Ha nem olvastad volna a az 1. részt, akkor ide kattintva megteheted! 

A stressz további okai:

4. Félelem a kudarctól – Alapvető és gyermekkorból származó érzés, ami valamilyen szinten mindenkiben megvan. Bizonyos fokig hasznos, mert előrelátóvá tesz minket, de ha valaki túlságosan fél, annak bénító hatását minden életterületén érzékelni fogja. Megjelenik bizonytalanság, határozatlanság, idegesség, félénkség formájában és azt suttogja a fülünkbe, hogy „Nem vagy rá képes!”.

Az IBM alapító szerint, aki sikert akar, annak meg kell dupláznia a kudarcainak számát. Sokan hajlamosak vagyunk rá, hogy elfelejtsük, a kudarc nem végleges. Általa vagyunk képesek a fejlődésre, a következő szint elérésére. Az egyetlen dolog, amit a kudarctól való félelem hozhat számunkra, hogy az egész életünket sikertelenül éljük le.

• Az első, amit tehetünk, hogy elkezdünk közeledni a félelmeink felé. Lehet őrülten hangzik, de ha nem nézünk szembe egy félelmet keltő személlyel vagy helyzettel, a félelem egyre inkább nőni fog. Próbáljunk meg kihívásként tekinteni rá!

• Tedd fel magadnak a kérdést: Ha egyáltalán nem félnék, hogyan cselekednék? Aztán pedig csináld meg! Ha képes vagy irányítani a cselekedeteidet, az érzéseidet is képes leszel uralni! Gondold végig, hogy „Mi lehet a legrosszabb, ami történhet?” és „Mi lehet a legjobb, ami történhet?” Gyakran az elképzelt legrosszabb kimenetel nem is olyan szörnyű, a legjobb dolog pedig távlatokat nyithat az életünkben.
  
  

5. Félelem az elutasítástól – Ez a görcsös ragaszkodás ahhoz, hogy mások jó véleménnyel legyenek rólunk. Ez egy tanult vonás, amely gyermekkorban alakul ki, amikor a szülők feltételhez kötik a szeretetüket. Ilyenkor a szülő csak akkor mutatja ki az érzelmeit és az egyetértését a gyermek iránt, ha az azt teszi, amit a szülő akar vagy helyesnek vél. Ez végül egy soha meg nem valósult „elismerési vágyban” nehezíti meg a felnövekvő gyermek életét. Aki így nő fel, sajnos bizonytalan lesz a saját értékét illetően. Sosem érzi azt, hogy úgy jó, ahogy van, hogy már eleget tett és eleget teljesített. Gyakran élhet át dühöt, türelmetlenséget, ingerültséget és válhat munkamániássá.

• Ha magunkra ismertünk, akkor érdemes a beismeréssel kezdeni. El kell fogadni és meg kell gyászolni, hogy nem kaptuk meg azt az érzelmi támogatást, amire szükségünk lett volna. (Ez gyakran hosszadalmas, és hasznos lehet szakszerű segítséget is kérni hozzá.) Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a szüleink a tőlük telhető maximumot nyújtották és a legtöbbet tették értünk, amire képesek voltak.

• Érdemes lehet megtanulni lazítani, és elfogadni önmagunkat úgy, ahogy vagyunk. Ebben sokat segíthetnek relaxációs és meditációs technikák, valamint az önismereti csoportok vagy tréningek.

• Beszéljünk róla! Osszuk meg az érzéseinket szeretteinkkel! Az, hogy valaki meghallgat, már önmagában sokat segíthet, és oldhatja a bennünk lévő feszültségeket.

6. A tagadás – Amíg tagadunk egy helyzetet, egy problémát, addig nem kell szembenéznünk vele és mentesülünk a negatív érzelmektől. Ha tagadásban élünk, akkor nem vagyunk hajlandóak szembenézni az élet kellemetlen tényeivel, azzal, hogy vannak olyan életterületeink, ahol nincs minden rendben. Ha azt színleljük, hogy nincs semmi baj, annak álmatlanság, fejfájás, emésztési zavarok, depresszió, pszichoszomatikus betegségek lehetnek a következményei. Megjelenhet a félelem a kínos helyzetektől és a méltóság elvesztésétől is.

• Itt be kell látni, hogy sajnos nincs más megoldás, mint farkasszemet nézni a problémával. Ha nem tesszük meg, súlyos árat kell érte fizetnünk, de ha végigcsináljuk, magabiztosság, kompetencia, önállóság érzés lesz a jutalmunk. Tegyük fel a kérdést, hogy „Mi van az életemben, amivel félek szembenézni?”, és válaszoljunk rá őszintén!
  
  

7. A düh – A düh érzését rengeteg dolog kiválthatja: fájdalom, tehetetlenség, ha úgy érezzük, valaki megbántott minket, tisztességtelenül bánt velünk, esetleg ki akart használni. Beindíthatja a félelem, hogy elveszítünk valamit, vagy az, ha az emberek nem úgy viselkednek, ahogy mi vártuk. Ha áldozatként tekintünk magunkra, a düh természetes reakció.

• A harag érzésével azért nehéz mit tenni, mert ösztönösen meg akarjuk magunkat védeni. A visszacsapásra civilizált társadalmakban azonban ritkán van mód. Ennek három legfőbb oka van:
   
  • Lehetetlen a visszavágás. Ha valaki megkarcolja a kocsid és nem hagyja meg az elérhetőségét, nem tudsz mit tenni.
    
    
  • A visszavágást a társadalmi együttélés szabályai általában gyermekkortól kezdve tiltják. Lehetünk dühösek a főnökünkre, de ezt magunkban kell tartani.
    
    
  • Gyakran nem is tanácsos a visszavágás. Ha mondjuk egy birkózó megjegyzést tesz ránk az edzőteremben, nem biztos, hogy jól járunk, ha válaszolunk rá.

Viszont a düh, amit nem tudunk levezetni, kibillenti a szervezetet az egyensúlyából. Rosszabb esetben családunkon, barátainkon, beosztottainkon fogjuk levezetni, akik nem szolgáltak rá erre a viselkedésre.

• Selye János szerint négy formában engedhetünk szabad utat a dühünknek: ha ütünk, ha rúgunk, ha harapunk, vagy ha sikítunk. Bármilyen sportág megteszi, ahol ütni vagy rúgni kell: kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz, golf, billiárd, foci. Az olyan sportok, amelyekben nincs ilyen fajta kontaktus (futás, kerékpár, úszás), nem segítenek levezetni a dühöt. Nem akarok Selyével vitatkozni, de szerintem ezek is jobbak a semminél. Evéssel akkor csökkenthető a düh, ha sokat kell rágni. Így én javaslom, hogy mindig legyen nálunk egy csomag rágógumi! Ha pedig sikítani támad kedvünk, tegyük azt egy kispárnába, vagy egy elhagyatott területen. Személy szerint én még a sírást is idesorolnám, mert mindenképp feszültségcsökkentő hatása van.

