Hőstörténetek

A hozzáértés csodája: Megoldható konfliktusok

2021. október 26. 06:33 - k_krisztián

Gondolatok a Hős utcai lakók elköltöztetése kapcsán

A szociális területen dolgozó szakemberek tapasztalatai szerint a deprivált környezetből átköltöztetett emberek beilleszkedése az új lakókörnyezetbe szakmai támogatás és koordináció nélkül szinte lehetetlen. Az előítéletek természetesen kétirányúak, a „befogadó” közeg megbélyegzi a beköltözőt, mely megbélyegzettség apránként önbeteljesítő jóslattá válik, miután a beköltöző egy idő után akár a jó szándékú megjegyzéseket is támadásként élheti meg. Erre nagyon nagy kihívás felkészíteni mind a közösséget, mind pedig az egyént. Azt gondoljuk, hogy a telepfelszámolási programnak tartalmaznia kellett volna egy ilyen komplex gondozási folyamatot, de az utánkövetés semmiképp sem nélkülözhető eleme a sikeres integrációnak, bár az előzetes felkészítés is igencsak sarkalatos pontja egy ilyen folyamatnak.

face-ge3d2bbc34_1280.jpg

Gerd Altmann képe a Pixabay -en. 

Nagyon fontos a különböző félelmeket tisztázni, a közvetlen és a közvetett tapasztalatokat szétválasztani egymástól, ugyanis ezek összemosása könnyen fűthet egy olyan öngerjesztő folyamatot, amely kontraproduktív a lakóközösség és az egyén helyzetére nézve egyaránt. Ha a megbélyegzett egyénekkel vagy családokkal kapcsolatos jóslatok beteljesülnek, az egyrészt keresztülhúzza a társadalmi integrációba fektetett munkát, másrészt pedig a közösség által kavart por az efféle események kapcsán csak tovább rontja a lakótelep hírnevét. A menekülők az áron alul kínált lakásaikkal csak lefelé rántják magukkal az ingatlanok nm árát.

A befogadó közeg tehát árgus szemekkel nézi az új lakókkal érkező jövés-menést a házban, amelynek egy része közvetlen tapasztalat, amikor látjuk, hogy valamelyik lakóhoz barátok, családtagok érkeznek. A deprivált környezetből érkezők esetén ráadásul erősebbek ezek a kötelékek, hiszen sok esetben csak egymásra számíthatnak és a mindennapi ügyes-bajos dolgaik megoldásában is gyakran számítanak egymás segítségre (nem csak ünnepekkor és különböző alkalmakkor látogatják egymást). Ha a lakóközösség ezt nem nézi jó szemmel, azt könnyen személyes támadásként élheti meg a beköltöző is, hiszen úgy érezheti, hogy a mankót rúgják ki alóla. Ezekben az esetekben kialakulhatnak közvetlen konfliktusok, pl. szóváltás, de valószínűbb, hogy a lakóközösség inkább egymás közt „beszéli ki” a belső konfliktusait, így a közvetett tapasztalás által a beköltözőket egy sor más problémával hozhatják összefüggésbe, mely problémák akár már korábban is megjelenhettek.

A legkomplexebb, leghatékonyabb integráció egy kétlépcsős mobilitási program volna, amelyben a telepfelszámolásban érintetteket átmenetileg költöztetnék egy adott lakóközösségbe, s az integrációs program végeztével költözhetnének a végleges helyükre, immár hátrahagyva az eredeti lakóhelyük révén szerzett bélyeget. Ennek a költsége természetesen sokszorosa lehet egy egyszerű áttelepítéshez képest, ugyanakkor érdemes végiggondolni, hogy akárcsak az előgondozás kispórolása is eredményezheti egy program sikertelenségét, a szakmai támogatással és koordinációval végzett utánkövetés kihagyása pedig egyenesen borítékolja azt.  

Szólj hozzá!

A Hős utcában dolgozó civilek, ők most akkor ellenség?

2021. október 06. 15:06 - mihály bulcsú

És akkor ki csinálja helyettü(n)k? 

