A 3D nyomtatás egyik legdinamikusabban fejlődő alkalmazása a digitális technológiákkal új korszakba lépett fogászat. Az elmúlt években a 3DP a CAD-tervezéssel és rendkívül pontos, különleges nyomtatókkal berobbant a szakterületre, és látványosan terjed. Egyre több rendelő részesíti előnyben az additív megoldást a hagyományossal szemben. A világ legfejlettebb asztali 3D printerének, a Form 2-nek köszönhetően pedig már a kisebb fogtechnikák is megengedhetik maguknak a házonbelüli professzionális fogászati 3D nyomtatást. Az amerikai Envision TEC egyébként nemrég jelentette be, hogy az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala jóváhagyta nyomtatott műfogait, azaz megadta az engedélyt hozzájuk.
Egy nemrég készült tanulmány igazolja a trendet.
A montreali McGill Egyetem a brazil Rio Grande do Sul és a szaúdi Szaúd Király egyetemek támogatásával egy hónapos klinikai tesztet végzett, amelyben 3D nyomtatással és hagyományos fémöntéssel készült kivehető műfogsorokat hasonlítottak össze. Klinikai tesztekre adott esetben azon logikus ok miatt van szükség, hogy a technológiát gyártásra ajánlani lehessen.
A végeredmény alapján a 3DP nemcsak működő megoldás – a tanulmány ezt azt állítást volt hivatott alátámasztani –, hanem a páciensek összességében jobban is kedvelik. A kutatók speciális lézeres olvasztó printert (Phenix Systems PM100T) használtak a tanulmányhoz, annak a munkáit hasonlították össze fémből öntött fogak kontroll csoportjával. A véletlenszerűen kiválasztott 65,6 év átlagéletkorú 12 páciens komoly foghiányban szenvedett, és a 30 nap alatt egy ideig mindegyik tesztelt műfogsort használták. Hárman nem fejezték be a tesztet. (A Phenix Systems egyébként a 3D Systems tulajdonában lévő francia fémnyomtató vállalat.)
A kilencből hat a 3D nyomtatott, egy az öntött műfogsort tartotta jobbnak. A maradék háromnak nem volt preferenciája. A kérdőívre adott válaszaikban az előbbiről kevesebbet panaszkodtak, és többet dicsérték. Általánosságában, a fogmosás és a beszéd szempontjából, kényelmi, rágószervi és szájhigiéniai okokból szintén a nyomtatott műfogsorral voltak elégedettebbek.
A szelektív lézeres ráolvasztás (SLM) során lézerrel olvasztják meg a fémport. Kisebb vele a hibalehetőség, mint az öntéssel. 3D szkenneléssel kezdődik, majd CAD szoftverrel (jelen esetben a szintén a 3D Systems által támogatott 3 Shape programjával) megtervezik a protézist. A tervet digitálisan küldik a printerre, és mivel a gyártás is digitálisan történik, kevesebb kockázat nyílik emberi hibákra.
A pozitív eredmények ellenére a tanulmány megemlíti a műfogsor-printeléstől elbátortalanító tényezőket is: magas kezdeti költségek, a technológia elsajátítása, egyes páciensek a tervezőszoftver korlátai miatt alkalmatlanok rá.