A stresszt kezelni, jól kezelni – nem egyszerű, de forrása alapján beazonosíthatjuk és felhasználhatjuk a legjobb módszereket, amelyek segítségünkre lehetnek. Érdemes alkotó és kreatív módon tekintenünk a világra. Meglátni a lehetőséget ott, ahol más csak problémát lát. Tegyük fel magunkat a következő kérdéseket: „Mit tanulhatok ebből?” „Hogyan tudnám ezt a javamra fordítani?”, mert ez a kulcsa annak, hogy ne áldozatként, hanem hatékony, tenni tudó és akaró, kompetens ember mosolyogjon vissza ránk a tükörből.

Felhasznált irodalom: Brian Tracy: Maximális teljesítmény

Képek forrása: pinterest.com

Sokak számára a lelki béke idilli képei homályba vesznek a fiatalkor ködös emlékei között. Sóhajtva emlékszünk rá vissza, milyen könnyű és harmonikus volt az élet, mikor még nem voltak befizetésre váró számlák, zsarnokoskodó főnök, vagy nem ordítottak a gyerekek megállás nélkül. A stressz az idő előrehaladtával beköltözik a lakásunkba, velünk vacsorázik, sörrel a kezében nézi a tévét, mellettünk alszik az ágyban és gyakran vendégül látja a barátait is, a félelmet és az aggódást. Azonban, ha elég mélyre ásunk, és megértjük, honnan jöttek, akkor sikeresen ki tudjuk őket lakoltatni.

Selye János úgy definiálta a stresszt, mint „külső vagy belső ingerekre adott, nem specifikus választ”. Vagyis a stressz egy válasz. A mi válaszunk valamilyen helyzetre. Nem az a stresszes, ami történik velünk, hanem az, hogy mi úgy döntünk, hogy stresszel válaszolunk. Ez egy nagyon jó hír, mert bármikor meg van hozzá a hatalmunk, hogy máshogy reagáljunk! A stressz reakciók nem velünk születettek, amit mi sem bizonyít jobban, mintha megfigyeled, a kisbabák mennyit stresszelnek!

Meg kell említenünk azt is, hogy van jó stressz is. Sőt, stressz nélkül képtelenek lennénk az életben maradásra és a fejlődésre. A jó stressz inspirál, lelkesedéssel és energiával tölt fel. Ilyen lehet például az esküvő, vagy egy új munkahely. 

A stresszkezelés legfontosabb pontja az irányítás. Ha úgy érezzük, hogy nem mi irányítjuk az életünket, és ki vagyunk szolgáltatva a történéseknek, akkor az életünkről és magunkról is negatívan fogunk vélekedni. A legtöbb örömet és elégedettséget azokból a dolgokból nyerjük, ahol azt érezzük, hogy mi irányítjuk a dolgokat, ahol befolyásunk lehet az eseményekre. Ezért lehet jól feltöltődni a mozgásból és a kreatív tevékenységektől. Ezekben a helyzetekben, minden pillanatban mi hozzuk meg a következő döntést.

A stressz forrásai

1. Az aggódás – Ezt gyakran a szülőktől tanulják meg a gyerekek. A legfurcsább az aggódással kapcsolatban az, hogy vagy a múlt, vagy a jövő miatt aggódunk. A múlton képtelenség változtatni, a jövő pedig messze van és nagy eséllyel amúgy sem az fog bekövetkezni, ami miatt aggódunk.

• Az aggódás ellen semmi mást nem kell tennünk, mint visszarántani magunkat a jelenbe. Az általános iskolában egy gyerek sem foglalkozik az érettségivel. Egyrészt a képességeket is útközben szerzi meg, amivel legyőzheti majd ezt az akadályt, másrészt jobban nyomasztja a témazáró. Ne arra koncentrálj, hogy mi lesz, hanem arra, ami előtted van!

• Egy másik módszer, amivel könnyedén hatástalaníthatjuk az aggódást egy négy lépéses módszer.
  • Pontosan írd le, az aggódást kiváltó helyzetet!
  • Elemezd, hogy mi a legrosszabb, ami történhet! (Ez gyakran nem is olyan szörnyű.)
  • Fogadd el, ami jönni fog, akkor is, ha ez a legrosszabb kimenet!
  • Kezdj el azon dolgozni, hogy javíts a legrosszabb eshetőségen!

    Nézzük meg ezt a gyakorlatban!

• A stressz forrása az, hogy a túlóráim nincsenek kifizetve, pedig jogosult lennék rá. Beszélni kell a főnökömmel.
• A legrosszabb, ami történhet, hogy továbbra sem fizet ki, de ebben az esetben felmondok. A másik legrosszabb eset, ha kirúg.
• Ezt el tudom fogadni.
• Mielőtt beszélek a főnökkel, felfrissítem az önéletrajzom, átlapozom az álláshirdetéseket és összeírok száz olyan céget, ahol szívesen dolgoznék és akiknek el tudom küldeni az önéletrajzom, már aznap, amikor a legrosszabb bekövetkezik.

Ha a megoldáson dolgozol, nem lesz időd a problémával foglalkozni!

2. Nincsenek célok – Vagyis nem tudjuk, merre tartunk, mit szeretnénk elérni, ebből kifolyólag nem vagyunk tisztában a fontossági sorrenddel és nem gazdálkodunk jól az időnkkel sem. Az ember csak akkor képes jól érezni magát, ha egy számára fontos cél elérésén dolgozik.

• Írj össze tíz dolgot, amit idén meg szeretnél valósítani! Ez már önmagában lelkesítő lesz.

• Ha több időd van, készíts hosszabb távú terveket! Képzeld el, hol szeretnél tartani 5 vagy 10 év múlva. Akár kereshetsz ezekhez kapcsolódó fotókat a neten, beállíthatod őket háttérképként, vagy kinyomtatva készíthetsz egy motivációs falat.

3. A befejezetlen cselekedetek – A félbe hagyott munka szinte minden ember számára nyomasztó. Hiába csinálunk mást, a háttérben ott van a tudat, hogy valami nincs teljesen befejezve. Minél fontosabb feladatot halogatunk, az annál nagyobb feszültséget kelt bennünk.

