Így szerettek a Diósgyőri vár fénykorában
2016. augusztus 23. írta: EmeseT

Így szerettek a Diósgyőri vár fénykorában

 A középkorban a szerelem és a házasság nem teljesen azt jelentette, mint amit napjainkban. A tiszta, eszményített szerelem a lovagi vágyódás volt a megközelíthetetlen nemes hölgy után. A keresztény házasság a hit megélésének és a túlvilági boldogság elnyerésének eszközeként volt értelmezhető, míg a királyi frigyek elsősorban politikai és vagyoni érdekek mentén kötődtek.

diosgyorivarcut.jpg

Szoba a Diósgyőri várban. Fotó: #hellomiskolc

 

 Persze akkoriban is lobbantak szerelmek első látásra. Voltak titkolt viszonyok, rangon aluli románcok, de előfordult ennek az ellenkezője is. Az is megesett, hogy a gyermekként összeadott, egymáshoz kényszerített ifjú pár tagjai végül egymásba habarodtak, és a síron túli hűség tette emlékezetessé szerelmüket.

 

ERZSÉBET ÉS LAJOS: IGAZ SZERELEM AZ ÉRDEKEK KORÁBAN

 

 A Diósgyőri vár nagy időszakában Nagy Lajos uralkodott. A középkori Magyar Királyság azon korszakában járunk, amikor az országban béke honolt, és a király dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, gazdaság és a kultúra fejlődését. Ekkoriban a házastársak kiválasztását az érdek diktálta. A hercegeket, hercegnőket sokszor már egészen apró gyerekként eljegyezték és a későbbi férj családjához küldték, hogy majd tizenéves korukban érvényesítsék az így létrejövő érdekházasságokat. A magyar királyi udvarba már gyerekként behozták a leendő arát, hogy a magyar szokások szerint nevelkedjen, valamint hogy rendesen megtanulja a nyelvet.

kotromanicserzsebetkoronaja.JPG

Korona Zárából, amit Nagy Lajos - talán szerelme jeléül - második hitvesének ajándékozott. (forrás: Wikimedia)

 

 Lajosnak, a lovagkirálynak két felesége is volt élete során. Az első hitvesét Luxemburgi Margitként jegyzi a magyar történelem. Őt hároméves korában jegyezték el, és hozták Visegrádra, hogy majd a későbbiekben a nála kilenc évvel idősebb Lajos hitvese legyen. A házasságot Margit 12. életévében kötötték meg, de Margit csak nagyon rövid ideig volt királyné, és házasságukból nem született gyermek. Menyegzőjük után két évvel elragadta a fiatal királynét a pestisjárvány.

 A nagyon fiatalon özvegyen maradt király második nejéül az Óbudán az édesanyja udvarában nevelkedett Kotromanics Erzsébetet választotta.

lajoseserzsebet.jpg

A bal oldali diósgyőri kőfaragvány feltételezhetően Kotromanics Erzsébetetet vagy Nagy Lajos édesanyját ábrázolja. Jobbra I. Nagy Lajos magyar király portréja a Thuróczy-krónikából. Képek forrása: Wikimedia

 

 A házasságkötésre nagyjából négy évvel Margit halála után esett sor Budán. Egyes történészek szerint ez a házasság szerelmi házasság lehetett. Erre utal talán az a tény, hogy a hercegnő rangon alulinak számított egy Szent Lajos francia király családjából és az Árpád-házból származó magyar királynak.

 Erzsébet a korabeli források alapján a maga idejében szép, éles eszű és „jeles” nőnek számított, ugyanakkor a hatalomra vágyó anyósával szemben teljesen háttérbe szorult.

 A pár nagy szerelmét példázhatja, hogy négy leánygyermekük született: két Mária - aki közül az egyik még csecsemőként elhunyt -, valamint Katalin és Hedvig. Történelmi emlékként maradt az utókorra az a jelenleg Zárában őrzött korona is, amit Lajos Erzsébetnek ajándékozott. Erzsébet túlélte férjé öt évvel. Életének hátralévő része intrikákkal teli politikai csatározásokból állt, özvegyként Mária lánya szeme láttára ölték meg ellenségei.