 

„Természetesen nem beszélgettünk el minden családdal.” 
(Bárka Kőbányai Humánszolgáltató központ szociális munkása)

 Gyakran merül fel időről időre, hogy miért a  Kontur, mármint hogy miért ők látnak el szociális feladatokat, miért nem az önkormányzat. 

Ha szóba kerül a Hős utca és a segítségnyújtás, a legtöbbek első gondolata nem az önkormányzat szociális intézményrendszere, hanem a Kontúr egyesület. Nem egyszer tapasztaltuk ezt. 

A Hős utca kellemetlen téma, sok felelős súlyos kudarca. Ezért inkább minden felelős félrenéz. Így a Hős utca tabuvá vált a felelősök számára. És ugyanígy nagyjából kimondhatatlan lett az ott élő lakókért dolgozó önkéntesek, “civilek” neve is a felelősök számára. A törvényt végrehajtó professzionális segítőkkel az együttműködés korlátozott. Nem mintha ne kezdeményeztük volna számtalanszor, de még egyes ügyekben sem mindig sikerül érdemi együttműködést elérni - nemhogy koncepcionálisan. Ha jelzést is teszünk, az eset alakulását már ritkán követhetjük nyomon, ami lehetetlenné teszi számunkra a további segítségnyújtást. 

hos_tabu_2.png

A telepen élők helyzete különösebb extra körülmények nélkül is indokolná, hogy könnyen, akár helyben elérhetőek legyenek a szociális szolgálatok. A telepen élni, szűk térben, egy tényleg nagyon romos, elnéptelenedő épületben, lakhatást tekintve kiszolgáltatva - ez egy olyan helyzet, amiben túlélni segítség nélkül elég nagy kihívás. A szociális szolgáltatók pénz, akarat, érdek híján mégsincsenek jelen. Az oda szervezett egyetlen civil csoport, az Emberbarát Alapítvány deklaráltan nem foglalkozik a lakhatás kérdésével. Így olyan az önkormányzat, mint az okos lány, hoztak is meg nem is.

Leginkább nem, szerintem.

Elismerésként is megéljük, hogy számtalan ügyben minket keresnek meg. De ennél jobb lenne, ha létezhetne érdemi együttműködés az állami intézményrendszerrel, hiszen nem magunkért dolgozunk, hanem az itt lakókért.

Szólj hozzá!

Gondolatok a 9. OEVK előválasztási vitája kapcsán

2021. október 05. 18:40 - mihály bulcsú

Az előválasztások során a Partizán által megrendezett viták közt különösen vártuk a 9. OEVK-ét - a végén vegyes érzések voltak bennünk. 

Szerencsére előkerült a Hős utcában még mindig álló házak kérdése. Nem csoda - már önmagában az elegendő ok erre, hogy a házak még mindig állnak. 

Csak üdvözölni tudjuk, hogy a képviselőjelöltek szerint is fontos, hogy ha egy civil szervezet foglalkozik egy problémával, akkor a megoldáskeresés során ne hagyják ki: feltehetően sok tudást halmoztak fel és jó helyismeretük van. A vita során több mint ötször hangzik el az ott élőket segítő civil szervezettel való együttműködés. A Kontúr Egyesületnek van neve, van városszerte elismert szakmaisága, illene néven nevezni.

Kőbánya képviselőjelöltjeinek vitája | Budapest 9.sz. OEVK | Előválasztás -  YouTube

Kép forrása: Partizán Youtube-csatorna - a vita videójának indexképe

Arató Gergely megválasztása esetén nem lennének Hős utcák. A Hős utcai szegregátum azonban ott van. A felszámolására kapott milliárdok el lettek költve (álláspontunk szerint igen szakmaiatlan módon), az ellenzéki többségű önkormányzat legalábbis hallgatólagos közreműködésével. Az ellenzéki többségnek része az egyik alpolgármestert is adó Demokratikus Koalíció, Arató Gergely pártja. 

Burány Sándor szerint a Hős utcában rendeződni látszanak a dolgok, a vitában elhangzott: „sikerült megakadályozni a kerítésépítést". A kerítést jóváhagyó döntés ellen a Kontúr Egyesület támogatásával indult per,  sem anyagi, sem jogi segítséget ehhez többek közt a kerületi MSZP sem nyújtott. A Burány Sándor által olyannyira dicsért konferenciát is a Kontúr szervezte a szegregátum helyzetéről. 