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a személyes vagy üzleti kapcsolataink is, amelyek nem igazán működnek, de nincs erőnk elengedni őket.  Ennek számos oka lehet – a haragtól, a pénzen át, a tiszteletért folytatott harcig – de tény, hogy a múlthoz láncol minket.

• Habár a befejezetlen cselekvések felszámolása nagy önfegyelmet kíván, előnyei óriásiak. Erősíti az önbecsülést és energia szabadul fel, amit addig a be nem fejezett dolgok kötöttek le.

• Ha személyről van szó – a saját érdekünkben – jobb elengedni, aminek lejárt a szavatossága. Nem lehetünk addig a saját érzelmi életünk urai, amíg valaki mástól várunk valamit. Abban a pillanatban, mikor úgy döntünk, hogy befejeztük az ügyet és már semmit nem akarunk az illetőtől, szabaddá válunk.

A cikk hamarosan folytatódik... 

Felhasznált irodalom: Brian Tracy: Maximális teljesítmény

Képek forrása: pinterest.com

A világ legkönnyebb dolga az ítélkezés. „Ez jó, ez nem.” „Ő szép, ő csúnya.” „Ő jól végzi a munkáját, ő pedig fél órával korábban elmegy.” Naponta több száz ehhez hasonló ítéletet hozunk meg, anélkül, hogy észrevennénk, hogy milyen sok energiánkba kerül és lassú méreg minden ember számára. Keserű méregcseppek, amikkel ízesítjük a saját és a körülöttünk élők kávéját.

Honnan származik az ítélet?

Tulajdonképpen nem meglepő, hogy a mindennapjaink része mások felett pálcákat törni. A szocializációhoz hozzátartozik, hogy gyerekként megmondják nekünk, hogy mit szabad és mit nem. Elmondják, mikor vagyunk jó kislányok, és jó kisfiúk és megbüntetnek, ha olyasmit teszünk, amit nem lehet. Azoknak a gyerekeknek, akik szerencsések, csak a viselkedését címkézik meg, sőt talán ők még magyarázatot is kapnak, hogy miért nem célszerű mondjuk egy négysávos úton szaladgálni. A többség azonban nem hogy magyarázatot nem kap, hanem egyenesen azt mondják rá, hogy „rossz gyerek”, „szemtelen”, „neveletlen”. Ez aztán melegágyává válik a későbbi önbizalomhiánynak és értéktelenség érzésének. A végső és övön aluli csapást – ha eddig meg is úszta volna valaki – az oktatási rendszer adja, ahol folyamatosan összehasonlításnak, értékelésnek és ítéleteknek van kitéve mindenki, aki egyszer beül az iskolapadba. Ugyan miért is lennénk ítéletmentesek másokkal szemben, amikor az egész gyermekkorunkat folyamatos ellenőrzés, felülbírálás mellett egy jutalmazás-büntetés alapú rendszerben töltjük el?

Én nem vagyok ellene az értékelésnek, mert lehet nagyon inspiráló és lehet jól csinálni. Például akkor, ha mindenkit a saját maga képességei és a saját magához mért teljesítmény alapján értékelnek. A jelenlegi oktatási rendszer felrakta a lécet, és aki nem tudja átugrani, azt megbélyegzi. Az nem számít, hogy az elmúlt néhány hónapban sokat gyakorolt és már harminc centivel magasabbat tud ugrani. Vagy eléri, vagy nem. Nincs több kérdés.

A megbélyegzés pedig egyenesen bélyeg-gyárrá változtatja az elszenvedő alanyokat. Sérült önbizalmukat és önértékelésüket azzal próbálják meg kezelni, hogy másokat leértékelnek. Mi több messzemenő következtetéseket is elkezdenek levonni. „Ez az ember milyen dagadt! Biztos lusta is!” „Az a másik milyen kocsival jár?! Ilyet nem lehet tisztességes munkával megvenni!”.

Személyiségtől függ, hogy saját magunkkal szemben is ugyanilyen kritikussá válunk-e, vagy beburkolózunk a tökéletesség palástjába és csak másokról alkotunk véleményt. Az viszont biztos, hogy, aki szigorúan méreget másokat, ő maga is elszenvedője volt egykor a megjegyzéseknek. Ez az érzés azonban megbénít, hiszen azon túl, hogy folyamatosan kommentáljuk az eseményeket és az embereket, rettegünk attól, hogy velünk ugyanezt csinálják. Emiatt nem merünk lépni, felvállalni a gondolatinkat és érzéseinket, önmagunkat; elszigetelődünk és lábujjhegyen éljük le az életünket.

Ellenszer és védőoltás

Szerencsére sok féle megoldás működik, aminek a segítségével felvehetjük a harcot ez ellen az alattomos, lélek-fagyasztó vírus ellen.

1. Kérdezzünk! Minden esetben, amikor többszörös következtetést vontunk le azzal kapcsolatban, hogy valaki megint miért viselkedik úgy, ahogy nekünk nem tetszik, kérdezzük meg tőle, hogy miért csinálta. Lehet feledékenység, figyelmetlenség, félreértés, vagy ezer másik ok, amiatt azt tette, amit tett. Itt fontos megjegyezni, hogy ez ne számonkérés legyen. Egyelőre nincs okunk feltételezni a rosszat, tehát ne sugalljuk az általunk várt választ, és ne dühösen kérdezzünk rá, hanem őszintén érdeklődve, meghagyva a másiknak, hogy megmagyarázza.

2. Ne a tettek alapján bíráljunk! Nagyon sokszor látom azt, hogy az emberek a tetteik alapján ítélnek meg másokat, sőt még hangoztatják is, mintha ez valami érték lenne. Pedig óriási tévedés. Ha elütök valakit kocsival, mert egész éjjel dolgoztam, akkor gonosz ember vagyok? Ha elírok valamit egy szerződésben és ezzel kárt okozok valakinek, rossz ember vagyok? Nem. Csak ember vagyok. Aki alkalomadtán hibázik. Így soha ne a tettek alapján, hanem a szív szándéka alapján érdemes véleményt formálni valakiről!
   
