A regényt olvastad? A filmet láttad? Utána biztos benned is felmerült a kérdés, vajon neked is lehet-e ilyen szerelembe részed....?! A válasz pedig Lehet.

Mások bolondnak tartanának, hogy lehet ennyire őszintén bevállalni mindent. Én pedig azt gondoltam mindig is, ha igazán szereted megéri kockáztatni, és ha ő is igazán szeret meg fogja érteni. Különben sem akarom a mások által vélt köröket futni:- Vajon kimondhatom e ezt, megtehetem e ezt, hiszen még nem vagyunk elég régóta együtt.. játszmázni, színészkedni s a valódi énünket elfedni.

Miért viselkedjek így , ha ezáltal a másikat is csak kérdőjel országba kalauzolom?! Igen, lehet egy nap szólni fogok, hogy valami nem jó... de ez nem azt jelenti, hogy nem Te vagy Elég Jó! Ez csupán annyit tesz, hogy van valami, amin lehet a gyakorlatban változtatni kéne... de ennyi.

Fogalmad sincs mennyit jelentesz...  Ha nem Szeretnélek nem szólnék, akkor nem is érdekelne a dolog... de ez köztünk más, s úgy érzem te is így gondolod. 

Szeretlek azóta, hogy beültünk a Turtle Bay étterembe, habár ez akkor még számomra is titok volt. S tudom, hogy sok mindent megtettél értem, és én is érted az elmúlt idő alatt,  amit sosem kérdőjeleznék meg.Veled, általad, valami olyasmit érzek, amit nem hittem, hogy ez az élet megadhat nekem... voltam már szerelmes és azt hittem nincs tovább, aztán megismertelek és rácsodálkoztam, nahát?!

S nem arról van szó, hogy nélküled nem tudnék élni s boldog lenni, hanem arról, hogy ezt Veled tudom csak elképzelni. Tudom, hogy óvatos vagy és bízol bennem, s ezáltal én is türelmesebb lettem. S néha nehéz hinni abban, ami még nem valósult meg, mert látatlanban kell egy egész birodalmat felépíteni, de megéri ez Veled együtt tenni. Sose akarnálak lánccal hozzám kötni, hiszen nem egy kutya vagy, aki csak láb alatt tud jönni menni. Hanem az a férfi vagy, akiért szívem megdobban nap mint nap, hülyeségben, nevetésben, egységben. S ha boldogabb lennél nélkülem, lehet azt kívánnám bárcsak velem.. de ha menned kell menjél, mert szeretlek annyira, hogy a legfontosabb nekem, hogy boldog légy. 

Tudod sosem álmodoztam gyerekről és házasságról, csak az írásról és arról a személyről, akit te töltesz be életemben.... S utálom ha rosszban vagyunk, veszekszünk vagy nem egy nyelvet beszélünk.... A rosszban is az a jó, hogy veled látom az alagút végén a fényt..mert hiszem hogy bármi is van megtudjuk oldani, legalábbis reménykedem.

Hogy ez szeretet vagy sorszerű nem tudom, a lényegen nem is változtat.... hiszen ezek vagyunk mi.

Ez nem a filmből van, hanem én írtam a szerelemről. 

És ti milyenek vagytok? Mit szeretnél, kit szeretnél? Jó ez nekem, vagy , hogy lehetne még jobb? Fontosak a válaszaid erre a kérdésekre. Mindenesetre, ha épp kapcsolatban vagy, ha csak keresed a megfelelő embert, szerelmet írni addig is lehet. Írd le a saját sztoridat, vagy mi lenne, ha megírnád a párodnak?

Közeleg a Karácsony, és egyre inkább a személyes ajándék ötletek győznek. Mond el szavakban a saját történetedet, a Te oldaladról megközelítve. Írd meg szerelmed lapjait , segíthetek benne.

Ha kedvet kaptál egy emléked leírására vagy/és  nem tudod, hogyan kezdj neki, sebaj. Írjunk együtt!

Részletek itt:

http://fannitasztikus.blog.hu/2017/11/01/rolam_384

,,Hiszen, ami neked egy gondolat az másnak egy örök emlék"