Március közepén volt lehetőségem egy napot Siófokon tölteni, így ez a bejegyzés erről az egynapos siófoki látogatásról fog szólni, képekkel illusztrálva. Mivel még nem kezdődött el a balatoni szezon, így nem is volt zsúfoltság a városban, és kényelmesen tudtunk sétálgatni, körbenézni kicsit a ragyogó napsütésben.

Utazás:
Én Pestről indultam és nagyon szerencsés vagyok, hiszen Kelenföldről a vonat 1 óra 15 perc alatt leér Siófokra, így nagyon gyorsan a Balaton-parton találtam magam. Ez az egy óra vonatút olyan hamar eltelik, hogy szinte észre sem lehet venni, és mivel az előszezonnál tartunk, hely is volt bőven rajta. A siófoki állomás nagyon közel van a belvároshoz. Véleményem szerint nagyon kis hangulatos is, az állomásépület előtt egy szép kis park fogadja a látogatókat. 

Látnivalók:
Mivel nem volt túl sok időnk és nem is nagyon terveztünk előre, mit fogunk megnézni, így a "legalapabb" látnivalókat fedeztük csak fel. Az egyik ilyen a főtéren álló víztorony volt, amelyet még 2012-ben újítottak fel és alakítottak ki a turisták számára. A toronyba ugyanis fel lehet menni lifttel, ahonnan szép kilátás nyílik a városra és a Balatonra. 

A víztorony tetején körpanorámás kilátót alakítottak ki, ahol a padló körbe-körbe forog, miközben a látogatókat fotelekbe ültetik és gyönyörködhetnek a panorámakilátásban. 

A főtéren található még egy Széchenyi-szobor is, amelyet egy siófoki születésű szobrászművész készített. A kör alakú szökőkútban egy hajó ringatózik, rajta Széchenyivel. Az alkotás Széchenyi Istvánnak, mint - többek között - a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapítójának és örökös elnökének állít emléket. 

Természetesen ha már a Balatonnál jártam, a Balaton partjára is lesétáltunk, ugyanakkor azokat a képeket egy másik bejegyzésben fogom megmutatni Nektek. A partra való sétánk során viszont keresztülmentünk a Jókai-parkon, ami kicsit vicces is volt, hiszen rengeteg varjú fészkelt az ottani fákon, és elég ijesztő volt végigsétálni azon fák alatt, de cserébe gyönyörű képeket lehetett alattuk készíteni.

Gasztronómia:
Sajnos ezen a napon kevésbé voltunk szerencsések a vendéglátóhelyiségeket illetően: vagy ott szerettünk volna enni, ami még zárva volt, vagy olyan helyre ültünk be, ahol nagyon hangosak voltak a vendégek. A belváros közelében nem is nagyon volt sok választási lehetőség éttermeket illetően, inkább kisebb cukrászdák, kávézók és bisztrók voltak mindenfele. Az egyetlen nagyobb éttermet, az olasz Bella Italia Restaurant Siófokot próbáltuk ki végül. TripAdvisory-n nagyon jókat írtak róla, így gondoltam, nagyon nem lőhetünk mellé. Tény és való, nem volt kifejezetten rossz, a vendéglátás és a környezet jó volt, ugyanakkor az étel tekintetében semmi különlegeset nem tapasztaltam ahhoz képest, hogy mennyibe került - ár-érték arányban úgy érzem, nem érte meg. 

Ami viszont tetszett, és bármikor visszamennék oda, az a Dinasztia Cukrászda. A főtér egy kis mellékutcájában található, félúton a vasútállomás és a főtér között. Nagyon kedves vendéglátók voltak és nagyon kis családias hangulatú volt az egész. A fagyi- és sütiválaszték elég széles volt, lehetett kapni cukormentes és diétás édességeket is. Sajnos itt nem nagyon fotóztam, így sokat nem tudok megmutatni belőlük, de nyugodtan nézzetek utánuk a neten, hiszen nem csak Siófokon van kirendeltségük.

Üdv, Gabrielle