3. Oltsuk be a gyerekeket! A jelenlegi óvodás, kisiskolás generáció értékelése némiképp különbözik a mai felnőttekétől. Az iskola még mindig egy adott mérce alapján osztályozza a kicsiket, de ezzel szemben a szülők – bármit tesz is a gyerek – körülrajongják és ünneplik. Ennek az eredménye egy sérült, de nárcisztikus vonásokkal rendelkező felnőtt lesz, aki mindig a környezet elismerésére fog ácsingózni. A megoldás nem abban rejlik, hogy a szülő mindent megenged, és mindig biztosítja a csemetét, hogy bármit tesz az úgy jó és tökéletes, hanem ha elválasztjuk az embert a tettektől. El kell magyarázni a kicsinek, hogy elvenni a másik gyerek játékát nem szép dolog, a tettet igenis meg kell ítélni. Ugyanakkor biztosítani kell arról, hogy a szeretetünk feltétel nélküli, és ő rendben van úgy, ahogy van. Ez az igazi védőoltás az ítélkezéssel és önbizalomhiánnyal szemben, amit minden gyereknek kötelezően be kellene adni.
   
4. Figyeljünk az értékekre! Mivel ítéletet mondani könnyű, és a gondolkodásunk automatikusan erre áll rá, ezt nehéz megváltoztatni. Viszont, amikor észrevesszük, hogy megint minősítettünk valakit, keressünk benne az egy rossz helyett, két értékes dolgot. Ez nehéz munka, és nem is egyik napról a másikra fog sikerülni, de érdemes kitartani és meglátni, hogy kivétel nélkül szerethetőek vagyunk. Még akkor is, ha a felszínen nem is vesszük észre azonnal.
   
5. Ne akarjunk megfelelni! A megfelelés átka, hogy mindig lesz valaki, akinek nem jó. Akárhogy próbálkozunk és keressük a kitekert megoldásokat, mindig lesznek olyanok akiknek nem fog tetszeni, amit csinálunk. Ha nem csinálunk semmit, lesz olyan, akinek az nem fog tetszeni, hogy semmit se csinálunk. Ezt muszáj tudatosítani és elfogadni. Ha rosszindulatú kritika ér valamiért (amivel nem ártasz senkinek), gondolj arra, hogy ha az ellenkezőjét tennéd, ugyanúgy kritizálnának érte! 

+1 Tárjuk fel a múltunkat! Gondolkozzunk el azon, hogy mikor, hol és ki által értek minket sérelmek. Mikor éreztük magunkat értéktelennek, milyen helyzetben éreztük, hogy mások elítélnek minket. Ezzel olykor fájdalmas szembesülni, de ha tisztában vagyunk vele, hogy egy rossz szokásunk honnan ered, könnyebb rajta változtatni. Ismerjük fel – akár le is írhatjuk – hogy ez mára miért változott meg, és miért vagyunk értékesek úgy, ahogy vagyunk.Érdemes ezeknek az embereknek megbocsájtani, együtt érezni és elengedni a régi sérelmeket, hiszen csak az válik tettessé, aki egykor áldozat volt.

Összességében az ítélkezés nem visz előre. Sokkal jobb, boldogabb, bátrabb és kiegyensúlyozottabb életet élhetünk, ha önmagunk és mások felé is tisztelettel és szeretetteljesen viszonyulunk. 

Az év vége mindenki számára feszültebb időszak. A munkahelyi teendők besűrűsödhetnek, a közelgő ünnepek mindenkiből vegyes érzelmeket hoznak felszínre, nyakunkon az ajándékok vásárlása, a családlátogatás, főzés, takarítás, ami mindannyiunktól sok logisztikát kíván. 

Ha nem szeretnél idegösszeomlást kapni egy bevásárlóközpont közepén, vagy elsírni magad szenteste, az odaégett sült hús felett, akkor ezt a tervezőt imádni fogod! Segít neked abban, hogy a leghatékonyabban használd ki a rendelkezésedre álló időt és jelen tudj lenni azokban a pillanatokban, amik megismételhetetlenek és amiktől az ünnep igazi ünnep lesz! 

Év végi tervező 2016 - Letöltés

Sokkal jobb mindent előre megtervezni egy kávé mellett! 

Kép forrása: http://www.business2community.com/trends-news/25-reasons-beginning-look-lot-like-christmas-0685188#Hxlc5AF2uogQPtUz.97

A tervezőben szereplő képek forrása: https://pixabay.com

Ebben a naplóban összekapcsolódik a sport és az önismeret, a mozgás és a tudatosság. Szeretettel ajánlom minden kezdőnek és újrakezdőnek, olyanoknak, akik szeretnék a
teljesítményüket növelni, illetve azoknak, akik küzdenek a kilókkal, de eddig nem jártak sikerrel! De elsősorban azoknak az embereknek ajánlom, akik sosem adják fel, mindegy, hogy hány kudarc van a hátuk mögött!

Igazin Napló I. rész

Részlet a naplóból:

"Ha sikert szeretnénk elérni – legyen szó bármiről – előre meg kell dolgoznunk érte. Végső soron fizetést sem úgy kapsz, hogy küldenek neked egy összeget, aztán vagy dolgozol érte, vagy nem. Tehát, olyan nincs, hogy komoly eredmények csak úgy az ölünkbe hulljanak és nem is érdemes rájuk várni. Az élet, amelyet most élsz, annak a tükre, hogy eddig mennyi áldozatot voltál hajlandó meghozni, mennyire voltál kitartó, és mennyi energiát fektettél saját magadba. Egy pillanatra se keseredj el, ha nem vagy megelégedve magaddal, mert csak rajtad múlik, hogy változtatsz-e ezen. Ne úgy fogd fel, hogy végérvényesen ez van, és kész, hanem tekints a jelenlegi helyzetedre egy állapotként, amit nem is olyan sokára meg fogsz haladni!

            Elég szomorú, de a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy milyen rendkívüli jelentősége van a tudatosan kitűzött céloknak. Az emberek kevesebb, mint 3 %-a írja össze a céljait, és kevesebb, mint 1%-uk veszi elő őket rendszeresen. És, hogy miért nem tűznek ki célokat az emberek?