Az önkormányzati többségnek szintén része a Momentum, melynek képviselőjelöltje, Paróczai Anikó, megválasztása esetén az ügy BM-hez kerülését kezdeményezte volna (vagy talán fogjai is kezdeményezni, ha esetleg listán bejut). A Kontúr Egeyesület nevét egyébként ő sem említette, pedig mindhárom jelölt személyesen is ismer bennünket. 

Az önkormányzati, választási kampányban, Karácsony Gergely és Somlyódy Csaba személyesen jöttek, és biztosították az ott lakókat a támogatásukról. Olyan jó lenne, ha a kirekesztettek a helyi problémák ügye nem csak választások előválasztások idején lenne fontos.

Szólj hozzá!

Amikor tárgyalni próbáltunk az önkormányzattal a telepfelszámolásról

2021. október 03. 10:50 - molnár zsuzsannna

Ez egy régi, de nagyon beszédes dokumentum. Ez volt talán az első eset, amikor hosszas lobbizás után sikerült elérni (köszönet érte Révész Máriusznak), hogy a kőbányai önkormányzat vezetői leüljenek velünk "tárgyalni", beszélgetni a telepfelszámolásról. Ez még még az előző, 2019. előtti ciklusban - de a polgármester, jegyző és részben az alpolgármesterek, valamint a hivatalnak ebben a dicstelen folyamatban részt vevő munkatársai ugyanazok. 

A teljesen reménytelen beszélgetésről jegyzőkönyv nem készült. Mi foglaltuk össze utólag az elhangzottakat, s megkértük a találkozón részt vevő másik felet, hogy van észrevétele, javítanivalója, tegye meg. Nem tették, úgy értelmezzük tehát, szerintük is ez történt a találkozón: 

Kontúr EgyesületReformátus cigánymisszió és a Kőbányai Önkormányzat egyeztetése a Hős utcai telepfelszámolásról

Időpont: 2019. március 11. 15-17 óra

Jelenlévők:

Önkormányzat részéről:

  • D. Kovács Róbert Antal, polgármester

  • Radványi Gábor, alpolgármester

  • Weeber Tibor, alpolgármester

  • Dr. Tóth Erzsébet, jogtanácsos

  • …………………, jogász

Kőbányai Vagyonkezelő, Társasházkezelő:

Rózsa Csilla

Kontúr EgyesületReformátus Cigánymisszió

Tukacs Gitta, Református Cigánymisszió

Molnár Zsuzsanna, Kontúr Egyesület

Urbanovszky Zsuzsanna, Kontúr Egyesület

Mihály Bulcsú, Kontúr Egyesület

 

Általános információk:

  • Három lakás esetében a kormányhivatalnál van a kisajátítási eljárás (kérdés, miért nem többnél). Akik nem fogadják el az írásban felkínált árat, azokkal szemben ugyancsak kisajátítási eljárást kezdeményeznek.

  • Az önkormányzati bérlakásban élők új lakóhelye hamarosan költözhetővé válik, folynak a felújítások.

  • Az önkormányzat vezetői „képben” vannak a telepi viszonyokkal.

  • Az önkormányzatnak nincs szüksége a Kontúr Egyesület tevékenységére, csak a gyerekek viszonylatában tudja azt pozitívan értékelni.

  • A társasház költségvetése stabilizálódni látszódik a közösköltség kintlévőségek befizetései miatt.

 

Önkormányzat álláspontja

  • Nem adhat többet az általa értékbecsült 4,5 milliónál.

  • A tulajdonosok nem fognak kapni a most készülő értékbecslésből.

  • A tájékoztatás és a PR kiváló.

  • Nem tud a Kontúr Egyesület híd lenni az önkormányzat és a telepen élő lakosok között.

  • A telepfelszámolás maximális szakértelemmel halad.

  • A megkapott 2,1 milliárd forint közpénz, nem kell az egészet a telepfelszámolásra elkölteni. Ami pénz megmarad, azt visszautalják a Belügyminisztérium részére.

  • 11 bérlővel szemben zajlik bírósági eljárás, őket idővel ki fogják lakoltatni.