 

BORBÁLA ÉS ZSIGMOND: INTRIKÁK ÉS MEGBOCSÁTÁS

 

 Luxemburgi Zsigmond házasságkötéseiben ugyanúgy nagy taktikus volt, ahogy korának más főurai, uralkodói. Első hitvese a már korábban említett Nagy Lajos és Erzsébet lánya, Mária királynő volt. Feleségül véve a lányt lényegében társuralkodóvá, így királlyá válhatott. Mária viszonylag fiatalon, 1395-ben egy lovasbaleset következményeként, belehalt a váratlanul megindult szülésbe. A tragédia után Zsigmond egyedül maradt a trónon.

 Cillei Borbálát, Cillei Hermann horvát-szlavón bán lányát 1401-ben jegyezte el. Az eljegyzés még akkor történt, amikor lány még kislány volt, így valószínűleg Borbála felé sem valószínű, hogy kezdetben gyengéd érzelmeket táplált. Ráadásul Zsigmond huszonnégy évvel volt idősebb második nejénél.

borbalaeszsigmond.jpgCillei Borbála ábrázolása Ulrich von Richental krónikájából és Luxemburgi Zsigmond képe a Thuróczy krónikából. Képek forrása: Wikimedia

 

 Borbálát az utókor bűnös asszonyként szokta emlegetni, mivel a történelmi emlékezet szerint a királyné megcsalta Zsigmondot, ezért a király egy időre Váradra száműzte gyermekével Erzsébet hercegnővel együtt 1419-ben. Nagy valószínűséggel azonban a hűtlenségről szóló pletykák a Hunyadiak és a Habsburgok érdekeit szolgálták, akik abban az időben ellenségei voltak a Cillei családnak.

 A „bemártás” annyira jól sikerült, hogy Borbálának nem akart még akkor sem megbocsátani a király, amikor Szakolcán karácsony estéjén térdre ereszkedett előtte, és kegyelmet kért tőle. Zsigmond a történetírások szerint nem akarta meghallgatni Borbálát, csak akkor engedett, amikor Erzsébet lánya odament hozzá, és ő esdekelt bocsánatért. Az éjszakát a megbocsátás után a király és a királyné együtt hálták el.

luxemburgierzsebet3.JPG

Cillei Borbála és Zsigmond egyetlen lánya Luxemburgi Erzsébet magyar királyné Habsburg Albert felesége és V. László anyja egy 19. századi rajzon. (Kép forrása: Wikimedia)

 

 A történetben azonban van némi csavar. Ugyanis a Cilleieknek is volt egy rosszindulatú, „hírbe hozó” pletykájuk Zsigmonddal szemben. E szerint Zsigmondnak egy időben ágyasként szolgált egy Morzsinai Erzsébet nevű „szépséges” havasalföldi lány. Az intrikus elgondolás szerint a királynak 1407-ben - amikor már két éve Borbála férje volt - egy törvénytelen gyermeke születhetett, nem is akárki, hanem Hunyai János, Mátyás király édesapja. A pletyka a szájhagyomány útjáról hamar a korabeli történetírásokba került. A magyar köztudatba ez az elmélet Heltai Gáspár krónikájának közvetítésével terjedt el.

 

EURYALUS ÉS LUCRETIA: ZSIGMOND SZERELMES KÖVETE

 

 Luxemburgi Zsigmond nevét egy korabeli szerelmi história is jegyzi Aeneas Sylvius Piccolomini Két szerelmes históriája című műve. Az irodalmi emlék a királynak és kíséretének a pápánál, Sziénában töltött vendégeskedése alatt játszódik. Egyes források szerint megtörtént eseményt dolgoz fel.

 A história úgy kezdődik, hogy Zsigmondot megérkezésének tiszteletére a szállásán négy fiatal sziénai hölgy fogadja. Közülük kiemelkedik a szépségével Lucretia, egy Menelaus nevű dúsgazdag polgár felesége. A király egyik kísérője Euryalus első látásra beleszeret a hölgybe. Az érzés kiderül, hogy kölcsönös.

euryalus_sends_his_first_letter_to_lucretia_google_art_project.jpg

Két szerelmes históriája: Euryalus és Lucretia, korabeli miniatúra a históriához a XV. századból. Kép forrása: Wikimedia

 

 Közvetítők útján levelezésbe kezdenek. Első szerelmes szóváltásuk nem éppen romantikus körülmények között zajlik. A beszélgetésre Lucretia háza mögötti kocsma árnyékszékének az ablakánál kerül sor. Első pásztorórájukra pedig úgy történik, hogy Euryalus zsákhordó parasztnak öltözve oson be a férj házába.