• Sok ember komolytalan és inkább a szavak, mint a tettek emberei. (Leírni a céljaidat és folyamatosan ellenőrizni hol tartasz a megvalósításukban, tettnek számít!)
• Nem vállalják életükért a felelősséget.
• Lelkük mélyén értéktelennek, sikerre méltatlannak tartják magukat.
• Nincsenek tudatában a célok fontosságának. (Szerencsére, ez Rád már nem igaz!)
• Nem tudják, hogy kell célokat kitűzni. Ugye ez nincs benne a köznevelési törvényben. (De a mai napig várok rá, hogy hasznosíthassam a forgatónyomatékról, kovalens kötésről, és az egyes éghajlatokon megtalálható növényzetekről tanultakat.)
• Félnek az elutasítástól, bírálattól. Gyerekkorodban bizonyára veled is előfordult, hogy kinevették az álmaidat. Lehet, hogy a szüleid jóindulatból ábrándítottak ki, hogy ne csalódj nagyot. A végeredmény sajnos ugyanaz: ezek az élmények igenis befolyásolják az önmagunkhoz és a célok kitűzéséhez való viszonyunkat. De a megoldás egyszerű! Ne fecsegjük el mindenkinek a terveinket!
• Félnek a kudarctól. Ez tart minden embert a komfortzónán belül. Ha ez gyerekkorunkba bejut a tudatalattinkba, akkor könnyen visszavethet az ambícióinkból. Kudarc nélkül azonban lehetetlen elérni a sikert! Thomas Edison 5000 sikertelen kísérlet után sem adta fel, hogy előállítsa az izzólámpát. Miután megkérdezték tőle, hogy miért folytatja, ha ennyiszer kudarcba fulladt a próbálkozása, azt mondta: „Egyáltalán nem vallottam kudarcot, sikerült 5000 olyan utat kiderítenem, amely nem járható. Ez 5000 lépéssel közelebb vitt ahhoz, amely járható lesz.” Vagyis egy kudarcban a tanulságot keressük, mert hozzásegít minket az eredmények eléréséhez! Aki sikeres akar lenni, készüljön fel, hogy kudarc is fogja érni! Ezeket viszont innentől kezdve nevezzük inkább értékes tapasztalatnak, vagy átmeneti nehézségnek!

Összegezve: ahhoz, hogy az álmaink megvalósuljanak, először össze kell szednünk a céljainkat. Lélekben el kell fogadnunk, hogy az elérésük hosszú fejlődési folyamat, és mint minden fejlődésben, ebben is lehetnek megakadások vagy plató (stagnáló) szakaszok. A megoldást akkor fogod elérni, ha nem adod fel! És én tudom, hogy nem fogod!"

Az utóbbi időben nagyon sokszor jutott eszembe az a fogalom, hogy méltóságteljesség. Egyáltalán mit jelent ez a kifejezés? Mikor mondjuk magunkról, hogy méltóságteljesek vagyunk? Ez egy állapot, tulajdonság vagy személyiségjellemző? Mivel lehetne szimbolizálni? Milyen arckifejezés, milyen érzelem társul hozzá? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ, és mielőtt tovább olvasol, azt javaslom, Te is gondold végig, hogy neked milyen benyomások, emlékek, képek jutnak róla eszedbe! (Neked, és nem a googlenak :) ! )

Nekem először egy kép villant be erről a kifejezésről. Egy uralkodó vagy király egy trónszékben. Olyan uralkodó, aki szorgalmával, alázatos tanulással, kitartással, (sárkányok legyőzésével) kiérdemelte a trónt, és bölcsességgel vezeti a birodalmat. Méltónak lenni valamire, azt jelenti kiérdemelni, megérdemelni.

Ha hétköznapi emberekről beszélünk, a méltóságteljesség megnyilvánul egy belső békében,
kiegyensúlyozottságban. A méltóságteljes ember nyugalmat áraszt magából. Ez abból adódik, hogy a bölcsességéből fakadóan, tudja mikor, mit kell tenni, mit kell mondani, hogyan kell reagálni. Tisztában van saját képességeivel, hatalmával és javaival. Ennek ellenére, nem él vele vissza, és nincs szüksége arra, hogy villogjon vele, vagy arra, hogy kirakja a facebookra.

Tulajdonképpen kinek van szüksége arra, hogy hangoztassa, vagy mutogassa mit ért el az életben (mert, ez ugye nem túl méltóságteljes)? Leginkább azok az emberek csinálják ezt, akiknek szükségük van visszajelzésre. Azért ordít a zene a lehúzott ablaknál, és azért pakolnak fel száz képet arról, milyen helyen nyaraltak, ettek, kávéztak, milyen házuk és kocsijuk (barátjuk, barátnőjük, gyerekük) van, mert elismerésre, dicséretre vágynak és arra, hogy mások irigyeljék azt, ami nekik már megvan.

Tehát a méltóságteljes embereknek nincs szüksége mások megerősítésére vagy külső visszajelzésére. Van önbecsülésük, tisztelik, elfogadják és szeretik magukat. Ez az önszeretet azonban nem keverendő össze az önimádattal. Az önimádó embert nem érdekli más, úgy akar középpontban lenni, hogy nem ad cserébe semmit. Jó példa erre a Nap. Ő áll a naprendszerünk középpontjában, ő a központi csillag, de ő tartja pályán a planétákat és ő tart minket, embereket életben. Aki önimádó, központi feketelyuk akar lenni. Valószínűleg az ilyen emberek sosem kaptak olyan melegséget és szeretetet, amitől felfedezték volna, hogy Napként is világíthatnának.

A méltóságteljes embereknek tartásuk van. Ez a tartás több szinten is megjelenik: fizikailag, lelkileg és szellemileg egyaránt. Egyenes a hátuk, egyenesen járnak. Megtartják magukat és megtartanak másokat. (Ahogy a Nap is pályán tart, és életben tart). Van kitartásuk. Nem rossz értelemben véve pedig távolságtartóak.  

Ez a távolságtartás megjelenhet egyfajta kívülállásban. Méltóságteljesnek lenni nem csak személyiségjegy, hanem tudatállapot. Annak a képessége, hogy felülről, magasabb perspektívából lássuk az helyzeteket. Ahogy egy jó uralkodónak is több szempontból rá kell látnia az eseményekre, hogy igazságos, és jó döntéseket hozzon – úgy kívülállóként láthatunk rá legjobban egy rendszerre.

Ha hajlandóak vagyunk vállalni az eltévedést a sötét erdőben, a harcot a sárkányainkkal, kiállni a próbákat, a végén mindannyian megkaphatjuk a fele királyságot (aki nagyon pro, az egészet is :) ). Szerintem a méltóságteljes az az ember lehet, aki a benne élő királyfit vagy a királylányt már megkoronázta, bízik a bölcsességében, ezért inkább ráhallgat, nem pedig azokra, akiknek nem kell viselni a következményeket.

Nos, Te megérdemled a koronát?

A képek forrása:

http://favim.com/orig/201107/10/boy-cinderella-girl-love-prince-princess-Favim.com-100965.jpg

https://www.google.hu/search?q=dignity&safe=off&rlz=2C1CHMO_huHU0536HU0536&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjTgqyZj-fPAhXDNJoKHbd7BXoQ_AUICCgB&biw=1366&bih=613#safe=off&tbm=isch&q=crown+photography&imgrc=T4fkKY27yBfvAM%3A

https://www.google.hu/search?q=dignity&safe=off&rlz=2C1CHMO_huHU0536HU0536&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjTgqyZj-fPAhXDNJoKHbd7BXoQ_AUICCgB&biw=1366&bih=613#safe=off&tbm=isch&q=king+and+queen+photography&imgrc=62yIrdcmJRmQ_M%3A

https://hu.pinterest.com/pin/97390410671003580/

Az ősz beköszöntével nem csak a kabátok, a sálak, a sapkák kerülnek elő, hanem a papírzsebkendő, és a mézes tea is. Ilyenkor ugyanis – a hidegebb idő miatt – a nyálkahártyák sokkal átjárhatóbbak a baktériumok számára, és ha nem figyelsz oda néhány egyszerű apróságra, könnyen ágynak dönthetnek.

1. Számomra is meglepő, de rengeteg ember szaladgál az utcán úgy, hogy nincs rendesen felöltözve. (Lehet direkt betegek akarnak lenni?) A legalapvetőbb tehát az, hogy szedd elő a meleg ruháidat és öltözz fel! Vegyél sapkát, sálat, kesztyűt! Ha tömegközlekedsz a kesztyűért pluszpont jár, mert megakadályozza, hogy a kapaszkodás közben bacik kerüljenek a kezedre. (De azért egy kézfertőtlenítő beszerzése nem árt.)

2. Minél erősebb vagy, annál nehezebben téged megtámadni. Sportolj továbbra is rendszeresen! Nem szabad visszariadni a kinti mozgástól sem (sőt, nagyon jó hatása van az immunrendszerre) csak figyelni kell a megfelelő öltözetre. Gyorsan száradó sportruházatot és széldzsekit válassz, illetve a sapka, sál, kesztyű itt is jól jöhet. Célszerűbb lehet a lakásban bemelegíteni, tenni egy kört, és hazáig futni, de otthon nyújtani. Így még inkább csökkenthetjük a megfázás esélyét.

3. Figyelj oda a vitaminpótlásra! Az én kedvencem a por állagú C-vitamin, amit reggel beleöntök az ásványvizes palackba, vagy teába. Így egész nap, folyamatosan viszem be a szervezetembe.
   
   4. Ami szerintem a legfontosabb lehet a pszichés egészségvédelem és a stressz hatékony kezelése.

• Aludj eleget, és egyél tápláló, tápanyagban gazdag ételeket!
  
  
• Tölts minél több minőségi időt a családoddal vagy a barátaiddal! (A közös tévénézés nem számít annak.) Az őszinte, igaz emberi kapcsolataink nyújtják a legnagyobb védelmet mind a stressz, mind a fizikai betegségekkel szemben.
  
  
• Ha van kreativitásod, alkoss valamit! Rajzolj, fess, színezz, gyurmázz, főzz, építs! Az alkotás segít elvonatkoztatni a hétköznapi rutintól és problémáktól.
  
  
• Játszatok valamit a családoddal vagy a barátaiddal! A játék, és a hozzá tartozó öröm és nevetés olyan felszabadító erőket mozgathat meg bennünk, amiről régen elfeledkeztünk. Érdemes lehet megpróbálkozni saját társasjáték készítéssel is, mondjuk őszi termésekből. Ha vannak gyerekeid, ők biztos lelkesen segítenek majd!
  
  
• Írj naplót! A problémák gyakran csak a fejünkben tűnnek kibogozhatatlannak. A leírással kiadhatod magadból a benned feszülő érzéseket, könnyebben rájöhetsz a megoldásra, vagy könnyebben képes leszel nézőpontot váltani. Nem utolsó sorban, később biztosan hasznos lesz visszaolvasni.

+1 Ha pedig mégis elkapott a nátha, akkor adjuk meg magunkat neki! Fogadjuk el, hogy a szervezet így jelzi, hogy szükséges van egy kis lassításra és törődésre. Maradjunk ágyban, kényeztessük magunkat forró italokkal, amiknek úgysem érezzük az ízét az orrdugulás miatt, és ha már így alakult olvassunk el néhány könyvet, nézzünk meg pár filmet, vagy csak hallgassunk zenét. A tudatosabbak próbálják meg kitalálni, mikor és miért hajtották túl magukat, a tudatlanok meg szelfizzenek a zsebkendők között és rakják ki a facebookra, mennyire betegek!

A képek forrása:

https://www.google.hu/search?q=ill+selfie&safe=off&rlz=2C1CHMO_huHU0536HU0536&espv=2&biw=1366&bih=613&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiVluuL2OTPAhVDRhQKHbb-ARYQ_AUIBigB#safe=off&tbm=isch&q=sick+selfie&imgdii=Ey07_13YXCgoIM%3A%3BEy07_13YXCgoIM%3A%3BdlwvGJ11XHuZSM%3A&imgrc=Ey07_13YXCgoIM%3A

https://hu.pinterest.com/search/pins/?q=autumn&rs=typed&term_meta[]=autumn%7Ctyped

Tudom, hogy kellene csinálni, de… De hideg van, itt ez a határidős feladat, a családdal töltött minőségi idő fontosabb, és amúgy is fáradt vagyok. Meg le is vittem sétálni a kutyát, az is számít, nem? Ha kifogásgyártásból díjat lehetne kapni, akkor én biztosan díjat kapnék. A kifogásgyártáshoz viszont óriási kreativitás szükséges. Arra gondoltam, hogy ugyanezt a kreativitást saját magam, és mások motiválására is használhatnám, így összegyűjtöttem az ötleteimet. Aki nálam is kreatívabb, alkalmazhatja az élet más területein is!

1. Mindenkinek vannak olyan időszakai, amikor hipermotivált és szinte sajnálja, hogy nem lehet előre letudni több heti edzést. Ha ilyen szerencsés időszakban vagy, akkor írj egy listát arról, hogy miért mozogsz, miért jó ez neked, miért élvezed, milyen célok lebegnek a szemed előtt. Miután túl vagy a lelkes fázison és érzed, hogy megint kezd elmenni a kedved az egésztől, vedd elő a listádat! Minél hosszabb és részletesebb, annál jobb! (Hosszútávon ez a módszer akkor használható, ha a listát folyamatosan bővíted, mert egy idő után ugyanazokkal az érvekkel nem fogod tudni meggyőzni magad. Ennek az az oka, hogy kifogásokat találsz ki a listán szereplő tételekre is.)

2. Válassz magadnak példaképet vagy példaképeket! A példaképek azért fontosak, hogy hús-vér formában lássuk magunk előtt a céljainkat. A példakép motivál, inspirál, erőt ad. Elképzelheted, hogy ő mit csinál akkor, ha nincs kedve edzeni, vagy, hogy mit szólna, ha látná, hogy el akarod sunnyogni a mozgást. Az én példaképem sajnos túl megértő lenne velem. Sőt még egy tejszínhabos kávét is adna, hogy ne legyek szomorú a bűntudatom miatt. 

3. Keress edzőpartnert! Ha az ember megbeszéli valakivel, akkor az utolsó pillanatban (mikor szembesülünk vele, hogy egy fél óra múlva indulnunk kell) nagyon kellemetlen lemondani. Emiatt, lehetőleg olyan embert válassz, aki motiváltabb egy kicsit, vagy régebb óta és rendszeresen edz, mint Te. Ellenkező esetben ő fogja lemondani. (Te
   meg majd jól hátradőlsz, hogy "Na akkor én sem megyek. Ez végül is nem rajtam múlt!") (Dehogyis nem rajtad! Ismerek minden trükköt! :) ) 
   
   
4. Írd be a naptáradba! Ha jó előre beírod, hogy mikor akarsz mozogni, akkor ehhez fogod igazítani a többi programod. Így nem tudod majd arra fogni, hogy mennyi dolgod van. Hagyj elég időt az oda és visszaútra, zuhanyzásra, hajmosásra, hajszárításra stb.!

5. Ne gondolkozz, csak csináld! Ez egy nagyon régóta használt, és számomra nagyon kedves és hatékony technika. Az élet minden területén alkalmazható. Annyi a lényege, hogy ne gondolkozz azon, akarod-e csinálni, vagy nem. Úgy tekints rá, hogy be van írva a naptáradba, eldöntötted, nincs mit gondolkozni rajta, csak csinálni kell. Ne engedd meg magadnak, hogy felébredjen benned a vágy, hogy elmismásold a dolgot.

6. Alakítsd át a mozgással kapcsolatos hiedelmeidet! Az, hogy hogyan gondolkozunk magunkról és az edzésről nagymértékben befolyásolja a sikerességünket hosszútávon. Ha úgy gondolsz magadra, mint egy olyan emberre, aki egészségtudatos, szereti a sportot, és ez hozzátartozik a mindennapi életéhez, akkor eszerint is fogsz viselkedni. Ellenben, ha sokszor hallottad a környezetedtől, és elhitted, hogy neked ez nem megy, úgy sem fogsz fogyni, és inkább egyél még egy krémest, akkor ez fogja meghatározni a döntéseidet és a kezdeti lelkesedés sajnos hamar elillan. Gondold végig, hogy a családodban milyen üzeneteket hallottál a mozgásról, az egészségről, a szüleid és a nagyszüleidet láttad-e egyáltalán sportolni. Ha a szüleid, a párod nem tekint értékként az egészségtudatos életre, akkor neked a sportot fejben kell elkezdeni.

7. Legyél magaddal toleráns! Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a kezdeti hév csökkenésével, kihagynak egy edzést, aztán még egyet, és még egyet, utána pedig már úgy érzik nincs is értelme folytatni, mivel nekik ez úgy sem megy. Ez viszont mindenkivel előfordul addig, amíg nem alakul át szokássá az 
   edzés. Engedd meg magadnak, hogy hibázz, de utána tegyél meg mindent, hogy ne kövesd el újra! Tekints úgy ezekre a kis botlásokra, mint a barátaidra, akik felhívják a figyelmedet arra, hogy valamit másképp kellene csinálnod!

           „A hibák az életünk részei. Ha nem hibázol, nem tanulsz, és ha nem tanulsz, soha nem fogsz fejlődni.”

 Jó pihenést, és kellemes edzést kívánok mindenkinek! Holnap hétfő, ami egy jó nap, hogy elkezdjük, vagy újrakezdjük, amit eddig halogattunk!

A képek forrása:

https://hu.pinterest.com/search/pins/?q=procrastination&rs=typed&term_meta[]=procrastination%7Ctyped

https://hu.pinterest.com/search/boards/?q=work%20out%20motivation%20pictures

Biztos Te is úgy fejeznéd be ezt a mondatot, hogy megrontója. Azonban – nagyon sok más téves hiedelemrendszerrel együtt – ez is egy olyan mondat, ami nem hogy nem igaz, hanem komoly károkat hagy maga után.

Induljunk el egy utazásra és képzeljünk el egy 5-6 körüli gyereket. Teli van kíváncsisággal, tudásszomjjal és lelkesedéssel. A képzeletvilága határtalan, imádja a meséket, kreatív, szeret rajzolni, festeni, gyurmázni, építeni. Ebben az ihletett állapotban bekerül az iskolarendszerbe, és ha véletlenül elkalandozik a figyelme, máris büntetést kap. Ha valamit nem ért, és kérdez, azt nem jutalmazzák. Ha más úton jut el a megoldásra, ne adjisten más megoldást talál ki, mint amit elvártak tőle, újabb megrovást kap, mert azt nem úgy kell. Megtanulja, hogy képzelődni, álmodozni nem szabad, mert nem jár érte sem ötös, sem dicséret.

Ezek után nem is csodálkozhatunk azon, hogy eltűnnek az álmaink. Jobb esetben van néhány cél; leérettségizni, meg lediplomázni. Na de álmodozni? Magyarországon? Ilyen gazdasági körülmények között? Nyilván a könnyebb út a lemondás, beletörődés. Kevesebb munkába kerül elhinni, hogy nem lehet, mint elkezdeni megvalósítani valamit.

Pedig az álmaink, a világot megváltó céljaink életünk alapjai. Minél többet gondolunk valamire, annál komplexebben láthatjuk, annál több ötletünk lesz, és annál több megoldást fogunk kitalálni a megvalósításához.
Az álmodozás vitalitást ad, feltölt életenergiával, pozitív érzésekkel. Aki teli van célokkal, az reggel kiugrik az ágyból és elkezdi megvalósítani őket. Akinek nincsen jövőképe, az nem csak jövőképtelen, hanem szomorúan kivonszolja magát az ágyból és megadja magát a következő napnak. Ha álmodozunk, fejlődik a kreativitásunk és fejlődik az önismeretünk is. Elkalandozás közben rádöbbenhetünk, hogy mire vágyunk valójában, milyen hivatást választanánk szívesen illetve milyen kapcsolatban szeretnénk élni.  

Ha az álmodozás mellett, el is hisszük ennek a megvalósulását, akkor az, nagy valószínűséggel be is fog következni. Ennek nincsen semmilyen misztikus oka. Ha valaki mélyen meg van győződve valamiről, akkor az egyfajta „csőlátást” eredményez. Az őt ért ingerek és információk közül azt fogja észrevenni, ami összhangban van azzal, amiben hisz. A legnagyobb akadály céljaink elérésében a saját önkorlátozó hiedelemrendszerünk, mert valamikor a bennünk élő kisgyerekkel elhitették, hogy nem képes rá.

De hogyha merünk nagyot álmodni, és hajlandóak vagyunk a megoldásokat keresni, a kifogások helyett, és kitartóan dolgozunk a céljaink elérésén, akkor a siker jönni fog.

„Célozd meg a Holdat! Ha elhibázod, akkor is a csillagok közt landolsz!”

A képek forrása: 

https://hu.pinterest.com/http://www.huffingtonpost.com/kayla-matthews/why-you-should-daydream-more-in-3-minutes_b_6763450.html

Szinte nincs is olyan ember, aki ne tudná, hogy milyen úgy felkelni az ébresztőre, hogy fáradtabbak vagyunk, mint, ahogy lefeküdtünk. Összegyűjtöttem néhány ötletet, hogy hogyan érhetjük el, hogy a reggeli, őszi napsugarak kipihenten és ellazultan találjanak minket.

1. Készíts napirendet és igyekezz betartani azt! Ugyanabban az időben érdemes lefeküdni és felkelni, ezáltal a biológiai óránk tud mihez alkalmazkodni, és sokkal könnyebb lesz reggel felkelni.
   
   
2. Nyilván mindenki tudja, hogy a mozgás mennyire fontos. Ha csak szellemileg fáradsz el, a tested nem biztos, hogy alvás üzemmódba tud kapcsolni. Ha egy teljes edzésre nincs is időd, tusolás előtt csinálj néhány felülést és fekvőtámaszt! Nem tilos tévénézés közben csinálni őket! Ha a szerencsésebbek közé tartozol, és megengedheted magadnak, hogy sétálj 20 percet (sétálhatsz a pároddal vagy a kutyáddal is), akkor már sokat tettél azért, hogy mélyebben, ellazultabban és pihentetőbben tudj aludni.
   
   
3. Gondolom százszor hallottad már a nagymamádtól vagy az anyukádtól, de azért leírom én is, hogy vacsorára valami könnyűt válassz. Lehet, hogy pillanatnyilag nagyon csábító a megmaradt töltött káposzta vagy egy szelet csoki torta, de nem éri meg az a néhány perc élvezet, hogy elrontsa az egész éjszakád.
   
4. Még ha a dohányzók táborát is népesíted, este 19 óra után már szerencsésebb, ha nem gyújtasz rá, vagy ha az nem megy, legalább csökkented az elszívott cigaretták számát. Meg hát ebbe a hidegbe kinek van kedve kimenni?
   
   
5. Ha a stresszel együtt bújsz ágyba, ne csodálkozz, ha nem hagy aludni! A mozgás, a relaxáció, a meditáció, a jóga, egy jó könyv, de a szeretteiddel töltött minőségi idő (a közös tévénézés nem minőségi idő), közös beszélgetés, közös játék segít abban, hogy arra koncentrálj, ami igazán fontos! Bármi is nyomaszt, kérdezd meg magadtól, hogy mekkora jelentősége lesz 10 év múlva!
   
   
6. A forró fürdő igazán el tud lazítani egy hosszú nap után. Még hatékonyabb, ha levendula tartalmú tusfürdőt vagy fürdősót használsz hosszá. Merülj el a vízben, gyújts egy-két teamécsest és engedd el a feszültséget!
   
   
   
7. Lazíts zenével! A zene képes rá, hogy egy teljesen más világba varázsoljon. Ha nem egyedül laksz, használj fülhallgatót! Csukd be a szemed és álmodozz!
   
   
8. Olvass! Sajnos elég szomorú, de Magyarországon egy év alatt, egy ember, átlagosan csak egy fél könyvet
   olvas el. Az olvasás kiszakít a megszokásból, fejleszti a szókincsed, a kreativitásod illetve segítheti a személyiségfejlődésed, és növelheti az önbizalmad. Nem utolsó sorban pedig a szervezeted könnyebben ráhangolódik az alvásra, mintha a képernyőt bámulnád.
   
   
9. Írj naplót! Ha összegzed a napod történéseit, kiírod magadból az érzéseket, összegzed, hogy legközelebb mit kellene másképp csinálnod, leírod, hogy aznap milyen sikereket értél el, mire vagy büszke, vagy milyen örömteli események értek, akkor sokkal könnyebben fogsz tudni pihenni. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy a fel nem dolgozott érzések, a feladatok, határidők össze-vissza cikáznak a fejünkben, de ha ennek adunk egy keretet, egy struktúrát és leírjuk, más szemszögből láthatjuk azt, ami velünk történt és nem kell félnünk, hogy valamit elfelejtünk.
   
10. Ügyelj a szoba megfelelő hőmérsékletére! A test számára a 20 C˚ fok a legideálisabb az alváshoz.
    
    
    
11. A Tv-t, a laptopot, a telefonodat az alvás előtt 1-2 órával már ne használd, vagy legalább csökkentsd a rájuk fordított időt. A képernyők fénye zavarja a melatonin hormon termelődését, ami az elalvásét segíti.
    
    
12. Igyál levendula vagy citromfű teát, vegyél be magnéziumot, illetve B vitamint! Lehetőleg a gyógyszereket kerüld, mert függőséget okozhatnak!
    
    
13. Mielőtt elalszol, menj el a mosdóba, hogy éjszaka emiatt ne kelljen felkelned és készíts be egy pohár vizet, arra az esetre, hogyha éjjel szomjas lennél!
    
14. Ha zajos környéken laksz, használj füldugót és szemmaszkot! Csak arra figyelj, hogy legyen valaki, aki felébreszt, ha esetleg elaludnál! Illetve ilyenkor jól jön a rezgő funkció a telefonon!

Szép álmokat! :) 

A képek forrása:

http://www.huffingtonpost.com/2015/03/19/spanish-words-no-translat_n_6888110.html
http://problemkidsblog.com/2016/03/11/how-to-stop-night-terrors/
http://www.plushbeds.com/blog/sleep-aids/reading-before-bed-the-natural-sleep-aid/
https://www.sciencedaily.com/releases/2014/12/141222131348.htm
https://www.aliexpress.com/popular/pink-sleep-mask.html