  • Semmi gond azzal, hogy csak határozott idejű bérleti szerződést lehet kötni. Ez az önkormányzatot védi, hogy ne legyenek nagy tartozók, s hogy fel tudjanak ellenük lépni. Jó ugyanakkor a bérlőnek is, nagyobb a fizetési fegyelem, így kisebb a valószínűsége, hogy szerződést kell bontani velük.

  • A lakhatási válságot Kőbánya nem tudja és nem is akarja kezelni.

  • Semmi baj, ha valaki vidéken kap ingatlant, „oda jut vissza, ahonnan elindult”. (Weeber T.)

  • A telepi szociális munka a Bárka részéről jónak mondható.

  • A drogprobléma kezelve van.

  • A bérleményellenőrzés folyamatos.

  • A polgármester úr feleslegesnek tartja nyilvános fórumot, mert minden lakóval az önkormányzat egyeztet.

  • Nem szeretnék az egyesület közvetítésével előre figyelmeztetni a lakókat arra, amikor fontos leveleket küld az önkormányzat, mert a posta kiválóan működik, és mert az egyesület úgysem tudja, kik a tulajdonosok.

  • Az elkövetkezendő hetekben mindenki fog árajánlatot kapni, s erről mindenkit kiértesítenek.

 

Kontúr Egyesület álláspontja:

  • Egyesületünk a telepfelszámolás mellett van, azonban nagyon fontosnak tartja, hogy megfelelő szakmai irányítás mellett történjen, amely magában foglalja a rendszeres és hiteles tájékoztatást, s az intenzív szociális munkát, amellyel minél kisebb vérveszteséggel lehetne a telepfelszámolást végrehajtani

  • Az önkormányzat nem támaszkodik a telepen 4 éve jelen lévő civil szervezet tudására és tapasztalataira.

  • A telepfelszámolás mellőzi a szakértelmet, bár konferenciát is életre hívtunk – ahova több szakértőt is elhívtunk – a polgármesteri hivataltól nem jött el senki.

  • Mai napig nem készült el a telepfelszámolás tervezete és lépései

  • A lakók körében nagy a bizonytalanság, nem megfelelő a tájékoztatás.

  • Szociális tragédiához (emberek otthontalanná válásához) vezet a jelenlegi, szakértelem nélküli felszámolás.

  • Az önkormányzat köteles a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező lakóknak, más helyszínen ugyan csak határozatlan idejű bérleti szerződést biztosítaniuk.

  • Az önkormányzat nem viselkedhet piaci alapon, hisz nem csupán piaci szereplő, a lakásokért méltánytalan a 4-5 millió, abból nem lehet új életet kezdeni.

  • Érthetetlennek tartja, hogy mi alapján ajánl az önkormányzat 4,5 millió forintot, ha korábban nem történtek értékbecslések, illetve a 2017 őszén a Belügyminisztérium felé benyújtott okiratban 7 millió forintot jelöltek meg a lakások megvásárlási áraként.

  • A lakóknak joguk lenne az elmúlt hetekben elkészült értékbecslést megismerniük, ha már beengedték az értékbecslőt (ami nem kötelességük).

  • Az ott lakók kőbányai állampolgárok, joguk van Kőbányán vagy Budapesten maradni. A felajánlott vidéki lakásokat sokan elutasítják, hiszen nincs munkalehetőség, a fővárosban van a családjuk, ráadásul ekkora összegért várhatóan szegregált településrészre tudnak csak költözni.

  • Azzal, hogy az önkormányzat nem biztosít a magántulajdonosoknak olyan vételárat, amelyből Budapesten hasonló kondíciókkal rendelkező lakást tudnának vásárolni, a telepfelszámolást akadályozza és az időt húzza.

  • A telepet a szociális szolgáltatók magára hagyták. A drogprobléma a telepen nincsen kezelve, szükség lenne ártalomcsökkentésre.

Szólj hozzá!

Hanyadíziglen?

2021. január 19. 01:50 - molnár zsuzsannna

Megszületik a gyerek. Szülei nehezen élnek meg, nagyjából fogalmuk sincs, legálisan hogy lehetne emberhez méltó módon megélni. Az ő végzettségükkel nem is lehet. Féllegális-illegális tevékenységekre váltanak tehát. Ez az életmód kockázatos, zaklatott. Aztán börtön. A rokonok is szegények, nem elég az igazolt jövedelem, nem elég az egy főre jutó négyzetméter, úgyhogy a gyerekek nevelésbe, intézménybe. Az intézetben a lányokat elválasztják egymástól. A nagy kicsit még nagyobbakkal kerül össze. A nagyobbak a kisebbeket csicskáztatják. Ha addig nem cigizett, nem ivott, nem drogozott, hát most fog. A nagyoknak sok mindent megcsinál, hogy elfogadják, békén hagyják. Aztán nem bírja tovább, megszökik. Vagy betölti a 18-at és kijön. Nagyjából fogalma sincs, legaláisan hogy lehetne emberhez méltó módon megélni. Az ő végzettségével nem is lehet. Féllegális-illegális tevékenységekre vált tehát...

Hol, hogyan és végre mikor fogja Magyarország, a magyar állam megszakítani ezt az ördögi kört? Vagy meghoztuk az ítéletet, ez lesz az ő sorsa, heted-, sőt századíziglen?

pexels-dih-andrea-4618239.jpg

Dih Andréa fotója a Pexels oldaláról

 

Szólj hozzá!

Csak a mi fejünkben?

2021. január 05. 11:00 - molnár zsuzsannna

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése után

Azt mondja az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése, hogy nem kérhetjük számon a Kőbányai Önkormányzaton, hogy a csak a mi fejünkben lévő elképzelések szerint számolja fel a Hős utcai szegregátumot. A mi fejünkben lévő elképzelés, hogy az ott élők ne kerüljenek rosszabb helyzetbe, mint amilyenben most vannak. Ha ők úgy akarják felszámolni, hogy emberek hosszú éveken át gyűjtögetett pénzéből, törlesztett hiteléből vett lakásáért 4-5 millió forintot adnak, akkor úgy számolják fel. Hogy mit csinálnak ennyi pénzzel?

reflektorok.jpg

Fotó: Bódis Lajos

Semmi baj, ha valaki vidéken kap ingatlant, „oda jut vissza, ahonnan elindult” - mondta a szociális alpolgármester egy "egyeztetésen".

Tényleg? Ezt szeretné Kőbánya üzenni a polgárainak? Törekedhetsz, igyekezhetsz, előrébb juthatsz, de ha nem jutsz eléggé előre, ha nem sikerül odáig felverekedned magad, hogy közénk tartozz, akkor lehet, hogy bármikor egy tollvonással kihúzzuk a lábad alól a talajt, és mehetsz vissza oda, ahonnan jöttél?

Most már lassan három éve tart a Hős utcaiak kálváriájának zárófejezete. Az önkormányzat leállította a kisajátítási eljárásokat és nem is indított újat. Nem tudjuk persze, miért tett így az önkormányzat. De a kisajátítási eljárásokat, amit bíróságon meg lehetne támadni, leállította az önkormányzat. Most van olyan tuladonos lakó, akihez több mint egy éve nem szólt érdemben az önkormányzat. Viszont az alatta és mellette lévő lakást kibontották, úgyhogy ezen a télen valószínűleg sokszorosa lesz a fűtésszámlája a tavalyinak.

Bár az önkormányzati és kormányhivatali értékbecslések többek közt azért hoznak ki olyan alacsony összeget, mert ez egy rossz környék, alacsony a foglalkoztatottság stb. De az EBH szerint mégsem bizonyítja semmi, hogy az itt élőket rossz, hátrányos helyzetük ("védendő tulajdonságaik") miatt érné hátrányos megkülönbözetetés.

Igen, valóban nem könnyű felszámolni egy ilyen telepszerű szegregátumot. Kell hozzá pénz - ez van. Kellene szakértelem - ez volna, ha az önkormányzat igénybe venné. És kellene hozzá némi emberséges belátás, az a szándék, hogy azokat, akiknek szolgálatáért a fizetésüket kapják, ne árulják el választott képviselőik.

Ezt az utóbbit az Egyenlő Bánásmód Hatóság útján sem lehet kikényszeríteni, úgy látszik. Ahogy azt sem, ami miatt az egészbe belevágtunk: hogy az önkormányzat egyenjogú állampolgárokként bánjon a Hős utcaiakkal. Teljesen kétségbe vagyunk esve.

Tényleg nincs senki, aki megakadályozná ezt az égbekiáltó igazságtalanságot?


Bízunk benne, hogy van. Bár azzal a pár önkéntessel, akik mi vagyunk, erőn felüli munka volt már eddig is részt venni ebben az eljárásban, bízunk még annyira a magyar igazságszolgáltatásban, hogy továbbmegyünk.

(2020 májusában a TASZ-szal együtt kérelmet nyújtottunk be az EBH-hoz, így próbálva kikényszeríteni, hogy az önkormányzat minimális szakmai és etikai standardok betartása mellett, a Hős utcai lakókat teljesértékű emberként és magyar állampolgárként kezelve számolja fel a telepet. Kérvényünket a már megszűnőfélben lévő EBH elutasította. Érzéseinket és véleményünket itt fentebb, a TASZ cikkét pedig itt találja az érdeklődő.) 

Szólj hozzá!

Szocmunkás a Hősben

2020. december 30. 00:58 - mihály bulcsú

Szociális munkás vagyok, ez identitásom része, a szakmám, hivatásom. Büszke vagyok arra, hogy a Kontúr alapítói szintén szociális munkások. Sőt, jelenleg a telepen szociális munkát végzünk, a kifejezés legnemesebb értelmében: önként, mindenkitől és mindentől függetlenül adva az itt élőknek, Kőbányának, a városnak.

A szociális munka egy olyan segítő tevékenység, mely az emberi jogokon alapul, és a strukturális változások irányba hat, képessé tesz és érdeket érvényesít. Teszi ezt nagyon sok értő, elemző terepmunkával. Egy szóval a szociális munka egy professzionális szakma, mely nagyon sok, elméleti és gyakorlati tanulást igényel.

bulcsu_gyejo.jpg

A Gyejó tavasz (nyár?) óta zárva tartó irodája előtt

 Hős utca kapcsán a döntéshozók számára is fontosnak tűnik a szociális munka, hiszen sokszor említik. Mégis valamifajta karitatív maszatolás lengi körül, kötelező díszítőelemmé degradálódik. Egyre inkább látjuk, hogy a szakszerű telepfelszámolást a kitaszítás és az egyéni könyörgések, szívességek teljesítésének két végpontja közt képzelik el. Jó és fontos, hogy a kerületben több szervezet segíti az itt élőket, felnőtteket és gyerekeket - élményterápiával, gyermekprogramokkal stb. Bár a támogatási szerződés külön nem nevesíti, dicséretes, hogy a kerület a BM-támogatásból szociális munkára is költ. Ezek a programelemek azonban a lakhatás stabilizálása nélkül, a családok bevonása és valódi, a lakhatási kérdéseket érintő, a hajléktalanná válás megelőzését aktívan támogató terepmunka nélkül nem kifizetődőek, nem mérséklik a Hős utca káros hatásait érdemben. Valódi szakértelemre, emberségre és jelenlétre lenne szükség a kirakatintézkedések helyett.  

Szólj hozzá!

Akiknek nincs hol lakniuk

2019. február 06. 00:34 - krisztanéni.

Egy kicsivel felavattuk az új építőjátékunkat, amit szuperkreatív önkénteseinkkel, "Nóra nénivel" és "Virág nénivel" gyártottak a gyerekek, színes papírból és papírgurigákból, egy korábbi foglalkozáson.

Klasszikus toronnyal kezdünk. Gyorsan kastéllyá változik, ahol ő, a "királyfi" és én, a (rózsaszín kupak) "királynő" uralkodunk nagy biztonságban, "varázskaputól" és "őrfiúktól" védve. Történetünknek nem lesz folytatása, mert

"valami nagyon szép dolgot kell most építenünk".

picsart_02-06-12_30_11.jpg

Ez a ház "huszonegyszáz méter nagy"! Van benne egy csomó hűtőszekrény is! És tudjátok, kik élnek benne?

"Azok, akiknek nincs hol lakniuk."

Szólj hozzá!

Mindig nyitva

2018. november 25. 11:57 - krisztanéni.

Most, mikor attól hangos a sajtó, hogy kerítést akarnak húzni a Hős utcai telep köré és ellenőrzés alá vonnának minden ott lakót, jön egy 14 éves fiú, és csendben készít egy olyan mécsestartó házat a szombati kerámiafoglalkozáson, aminek

mindig nyitva áll az ajtaja.

picsart_11-25-11_15_45.jpg 

Ha körbekerítés helyett szerinted is nyitottabbá kéne tenni a Hős utcát, írd alá

a Kontúr Egyesület petícióját! Kattints a linkre:

Ne húzzanak kerítést a Hős utcaiak köré, tisztességes kártalanítás után költözhessenek el!

Szólj hozzá!

"Mérgező stressz"

2018. november 18. 15:27 - krisztanéni.

Körbejár az önkénteseink között Paul Tough: Adjunk esélyt a gyerekeknek! - Hogyan segítsük a hátrányból indulókat? című könyve. Idéznék belőle egy fejezetet, azok számára, akik nem értik

  • miért olyan agresszívek sokszor a hátrányos helyzetű gyerekek?
  • miért nem hajlandók tanulni?
  • miért "rossz tanulók"?
  • miért nem fogadják el a segítséget?

Az alábbiak pedig részben magyarázzák azt is, hogy miért nem fair reflexből számonkérni egy felnőttől, aki valaha hátrányos helyzetű gyerekek volt, hogy "miért nem tanult inkább", "miért nem elég kitartó", "miért ordibál a villamoson" vagy "miért üt, mielőtt gondolkodna".

Az idézett fejezet szerint a tartós ("mérgező") stressznek súlyos egészségügyi, mentális és pszichés kockázatai vannak. Kora gyermekkorban az agy fejlődését is befolyásolhatja. Stresszfaktornak pedig nem csak a sok munka és a kibírhatatlan irodai főnök számít. Stresszhelyzet egy gyereknek, ha az lebeg a feje fölött, hogy "intézetbe kerül", mert a családja nem tudja ellátni őt, ha félő, hogy elszakítják a testvéreitől, ha rendszeresen rendőrök viszik el a szomszédait, ha felnőtteknek szóló tévéműsorokat lát (amiket nem ért), mert egy szobában lakik a család, ha mindenki előtt titkolnia kell, hogy miből élnek a szülei és hol lakik, ha folyton bliccelnie kell a buszon, mert nincs pénz jegyre...és így tovább.

black-and-white-boy-child-57449.jpg

Stressz

(Forrás: Paul Tough: Adjunk esélyt a gyerekeknek! - Hogyan segítsük a hátrányból indulókat?, HVG Könyvek)

Mindez új, sürgető kérdést vet fel: egy hátrányos helyzetű gyerek mindennapi életében pontosan mi akadályozza a leginkább a sikerességéhez szükséges készségek kialakulását? A válasz részben alapvető egészségügyi kérdésekhez vezet vissza: a szegény gyerekek általában kevésbé tápláló ételeket fogyasztanak, mint a jómódúak, és rosszabb egészségügyi ellátásban részesülnek. Másrészt a korai kognitív stimulációnak is lényeges szerepe van: a jómódú szülők általában több könyvet és fejlesztő játékot vesznek gyerekeiknek kora gyermekkorban. Az alacsony jövedelmű szülők kisebb valószínűséggel élnek jó könyvtárak, múzeumok és egyéb fejlesztő lehetőségek közelében, és kevésbé valószínű, hogy a gyerekeikkel beszélgetve választékos, gazdag szókincset használnak.

Ezek a tényezők mind sokat számítanak. Emellett azonban idegtudósok, pszichológusok és más területek szakértői a hányattatások között felnövő gyerekek nehézségeinek új, a fentiektől eltérő okait kezdték vizsgálni, és eredményeik más megvilágításba helyezik a hátrányos helyzettel és az esélyekkel kapcsolatos eddigi elképzeléseinket. A kutatók következtetése szerint a környezet elsősorban a stressz mechanizmusán keresztül gyakorol hatást a gyerekek fejlődésére.

Bizonyos állandósult környezeti jellemzők kórosan és tartósan megemelik a gyerekek stressz-szintjét, és ezek a tényezők a korábban gondoltnál sokkal súlyosabban ássák alá az egészséges fejlődést - mind testi, mind lelki téren.

A hányattatások különösen kora gyermekkorban gyakorolnak erőteljes hatást a mindannyiunkban meglévő, bonyolult stresszhálózatra, amely az agyat, az immunrendszert és az endokrin rendszert köti össze (ez utóbbihoz tartoznak a stresszhormonokat, köztük a kortizolt is termelő és kibocsátó mirigyek). Ez az összetett rendszer főleg kora gyermekkorban rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra; folyamatosan keresi az onnan érkező jeleket, amelyek előrevetítik, mire számíthat az eljövendő napokban, években. Ha ezek a jelek arra utalnak, hogy az élet kemény lesz, a rendszer válaszként felkészül a nehézségekre: megemeli a vérnyomást, növeli az adrenalintermelést, fokozza az éberséget.

Ez rövid távon előnyös lehet, főleg veszélyes környezetben: ha a veszélyérzékelő rendszerünk - amely az "üss vagy fuss" reakcióért is felelős - élesre van állítva, mindig készen állunk a következő csapásra, és gyorsan tudunk reagálni. Az ilyen típusú alkalmazkodásnak tehát nagyon is megalapozott evolúciós okai vannak.

Ennek az állapotnak az állandósulása azonban testi problémákhoz vezethet: többnyire károsodik az immunrendszer, súlygyarapodásra hajlamosító anyagcsere-változások következnek be, és az élet későbbi szakaszában különféle betegségek jelenhetnek meg, az asztmától a szívproblémákig. 

Ami még súlyosabb: a stressz az agy fejlődését és érintheti.

A magas stressz-szint - különösen kora gyermekkorban - gátolja a gyermek prefrontális kéregállományának a fejlődését. Agyuknak ez a része irányítja a legfinomabb és legbonyolultabb intellektuális funkcióit, valamint az érzelmi és kognitív önszabályozási képességünket.

A korai krónikus stressz - amelyet számos kutató ma már mérgező stressznek nevez - megnehezíti a gyerekek számára a csalódásokra és provokációkra adott érzelmi reakciók mérséklését.

Apró sikertelenségeket megsemmisítő vereségként élnek meg; kis undokságok súlyos összetűzésekbe torkollnak. Az iskolában az érintett gyermek túlérzékeny stresszválasz-rendszere folyamatosan keresi a fenyegetéseket, ami saját magára nézve káros viselkedési mintázatokat hozhat létre: verekedést, visszabeszélést, hangoskodást az osztályban. Ami pedig kevésbé szembeötlő: minden egyes nap tartani fog a társaival való kapcsolatoktól, és ellenáll a tanárok és más felnőttek közeledési kísérleteinek.

Kognitív szinten pedig, ha valaki kaotikus, bizonytalan környezetben nő fel, amitől krónikusan magas lesz a stressz szintje, károsodik a prefrontális kéreg által szabályozott számos készség - az úgynevezett végrehajtó funkciók - fejlődése. (5) Ezeket a magasabb rendű, az agy működését felügyelő mentális készségeket egyes kutatók a légi irányítók csapatmunkájához hasonlítják. A végrehajtó funkciók, köztük a munkamemória, az önszabályozás és a kognitív rugalmasság, mind a fejlődés építőkövei, az az idegi infrastruktúra, amely megalapozza a nemkognitív képességeket, az ellenállóképességet, a kitartást.

Ezek óriási mértékben befolyásolják, hogy mennyire képes valaki ismeretlen helyzetekben eligazodni, új ismereteket feldolgozni, márpedig az iskolában mindennap pontosan ezt várjuk a gyerekektől.

Ha egy kisgyerek végrehajtó funkciói nem kellően fejlettek, az iskolában töltött napok a bonyolult utasításokkal és a figyelmet állandóan zavaró eseményekkel csak frusztrációk végtelen sorozatát hozzák számára.

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása