Szófia és Várna megtekintése után a Rila-hegység felé vettük az irányt. Első utunk Szapareva Banya felé vezetett, ahol egy gejzír található a település közepén. Nagyon szép látvány, kár, hogy köré építettek valami szörnyűséges tákolmányt.

Innen a Rilai Hét Tó felé vettük az irányt, ahová buszok is járnak, de mi a bérelt autónkkal mentünk. Nem nehéz megtalálni, táblák mutatják az utat a felvonóig. Itt aztán ki kell fizetni 5 levát a parkolásért, cserébe tényleg nagyon jól megszervezik és irányítanak, hogy hová állhatunk, mert rengeteg kocsi van itt. A felvonó indulási pontjánál (1585 méter magasan) lehet terepjárós utazást is szervezni, gondolom nem olcsón, de mi a felvonót választottuk, ami oda-vissza fejenként 18 levába kerül (és lehet kártyával fizetni!). A lift felső állomása 2100 méteren van, ahová 2163 méternyi utazással jutunk el. Arra fel kell készülni, hogy ott fenn már nincs nagy meleg, amikor mi voltunk 12 fok volt csak.

Sajnos nem volt szerencsénk az időjárással, mert éppen akkor ért oda egy felhő, így hiába másztunk egyre feljebb, a híres tavakból egyet sem láttunk. Azért egy alföldi gyereknek így is nagy élmény volt. A felvonó fenti állomása melletti épületben önkiszolgáló étterem van, ahol olcsón lehet jót enni.

Kitartó hegymászók átmászhatnak a Rilai Kolostorhoz is, de persze mi ezt nem vállaltuk, így egy másik napon kocsival mentünk a híres épületegyütteshez. (Útközben megálltunk enni Rila településen, ahol egy útmenti étteremben ettünk, de nem ajánlom senkinek, mivel sokára hozták és még így is rágós volt a hús.) A parkolásért fizetni kell, de a kolostorba ingyenes a belépő, ha azonban meg akarjuk néni a múzeumot vagy fel akarunk menni a toronyba az már megint fizetős, de nem túl drága. A templomban nem lehetett fotózni, de nagyon szép, érdemes megnézni.

Ha egy kicsit sétálunk az erdőben megtaláljuk a szerzetesek temetőjét.

Ha van rá módunk, akkor mindenképp látogassunk el a Rila-hegységbe, mert nagyon szép helyeket találhatunk.