVOSI ÉS PSZICHOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI IS VANNAK:

- ÉRZELMI KÖVETKEZMÉNY : DEPRESSZIÓ ÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG MAGAS KOCKÁZATA

- NEM JÓ ALVÁS ÉS AZ ALVÁS MEGVONÁS KÖVETKEZMÉNYEI : KOGNITIV KÁROSODÁS, FIGYELMETLENSÉG, ÉRZELMI TOMPASÁG, CSÖKKENŐ PRODUKTIVITÁS

- AZ ÖNSZABÁLYOZÁSRA VALÓ KÉPTELENSÉG : ÉRZELMI TÚLEVÉS, TÚLZOTT ALKOHOLFOGYASZTÁS, DOHÁNYZÁS, DROGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS,  MINDEZ ARRA SZOLGÁL, HOGY ENYHÍTSÜK AZ IZOLÁCIÓ ELVISELHETETLEN ÉRZÉSÉT.  EZEKNEK PEDIG AZTÁN ORVOSI KÖVETKEZMÉNYEI LESZNEK : MINT PL A TÚLSÚLY, MAGAS KOLESZTERIN, A DOHÁNY-HASZNÁLAT KÜLÖNFÉLE KÖVETKEZMÉNYEI : MINT PL A MAGAS VÉRNYOMÁS ILLETVE A RÁK KOCKÁZATA, ÉS A FÜGGŐSÉG LEHETŐSÉGE.

- AZ ORVOSI OLDALON VALÓ RIZIKÓ : AZ IMMUNRENDSZERREL VALÓ GONDOK, VÍRUSOS, FERTŐZÉSES, GYULLADÁSOS BETEGSÉGEK.

MI OKOZ MAGÁNYT A FIATALOKNÁL? 

TEHÁT, MI OKOZZA A MAGÁNYT? AZ ORVOSI ÉS A PSZICHOLÓGIAI IRODALOMBAN 3 OKOT NEVEZNEK MEG AMI A MAGÁNYT KIVÁLTHATJA , MINDEN KOROSZTÁLYBAN :

1. AZ ELSŐ, A VESZTESÉG, EGY SZERETTÜNK ELVESZTÉSE, VAGY VALAKI OLYAN ELVESZTÉSE, AKIHEZ AZ EMBER KÖTŐDÖTT - HALÁL VAGY SZAKÍTÁS, MUNKAHELY ELVESZTÉSE, VAGY EGY ADOTT KÖZÖSSÉGBŐL VALÓ KILÉPÉS, MINT PL A KÖZÉPISKOLA, A FŐISKOLA, VAGY A HADSEREG

2. EGY MÁSIK OK LEHET AZ, HA A TÖBBIEK KIZÁRNAK, KIZÁRHATNAK MAGUK KÖZÜL TÁRSAK, CSALÁDTAGOK, VAGY MAGA A KÖZÖSSÉG. EZ MAGÁBAN HORDOZZA AZ ALACSONY ÖNBECSÜLÉST, AZ ÉRTÉKTELENSÉG ÉRZÉSÉT, VAGY AZ ELFOGADÁS HIÁNYÁNAK AZ ÉRZETÉT. 

3. A HARMADIK LESZ VÉGÜL TUTIRA FONTOS : A MAGÁNY NEM FELTÉTLEN JELENTI AZT, HOGY EGYEDÜL VAGYUNK.  EZ AZ EGYEDÜLLÉTNEK AZ ÉRZÉSE AKÁR TÖBB, MÁS EMBEREK JELENLÉTÉBEN IS.  A MAGÁNY AZ EGY ÉSZLELT, EGYÉNI TAPASZTALAT. HOZZÁ TARTOZIK AZ ELKÜLÖNÜLTSÉG ÉRZÉSE, AZ ELIDEGENEDÉS, AZ ELSZIGETELŐDÉS.

depresszio.jpg

A tinik és a fiatal felnőttek talán sebezhetőbbek, a sajátos fejlődési állomásaik miatt - épp benne vannak az identitás-formálódás időszakában, keresik kik ők és hol a helyük a világban. Ez egy eléggé stresszes és zavarodott időszak az életükben, tele drámával, veszteségekkel, vagy kapcsolati változásokkal.

A fiatalok még nem fejlesztettek ki megoldási stratégiákat , ahogy a felnőttek,  olyan kihívást jelentő helyzetekre, mint például az izoláció érzésének a tolerálása. Az agyuk még nem fejlődött ki teljesen eléggé , hogy elfojtsák az érzések erejét, - még nem igazán tudják használni a magasabb rendű, racionális képességeiket, hogy szabályozzák az érzéseiket, a reakcióikat, az impulzusaikat. Ezek a folyamatok talán még intenzívebbé tehetik a FOMO-t (a mindenből kimaradás. kihagyottságtól való félelem érzését )

Másrészt a BBC azt találta, hogy a magányos tiniknél kifejezetten nőtt az empatikus képességek jelenléte. Tehát - habár rengeteg kihívást jelent, - a magány megtapasztalása táplálja azt a képességet, hogyan léphetünk más emberek cipőjébe, hogyan érezhetjük, amit ő érez.

MIT TEHETNEK A FIATALOK, HOGY FELVEGYÉK A HARCOT A MAGÁNNYAL ?

1. TÁGÍTSD KI A HATÁRAID AZZAL, HOGY ADSZ MÁSOKNAK

A KULCS ELÉRNI MÁSOKHOZ, A TÖBBIEKHEZ. SEGÍTHETSZ OLYANOKNAK, AKIKNEK SZÜKSÉGÜK VAN RÁ VAGY ÖNKÉNTESKEDHETSZ,  SEGÍTHETSZ A SZOMSZÉDAIDNAK, VAGY CSATLAKOZHATSZ EGY SZERVEZETHEZ.

EZ NEM CSAK ABBAN SEGÍTHET, HOGY ELVONJA A FIGYELMET A FIZIKAI ELSZIGETELŐDÉSTŐL, DE AZ AZÉRT ÉRZETT HÁLA HOGY KAPCSOLÓDHATSZ MÁSOKKAL EGYFAJTA MEGKÖNNYEBBÜLÉS. AZT IS TUDJUK, HOGY AZ ADÁS FOLYAMATA OXITOCINT SZABADÍT FEL AZ AGYBAN, AMI HOZZÁJÁRUL A KÖTŐDÉS ÉRZÉSÉHEZ. 

2. CSATLAKOZZ EGY OLYAN CSOPORTHOZ, AHOL UGYANÚGY TAPASZTALJÁK A MAGÁNYT

AZ A FOLYAMAT, HOGY BESZÉLHETSZ A SAJÁT TÖRTÉNETEDRŐL ÉS MEGHALLGATHATSZ MÁSOKAT NAGYON SEGÍTI, HOGY NE ÉREZD ANNYIRA EGYEDÜL MAGAD. AZ EMBEREK EMPÁTIA ÚTJÁN ÉS EGYÉB MÁS ÉRZELMI FORMÁKBAN REAGÁLNAK MÁSOK TÖRTÉNETEIRE. MIVEL A MAGÁNYOS TINIKNEK JOBB AZ EMPATIKUS KÉPESSÉGÜK, EZEK AZ INTERAKCIÓK NÖVELHETIK A MEGERŐSÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ÉRZÉSEIT, AZ ÉRVÉNYESÍTÉST, ÉS NÖVELHETIK AZ ÖNBIZALMAT. 

3. SZEREZZ EGY HÁZIÁLLATOT

A KUTATÁS SZERINT A KISÁLLAT JELENLÉTE NAGYON ÉRTÉKES ÉS JÓL HAT ÉRZELMI ÁLLAPOTUNKRA.  EZ A KAPCSOLAT IS OXITOCINT SZABADÍT FEL AZ AGYBAN, AMI SEGÍTI A KÖTŐDÉS ÉRZÉSÉT. AZ OXITOCIN ERŐS KÉMIAI ANYAG AZ AGYBAN, MELY LECSILLAPÍT MINKET ÉS MEGADJA A MÁSOKKAL VALÓ KAPCSOLATBAN LÉTEZÉS ÉRZÉSÉT. A KISÁLLATOK ÉRZELMILEG TÁMOGATNAK MINKET ÉS SEGÍTIK A KAPCSOLÓDÁST. A RÓLUK VALÓ GONDOSKODÁS PEDIG VIDÁMSÁGBAN TELIK.

4. GYAKOROLD A FIGYELMES TUDATOSSÁGOT - MINDFUL AWARENESS

A MAGÁNY A TE ALANYI SZEMÉLYES ÉRZÉSED ÉS ÉSZLELÉSED. SOK OLYAN TÁRSAD, AKI MAGÁNYOS, ÚGY TAPASZTALJA MEG A SZITUÁCIÓT, HOGY "ILYEN AZ ÉLET". HA ÚGY TEKINTESZ ERRE MINT SORSSZERŰSÉGRE, HOGY EZ A SORSOD, EZ TALÁN AHHOZ VEZETHET, HOGY NEM LESZ ELÉG MOTIVÁCIÓD, HOGY VÁLTOZTASS A HELYZETEN- ÍGY LESZ EZ EGY ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLAT. 

EMLÉKEZZ, A GONDOLATOK NEM TÉNYEK.  TEHÁT, AZ HOGY LESZÖGEZEL PÁR A MAGÁNYODDAL KAPCSOLATOS NEGATÍV GONDOLATOT TALÁN ÉPP A KEZDETE LEHET ANNAK, HOGY SEGÍTHET MEGLÁTNI, MILYEN ELTÚLZOTTAK AZOK. DOLGOK MINT PL "NEM ÉRDEMLEK MEG SEMMIT ÉS NEM SZERET SENKI", VAGY "NINCS REMÉNY ARRA, HOGY MÁSOKHOZ KAPCSOLÓDJAK, MINDANNYIAN MÁSOKAT SZERETNEK" ( DE HA EGYSZER TÉNYLEG ÍGY VAN, VANNAK MÁS BARÁTAIK, PÁRJUK, GYEREKÜK, MEGHÜLYÍTEM  A PSZICHOLÓGUSOM AZ ELMÉLETEIMMEL) . CSAK PÉLDÁK ARRA HOGY MINDANNYIUNKNAK VANNAK GONDOLATAI, AMIK ELNYÍLTAK VAGY EGYSZERŰEN CSAK HAMISAK.

A MINDFUL AWARENESS CÉLJA, HOGY MEGVÁLTOZTASSUK AZ ÉRZÉSEINKET, HOGY MEGHATÁROZZUK A LEGELTÚLZOTTABB VAGY ÉPP A LEGTORZABB GONDOLATAINKAT. MAJD DOLGOZZUNK RAJTA TOVÁBB  ( TERAPEUTÁVAL - PIPA, AZTÁN MAGAD VAGY EGY CSALÁDTAG - ILYEN SZÁMOMRA NINCS, VAGY EGY BARÁT - ILYEN SINCS )  SEGÍTSÉGÉVEL HOGY MEGVÁLTOZTASSUK AZ ILYEN GONDOLKODÁST.

5. PRÓBÁLD MEG MEGÉRTENI, VAJON MIÉRT VAGY MAGÁNYOS

TALÁN ÉPP EGY SZÁMODRA FONTOS VESZTESÉG MIATT ÉRZEL MAGÁNYT, TALÁN AMIATT HOGY KIZÁRTAK A CSOPORTBÓL VAGY KÖZÖSSÉGBŐL, VAGY ÉPP ÍGY VAGY BEÁLLÍTVA, HOGY MÁSOK KÖZÖTT IS UGYANOLYAN MAGÁNYOS VAGY. FONTOS MEGÉRTENI, HOGY A MAGÁNY EGY SZEMÉLYES ÉRZÉS. NEM MINDENKI ÉREZ MAGÁNYT, AKI VESZTESÉGET ÉLT ÁT. NÉHÁNYUK EGYSZERŰEN SZOMORÚ. 

HA MÉG A TÖMEGBEN IS MAGÁNYOSNAK ÉRZED MAGAD, TALÁN EGY KORAI EMLÉKBŐL ERED, AMIKOR ÉPP NEM VOLT VELED SENKI, AKI BÁTORÍTHATTA VOLNA A KAPCSOLÓDÁST, A MEGÉRTÉST, VAGY ÉPP AZ EMPATIKUS KOMMUNIKÁCIÓT. AZ ÁLTAL, HOGY KITALÁLOD, HOL GYÖKEREZIK SZEMÉLYES MAGÁNY ÉRZÉSED, MEGTALÁLHATOD ANNAK A MÓDJÁT HOGY MEGNEVEZD. A KULCS ABBAN REJLIK, HOGY AZ ÉRZELMI KÜZDELMEK, AMIK VÁLTOZTATÁSÉRT SÍRNAK CSAK AKKOR OLDHATÓK MEG, HA A GYÖKEREIKET MEGTALÁLJUK, ÍGY LÉPHETÜNK A SZÁMUNKRA LEGJOBB KÖVETKEZŐ LÉPCSŐFOKRA. 

6. MERÜLJ EL VALAMI KREATÍV TEVÉKENYSÉGBEN

MIKÖZBEN IDŐNKÉNT EGYEDÜL ÉREZHETED MAGAD, A MŰVÉSZETEK GYAKORLÁSA HOZHAT KÖNNYEBBSÉGET. AMIKOR OLVASUNK EGY JÓ KÖNYVET, VAGY ÉPP EGY MEGNYERŐ FILMET NÉZÜNK, VAGY ÉPP ELVESZÜNK A ZENÉBEN VAGY GRAFIKÁBAN, TALÁN KÉPESEK LEHETÜNK ELVONNI FIGYELMÜNKET A MAGÁNY FÁJDALMAS ÉRZÉSÉRŐL ÉS EMELNI HANGULATUNKAT. A MŰVÉSZETEK NEM CSAK ELVONJÁK FIGYELMÜNKET, DE GYÓGYÍTÓ TULAJDONSÁGAIK IS VANNAK. 

7. CSATLAKOZZ EGY CSOPORTHOZ

MI EMBEREK TEHERHORDÓ ÁLLATOK VAGYUNK, NEM REMETÉK. AZ AGYUNK TÁRSAS KAPCSOLATOKRA ÉS KAPCSOLÓDÁSOKRA LETT HUZALOZVA. A CSOPORTOK KÜLÖNFÉLE MISSZIÓK KÖRÜL ALAKULNAK - VALLÁSI, SPIRITUÁLIS, POLITIKAI VAGY MÁSFÉLÉK KÖRÜL. ÖSSZEHOZZA A HASONLÓ CÉLLAL ÉLŐ EMBEREKET. SEGÍTENEK, HOGY AZT ÉREZHESSÜK, VALAMI NÁLUNK JÓVAL NAGYOBBNAK VAGYUNK RÉSZEI.

TARTS ÉSZBEN, HOGY BÁR REMÉLJÜK MEGOSZTOD EZEKET A GONDOLATOKAT EGY FIATALLAL, (MAGAMMAL FŐLEG!) , NAGYSZERŰEK MINDENKINEK, KORTÓL FÜGGETLENÜL. NEM JÓ ÉRZÉS MAGÁNYOSNAK LENNI, ÉS TALÁN EGY KIS ERŐKIFEJTÉS IS KELL AHHOZ HOGY TÚLJUSS AZ ELSZIGETELTSÉG FÁJDALMAS ÉRZÉSÉN. DE SZEMÉLYES ERŐDDEL ÉS MÁSOK TÁMOGATÁSÁVAL - AMI NINCS IGAZÁN, HÉTKÖZNAPI KAPCSOLATOK LEGALÁBBIS -  VANNAK MÉG UTAK, HOGYAN KAPCSOLÓDJUNK EGYMÁSHOZ, ÉS HOGYAN ÚJÍTSUK MEG SZEMÉLYES JÓL LÉTÜNKET.

 

 

 

... mert a gyerekkorod SZÁMÍT... " a rejtett járvány" - PsychologyToday

KUTATÁSOK MUTATJÁK KI, HOGY A GYEREKKORI ESEMÉNYEK MÉG A FELNŐTTKORBAN IS VISSZHANGZANAK 

A kliensek általában nincsenek egészen tudatában a gyerekkor hatásainak. Nálam a gyakorlatban sokan arról számolnak be, hogy valójában "jó gyerekkoruk" volt, csak azért hogy felfedezzék,mennyire megedződtek és mennyi stresszes, vagy akár kifejezetten mérgező szituációt viseltek és bírtak jól gyerekként. Gyakran épp azért keresnek ma terápiás lehetőséget, mert anno sok évvel ezelőtt, "olyan", stresszes, vagy kifejezetten mérgező dolgok történtek velük. 

39487466-sad-girl-wallpapers.jpg

Ezek a stresszes események - amiket a továbbiakban az alábbi mozaikszóval jelzünk - ACES - Adverse Childhood Experiences -  mint például a válás, szülői elkülönítés (elkülönülés, mindegy, akár a pár különül el egymástól, akár a gyereket zárják el, romboló ), alkoholizmus, - és sok minden más között, a fizikai és az érzelmi bántalmazás. Az első leleplező tanulmányban - ami egyben határkő is volt - két évtizeddel ezelőtt - a kutatókat is megdöbbentette mekkora és milyen gyakori a stresszes gyerekkor hatása a felnőttek fizikai és mentális egészségét illetően.

Történelmi szempontból, a pszichiátria területén a gyerekkori traumák hatását sokáig nem ismerték el. Van der Kolk (2015) " rejtett járványnak" nevezte ezt,  és felszólalt a Fejlődési Traumatikus Zavar új diagnózisa mellett, a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyvének (DSM) frissítésekor. Erősítette, hogy rengeteg diagnózis, mind gyerekeknél mind felnőtteknél kimutatva, valójában a stresszes, mérgező gyerekkoron alapszik. Továbbá a kutatások azt is kimutatták, hogy ezeknek a traumatikus gyerekkori élményeknek nemcsak hogy jelentős a hatása, hanem különösen gyakoriak, mindennaposak.

 

Ezeket a tapasztalatokat például a társadalmi-gazdasági státusz körül találták, Bűnöző társadalmunk nagy része például gyerekkori bántalmazások és az elhanyagolás háttér történetével rendelkezik. A kutatás támogatja, hogy az ACES nagyon gyakori minden fajt és minden társadalmi-gazdasági osztályt érintve, fehéreket is beleértve, a társadalom közép - és felsőosztályához tartozók nevelését is érintve. Az érintettekre tekintet nélkül, mára tisztán bizonyított : A megnövekedett ACES-nek (káros gyerekkori tapasztalatok ) átható és hosszan tartó hatásai vannak a felnőttkorra, ami a személy működésének több területét befolyásolja.

 Children’s exposure to Adverse Childhood Experiences is the greatest unaddressed public health threat of our time." —Robert Block, American Academy of Pediatrics

 

Hosszútávú hatások 

A kutatók vizsgálták az ACES hatásait, és azt találták, hogy ezeknek a tapasztalatoknak élethosszig tartó mentális és fizikai egészséget érintő  következményei lehetnek.  Ilyet lehet az, hogy felnőttként képtelenek vagyunk mélyen aludni, nehézségeink lehetnek a koncentrálással, megnövekszik felnőttkorban a depresszió, a szorongás, az evés zavarok lehetősége. A magasabb fokú ACES vezethet különféle felnőttkori fizikális betegségekhez : mint például a szívbetegségekhez, daganatos betegségekhez, stroke-hoz, IBS-hez ,  vagy csonttörésekhez. A viselkedési következmények közé sorolható például az öngyilkossági fantázia, a szexuális összevisszaság - vagyis kapcsolati szabadosság. persze ezzel járnak a kapcsolati problémák. az alkohol illetve az anyagfüggőség.

Hogyan járhatnak ezek az események olyan hosszan tartó következménnyel a fizikai és a mentális egészségre ?  Egy lehetséges magyarázat a neurológia területéről származik, rögzítve, hogy a stresszes gyerekkornak és a korai bántalmazásnak az agyi fejlődésre komoly hatásai vannak.

 

Hatások az agyi fejlődésre 

 

A neurológia területe próbálja elmagyarázni, hogyan is néz ki az agyi szabályozási zavar gyerekkorban. Minél stresszesebbek az események, annál nagyobb a korreláció az agyban létrejövő lehetséges strukturális elváltozásokkal.

Példának okáért, a kutatás támogatja azt a nézőpontot mi szerint a stresszes gyerekkor kölcsönösségben áll a prefrontális kéreg és az amygdalat érintő változásokkal. Ezek az elváltozások állandósíthatják  a visszaható és az irracionális válaszokat. Továbbá, a talamusz és az agykéreg -  az emocionális kontroll és szabályozás területe - ugyancsak olyan területei az agynak, amire hatással vannak az élet tapasztalatai körülményei. Poletti és kollégái (2016) arra derítettek fényt, hogy a stressz elváltozásokat okozhat a hippokampusz területén ( agytörzsi rész ) és hogy a traumák történetisége  kapcsolatban áll a hippokampusz térfogatának csökkenésével. 

MENTÁLIS BETEGSÉGEK, MINT PÉLDÁUL A BIPOLÁRIS ZAVAR , VAGY A  SÚLYOS DEPRESSZIÓS ZAVAROK KAPCSOLATBAN ÁLLNAK A HIPPOKAMPUSZ CSÖKKENŐ TÉRFOGATÁVAL.

MIK VALÓJÁBAN AZ ACES - RIZIKÓFAKTORAI ?

- ÉRZELMI BÁNTALMAZÁS - VERBÁLIS, KICSINYELLÉS, ELBAGATELLIZÁLÁS, LEHORDÁS, HARC, VAGY AMIKOR KÜLÖNFÉLE NEVEKEN HÍVNAK

-  SZÜLŐI ELKÜLÖNÜLÉS VAGY VÁLÁS

- ALKOHOLIZMUS A HÁZTARTÁSBAN

- MENTÁLIS BETEGSÉG A HÁZTARTÁSBAN ( AKÁR EGY NÁRCISZTIKUS SZÜLŐ )

- BIZALMAS (ZÁRT ) FENYEGETÉS A  TÁRS FELÉ

- FIZIKAI BÁNTALMAZÁS , ELHANYAGOLÁS

- SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉS

- KRÓNIKUS ORVOSI ÜGYEK / PROCEDÚRÁK

 

A pszichoterápia, a tanácsadás, vagy a hagyományos beszélgetős terápia segíthet mind gyereknek és felnőttnek, hogy kibeszélhessék gyerekkori traumáikat. Más terápiák segíthetnek újrahuzalozni az agyat, ilyen pl a Neurofeedback terápia. Fontos, hogy a traumákra szakosodott terapeutát találjunk, aki egy olyan kezelési tervez szabhat ki, ami a páciensnek és egyéni történetének megfelelő. Persze egyéb más terápiás formák is szóba jöhetnek, amik segíthetnek az érzelmi működés zavaraiban, ilyen lehet a Kognitív Viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy CBT ) 

 

Felépülés az érzelmileg elérhetetlen anyával való kapcsolatból

AVAGY HOGYAN IS ÉRTSÜK MEG AZ ELUTASÍTÁS ÉS A TARTÓZKODÓ MAGATARTÁS OKOZTA SPECIÁLIS SEBEINKET

 

" Úgy gondolom, szó szerint könyörögtem a szeretetért és a gyengédségért gyerekként. Minél jobban visszahúzódott az anyám, én annál őrjöngőbb és tombolóbb lettem. Rendszeresen valami bajt csináltam, mert tudtam figyelni fog rám, már csak azért is, mert büntetést érdemlek. Tudom, furcsán hangzik, de ezt tettem. Mivel a szeretetét nem igazán értem el, így a haragját provokáltam ki. Legalább ezekben a percekben ott volt. " 

Natalie történetét hallhattátok, az egyik olyat, amit a könyvemben meséltem el, a leírása, hogyan könyörög a szeretetért logikusnak tűnik; más nők máshogy magyarázták el, hogy éhesek az anyai szeretetre, és hogy mi mindent megtesznek, hogy emocionálisan ott legyenek végül számukra. Néha akár betegnek is tettették magukat vagy valóban betegek lettek.

 

"Egészen apró voltam még, mikor észrevettem, hogy az anyám szeret ápolósdit játszani. Ez valahogy értékessé tette őt, - úgy ahogy a szokásos, mindennapi anyaság esetében ez nem jellemző. A legboldogabb gyerekkori pillanataim - ha hiszitek, ha nem - egybefonódnak a hörghuruttal. Viszont, amikor nem voltam beteg, csak egy másik "doboz" voltam, amit az anyámnak napról napra ellenőriznie kellett, és ami miatt folyamatosan panaszkodott. A legtöbbször, egyszerűen figyelmen kívül hagyott."

 

HOGYAN IS SZÚRJUK KI, HA AZ ÉRZELMILEG ELÉRHETETLEN ANYÁVAL VAN DOLGUNK

 

Az ilyen anyák gyermekei érzelmileg elhanyagoltak, amit talán nehéz igazán észrevenni, hiszen a külső szükségleteik nem csak egyszerűen megfelelően hanem gondossággal vannak kielégítve ; ezek az anyák gondosan rendezik a lakásukat,

( megjegyzés : ha vendégeket vártunk, előtte nem ülhettünk a kényelmes fotelbe csak a földre, lehet engedte volna, hogy a fotelbe, de én már csak azért is a földre ültem, egy gyűrődés nem lehetett, ez mint a tettetés, hogy minden kerek, kívülről legalábbis ) , 

és a gyermekeiket szépen öltöztetik.   

( igen, csak azt nem tudja senki, hogy milyen szembeszállni a ruházkodási hatalommal, ordítani, hogy nem veszed fel, amit ő kitalált, szorongani, ütni, tépni egymást és hogy milyen , ha az anyád szégyell a külsőd miatt, vagy mert neked nem olyan fontos ez, mint neki ) 

Miközben gyönyörűséges rózsa bokraik vannak, és aktívak az adott közösségeikben ( pl iskola ) , nem figyelnek oda gyermekeik érzelmi szükségleteire, és egyébként, ami az illeti gyermekük érzelmi létére sem. Ezek az anyák elkerülhetetlenül  önmagukhoz kötöttek, vagy talán nem is szeretik igazán mindazt, amit az anyaság megkövetel;

 

Alexis így látta az anyját :

"Az anyámat a szükség eltérítette, és minél jobban szükséged volt rá, annál kevésbé figyelt rád. Szinte már sírt a gyengeségtől, és hozzád fordult. Nagyon fiatalon megtanultam, hogy csak nagyon kis dolgokra vágyhatok, mert akkor éppenséggel kedvesebb volt, ha nem támasztottál követelményeket. A fiú testvérem is hasonlóképp reagált rá mint én, és ez mindaddig így volt, amíg a kamaszkorba nem léptem és nem láttam, hogy hogyan viselkednek a barátaim anyukái, és rá nem jöttem, milyen hideg volt az anyám. Éveken át jártam terápiába, de máig is nehéz segítséget kérnem, vagy akár gyengédséget, 45 éves vagyok - olyan páncéllal mint ahogy mindig is voltam."

megjegyzés : én magam is hasonlóképp, képtelen vagyok kérni, főleg ha az érzelmi dolog lenne

 

HOGYAN HAT RÁD AZ ÉRZELMILEG ELÉRHETETLEN ANYA

 

9c292847643992b39c14c000e8f719b560171330_nature-sunset-person-woman.jpg

 

Ellentétben a kontrolláló anyával, vagy olyannal. aki nárcisztikus vonásokkal rendelkezik, aki gyermekét a saját bolygója körül keringő mellékbolygó vagy műhold pozíciójába helyezi, az ÉRZELMILEG ELÉRHETETLEN ANYA mindezt, VÉLETLENSZERŰEN csinálja. Az igazság az, hogy épp csak annyit szeretne a gyerekkel foglalkozni, amennyit valóban szükséges, és mindezt felszínesen. Ennek a lánynak egy jelzése az, hogy sóvárog az anyai szeretet és figyelem után, amire az anya úgy fog reagálni, hogy tudatosan vagy épp tudattalanul megszakítja az érzelmeket és az érzelmi szükséget, vagy alárendeli magát ennek a sóvárgásnak. 

Azok, akik megkeményednek és páncélt növesztenek, bizalom gondoktól szenvedhetnek, attól kínlódhatnak, hogy képtelenek fenntartani és elviselni a kapcsolódást, gondjaik lehetnek érzelmeik megnevezésével, és azzal, hogy felfedjék az elutasító-elkerülő, félő-elkerülő kötődéseket. Azok, akiket a vágyakozásnak alárendelnek, még mindig próbálják valahogy elérni anyjuk figyelmét, és néha olyan egészségtelen pótló dolgokhoz nyúlnak, amik betömik a szívben a lyukat és az ürességet. 

Ahogy egy 43 éves lány magyarázza, hosszú út vezethet odáig hogy felismerd az érzelmi elhanyagolást, amitől egész életedben szenvedtél :

" Amikor először hallottam az "érzelmi elhanyagolás" kifejezést, rögtön valaki olyan szegényre gondoltam, aki egy viskóban lakik, mert úgy gondoltam ez valami olyat jelent, hogy nincs elég cuccunk. (anyagi, fizikai szinten) Most már teljesen felismerem, hogy igenis lehetsz érzelmileg elszegényedett úgy is ha egy nagy gyönyörű házban élsz, úszómedencével és teniszpályával. Az anyámtól sose hallottam a támogatás és a megerősítés szavait, és 20 évembe telt hogy rájöjjek, minden, amit a gyerekkoromról gondoltam, igaz volt és valós. Az, hogy tele hűtővel is éhezhetsz, és lehetsz elhanyagolt egy ruhákkal teli szekrénnyel, vagy a kifizetett koli díjaddal. Hosszú időbe telt, míg hittem magamnak. " 

 

 

PRÓBÁLD MEGFEJTENI!

 

Az egyik fő rejtély egy olyan lánynak aki érzelmileg elérhetetlen anya mellett nőtt fel, azt kisakkozni, hogy vajon, hogy lehet az, hogy az anyai fizikailag jelen volt, de érzelmileg nem és ez a kétféle jelenség egy időben játszódott le.  Egy fiatal kisgyereknek ez a jelenség kifejezetten zavaró érzelmileg, aztán ahogy a gyermek nő és érik, minden maradhat a régiekben, és az önbizalomhiány mély kútjába zuhanhat. Valószínűleg azon is sokat fog gondolkodni, hogy valami nem stimmel vele. Vajon túl rászoruló vagy követelőző? Vajon túl sokat kér? - vagy épp azon gondolkozik, vajon csak kitalálta mindezt? -

Ezek az embert egészen felnőttkoráig kínozhatják, ahogy Lauren is meséli :

" Egy részem még mindig azt akarta, hogy az anyám sértegető legyen, látható formákban - kiabáljon, ordítson, tán még meg is üthet - de ez sose történt meg. A felszínen, valójában egy nagyszerű anyának tűnt, és bízott bennem - a világ így gondolta. De valójában, sose hallgatott meg, vagy gondoskodott rólam. Lefalazott volt, távolságtartó. Évekig gyötört, hogy ez az én hibám lehet. Amikor férjhez mentem, sokkolt, amit a férjem családjánál láttam. Őszintén azt gondoltam, hogy az anyukája színlelte a viselkedését. Aztán , ahogy telt az idő, rájöttem, megértettem, hogy amit láttam, az valódi szeretet és szeretetteli cselekvés volt, és valódi gyengédség. Rájöttem mindezek után, hogy nem én voltam az őrült. "

 

A GYÓGYULÁSHOZ VEZETŐ LÉPÉSEK

 

Ahogy a könyvemben (Daughter-Detox ) is elmagyarázom, az első lépés az, ami maga után vonja, hogy felismerd hogyan bánt veled az anyád és elkezdd meglátni , te hogyan tudtál mindehhez alkalmazkodni. Azok a viselkedésminták, amikről úgy gondoltad a személyiséged vele született részei, végül mégis annak a kimutatott végterméke, ahogy a családoddal és az eredeteddel próbáltál mindig is küzdeni és átevickélni az adott érzelmi környezeten. 

Attól függően. hogy megpróbáltál az anyád érzelmi elérhetetlenségére  válaszolni, tombolni ( vagy épp egy szorongó - gondolatokba merült - visszahúzódó jellegű kapcsolatot felvenni ) vagy ha épp épp úgy döntöttél, hogy nincs szükséged se rá se senki másra ( kifejlesztve az elutasító-elkerülő viselkedést ) , talán át fogod nézni a következő pontokat :

- Hogyan játszik az életedben szerepet a bizalom témaköre?

- Vajon milyen fokban vágyódsz, sóvárogsz a közeli kapcsolatok iránt, vagy épp veted el ? 

- Vajon próbálod magad elszigetelni és minimalizálni a kapcsolataid ?

- Vajon időnként riadt, éber és óvatos vagy a kapcsolatokban, esetleg félsz és problémáid lehetnek az egészséges határokkal ?

- Milyen mértékben magas az EQ-d, és vajon felismered e , ha bárki játszik az érzéseiddel ? 

- Talán előfordulhat hogy a minta ismétlődik az életedben egy érzelmileg elérhetetlen barát vagy párkapcsolat képében. 

 

A GYÓGYULÁS ELÉRHETŐ, DE IDŐ KELL HOZZÁ ÉS ERŐ ; ÚGY ÉRHETED EL, HA EGY JÓ TERAPEUTÁVAL DOLGOZOL EGYÜTT, DE AZ ÖNSEGÍTŐ DOLGOK IS HOZZÁJÁRULNAK. 

A JÓ HÍR AZ, HOGY NEM KELL ANNAK A KISLÁNYNAK MARADNOD, ANNAK, AKI FOLYAMATOSAN AZÉRT EPEKEDIK, HOGY A NAPOCSKA EGY KICSIT SÜSSÖN LE RÁ IS.  VAN KIÚT ABBÓL A GYEREKSZOBÁBÓL. 

KÖSZÖNETTEL TARTOZOM MINDENKINEK, AKI MEGOSZTOTTA A TÖRTÉNETÉT VELEM A HOSSZÚ ÉVEK ALATT ÉS HOZZÁJÁRULT AHHOZ, HOGY EGYRE TÖBB MINDENT MEGÉRTSEK.

 

MEGJEGYZÉS SAJÁT SZAVAKKAL:

 

AKKORIBAN MÉG GYAKRABBAN HAZA JÁRTAM KÜLÖNFÉLE MONDVACSINÁLT INDOKOKKAL. TERÁPIÁN TANULTAM MEG, HOGY A SZERETET VAGY MEGÉRTÉS (VAGY ÉPP AZ A FASZA NAGY EMPÁTIA )  AMIT VÁROK, AMI UTÁN SÓVÁRGOK SOSE LESZ MEG. MIÉRT MEGY? MIÉRT BESZÉL A DOLGAIRÓL? MONDJON EGY ALKALMAT AMIKOR NEM BORULT KI. VAGY ÉPP NEM ALÁZTÁK MEG. CSAK EGY ALKALMAT AMIKOR JÓ ÉRZÉSEKKEL JÖTT EL.  NÉZTEM RÁ ÉS NEM TUDTAM NAGYON MIT MONDANI. AZÓTA NEM MEGYEK. AZÓTA PÁNCÉL VAN, MÉG JOBBAN. AZÓTA, A TERÁPIÁT KIVÉVE, NEM BÍZOK. NEM KÉREK. ..... HISZEN NINCS SZÜKSÉGEM SENKI SZERETETÉRE, GYENGÉDSÉGÉRE VAGY MEGÉRTÉSÉRE. AMENNYIRE VÁGYÓDOK A KAPCSOLATOK UTÁN, ÚGY EL IS VETEM, HOGY BÁRMI JÓL ALAKULHAT. EGYEDI, KIT HOGYAN MOZDÍTANAK LELKILEG A TÖRTÉNTEK ....

ÉN AZT MONDOM, AKÁRMENNYIRE VÁGYOK RÁ, NEM OMLOK ÖSSZE HA SZARSZ RÁM, A VILÁG ALAPVETŐEN EZT TESZI. MEGSZOKTAM. KI TUDJA, TALÁN ÉN MAGAM IS ÉRZELMILEG ELÉRHETETLENNÉ VÁLTAM. AZ EMBEREK TÖBBSÉGÉNEK. AKINEK NEM, AZ TUDJA HOGY MIT ÉS HOGYAN VELEM, AZ ÉREZ ÉS TÚLLÁT A FÁTYLON. JELENLEG EGY ILYEN EMBERT ISMEREK, TÖBBET NEM. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeretném ..

Szeretném, hogy átláss, szeretném, hogy elfogadd,

szeretném, ha meghallanád a valódi hangomat,

szeretném hogy kimondd, nem szeretném, hogy tagadd,

a gondok maguktól is emelnek egy falat.

Szeretném, ha nem csak egy gond lennék,

nem tudod kimondani a kínos szavakat rég,

mert a mentális a valóságban sokszor nem létezik,

szeretném, hogy elfogadd, az érzés meg nem érkezik,

de valami furcsán mégis fáj, belül magamban,

szeretném, hogy végre , kérlek ne tagadd,

szeretném tiszta lappal játszani az életet,

de mi hamisan lebeg, nem táplálja éltemet,

mert minden- minden olyan hamisan cseng, lebeg,

lebeg felettem, felettünk, hamis történetek,

oly könnyű kimondatlan hagyni, mi fáj,

annyira szeretném hogy kimondd, így válik kimondhatatlanná,

nem kell kaja, nem kell, az nem ad énnekem,

ha már amit élek, jó része titokban élt életem,

és zavar van és tettetés, sokszor fáj léteznem,

már nem kérlek, légy,

ez már nem változik, rég,

tagadd, s én így  létezem,

hamis lett az életem.

 

4805483-seamless-texture-with-swallows-and-plants.jpg

 

Vajon miért ennyire erős tabu a szülőktől való elidegenedés jelensége ?

AVAGY NYISSUK FEL EGYÜTT A TITKOK KULTURÁLIS DOBOZKÁJÁT!

 

kep5.jpg

 

Kulturális szempontból szeretünk úgy gondolni a felnőtt gyerek - szülő közti elidegenedésre, mint valami ritka és szokatlan dologra, de ez csak egy újabb kulturális mítosz és valójában tele van vele a padlás, köztük azok, amik speciálisan az anyákat érintik. - Olyan mítoszok ezek, amelyek azt állítják, hogy minden anya tápláló, hogy az anyaság ösztönös és velünk született, és hogy minden anya szereti a gyerekeit . - Természetesen, ha hiszel ebben a három dologban, tán megrémülhetsz attól, hogy vajon egy felnőtt  miért szakít meg minden kapcsolatot az anyjával.

Ezek a hiedelmek nyomatékosítják a ki nem próbált rábizonyítást, mely szerint, ha az elidegenedés megtörténik, azért a felnőtt gyerek hibáztatható. Annak a parancsnak köszönhetően, hogy a szüleinket mindig tisztelnünk kell, egészen könnyen el lehet árasztani a felnőtt utódot a szégyen és a hálátlanság vágyával. 

 

Akkoriban volt egy újdonság a Sport rovatban, ami az elidegenedést helyezte reflektorfénybe. A 28 éves Patrick Reed-ről - aki megpróbálta visszaszerezni előző évben megnyert helyét  az egyik jelentős golf tornán, de elbukott -  szóló tudósítás főleg arra fókuszált, hogy Reed 2012 óta nem beszélt a szüleivel és a lánytestvérével, azóta, amióta eldöntötte, hogy feleségül veszi a lányt, akit szeretett, majd aztán elköltöztek, amit a szülei nyilvánvalóan nem hagytak jóvá.  - azért mondom azt, hogy nyilvánvalóan, mert sem ő , sem a szülei nem beszéltek a szakadás  okairól   -  Az esküvőre nem hívta meg a szüleit, és a házasságból születő két gyerekkel se találkoztak. Hét éven keresztül nem beszélt velük, de a szülői házba se tette be a lábát. De még ez se állította meg a családját - az apa, az anya és a lánytestvér folyamatosan mentek Reed versenyeire. De bizony ám! Valójában még Párizsba is elmentek, hogy lássák őt versenyezni a Ryder Kupán, és hát ez eléggé messze volt az otthonuktól, ahol éltek Amerikában,  ( Rákerestem, épp csak majdnem 4300 mérföld )

Ami még fokozta az elidegenedésről szóló interjút, az volt, hogy a Master golf tornát ott játszották, ahol éltek Augusta-ban Georgia államban, és nagyon is ott lebegett annak a lehetősége, hogy feltűnnek a versenyen. Egy olyan sportban, ahol a fókusz és a koncentráció mindennél fontosabb, nem egy jó dolog ott látni a kötelek mögött az elidegenedett szüleidet, és ez valami olyan volt, ami miatt a fiatal golfozó aggódott.

- megjegyzés : amikor a verseimmel vagy írásaimmal bárhol szerepeltem, mindig mondták, szeretnék ha meghívnám őket, sose hívtam, mert úgy gondoltam, nem érdemlik, sose álltak mellettem, aztán egy alkalommal apa mégis csak eljött, hiába, nem értette, hogy ne, végig erősen szorongtam, féltem, ki is kellett mennem, egy versem elhangzott, apám közölte, szépen olvasták fel - vagyis, nem engem értékelt - egyre jobban remegtem belül majd lerohantam mert nem kaptam levegőt, utána az apám - látva gondolom, hogy rosszul vagyok - elment - életem egyik legrázósabb "fellépése" volt - 

Visszatérve Reed-hez, ez valójában nem pusztán egy paranoid fantázia volt  ( hányszor megkaptam én is, hogy paranoiás vagyok, pedig az érzés jogos ) ;

2014-ben az Amerikai Golfbajnokságon a szülői egységeket kikísérték , mert a biztonságiak észrevették, hogy az idősebb Mr Reed megfélemlítette a menyét. Csak hogy mindenki tudja, semmi nem akadályozza meg őket, hogy golf versenyeket látogassanak, ha van jelvényük. 

Kezdetben a szülők elutasították, hogy reagáljanak a New York Times-ra illetve más médiákra, amik foglalkoztak a sztorival, de végül is azt közölték, hogy nem fognak menni, és készek befogadni és szállást adni azoknak az embereknek, akik Patrick egyéb versenyei alatt megnyitották nekik az otthonaikat. Mivel a verseny előtt a szállások kifejezetten drágák, az idősebb Mr Reed otthon maradt és mindezt úgy írta le, hogy " amit egyszer kaptunk, illő visszaadnunk " . Azoknak az olvasóknak, akik elidegenedtek a szüleiktől - és ÉN IS EGY VOLTAM KÖZÜLÜK, AMÍG ÉLT AZ ANYÁM - senkit nem fog meglepni , hogy a szimpátia-szavazat a szülőktől jött, és természetesen , az apa nyilvános hozzászólásában kiemelte,hogy ez MINDEN, , amit a fia karrierjéért tehetett; nyilvánvalóan fenntartják a szobáját tele érmekkel, még akkor is, ha hét éve nem tette be oda a lábát.

- megjegyzés : miután elköltöztem, az én szobámba beköltözött egy másik családtag, ez a szitu megint tök más - 

 

A kivetítőkön - a legtöbb kommentátor a következőt írta válaszként  : SZÉGYEN - és hasonló incidenseket említett, melyek hangsúlyozták illékonyságát - AZ ÉN VÉLEMÉNYEM KÉTSÉGKÍVÜL TELJESEN MÁS - 

AMIKOR AZ ELIDEGENEDÉS ELKEZDŐDIK ÉS LEZAJLIK, A FELNŐTT GYERMEK MEGY ÁT NAGY MEGPRÓBÁLTATÁSOKON A NYILVÁNOS VÉLEMÉNYEK BÍRÓSÁGÁN.  Nem kell elsőrangú golfozónak lenned, hogy minősítést szerezz.

 

IGAZSÁG SZERINT, AZ ELIDEGENEDÉS NEM KÜLÖNÖSEBBEN RITKA 

 

A kultúránk szereti azt gondolni, hogy a felnőtt gyermek és a szülő közti elidegenedés rendellenes, de manapság, a témáról fellebbentik a fátylat.  2017 decemberében a Times leadott egy cikket Catherine Saint Louis -tól ( Debunking Myths of Estrangement > Az elidegenedés leleplezett mítoszai ) Az utóbbi 5 évben a tudósok szervezett formában egyre többet foglalkoztak az elidegenedéssel, és a téma elkezdett kiutat találni a kulturális dobozka rejtekéből, ahol az ezt övező titkok bújnak. 2015-ben Richard Conti kutatást végzett egyetemista, főiskolás vagy éppen már végzett hallgatók körében, többségükben lányokkal, ami azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint egy negyede érez teljes elidegenedést a családja felé, miközben majdnem 44 % -uk számol be arról, hogy egy adott ponton idegenedett el .  Az elidegenedettek %-os aránya egy Angliában végzett kutatás alapján még nagyobb arányt mutatott - a kutatást Lucy Blake vezette - itt a megkérdezetteknek több mint a fele beszélt  elidegenedésről és 77% számolt be arról, hogy  érzelmi visszaélés volt az ok. Más kutatók, elsősorban az ausztrál szociális munkások Kylie Agllias and American Kristina Scharp,részletesen vizsgálták az elidegenedés kiváltó okait. Nem szükséges talán hangsúlyozni, hogy amiket végül találtak az nem támogatja azt a téves kulturális nézetet, miszerint a felnőtt gyerekek indítékra játszanak (??) , pelyhes vagy épp hálátlan fajankók.

A saját kutatásom a könyvemhez ( > Lányok méregtelenítése : Felépülésed a nem szerető anya okozta sebekből és és az életed visszanyerése) feltárja, hogy az elidegenedést már évek óta szemlélik, ha nem évtizedek óta vagy még régebben.

A 2017-ben Lucy Blake vezette több területen jelen lévő kutatások specifikus kérdésekre keresték a választ az elidegenedést tekintve : 

- A szülő-gyerek elidegenedés hogyan jellemezhető és érthető meg?

- Mennyire gyakori?

- Mik az elidegenedés következményei?

- Milyen tényezők jönnek még ehhez?

- Hogyan tartható fenn a gyerek-szülő elidegenedés?

Megforgatott egy szinte kevert szatyrot, végül arra jött rá, hogy az elidegenedés fogalmán magán ritka volt az egyetértés, hogy vajon mi is ez. > vagyis, Fizikai vagy érzelmi? Vagy mindkettő? Tapasztalatok tere? Vagy épp egy kommunikációs minta? Illetve mennyire uralkodó? Megemlíti, hogy a kutatás, minden más utat elutasít, amiken keresztül a családtagok fel tudják venni a kapcsolatot, kommunikálni vagy érintkezni tudnak - mint például a Facebook, a WhatsApp, és gondosan jellemzi milyen ha nincs kapcsolat. Végül kimondja, hogy a kutatások nagy része ANYÁKAT ÉS LÁNYAIKAT ÉRINTI ; AZ APÁKAT ÉS FIÚKAT ÉRINTVE KEVESET TUDUNK AZ ELIDEGENEDÉSRŐL. 

ÍRÓKÉNT, (NEM VAGYOK SE PSZICHOLÓGUS, SE TERAPEUTA ) A SAJÁT KUTATÁSOM TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDE KIEMELI, HOGY A FELNŐTT LÁNY RÉSZÉRŐL AZ ELIDEGENEDÉS A LEGVÉGSŐ ERŐFESZÍTÉS AZ ANYÁVAL VALÓ KAPCSOLATBÓL SZÁRMAZÓ FOLYAMATOS LELKI FÁJDALOMTÓL VALÓ MEGSZABADULÁSÉRT ÉS FELSZABADULÁSÉRT. MIALATT TÉVESEN ÚGY GONDOLJA, HOGY AZ A MEGOLDÁS, HA NINCSEN KAPCSOLAT, AZ ÉRZELMI NYUGTALANSÁG ÉS ZAVAR AMI A CSELEKEDETTEL EGYÜTT JÁR , KIÁBRÁNDÍTHATJA. AZ OK, HOGY AZ ELIDEGENEDÉS NEM GYÓGYÍTJA MEG - MAXIMUM AD NEKI EGY KIS NYUGALMAT ÉS EGY KIS LÉLEGZETVÉTELNYI IDŐT , HOGY KITALÁLJA, MI LESZ A KÖVETKEZŐ LÉPÉSE - DE EZ NEM OLDJA MEG AZ ÜGYET, AMIT A MUNKÁMBAN KÖZPONTI KONFLIKTUSNAK HÍVOK. A KONFLIKTUS OTT ALAKUL KI, HOGY A LÁNY EGYRE TUDATOSABBAN ÉRZI MAGÁBAN AZ ÉRZELMI FÁJDALMAT ÉS EGYRE JOBBAN TUDJA, HOGY KI OKOZTA, ILLETVE AZ ANYAI HELYESLÉSRE , JÓVÁHAGYÁSRA MÉG MINDIG ÚGY ÉRZI, HOGY FOLYAMATOSAN SZÜKSÉGE VAN. nEM MEGLEPŐ, HOGY A KUTATÁS MEGERŐSÍTI, HOGY ELÉG GYAKORI, HOGY EGY LÁNY ELIDEGENEDÉST KEZDEMÉNYEZ, AZTÁN PEDIG KIBÉKÜLÉST - NÉHA EGYNÉL TÖBBSZÖR IS. ÉN SZEMÉLYESEN KÉT ÉVTIZEDET TÖLTÖTTEM EZZEL, HOGY ELIDEGENEDTEM MAJD BÉKÜLÉST KEZDEMÉNYEZTEM, ÉPP ÍGY.

Az elidegenedés nyilvános arca 

 

Feljegyzések, amik a családi diszfunkciókat kutatják, az elidegenedéssel együtt, ugyanazokat a kulturális visszapasszokat kavarják fel, de azoknak az olvasóknak, akik az elidegenedést választották és még mindig érzik magukon a kultúra SZÉGYENÉT, támogatást biztosítanak. Tara Westover könyve , az Educated épp egy olyan könyv, ami egy olyan gyerekkort részletez, ami csordultig van diszfunkciós működéssel, - a fizikai veszélyekről nem is beszélve. Tara átváltozása és megmenekülése kevésbé inspiráló, mint az a tény, hogy senki nem halt meg a családban. Ez azt mondja, hogy a végső elidegenedése ( egy hosszú könyv utolsó oldalain részletezve ) , nagyon sok olyan sztorihoz hasonló, amiket éveken keresztül hallgattam.

Tele van ELLENTÉTEKKEL, AMBIVALENS ÉRZÉSEKKEL, BŰNTUDATTAL, FÁJDALOMMAL, PSZICHÉS KÍNOKKAL, ÖSSZEOMLÁSOKKAL, AGGODALOMMAL , ÉS HÁT IGEN, FÁJDALOMMAL. MIALATT KIMONDJA ÉS TISZTÁZZA, HOGY MEG KELLETT VÉDENIE MAGÁT, - MIKÖZBEN JELLEMZI, HOGY MILYEN EGY KOCKÁN FORGÓ ELMÉT BIRTOKOLNI,  A VESZTESÉGEI MÉRHETETLENEK, ÉS A SZÜLEI SZERETETÉÉRT ÉRZETT SZÜKSÉG NEM CSÖKKENT.

Mindez meghazudtolja az elidegenedést övező kulturális mítoszt, mely szerint mindez csupán rosszakarat és meggondolatlan. Talán nem véletlen, hogy Westover, aki ma a 30-as éveiben jár, azt választotta, hogy legyen egy óceán illetve egy darab kontinens közte és a szülei között. Ami a szüleit illeti, egy ügyvéd szólalt fel mellettük az Educated megjelenése idején és azt tanácsolta az embereknek, hogy "sószemcsékkel olvassák". Az anyukája Facebook oldalán valaki megkérdezte, hogyan kezelte az életrajzot ,  amit épp egy évvel ezelőtt adtak ki, de még mindig magasan a Bestseller listák élén van, LaRee Westover a következőt írta :

Olyan emberek bírálnak és törnek pálcát felettem, akik nem látják az ellentmondásos és égbekiáltó hazugságokat. Mára hozzá kéne szokni ...  de ... ez nem sok. (?) Köszönöm az kérdést. 

Ahogy oly gyakran történik, a Westover család két táborra oszlott, különféle diagnózisokat ajánlottak nekik persze mindkét oldallal megosztva, ahogy a profi vélemények is igazolták ; mindez a támogatás mozgathatóságát és a rágalmazó kampányok bevezetését tekintve tipikus, ami gyakran az elidegenedés felébredésében durran ki. 

 

A szociális média teret adott az elidegenedés témakörének és ma már léteznek támogató csoportok mindkét oldal számára ; a REDDIT csoportnak ( kibontva :  raised by narcisissts ) 393.000 tagja van, mialatt Anne McCrae "Facebook oldalát - Nárcisztikus és Érzelmi Abúzus - 279000.-en lájkolták.  Mérges nagyszülők is, akik "tévesen" és "természetellenesen" elidegenedtek az unokáiktól, népszerűsítik  a Facebook-ot, kijelentve, hogy ok öntudatlan áldozatai a jogtalan szülő, gyermek elidegenedésnek. Rendkívül biztosak magukban, pont olyan biztosak mint azok a lányok, akik bántalmazottnak vagy nem szeretettnek kiáltják ki magukat. 

Mindig két oldala van az érmének?

 

Kész vagyok beismerni, van egy kutyám ebből a fajtából, részben , mert lehetetlen elutasítani azt a tényt, hogy az anyának ( vagy épp az apának ) minden joga és ereje megvan legalábbis a szülő gyerek kapcsolat első 18 évében. Amíg a gyerek nagykorú nem lesz, a szülő a gondviselő a szó szoros értelmében. Míg a gyerek ösztönösen érzi, hogy szüksége van  és akarja az anyja szeretetét, gondoskodását, gyengédségét, és támogatását, ez nem kölcsönös, mert a szülők életében több mint létezik mint a hazai pálya. Ahogy gyerekeik elérik a felnőttkort , a kultúra megadja nekik az elmaradást, összezavarva, hiszen megadták a gyerekeknek az alapokat : TETŐT A FEJÜK FÖLÉ, ÉTELT, RUHÁT ÉS OKTATÁST - amivel a gyerekeknek valójában növekedniük kell (kéne ) pszichésen és emocionálisan. 

HA ELIDEGENEDÉS VAN - MINT MÁR KORÁBBAN MONDTAM - A FELNŐTT GYEREK MEGPRÓBÁLTATÁSON MEGY KERESZTÜL.

Nemrég beszéltem egy özveggyel, aki a 60-as éveiben járt és a felnőtt fia és lánya nem beszélt vele többé. Érthetően romokban van és nagyon fáj neki, de legfőképpen zavart; AZT MONDJA, TÖKÉLETES ANYA VOLT A FIÁNAK ÉS A LÁNYÁNAK, ÉS HOGY MINDADDIG KÖZEL ÁLLTAK HOZZÁ, MÍG EGYSZER CSAK A SEMMIBŐL, KIKÖTÖTTÉK NEKI, HOGY "VÁLTOZZON". Megkérdeztem, mit értettek ez alatt, de azt mondta, semmi ötlete. Kérdeztem, valaha beszéltek e neki arról, mi zavarja őket a kapcsolatot vagy épp a  viselkedését illetően. Teljesen biztosan kijelentette, hogy nem, nem beszéltek neki erről. Amikor elmondtam neki, hogy legalábbis a saját tapasztalataim szerint ,  szokatlan volt ez felnőtt gyerekektől, hogy magyarázat nélkül megszakítsák a köteléket, különösen egy túlélő szülővel, hajthatatlan volt és összefoglalta példáról példára mi mindent tett a gyerekeiért.  Ezután elmeséltem neki az említett golfozó és szüleinek a történetét, és hogy hogyan tűntek fel minden versenyen. " Hát nem ez az, amiért a szülő szülő? - hogy támogató legyen?"  Ezt szépnek találom - mondta. - De ő sok évvel ezelőtt megszakította velük a kapcsolatot - szakítottam félbe és ez az egész olyan osonás-szerű érzés volt számomra. Sokkoltan nézett és ezt válaszolta: Osonás? Ez butaság. Megvolt minden joguk, hogy ott legyenek, azután, amit érte tettek és támogatóak voltak. TISZTELETLEN VOLT. 

 

MIÉRT IS SZÜKSÉGES, HOGY A TITKOK DOBOZKÁJÁNAK AJTAJÁT FELFESZÍTSÜK?

 

IDEJE LASSAN, HOGY FELADJUK A FELNŐTT GYERMEK ÉS SZÜLŐ KÖZÖTTI KAPCSOLAT IDEALIZÁLÁSÁT, ÉS BEISMERJÜK, HOGY BÁR JÓK, DOLGOZNAK ÉS IGENIS TESZNEK LÉPÉSEKET, ERŐT FEJTENEK KI MIND A SZÜLŐI ÉS A GYERMEK OLDALÁRÓL.

AMIKOR A FELNŐTT GYEREKEK ÚGY NŐNEK FEL, HOGY AZT ÉRZIK SZERETIK ŐKET, TÁMOGATJÁK ŐKET, MEGHALLGATJÁK ŐKET (!!!!!!!!!), ÉS EGYENJOGÚ EGYÉNKÉNT TEKINTENEK RÁJUK, AZ ALAPOK EKKOR SZINTE ÚGY VANNAK LEFEKTETVE, HOGY A KAPCSOLAT ELÉG ERŐS LESZ, KIÁLLJA AZ IDŐJÁRÁSOK VISZONTAGSÁGAIHOZ HASONLÓ KRÍZISEKET, KONFLIKTUSOKAT, HELYTELENÍTÉST ÉS ROSSZALLÁST. EZEKNEK A KAPCSOLATOKNAK MEGVAN A HOSSZÚRA TERVEZETT NYITOTT KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁJA, KÖLCSÖNÖS ÉS KIÉRDEMELT TISZTELET ÖVEZI A BENNE ÉLŐKET. 

LÁTTAD AZ UTOLSÓ SORBAN A SZAVAKAT?   KÖLCSÖNÖS ÉS KIÉRDEMELT TISZTELET

BESZÉLJÜNK AKKOR MOST ERRŐL, OKÉS?

AZ ELIDEGENEDÉS GYAKRAN ANNAK AZ EREDMÉNYEKÉPP JÖN LÉTRE, HOGY A SZÜLŐ KÉPTELEN FELISMERNI A FELNŐTT GYEREK JOGÁT ARRA, HOGY MEGHOZZA A SAJÁT DÖNTÉSEIT,MINDEGY, MENNYIRE KÜLÖNBÖZIK ATTÓL, AHOGY AZ ANYA VAGY AZ APA DÖNTENE. A SZÜLŐ, AKI ANNO A DÖNTÉSEKET HOZTA ÉS AKINEK ENGEDELMESKEDTEK, ELÉG NEHEZEN LEHET TÁMPONT, ÚGY AHOGY AZ, AKI KÍVÜLRŐL LÁTJA, HOGY VÁLIK A GYERMEK AZ Ő KITERJESZTETT ÉNJÉVÉ. 

A KULTÚRA AZON MORAJLIK FEL, HOGY TISZTELNÜNK KELL SZÜLEINKET, PUSZTÁN AZÉRT, MERT ŐK A SZÜLEINK, DE FELNŐTTKÉNT, EZ ÍGY MÁR NEM IGAZÁN MŰKÖDIK.  FELNŐTTKÉNT TOVÁBBÁ MI MAGUNK IS MEGÉRDEMELJÜK A TISZTELETTELJES VISELKEDÉST MÉG AZOKTÓL IS, AKIK LERAKTAK EZEN A FÖLDÖN.

ITT AZ IDEJE, HOGY MINDEZT TUDATOSÍTSUK.

 

 

 

 

Családon belüli bántalmazás áldozata vagyok ...

Családon belüli bántalmazás áldozata vagyok. Zűrös és instabil alapon születtem. Fenntartva a normális és kerek látszatát - milyen jó karácsonyaink voltak, együtt volt a család - ők így emlékeznek. Én máshogy. Emlékszem a könnyeire, ahogy beültünk a kocsiba. Emlékszem, ahogy árasztotta a gyerekkori emlékeit zokogva, emlékszem, mennyire depressziós volt, hogy ott kellett lennie, ha csak karácsonykor is a szüleivel egy kalap alatt. Mama pedig nem kímélte papát. Fejemben a cirkuszok, a hangok elmosódott sora és a könnyei az autóban. Egy mindig vissza-visszatérő történet . Fontos volt neki az a nagy maci, kislányként annyira fontos volt neki, de a nagy maci csak ülhetett a szoba sarkában. Hidegen, ridegen, érinthetetlenül. Aztán a cserépkályha felrobbant és vele a nagy maci is elrepült, elszenesedett, nem volt többé. Szerintem itt szűnt meg benne a kislány, itt szűnt meg benne az érzés, hogy létezik még a világon bármi emberi. Hányszor hallgattam őt a kocsiban zokogva, hogy mama mennyiszer tépte a haját meg odabaszott a fésűvel és hogy ő lószar mamához képest vagy amit ő kapott. Hányszor ültem a kocsi hátuljában elnémulva. Gyűlöltem az egészet, gyűlöltem az egész szart nagymacistól.

Évek teltek, mire rájöttem a jelentőségére. Hamar gúzsba köthette szorongás, depresszió, a halott nagymaci, nem is volt többé maci soha többé az életében. Felnőtt, de csak kívülről.Megerősödött. Talán túlságosan. Én pedig hányszor adtam hálát ha a migrén magához szólította és legyengítette, akkor ha csak kis időre is lett enyhébb a szorongásom, de enyhébb lett. Persze mindig visszanyerte az erejét. Az erejét, a hatalmát legfőképpen felettem, hisz én voltam a lány és baszná meg, én jöttem a mágikus női ági sorban. Mindig mondogatta, karácsonykor, szülinapkor, hogy szeret - sose éreztem igazán. Később aztán sorra jöttek a felismerések, az anyját se szereti. Nem szereti, aki szeret, az nem így viselkedik. Aki szeret, az esetleg elmegy a férjéért a kórházba, akkor is ha kiengedik. Kinyírna, ha tudná mikről írok, de mindezt sose mondtam el neki. Mama 80. szülinapja? Ő nem érti, mégis mitől vagyok hányingerig rosszul, ő nem érti. Soha semmit se értett.

Sose voltam normális a szemében, mert ugye nem véletlen, hogy a születésem után a Bárcziba került. Mindig keresett bennem valamit, hibát, zavart, testi vagy épp érzelmi zavart vagy mást, később személyiségzavart ami jött, de nem voltam sose oké. Ha valakit megszerettem, akár barátkoztam, sose volt jó, nem jártam bulizni, minden szilveszterkor otthon néztük a tv-t, sose voltak barátaim, folyamatosan szorongtam, csendben voltam, tűrtem, és úgy éltem, hogy már félig halott voltam aztán rátaláltam az írásra. Az ajtómban állt, mondta, mondta a sok mérget, én pedig zokogva üvöltöttem, hogy húzzon el. A hasamba beleült a kő és zokogtam. Minden szava véres tű volt a szívembe, A magány, a sose leszel szerelmes, vagy hogy mélyen érezni képtelen vagy.

Tizenévesen kezdett magába szívni a szégyen sötétsége. Folyamatosan megszégyenített, mert nem köszönök hangosan, nem tátom elég nagyra a szám a fogorvosnál, nem pattogok az ő kénye-kedve szerint, a cigánylányok igényesebbek mint én, hogy nézek ki már megint, egyáltalán ássam el magam. Úgy kullogtam mögötte mint egy utolsó senki.  Egy alkalommal a városba menet  kimondta a tutit, amire ő persze nem emlékszik: SZÉGYELL. AZ ANYÁM SZÉGYELL. OTT EGY PILLANATRA MEGÁLLT AZ IDŐ, A SZÍVEM SÖTÉT SZÜRKE FELHŐK ÖVEZTÉK. Aztán a menzesz is valamiféle szégyenfolt lett, ha valahol véres lett bármi, már rettegtem kivinni a lepedőt mosásba, rettegtem mindent meglát és lassan szorongásba fordulva elkezdtem mindent eltitkolni, de nem minden lehetett. 6.-os voltam . Görcsölt a hasam, rettegtem megmozdulni, magába zárt a kórus, hasmenés, mire kirohantam késő volt. SZÉGYEN. SZÉGYEN. Segített elsikálni az iskolában a dolgot, otthon meg még inkább lebaszott, miért dobom be a cuccaim csak így ...  Véletlenül se éreztem magam szarul. Hosszú évek teltek, mire terápián tudtam beszélni erről.

Aztán 20 éves korom után elindult egy késői lázadás. Akkor kezdődtek a durvulások. Szekrénynél ordítva zokogva, igyekezve nem behódolni a hatalmának, ő csak állt ott fölém magasodva, lángokban állt a tekintete. Ha rá gondolok, ma is elfog a rettegés. A hangja, a fenyegetés, hogy már csak az ablakon át menekülhetek, ne is erőlködjek. Volt, hogy túlpörögtem a szorongástól, ütöttem, ő lefogott , - Te engem nem ütsz meg! - De megütlek! - gondoltam, de már nem volt hangom - védenem kell magam, más úgyse fog. Néha a hosszú karmaival kapaszkodott, vagy a hajamat ráncigálta, gyűlöltem.

Lassan biztossá vált, hogy nem szeret. Biztossá vált, hogy más tizenéves lányokkal elcseverészik, telt az idő, lassan hagyott el, végül tudtam : nincs többé anyám. Tán nem az ő hibája, az ő szülői folyamatosan cirkuszos környezetében nem sok szeretetet tanulhatott, se az anyjától, se az apjától, se a kettejük cirkuszos viszonyából.

Megtanultam kreatívan írni, hangot kerestem. 22 évesen vagy 23 lehettem már az öngyilkosságon gondolkoztam, ő meg sírt-rítt , ő nem tud tenni, oldjam meg magam. JA ÉS PERSZE Ő NEM ÉRTI, VÉLETLEN SE.

Persze a nagy maci is lassan, ahogy engem kicsinált, ahogy tépett, ahogy a szavaival úgy gyomron vágott, ütköztem a falnak és inkább fizikailag kívántam lassan a pofont,  felszívódott az emlékeiből is. Elmondta éppen elégszer karácsonyokkor, majd ahogy nőttem, úgy tűnt el a nagy maci halála és a gyerekkorának a hiánya. Mit tenni ilyenkor, a saját gyerekünkön bosszulunk meg dolgokat, Nem, nem, gyerekek, a felnőttnek már nem illik se nagy maci, se kis maci , se dzsungel könyve, se a kakaó. (ezt a napokban éreztem, hogy lehet gáz és lehet rohadtul gyerekes dolog, de kívánom, pedig csak egy gyerek iszik kakaót)

 

Lassan de biztosan szűnik meg bennünk a kislány, eltemetjük őt az összes fájó emlékünkkel együtt. Bár felnőttként is legalább úgy vágyjuk a szeretetet, amit sose kaptunk meg, sose érezhettünk igazán, hogy mindent megteszünk érte, addig teperünk amíg végleg fel nem adjuk és szomjazunk lelkünk sivár, száraz sivatagában. S mikor éjszakánként ránk telepszik a magány - a maciba sírjuk létünket. Nem nagymaci, csak közepesmaci, de mégis valaki aki velünk van és itt már majdnem mindegy, mennyi idősek vagyunk, hiszen a családi őscirkuszok, az állandó színjátszás, a folyamatos hazudozás, a zárt ajtók mögött való megbújás, az egész baszott beszűkült világunk oda juttatott ahol most vagyunk. Amit zárt ajtók mögé kellett rejteni - és amikről mindenki azt hiszi hazudok, aki a család szép és rendezett felét ismeri - most máshová viszem zárt ajtók mögé és ott egy másik zárt ajtó mögött, beszélhetek.

BESZÉLHETEK, SOKSZOR NEM NÉZEK ODA, ÉS HA MEG IS TUDOK SZÓLALNI, ZAVAR VAN ÉS SZÉGYEN, ÉS ÚGY ÉRZEM, MINDEZ LÉNYEGTELEN. LÉNYEGTELEN, AMIT MONDANI AKAROK, LÉNYEGTELENEK A POKOL KÉPEI, LÉNYEGTELENEK A KÖNNYEIM, LÉNYEGTELEN A LÉTEM, HISZEN MINDIG IS LÉNYEGTELEN VOLT.

S HOGY LÁTOTT E BÁRKI? MÁIG SE TUDOM, DE HA LÁTOTT ÉS NEM SEGÍTETT, TETTESTÁRSSÁ VÁLT. TALÁN VOLT, HOGY MEGPRÓBÁLT, DE TÚL GYENGE VOLT.

NE ÉRJ HOZZÁM! - MA IS CSENG A FÜLEMBEN: NE ÉRJ HOZZÁM! MA MEGÖLELT VALAKI. VALAKI, AKINEK ENGEDTEM, VALAKI, AKIBEN HISZEK, HOGY NEM BÁNTHAT, DE IGAZÁN FÉLEK ELENGEDNI MAGAM, MERT KI TUDJA .... 

A MACI MARADT MEG AZ EGÉSZ TÖRTÉNETBEN, MINT EGY KÖZÖS KAPOCS. AZ Ő NAGYMACIJA A VESZTESÉG LELKE KISLÁNY-RÉSZÉBEN, AMI ÚGY ELTŰNT AZ ÉVEK ALATT, MINT A KÁMFOR. ILLETVE AZ ÉN KÖZEPESMACIM, AKIRE MÁR KÜLÖN ÉLVE - KÍVÜL FELNŐTT - KOROMBAN KEZDTEM EL SZÁMÍTANI .... A MACI, AKI MINDENT KIBÍR. KIBÍRJA A FÁJDALMAM ÉS KIBÍRJA A DÜHÖM. NE HARAGUDJ, KÉRLEK - NEM SZABADNA VELED EZT TENNEM - MONDOM BELÜL, AMIT SOSE HALLOTTAM, ÍGY NINCS MINTÁM. FURÁN HANGZIK.

A MACI NYELI A KÖNNYEIM AZTÁN PÁRSZOR AZ ÁGYNAK VÁGOM, HARMADSZOR AKKORA A POFON, HOGY A PADLÓN VÉGZI. CSAK NÉZEK UTÁNA.

 

66026632_3369995016359412_9102938155987763200_n.jpg

- CSALÁDI BÁNTALMAZÁS ÁLDOZATA VAGYOK - SZÓL HOZZÁM A KÉT GOMBSZEM. MÉG MINDIG ZOKOGOK.

 

NE HARAGUDJ, KÉÉÉÉRLEK! NEM SZABADOTT VOLNA EZT TENNEM!!!! KÉRLEK! KÉRLEK MARADJ VELEM! MÁR CSAK TE MARADTÁL EBBEN AZ ŐSI FÁJDALMAS MAGÁNYBAN! - KÉRLELEM MAGAMBAN ÉS TOVÁBBRA IS POTYOGNAK A KÖNNYEIM.

MEGBOCSÁT, MAGAMHOZ VESZEM, EGYMÁS MELLETT ALSZUNK EL.

 

süti beállítások módosítása