 A történetnek végül nem lesz vidám a befejezése, mert Lucretia belebetegedik abba, hogy Zsigmond és kísérete továbbindul Sziénából Rómába. A kényszerű elválás okozta bánatba az asszony belehal. Euryalus ugyan könnyebben felépül bánatából, de kedvesének halálhíre a fülébe jut, és maga is gyászruhát ölt.

 A történetnek egyébként magyar nyelvű változata is született az úgynevezett „Pataki Névtelen” tollából a 16. században. E szerint Lucretia Zsigmond császárnak tetszik meg, de ő Eurialusba szeret bele, a francia ifjúba. A lányba egy másik lovag Pacorus vitéz is szerelmes (Utóbbi annyira nem fontos információ.). Az egyik jelenetben olyan drámai események is történnek minthogy Lucretia halottnak tetteti magát, csakhogy Eurialusszal lehessen. A történet a magyar változatban is ugyanúgy ér véget, mint az eredetiben, annyi különbséggel, hogy Eurialusnak Lucretia halála után Zsigmond király keres egy feleséget, akivel a jövőben vigasztalódhat.

 

MÁTYÁS ÉS BORBÁLA, AMIKOR A RANG AKADÁLY

 

 Mátyás királynak főleg a tetteiről és „igazságosságáról” szólnak a mesék, legendák és a történelmi írások, pedig magánélete is rejtett érdekességeket is titkokat az utókor számára. Mátyás király első jegyességét Cillei Erzsébettel kötötte a kibékülő Cillei és Hunyadi családok akaratából, szövetségük megpecsételésére. Erzsébet és Mátyás a jegyesség idején még gyermekek voltak. 1455-ben meg is egyeztek a házasságról, de Erzsébet váratlanul meghalt.

matyaskiraly2.jpg

Mátyás király ábrázolása egy korabeli kódexben (Kép forrása: Wikimedia)

 

 Később Garai Annát akarták hozzá adni, de ez az ígéret érvényét vesztette, amikor kiderült, hogy már korábban rögzítette házassági szándékát Podjebrád I. György cseh királlyal arról, hogy az ő lányát veszi el. Katalin hitvese is lett Hunyadinak, de szerencsétlenségére a fiatal lány gyermekágyi lázban, a király első gyermekével együtt 1464-ben szintén elhunyt.

 Mégsem állíthatnánk a sok haláleset miatt, hogy Mátyás szerelmi élete egyértelműen csak bánatokat tartogatott volna. 1470-ben, bécsi látogatáskor rátalálta a szerelem, amikor összeismerkedett egy steini polgárleánnyal Edelpeck Borbálával, és szeretők lettek. Mátyás ekkor már 27 esztendős volt.

diosgyorfurdos.jpg

Középkori szerelmeseket és fürdőzést bemutató ábrázolások a Diósgyőri várból. Kép forrása: #hellomiskolc

 

 A király nem vehette feleségül Borbálát, mivel szerelme jócskán rangon alul állt alatta. De ez a tény nem akadályozta meg abban, hogy Magyarországra hozassa, és hat boldog esztendőt töltsenek el együtt. A lány szerelme Mátyással nyílt titoknak számított a királyi udvarban. 1473-ban megszületett közös gyermekük, aki a Corvin János nevet kapta. Borbálát rengeteg ajándékkal elhalmozta, még egy besztercebányai házat is adományozott neki.

corvinjanos.jpg

A fiatal Corvin János Baldassare Estense festményén 1486-ból. A kép alapján talán következtethetünk Edelpeck Borbála vonásaira. Mátyás nagy szerelméről sajnos nem maradt fenn portré. (Kép forrása: Wikimedia)

 

 Mátyás azonban 1476 decemberében házasodásra adta a fejét. Új felesége a nápolyi származású Aragóniai Beatrix lett, akit közvetítők útján vett el. Beatrix az esküvő után Budára és a visegrádi várba költözött. Borbálának pedig el kellett hagynia az országot.

beatrixesmatyas.jpg

Aragóniai Beatrix és I. Mátyás király a Magyar Nemzeti Múzeumból (Kép forrása: Wikimedia)  

 

 Azonban Mátyás nem felejtette el szerelmét, grófnői címet, rangot kapott és övé lett az ausztriai enzersdorfi vár. Végül közös gyermeküket a király hivatalosan is utódjaként jelölte meg, és Corvin János négy éves korától apja mellett élt. Borbála a későbbiekben hozzáment Enzersdorfi Frigyeshez, és házasságukból még két gyermek született.

 A mese sajnos mindezzel még nem ért véget, hiszen Mátyás hiába jelölte ki Borbálával közös gyermeküket törvényes örökösének, halála után, Beatrix nem követte Mátyás akaratát. Az asszony János ellen fordította a királyi udvart, majd hozzáment Jagelló Ulászlóhoz, hogy trónkövetelőként győzze le Jánost. Jánosnak nem sikerült visszanyernie jogos jussát II. Ulászlótól, és Mátyás szerelemből fogant gyermeke 1504-ben pestisben hunyt el.

 

MÁRIA ÉS LAJOS: FIATAL SZERELEM, SÍRON TÚLI HŰSÉG

 

 II. Lajost sokan onnan ismerik, hogy ő volt az a tragikus sorsú fiatal király, aki a törökökkel vívott mohácsi ütközet idején a Csele-patakban lelte vesztét. Lajos nagy szerelme a kor szokásának ellentmondó módon valóban felesége volt, Habsburg Mária. A két fiatal közel egyidősek voltak házasságkötésükkor. II. Lajos tizenhat esztendős, míg Mária tizenhét.

iilajosesmaria.jpg

Hans Krell II. Lajosról készült festménye 1522-ből és Habsburg Mária 1520-as portréja Hans Maler zu Schwaztól. (Képek forrása: Wikimedia) 

 

 Ortvay Tibor Mária II. Lajos magyar király neje című munkájában így írt erről: „Mária és Lajos házassági frigyét egyébiránt nemcsak anyagi viszonyaik szempontjából, hanem a frigyesek testi és lelki jó tulajdonságaiknál fogva is boldognak lehetett jósolni. A jegyesek közt már kezdettől fogva kölcsönös vonzalom nyilatkozott meg. A császári követ levelének egyik helye szerint a 14 éves király rendkívül vágyódott a házasság után. «Inkább ma házasodnék, mondotta, mint holnap s hogy szerelemmel van eltelve a főherczegnő iránt, nem csupán testalkata, de szellemi előnyei folytán is.» Viszont Mária is lelkesedett jegyeséért, mert az ő szemeiben Lajost lelki tulajdonságai igen rokonszenvesnek tüntethették fel és egyéniségét szeretetreméltónak és becsülendőnek. (sic!)” 

 Korabeli források alapján az derül ki még Lajosról, hogy jóképű férfi volt, aki ügyes volt fegyverforgatásban. Kiváló katonaként tartották számon, aki jól vadászott és lovagolt. Nászünnepélyének alkalmából még tanítóját Brandenburgi György őrgrófot is leverte lováról.

 Lajos és Mária házassága nem volt hosszú, mivel 1526. augusztus 29-én Lajos életét vesztette a csatatéren. Mária királyné ekkor Budán tartózkodott és 30-án estére ért el hozzá a csatavesztés híre. Még az éjszaka udvarával elhagyta a várost, és Pozsonyba menekült. Talán a halál után is tartó házassági hűség lehetett az oka, hogy a későbbiekben teljesen elutasította bátyja Ferdinánd főherceg kiházasítási terveit, pedig nem akármilyen vőlegényjelöltek akadtak számára, ha úgy dönt, hitvese lehetett volna akár V. Jakab skót királynak.

TIPP: Ha szeretnél személyesen is részese lenni egy éjszakának, amely a középkori szerelemről szól, akkor látogass el a Diósgyőri vár Szerelem, hűség, cselszövés című programjára.

További részletek: Szerelem, hűség, cselszövés (hellomiskolc.hu)

 

Források:

A királynékről, királyokról szóló szócikkek a Wikipediáról

Pósán László: A középkori lovagi szerelem (RUBICONline)

Erdélyi Gabriella, „Nem szerelemből, hanem földi javak végett." Házasságok kétféle modellje a késő középkorban (RUBICONline)

Lovagkirályok az Anjou- és Zsigmond-kori Magyarországon (1301-1437) Encyclopaedia Humana Hungarica 03. 

Ortvay Tivadar: Mária, II. Lajos neje

L. Cs., Ő volt Mátyás király nagy szerelme (NLCafé)

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomiskolc.blog.hu/api/trackback/id/tr8311325064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása