Ezt biztosan te sem tudtad Rusztról
Fertő-tavi biciklitúra / 6. nap
Aggódtam, hogy én már semmi újat nem tudok hozzátenni a gólyák városát magasztaló bloggerek tirádáihoz, de azután mégiscsak találtam nektek valamit, mégpedig a GólyaBigBrothert vágatlanul!
Rust honlapja ugyanis élő webközvetítést nyújt a háztetőkről. Nyilván a költési időszakban az igazán izgi látni a felcseperedő tollas népséget, de mindezt vissza lehet nézni az archívumból télen is.
Ide kattintva bontakozik ki az idill. E sorok írásakor - gólyák hiányában - az adventi vásár nappali és esti forgatagát érdemes nézegetni.
Címszavakban azért megemlékeznék Rust általános kiválóságáról is:
- 15.-16. századi belváros, abból is az igényesebb fajta; UNESCO világörökség,
- Uszkve 80 darab fészkelő gólyapár,
- A nemes-édes ruszti aszú (Ausbruch), és a többi, és a többi bor
- Halásztemplom, Városháza, Városi Múzeum (Kemayrhaus), Lőportorony (Pulverturm), Tavi udvarház (Seehof), Osztrák Borakadémia
A városban kábé húsz háztartási borkimérés éli boldog virágkorát. Eme intézmény neve osztrákul Heuriger, illetve itt erre egy saját szavuk van, a Buschenschank. II. Józsefünk engedélyezte a termelőknek a saját bor ilyenforma, adómentes népbefolyatását, azon a környéken, ahol ő is fogyasztott: Bécs körül, Burgenlandban és Stájerországban. (1946-ig Sopron is a kiváltságos csehók közé tartozott.)
Nem ám ócska hely egy ilyen 200 éves startup!
Mi egy pokoli július magfúziósnak tűnő délidejét választottuk a biciklitúrás látogatásra. A gyerekek tikkadtan majszolják a fagylaltjukat a főtéren, azután pedig lelkesen várják a múzeum déli szieszta utáni nyitását.
A túránk egyébként Illmitzből való kompolással indult. A helyi erők elképesztő rutinnal tárazzák be a bicikliket a hajó hátuljába. Bárcsak ilyen kompok mennének a Szentendrei-szigetre is!
Szegény gyerekek retináját kikezdi az ibolyántúli, de viszont milyen öröm, hogy a parancsnoki híd lazán az utastérben van. (A kapitány szeme meg ultravörös a ruszti bortól, egyensúlyban van tehát a világegyetem.)
A hullámokon ringva nagyszerű sirályportrékat lehet kattintani, mielőtt befutnánk Mörbisch kikötőjébe.
A kisfiúk a városka belterületén nagy kegyesen beleegyeztek abba, hogy a nyeregből leszállva, sétálva nézelődhessünk. Ennek köszönhetően tudtam pár képet készíteni a bájos, autómentes mellékutcákról. Gyönyörű, nemde?
A két település között a domboldalon is vezet bicikliút, pazar kilátással a tóra, és a nádas mentén is, ahol tanulmányozhatjuk a gazdálkodást. Az alsó képen látható fákat a ridegen tartott disznók zabálták ikonikussá.
Mörbisch egyébként a nyaranta megrendezett zenei fesztivál (Seefestspiele) révén világhírű. Ez egy olyan fesztivál, ahol csak egyetlen darabot nyomnak egész nyáron. Ebben például nagyon különbözik a Sziget fesztiváltól. És másban is.
Szerencsésebb években egy örökzöld dubstep opera kerül terítékere, máskor meg Lajhár Ferenctől adnak elő valami pörgőset. A díszletbe mindig beletervezik a tó látványát is.
Viszont a drótvázon megizzadt családosok ambulanciája egyértelműen a strand. Neusiedler See kártyánkkal ingyenesen látogatható (csakúgy mint a ruszti, amelyről nem is írtam). Az alábbi képen egyszerre látszik a forgalmas kikötő, a színház valamint a strand, amelynek vannak épített medencéi, természetes tavi vize, és a fahídon át még a sziget is hozzá tartozik. Paradicsomi!
Itt jártunk:
Linkek:
