Távfűtéssel a tisztább levegőért

6.jpeg

Ha a városi terek levegőminőségének javítására gondolunk, elsőként a gépjárműforgalom visszaszorítása, az ipari szennyezők kibocsátásának szabályozása, vagy fák, zöldtetők telepítése juthat eszünkbe, azonban az emisszió csökkentésére a távfűtési hálózat kiterjesztése is megoldást jelenthet. Hogyan? Mutatjuk!

A távfűtési rendszer lényege, hogy a hőenergia termelése központilag történik, ahonnét forró víz formájában csővezetékeken keresztül jut el a lakossági, intézményi és ipari felhasználókhoz, hogy kielégítse a fűtés és melegvíz iránti igényt. A távfűtésről Magyarországon leggyakrabban a panel lakótelepekre gondolhatunk, ami nem véletlen, hazánkban a körülbelül 650 ezer távfűtött háztartás nagy hányadát panelházak, társasházak lakásai teszik ki. Ám a távhőrendszer jóval túlmutat a házgyári lakótelepeken és az azokat körülölelő mítoszokon.

Ahogy az már világossá vált, többet fogyasztunk, mint amennyi ennek ütemében újra tud termelődni, Földünk jövőjét az emberi tevékenység veszélybe sodorta, gyökeres változások kellenek. Az új értékrendnek mindenképpen tartalmaznia kell a fosszilis energiahordozók használatának csökkentését, majd elhagyását, a megújuló energiaforrásokra való áttérést, a környezet (levegő, víz, talaj stb.) szennyezésének eliminálását, a fenntarthatóság megteremtését, a klímaváltozás elleni küzdelmet. És hogy miért épp a távhő lehet fontos nekünk ennek kapcsán? Mert a rendszer előnyös tulajdonságai ezen célok mindegyikéhez hozzásegíthetnek minket.

A távfűtés rendelkezik azzal a pozitív tulajdonsággal, hogy a hőenergia előállításához szükséges energiaforrás tekintetében igen rugalmas, a megújulók integrációja sikeresen valósulhat meg. A tüzelőanyag a szén-földgáz-olaj hármasán kívül lehet biomassza, kommunális hulladék, de a rendszerbe integrálható napenergia, geotermikus energia, illetve olyan, másképp nehezen hasznosítható forrás is, mint például az ipari hulladékhő. Tehát szinte minden helyi erőforrás bevethető, amely segíthet csökkenteni az importfüggőséget, a más országoknak való kiszolgáltatottságot. Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak a (hazai) megújuló energiaforrások a távhőszolgáltatásban, arányuk ma már 16% körüli, főként a biomassza használata a meghatározó. 

A levegőminőség javításában azért kiemelten fontos a fűtési módok megváltoztatására gondolni, mert a levegőben lévő szállópor (amelynek koncentrációja alapján állapítják meg a szmogriadót is) 70,5%-ban a háztartásokból származik! Az ipar csupán 12,5%-ért, a közlekedés pedig 17%-ért felel. A távfűtés esetében azonban a légszennyező anyagok kibocsátása nem a fogyasztóknál megy végbe, hanem tőlük távol, a központi hőforrás környezetében, a légkör azon magasságában, ahol a lakosság kevéssé érintett. Az erőművekre pedig egyébként is szigorú előírások vonatkoznak az egyes anyagok emissziója kapcsán, a szennyezőanyagok légkörbe jutása könnyebben mérhető és szabályozható, mint a sok ezer egyedi fűtőberendezések (pl. konvektorok, kályhák) esetében. A légszennyezés mértéke ily módon még akkor is kedvezőbb, ha az erőmű széntüzelésű, nem is beszélve a részben vagy egészen megújuló alapon működtetett rendszerekről.

7.png

A fűtési szezonban pedig mennyivel egészségesebb lenne a városi levegő, ha nem a szén-, a (rossz minőségű) fa- és a gáztüzelésből származó füstfelhőt szagolnánk az utcán, hanem a város szélén elhelyezkedő, és egyébként (a legalább részben) megújuló alapon működtetett fűtőmű szolgáltatná nekünk a hőt. Ha pedig az energiahatékonyságot tekintjük: egy központi hőtermelő egység (pl. erőmű) sokkal gazdaságosabban, kevesebb erőforrás felhasználásával termel meg ugyanannyi hőenergiát, mint sok kis egység együtt, ráadásul a kívánt hőmennyiség előállítása villamos áram termelésével kapcsoltan is történhet.

Ugyan a távfűtésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ahogy azt a tömeges elterjedése idején tapasztaltuk: rugalmatlan, megbízhatatlan, drága, nem szabályozható stb. Ám a technológiai fejlődésnek köszönhetően a távfűtés ellátásbiztonsága a mai modern körülmények között már rendkívül magas, használata biztonságos, kényelmes, a hőmennyiség mérhető, a hőmérséklet szabályozható. A végfelhasználónak nem kell a karbantartásról gondoskodnia, ahogy a fűtőanyag beszerzéséről, szállításáról, illetve tárolásáról sem, anélkül veheti igénybe a szolgáltatást, hogy szénmonoxid- vagy gázmérgezés, esetleg robbanás veszélyétől kellene tartania.

Magyarországon az utóbbi években egyébként pozitív irányba változott a távfűtés megítélése, elsősorban a panelprogramnak és a már említett energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően. Személyes példám is bizonyítja a távhő kényelmét: konvektoros, régi építésű polgári lakás után a jól szigetelt, megbízhatóan működő távfűtéses panellakás maga a paradicsom.

Egyes európai országokban már az utóbbi két-három évtizedben elkezdték felismerni és ötvözni a távhő felhasználói és környezetvédelmi előnyeit, a vezető szerepben a skandináv és a balti államok állnak. A jövő energiarendszereiben pedig mindenképpen kulcsfontosságúak lesznek a távfűtési és távhűtési rendszerek, amelyek össze lesznek kapcsolva a villamos energia termelésével és a közlekedéssel. A több hálózat közötti kapcsolat és együttműködés pedig az ún. okos energiarendszerek alapját jelenti – ez lehet a fenntartható jövő kulcseleme.

képek: pexels

Irodalom: 
LUND, H. – MÖLLER, B. – MATHIESEN, B. V. – DYRELUND, A. 2010: The role of district heating in future renewable energy systems. – Energy 35. pp. 1381-1390.

LUND, H. – WERNER, S. – WILTSHIRE, R. – SVENDSEN, S. – THORSEN, J. E. – HVELPLUND, F. – MATHIESEN, B. V. 2014: 4th Generation District Heating (4GDH). Integrating smart thermal grids into future sustainable energy systems. – Energy 68. pp. 1-11.

RISMANCHI, B. 2016: District energy network (DEN), current global status and future development. – Renewable and Sustainable Energy Reviews. 9 p.

SAYEGH, M. A. – DANIELEWICZ, J.– NANNOU, T. –MINIEWICZ, M.– JADWISZCZAK, P.– PIEKARSKA, K. – JOUHARA, H. 2016: Trends of European research and development in district heating technologies. – Renewable and Sustainable Energy Reviews 68. pp. 1183-1192.

WOJDYGA, K. – CHORZELSKI, M. – ROZYCKA-WRONSKA, E. 2014: Emission of pollutants in flue gases from Polish district heating sources. – Journal of Cleaner Production 2014. pp. 1-9.

 

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://huntasztikus.blog.hu/api/trackback/id/tr513344739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kövess minket!

Mi a téma?

süti beállítások módosítása