Így festettem meg a Golgotát!

2016. augusztus 26. 07:47 - fulopmiklos

Annak ellenére, hogy azt gondolom Munkácsy Mihály Gologta című festménye nem szorul bemutatásra, néhány mondatban – inkább a kép körüli érdekességeket megemlítve – írok az alkotásról, mielőtt a poszt megírásának tényleges okára, az általam elkészített festményre térnék.

goglota-fulop-miklos-fest2.jpg

Munkácsy Mihály kétségtelenül a magyar festészet egyik legnagyobb és nemzetközileg is elismert mestere. A békéscsabai asztalosinas világhódító történetét mindenki ismeri, a legtöbben Dallos Sándor valóság és fantázia ötvözte regényeiből. Ha egy képet kellene kiemelnem a festő munkásságából, nagy valószínűséggel Krisztus Pilátus előtt vagy a Golgota lenne az.

Az említett két alkotás a Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának a része, amelynek harmadik tagja az Ecce Homo című festmény. A hatalmas méretben megfestett trilógia 1881-86 között készült Párizsban, a Krisztus Pilátus előtt 1881-ben, a Golgota 1884-ben, míg Ecce homo 1896-ban.

A trilógiához kapcsolódó érdekesség, hogy Munkácsy sohasem látta együtt három, bibliai témát feldolgozó festményét. A képek 1995-ben kerültek először egymás mellé, amikor a debreceni Déri Múzeumban egy különteremben állították ki őket.

Munkácsy a festményalakjaihoz modelleket használt, akikről fényképeket készített, tanulmányokat festett. A Golgotához kapcsolódó tény, hogy a keresztre feszített Krisztushoz nem talált megfelelő modellt a művész, így saját magát feszíttette keresztre és fényképeztette le, majd az élmény és a fotó birtokában festette meg Jézust. Az elkészült 460x712 cm-es festmény először a Consummatum est (Elvégeztetett) címet, később Krisztus a Kálvárián, végül a Golgota címet kapta.

A képpel kapcsolatos korabeli kritikák azt fogalmazták meg, hogy tulajdonképpen két részből áll a kép: a kálváriacsoportból és az eltávozó tömegből. Alig látható szálak kötik össze a keresztre feszítetteket és a távozó tömeget: a hóhér létrája, a fegyverek és a másik szélről visszatekintő lovas, akiben sokak szintén Munkácsyt, vagy éppen az eltávozó Krisztust vélik felfedezni.

Szintén megemlíthető a festmény kapcsán, hogy amikor 1905-ben a Golgota első tulajdonosának, John Wanamaker amerikai milliomosnak a háza leégett a festményt csak úgy tudták megmenteni a pusztulástól, hogy kivágták a keretből.

A Golgota napjainkba vezető rögös útja közismert, jelenleg is folyik a huzavona a festmény tulajdonosa, Pákh Imre és a magyar állam között a festmény védetté nyilvánításáról és megvásárlásáról. 

Persze számos saját élménnyel is rendelkezem a Golgotával kapcsolatban, hiszen a Nap szerelmese és az Aranyecset számomra is meghatározó regények, debreceni születésűként pedig a trilógiát is sokszor volt módom közelről megcsodálni.

Igazán szoros viszonyba 2016 tavaszán kerültem a Golgotával, amikor egy megrendelés kapcsán megfestettem a képet, amely a megbízó igényei szerint 1:5 arányban került kicsinyítésre, így 95x145 cm-es méretben valósult meg. A festmény közel 150 munkaóra alatt készült el - a képen szereplő kb. 30 alak különösen nagy odafigyelést igényelt. Az alkotás jelentősebb részeit rögzítettem és felgyorsítva összevágtam, így 2 percben megtekinthető a 2 hónapos munka.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://festmenyed.blog.hu/api/trackback/id/tr5111651572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása