¡Hola!

Szuper kis 4 napos malagai városnézésen vagyunk túl. A város tele van szebbnél szebb dolgokkal és rejtett kincsekkel. Lássuk!

Május 20-án indultunk a Ryanair gépével kissé késve. Négyen mentünk, de mivel nem vettünk külön ülőhelyet (azt hiszem 15 euro/fő/irány), automatikusan kaptuk a helyeket. Olyannyira szétszórják az embereket, hogy az hihetetlen, nyilván direkt. Ez arra megy ki, hogy ha a családdal/barátokkal szeretnél ülni, vegyél csak szépen még helyet is a gépen. Igazából ez volt a kisebbik gond, 3 és fél órát azért kibír az ember. Gondolnánk… Miután felszállt a gép és elértük az utazómagasságot a gép fele felállt és elkezdett ide-oda mászkálni. Ekkora kanosszajárással repülőn én még nem találkoztam. No és mivel fapadosról beszélünk, nyilván a jegyárak nem égbemenően magasak, így több ember is meg tudja fizetni. Meg is fizették olyanok is,akik úgy viselkedtek, mint akiket most engedtek ki a karámból. Volt pár ’csapat’, akik hangoskodtak, fel-alá járkáltak és az út végére már nem voltak szomjasak. Az alkohol a padlón is folyt. Travel and Entertainment.

20:10 helyett 20:45 körül szállt le a gép, a csomagokat felszedtük, indultunk a reptéri buszhoz (’A’ jelzésű). Ami este már nem jár annyira sűrűn sajnos, de elmentünk még vettük ételt addig, míg a buszra vártunk.
3 euróba került a buszjegy, mi majdnem végig mentünk. Az utolsó előtti megállónál szálltunk le. 20-25 perc a menet ideje.  A hoteltől kb 3 perc sétára volt a megálló.

Vasárnap teljesen kihalt volt a város. Sok bolt zárva volt. A hotel közelében volt egy reggeliző hely, ami nyitva volt, oda beültünk (rengeteg ’Cafeteria’-juk van, ahol főleg péksüteményeket, kávét lehet kapni). Reggeli után elindultunk felfedezni a várost. Végig sétáltunk a park (Paseo del Parque) egyik oldalán. Gyönyörű, tele van pálma- és banánfákkal. A park elején található Hans Christian Andersen szobra, továbbmenve láthatunk még jó pár szökőkutat, szobrokat illetve a park oldalánál található a spanyol bank és egy csodálatos kert (Jardín Pedro Luis Alonso). Érdemes megnézni!

Miután végigmentünk a parkon és a kerten, kimentünk a kikötőbe. Itt található a Centre Pompidou Málaga, ami egy úgynevezett Pop-Up múzeum 20. századi műremekekkel.  Könnyen meg lehet találni, ugyanis egy hatalmas, színes üvegkocka jelzi a helyet. A múzeumban többek között Pablo Picasso, Frida Kahlo és Max Ernst művei is láthatóak. 9 euro a belépőjegy.

A kikötőnél beültünk ebédelni egy étterembe. Ettünk helyi ételeket, mint például paella-t, gazpacho-t és ittunk sangria-t és San Miguel sört.

Amikor itthon nézegettem a térképet, hogy mi merre és milyen messze van, nem tűnt ilyen közelinek semmi sem. Simán végig lehet sétálni a várost. Ebéd után tovább sétáltunk a kikötőben, ki a tengerpartra majd vissza a kikötő másik felére.

Az időjárás csalóka volt, mert ugyan meleg volt, de felhős volt az ég és fújt a szél.
Este még elmentünk a Római színházhoz ( Teatro Romano de Malaga) és beültünk ott egy klassz kis helyre, ami végül a törzshelyünk lett :D La Plaza Alcazabilla. Tudom ajánlani, nagyon finoman sütnek/főznek.

Hétfőn reggel az atarazanas-i piacon kezdtünk, ami kb 3 lépésre volt a hoteltől. Itt leginkább húsok, zöldségek, gyümölcsök találhatóak. Itt jegyezném meg, hogy sokan mondták, hogy mennyire barátságosak, kedvesek a spanyolok. HA spanyolul beszélsz hozzájuk, akkor lehet. De miközben járkáltunk a piacon az egyik helyi eladó odaszólt a vevőnek angolul, hogy beszéljen spanyolul, mert nem értik az angolt- mindezt nem túl kedvesen. És mi van, ha nem beszélek spanyolul? Nem vehetek tőle szőlőt? Ilyen kijelentés után mondjuk, lehet nem is vennék. Hozzátenném, hogy a többi boltban valóban azt tapasztaltuk, hogy nagyon kedvesek. Kivételek mindig vannak. Az utca embereiről csak annyit, hogy lökdösnek, ki nem kerülnek inkább neked mennek, hangosak.

A piac után elindultunk fel a várba a 35-ös busszal. A vonaljegy 1,30 euro. 10-15 perc alatt fel is értünk.

Érdemes tudni, hogy van a vár, a Castillo de Gibralfaro (XIV. században épült, az Alcazaba fölött 130 méter magas dombon magasodik) és az erődítmény, az Alcazaba (egyike a Spanyolországban fennmaradt legnagyobb mór katonai létesítményeknek). Az előbbinél meg lehet venni a kombinált jegyet a kettőre (3,55 euro), ha valakinek van ereje végigmenni :) Csak a Gibralfaroba 2 euró körül van a jegy.  Fontos, hogy a kettő között nincs átjárható út. Tehát, miután végigmentünk a Gibralfarón, ki kell jönnünk ugyan ott, ahol bementünk és el kell indulni lefelé. Nem mondom, hogy rövid az út, de a látványért megéri.

A Gibralfaro-ból látni lehet az egész várost, a kikötőt, a bikaviadal arénát… Miután végigjártuk, elindultunk lefelé az Alcazaba-ba. Nagyon meleg volt és erőnk sem nagyon akadt már, úgyhogy ezt csak félig néztük meg :) A látvány hasonló volt, mint a várból. Én inkább azt ajánlanám, ha a kettő közül kellene választani.

Délután elsétáltunk a Picasso Múzeumhoz, a Katedrálishoz (Málaga Cathedral- La Manquita) közben jókat ettünk, ittunk megint :) Este pedig bevásároltunk az El Corte Inglés-ben, ami Európa legnagyobb áruházlánca, világviszonylatban pedig a negyedik. Számos részlege van: élelmiszer, ruházat, utazási iroda stb.

Kedden reggel elvonatoztunk Torremolinosba. Kicsit viccesen indult, mert nem találtuk a pályaudvart, ahonnan a vonat indult volna. Sok útmunkálat van arra felé, gyanítjuk, hogy a megálló át lett helyezve máshova… Elindultunk tehát megkeresni a vonat következő megállóját, a Maria Zambrano pályaudvart. Szerencsésen megtaláltuk, vettünk jegyet (4,10 euro oda-vissza). Maga az út 20 perc volt, nagyon közel van Malagahoz. A kiscsapat itt kettévált. Mi lementünk a tengerpartra-130 lépcső vezetett oda. Leérvén kicsit olyan érzésem volt, mintha valami görög üdülőfaluban lennénk. :D A tengerparton mászkáltunk, a víz nagyon hideg volt, de legalább a lábunkat megmártottuk. Fél 2 körül beültünk ebédelni egy tengerparti étterembe, itt is finomakat ettünk: D

Délután visszamentünk Malagába, este pedig a tengerparton sétáltunk. Miután kellően elfáradtunk, beültünk a szokásos étterembe és kértünk pár tapas tálat. Próbáltunk helyi ételeket enni, mint pl, chorizo-t, kecskesajtot, serrano sonkát, Manchego sajtot dinnyével. Isteni finom volt minden!

Utolsó napunkon még sétálgattunk, felfedezve újabb szép épületeket (Cervantes színház), szobrokat (Picasso szobra) és egy teret, a La Plaza Merced-et. Este 9 körül indult a gép, úgyhogy még utoljára beültünk a kedvenc éttermünkbe, majd indultunk ki a reptérre.  Most sem indult időben a gép, de nem késtünk sokat, igy hajnali negyed 1 után nem sokkal földet értünk Budapesten.

Összefoglalva: nagyon helyes kis város, sok szép látnivalóval, parkkal, templommal, a tengerrel, finom ételekkel. Csak ajánlani tudom! Aki nem szereti a hőséget, az a nyarat kerülje el itt, mert már most május végén is nagyon meleg volt. De aki nem kimondottan várost nézni menne, hanem strandolni, az nyugodtan mehet júniustól szeptemberig, mert biztosan hőség lesz :)