A nyáron 5 kérdést tettem fel a paksi atomerőmű földrengésbiztonságával kapcsolatban. A nyár óta átolvastam a nyilvánosságra került kutatási dokumentációt, és az abban találtak alapján pontosabb megállapítások tehetők a 4. és 5. kérdésben, és lett egy hatodik kérdés is.

A témakörről az Átlátszón olvasható egy cikkem, és letölthető egy hosszabb elemzés is.

A nyári kérdések és válaszok:

1. Vannak-e aktív törések az erőmű alatt?
   Vannak, minden fél szerint!
2. Vannak-e felszíni törések az erőmű környékén?
   Nincsenek, de a felszíni üledék alatt vannak.
3. A felszínközeli töréseket is figyelembe kell-e venni?
   A magyar szabályozás szerint nem, a nemzetközi ajánlás szerint igen.
4. Veszélyes-e a paksi törészóna, avagy lehet-e nagy földrengés Paks környékén?
   Nem tudjuk, nem adható egyértelmű igen/nem válasz, minden szakértő valószínűségekről beszél.
5. Kezelhetők-e a földtani kockázatok és bizonytalanságok mérnöki módszerekkel?
   Igen, csak nem biztos, hogy akkor is megéri a beruházás.

Sok hír lát évek óta napvilágot Irakról és Iránról, de a földrengések, különösen Irak esetében, a ritka események közé tartoztak.

A 2017. november 12-én, magyar idő szerint 19:18-kor történt erős, 7.3 magnitúdójú rengés az iraki-iráni határ közelében az első hírek szerint is több száz halálos áldozattal járt, és valószínűleg ez a szám még nőni fog.

A rengés egy csöndes, de a regionális szeizmotektonikai folyamatokból ismert törésvonal mentén alakult ki egy összenyomódási folyamatban úgy, hogy az elmúlt 100 évben nem volt hasonló méretű rengés az iraki-iráni határ mentén. A zónát - eddig - nem sorolták a szezimológusok a magas földrengés-kockázatú területek közé.

Közepes erejű, 4,1 és 4,1 magnitúdójú földrengések voltak a Keleti-Kárpátokban 2017. augusztus 1-én és 2-án, Brassótól keletre, Buzau megyében megyében. A rengések jellege jól illeszkedik a Vrancea szeizmikus zónára jellemző képbe. Személyi sérülésről nem érkeztek hírek, de ez a méretű rengés már jól érezhető a felszínen és anyagi károkat is tud okozni.

Az "ún" Vrancea zóna földrengései egy jól lehatárolható területre esnek, és Európában egyednek számít a zónára jellemző nagy mélységű, 80-160km földrengés hipocentrumok. Ez a terület Közép- és Kelet-Európa egyik legaktívabb szeizmikus zónája, és kuriózumnak számít a kontinentális Európában a földrengések kialakulási módja.

A Keleti-Kárpátok földrengései Wenzel és társai szerint.

Lemeztektonika

A gyakori és mély földrengések oka a Kárpátok és a Pannon-medence kialakulásának elmúlt 25 millió éves folyamatával függ össze, annak igen ritka mai megnyilvánulásai közé tartozik. A nagy mélységben kialakuló, gyakori földrengések a Kárpátok alá kelet felől alábukó, a Kárpátok kialakulásakor lesüllyedt kontinentális kéreglemezek süllyedésével függnek össze. A földrengéseket a kéregből a litoszféra mélyebb részébe, a köpenybe lesüllyedő lemezek mozgása, azok mentén kialakuló kőzetfeszültségek okozzák. A Kárpátok többi részén ez az alábukási folyamat már véget ért, és máshol már nem generálódnak ilyen jellegű, mélységű és erősségű földrengések a régióban.

A Keleti-Kárpátok lemeztektonikai modellje Wenzel és társai szerint.

A földrengések jellemző mozgásmechanizmusa a fentiek értelmében feltolódásos vetődésekkel jellemezhető kompressziós mechanizmus, szemben a Pannon medencére jellemző oldaleltolódásos mozgásokkal.

A Keleti-Kárpátok földrengéseinek mozgásmechanismusa Craiu és társai szerint.

Ebben a posztban összefoglalom, hogy mely 5 fontos kérdésben van vita és/vagy ellentmondás az atomerőmű földrengésbiztonságával kapcsolatban. Természetesen kiderül a szerző álláspontja is.

1. Vannak-e aktív törések az erőmű alatt?

Abban a kérdésben, hogy vannak-e aktív törések az erőmű alatt, fura módon szinte mindenki egyetért, leginkább kommunikációs zavar vagy zavarkeltés van ebben a kérdésben.

A Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága a földtani szakmát vagy 30 éve folyamatosan foglalkoztató kérdés, amely újabban nagyobb figyelmet a tervezett erőmű bővítés, a Paks2 projekt miatt kapott. Az engedélyezési eljárás során a beruházó 2014 és 2016 között, 8 milliárd forintért új vizsgálatokat végeztetett, számos új, a korábbinál pontosabb információval szolgálva az új és a meglévő erőművi blokkok földrengésbiztonságáról. A Paks2 beruházás engedélyeztetési folyamata során készült összefoglaló jelentések 2017 áprilisa óta elérhetők az MVM Paks II. Zrt honlapján. További közérdekű adatok az Átlátszó oldalán jelentek meg, 2017 júliusában.

Nézzük, mit jelenthet a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága, mit lehet megtudni (és mit nem) a geológiai és geofizikai jelentésből, és a kapcsolódó szakértői anyagokból.