Általában családi házaknál nem szoktunk talajmechanikai szakvéleményt csináltatni (100-150.000 Ft), hacsak nem előírás, vagy nincs tó/patak a közelben, esetleg más ismert körülmény (pl bányagödör volt a telek).

Megkérdezzük a szomszédokat, hogy milyen alapozással készült a ház, milyen a talajvízszint, és ennyi. A statikus számol egy közepes minőségű talajjal, erre méretezi az alapozást.

Hogy mindenki védve legyen, a műszaki leírásokba bekerül (nálunk):

"Az érintett építési telken talajmechanikai vizsgálat nem készült, épület alatti talaj pontos szerkezete nem ismert, így az alapozás méretezésénél közepes minőségű talaj lett felvéve, c_uk=45 kN/m2 talajnyírófeszültséggel, mely a kivitelezéskor, az alapárok kiásásakor műszaki szemrevételezéssel ellenőrizendő. Épület alatti alapozási sík feltöltésre, visszatöltésre nem kerülhet, feltöltés esetén az alapsíkot termett talajon kell felvenni, mely legkedvezőbb esetben 1,0 m..."

Nagyon ritkán aztán belefutunk meglepetésbe. Jöjjön egy friss ilyen "élmény", a tanulságokkal.

A vízóraaknát mikor körbeásták, és ott már 120 cm mélyen vizes talaj mutatkozott. Itt még arra gondoltunk, hogy talán a régóta ott hagyott bejövő vízcső szivárgott.

A kitűzés előtt letolattuk a felső humuszréteget az épület helyén, illetve az épület felétől be van tervezve a hátrafelé emelkedő terepszintbe egy 50 cm-es tereprendezés. Ami magyarul azt jelenti, hogy a telek elején 30 cm-t, az épület végénél 80 cm-t szedtünk le a talajból.

Az épület végénél itt már voltak komolyabb előjelek, ugyanis a talaj "huppogott" a munkagép alatt, olyan 15-20 m2-es területen be is repedezett. Mikor kolléganőmmel voltunk kitűzni az épületet, kettőnk alatt is érezhetően mozgott ez a rész. Konzultáltam egy helybeli talajmechanikussal, aki ismeri azt a részt, szerinte nincs ott semmi olyan, amitől félni kellene.

Megbeszéltem a kőművessel, hogy az első "kapavágásnál" én is ott leszek, és együtt döntünk arról, hogy mi legyen a földmunkával, alapozással. Ilyenkor ugyanis a tervező (épitész, statikus), felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr az, akik jogosultak eldönteni, a kiásott alapárkot esetleg mélyiteni kell-e még, mert pl nincs teherbiró talajréteg, vagy egyéb teendő van.

Műszaki ellenőr nincs, felelős műszaki vezető a kőműves saját magának, statikus telefonközelben... maradtam én, mint egyik döntnök.

A gép leásott a huppogó részen 100 cm-t. Azonnal elkezdett befelé folyni a víz, az alapárok oldalából.

Oké, ez nagyon nem jó... Az árok oldalfalának rétegződéséből, és a kiásott talaj szerkezetének szemrevételezéséből arra gondoltunk, hogy alul van egy agyagréteg, és az nem engedi elszivárogni ezt a rétegvizet.

Meg kellene próbálni áttörni ezt a réteget, és ha homok van alatta, el tud szivárogni a víz. Ekkor feltöltjük az árkot kulékaviccsal, arra mehet rá a vasalt alapozás.

Mélyebbre ástunk. 

Két méteren semmi, a víz ömlik be, omlik be az árok széle körben, a 60 cm széles alapárok már 2 méteres széltében is.

Mélyebbre ástunk.

A gép 5 méter mélységig lenyúlt. Ha eddig le kell menni, az nagyon komoly probléma, jelentős pluszköltség. Cölöpalapozás? Lemezalap? Röpködtek fejben a plusz milliók, és a több hónapos csúszások. 

A megrendelő mint egy mérgezett egér rohangált fel s alá a telken, a félszavakból és fejvakarásból nagyon sötétnek látta a helyzetet laikusként.

A víz közben egyre jobban töltötte fel az árkot, omlasztotta be a szélét. Másfél óra alatt beállt a vízszint a tervezett eredeti alapmélység alatt kb fél méterrel.

Oké, próbáljuk meg az épület másik végénél, hátha csak itt ilyen a talajszerkezet, akkor megúszhatnánk egy kis lemezalappal...

Kiástuk, az eredmény ugyanez.

Amitől féltem: a talaj szemre nagyon agyagosnak tűnt, ha erre ráalapozunk, és a talajvizszint pulzál idővel, akkor az agyagréteg duzzadhat, ami emelgeti az egész házat, eltöri az alapozást. Márpedig nem 10 éves távlatban kell gondolkodni, hanem 30-50 évben.

A korábban emlitett talajmechanikust fülön csíptem (telefont nem vette fel, elmentem a házához), és kirángattam a helyszínre.

Megnézte a talajt, a fotókat, a nyitott gödröket.

Szerencsére a talaj inkább homokos, iszapos, mint agyagos, nem kell attól félni, hogy emelgetné a házat. Elég lesz a tervezett mélységig lemenni az alapozással, ha itt felbukkanna a rétegvíz, akkor 10-15 cm magasságot ebből a betonnal vissza lehet nyomni. Ha ennél több lesz, akkor rakjunk 20-25 cm kulékavicsot az aljára, és erősebb vasalást az alapba. A kiásott gödrökbe mehet zúzott beton, legyen azzal betemetve.

Megúsztuk 20 m3 zúzott betonnal, és fél nap állásidővel. Mindenki lenyugodott, hogy ehhez értő szakember megmondta a tutit, nem tippelgettünk, nem vertük felesleges plusz (milliós) költségekbe a megrendelőt, csak hogy mi nyugodtabban aludjunk.

Tanulság?

Érdemes egy kutatóárkot ásni (akár kézzel) a leendő ház helyén, már a tervezéskor. Kikérdezni a szomszédokat. Talajmechanikai szakvéleményt továbbra sem tenném kötelezővé, mert nagyon kevés az ilyen helyzet. 

Viszont ha ilyen van, akkor ne a kőműves döntsön. Ne is az építész/statikus/műszaki ellenőr.

Mindenki megrémül a felelősségtől, és a lehető legbiztosabbra akar menni, ami súlyos pluszköltséget jelent a megrendelőnek.

Jöjjön ki egy talajmechanikus, és nyilatkozzon. Ha eltérőek a vélemények, akkor komplett szakvéleményt adjon, amit be kell naplózni.

De készülj fel rá, hogy ez több hetes csúszást fog jelenteni...

(Ui: ennek a talajmechanikusnak rendszeresen adok megrendeléseket évek óta, így joggal várhattam el tőle, hogy rendkivüli esetre tekintettel félredobjon mindent, és jöjjön szakérteni. Ha kellett volna írásban a véleménye, az meglett volna 2 napon belül. De ezzel el is lőttem a tartozom-szivesség kuponomat megint pár évre... Neked nem lesz ilyen szerencséd. Mindenki levonul, a talajmechanikus pár napon belül talán ki tud jönni, és két héten belül lesz szakvélemény. Ne számits ilyen gyors, azonnali megoldásra)