Szingapúr a 3D nyomtatás és úgy általában a csúcstechnológiák egyik távol-keleti fellegvára, ráadásul kedvező földrajzi helyzete miatt ideális csomópont (hub) is. A városállam kormánya mindent megtesz a legmodernebb infokommunikációs megoldások meghonosításáért, virágzik a vállalkozói szféra, szélvészgyorsan fejlődik a startup ökoszisztéma. Egyes vezető politikusok a multikulti miniállamban látják a jövő „reneszánsz városát.” Építészet, művészetek, gasztronómia Szingapúr három ékköve, és a 3D nyomtatás valamilyen szinten és formában mindhárom területen jelen van.
A 3DP-t a szobrászattól a robotinstallációkig a legkülönbözőbb művészi területeken alkalmazzák. A Szingapúri Technológia és Design Egyetem (SUTD) két tanára, Felix Raspall és Carlos Bañon a technológia teljes méretű építészeti elemekre való alkalmazhatóságát vizsgálva hozott létre magas, hálószerű installációt Ázsia elsőszámú „fenntartható” fényművészeti fesztiváljára, az iLight Marina Bay-re.
Munkájukat a felsőoktatási intézmény interdiszciplináris csapata segítette: a kutatásokat kilenctagú csoport vezette, a fényeket Mohan Elara, Felix Amtsberg Manual Garrido és a két projektvezető tervezte, az egyedi kivitelezésű LED-eket a Bond Optoelectronics szolgáltatta. Az egészet a Stratasys, az SUTD és az egyetem Digitális Gyártás és Design Központja finanszírozta. Az installációt saját fejlesztésű parametrikus szoftverrel építették fel.
A rendezvénynek a biodóm-szerű kertjeiről és űrhajó-formájú hoteljéről, a korai 21. század két építészeti/összművészeti remekéről ismert Marina Bay adott otthont március 3. és 26. között. Az évente megrendezésre kerülő fesztiválra a világ minden részéről érkeznek fényművészek, ezúttal 20 munkát mutattak be.
A „fenntarthatóség” sok mindent elárul: az alkotásoknak környezetbarát anyagból kell készülniük, vagy az alkotóknak energiatakarékosságra kell törekedniük, vagy mindkettő. A címben egyébként benne van a rendezvény célja is: a jelenlévőket „fenntartható” (természetbarát, környezettudatos) szokásokra ösztönözni mindennapjaikban.
A két kutatónak nem ez volt az első hálószerű 3D nyomata. Egy tavalyi nyílt eseményre rostos hálópavilont hoztak létre az egyetemen. A mostani rugalmas szerkezet viszont nagyon más, mert az ultrakönnyű hálózat valójában fénysugárzó négylapos szerkezetekből összeálló különleges forma. Méretes darab, 10x6x3 méter, 715 karcsú cső, összesen 50 ezernél több LED pixel reagál egy 5 mikrokontrolleren futó speciális algoritmusra, és a szobor három alapjánál elhelyezett három ultrahangos szenzor jóvoltából reagál a látogatók jelenlétére. Így válik lehetővé, hogy a jelenlévőknek a polimerből (egész pontosan polikarbonátból) készült installáció és a csillagos ég közreműködésével komoly interaktív fényélményben legyen részük.
A fényhálózat egyik eleme lehetővé teszi, hogy a szerkezet külső nyomásnak, például szélnek stb. ellenálljon. Összehúzódásra, tágulásra és más terhelésekre szintén reagál.
