A csapatépítő játékok nemcsak szórakoztatók, hanem hatékony eszközök is a csapatok fejlesztésére és összehangolására. Azonban a gyorsan változó világban a trendek is folyamatosan alakulnak, és a csapatépítő játékoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz. 

Az innováció és technológia térhódítása számos területen alapvető változásokat hozott a munkavégzés módjában és az üzleti folyamatokban. Az egyik legizgalmasabb fejlemény a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése, amely átalakítja a vállalati szférát. Ezzel együtt szerepe a csapatépítés és szervezetfejlesztés területén is egyre hangsúlyosabbá válik. Ebben a cikkben sorra vesszük, miként változhat az MI térnyerésével a csapatépítő szféra.

Az üzleti világ gyors fejlődése és az informatika térnyerése az utóbbi évtizedekben jelentős változásokat hozott az üzleti működésben. Az egyik legmeghatározóbb tényező ebben a folyamatban a távoli munkavégzés elterjedése, amely különféle előnyökkel és kihívásokkal jár együtt. Az online csapatépítés ebben a kontextusban egyre inkább előtérbe kerül, és egyesek szerint a remote-teamek megmentője lehet. Folytatva korábbi cikkeink tematikáját [link], ebben a cikkben feltérképezzük az online csapatépítés lehetőségeit és kihívásait, szervezetfejlesztői szempontból elemezve.

Számos cikkünk jelent meg az elmúlt időszakban erősségeinkről és azok tudatosításáról . De mi a helyzet akkor, ha ezek egy erősség túlműködik? Ebben a cikkben coachaink megosztják a tapasztalataikat a versenyszellem és a kezdeményezés túlműködéséről, felelevenítve konkrét eseteket.

A változásmenedzsment kulcsfontosságú szereplői vagyunk mindannyian, és erősségeink alapvető szerepet játszanak abban, hogy sikeresen alkalmazkodjunk és vezessük a változásokat. Az egyéni erősségeink kiemelkedő fontossággal bírnak ebben a folyamatban, és a következőkben egy példán keresztül megmutatjuk ennek gyakorlatát, majd pedig néhány fontos szerepet és azok erősségeit tekintjük át.

Megjelent a Képzés – Fejlesztési Körkép 2024 az [eureka] Consulting & Games gondozásában

Az [eureka] Consulting & Games idén harmadik alkalommal vágott bele a magyarországi vállalkozások képzés-fejlesztési tendenciáinak éves vizsgálatába. Az idei évben már összesen 250 kitöltés alapján rajzolják fel a vállalati képzési trendeket az ország térképére. A válaszokból kiderül, hogy idén a megtartásé a főszerep, a vezetők kerülnek legjobban reflektorfénybe és az is, hogy a közepes méretű vállalkozások egy főre eső képzési költése több mint 50%-al emelkedett 2023-hoz képest.

Sokszor hangsúlyozzuk, mennyire fontos a munkahelyi kapcsolatok minősége és a csapatmunka egy vállalkozás hosszútávú sikeréhez. Ha azonban túl az ezredik softskill tréningen sem éreztek érdemi változást és annak hozományát vagyis a megtartás – index nem javult, olvass tovább!

Változik a világ és ebből a munkahelyek sem maradnak ki. Nem csak gazdasági turbulencia, munkavállalói generációváltás is nehezíti a megszokások általi működést, s mint tudjuk, az üzletben a legdrágább mondat az, hogy „így szoktuk csinálni”. Ennek a mondatnak esik áldozatául sokszor számos tehetséges munkaerő is, aki a számára szűkre szabott keretek közül kitörve átpártol egy másik vállalkozáshoz. A forgatókönyv lehet más, ha mi magunk is hajlandóak vagyunk más megoldások után nézni. Mutatjuk, hogyan építsd a kommunikációt a munkatársak erősségeire.

A Mesterséges Intelligencia (MI) térnyerése korunk egyik legfontosabb kérdéseit veti fel, különösen azokat, amelyek az emberiesség és az automatizáció határán helyezkednek el. Azonban, miközben a technológia számos területen javíthatja és elősegítheti életünket, néhány kulcsfontosságú tényezőt még mindig az emberi feladatnak kell megtartanunk.

Digitalizált kísértetjárás?

Lehet-e szellemi tulajdona valaminek, aminek voltaképpen szelleme sincs? Az egyik ilyen fontos terület tehát a szerzői jogi kérdések kezelése. Míg az MI képes lehet az adatok elemzésére és tartalom létrehozására, a szerzői jogi védelem érzékeny kérdés marad, hiszen a mesterséges intelligencia létező forrásokból táplálkozik és alakítja igényünknek megfelelőre. Tekinthetünk erre úgy, mint egy gépies, generált montázs. A Quibit egy cikkében „sztochasztikus papagájként” hivatkozik az MI-ra, hiszen előre betanult szavakat, mondatokat próbál jó környezetben elhelyezni, de leginkább megjósolni, mire is gondolt a költő- azaz mi, a felhasználók. Az emberek kreativitása, művészete és egyedi gondolatai olyan értékeket hordoznak, amelyeket az MI sosem képes teljesen reprodukálni. Fontos tehát, hogy a jogi keretek megfelelően védjék az emberi alkotásokat, és garantálják az alkotók jogait.

A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása számos területen forradalmi változásokat hozott, de fontos feltenni a kérdést: vajon mindenre megoldás-e a mesterséges intelligencia? Az EQ (érzelmi intelligencia) és a vezetői soft skillek fejlesztése kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy az emberiesség és az emberi kapcsolatok területén megőrizzük egyedi értékeinket és hatékonyságunkat- azokat az értékeket, melyekre cégünket építjük.

Soft-skillek

Egy Harvard Business Review-ban megjelent 2016-os cikk szerint a vezetők magasan legfontosabb képessége a digitalizáció és a technológia használata. Ezt követte a kreatív gondolkodás és az adatértelmezés valamint a stratégiaállítás, tervezés. Az emberekhez kapcsolódó készségek szintén kimagaslóak voltak: mind a kapcsolatépítés, személyes fejlődés és fejlesztés, mind az együttműködés reflektorfénybe került az utóbbi évtizedben.

Gondoljunk csak bele a pandémia közben tapasztalt változásokra. Sok helyről érkezett az az egyöntetű panasz, hogy a meglévő kapcsolatok is elszemélytelenednek, a kommunikáció kicsúszik a kezünk közül és egyszerre leszünk folyamatosan elérhetőek és távolságtartóak. Arról nem is beszélve, milyen új és eltérő etikai, társas illembeli szabályok vonatkoznak az online térre: a digitalizáció egyszeri, felfelé ívelő csodából bizonytalan, ingoványos talajjá változott sok vállalat esetében, ahogy egy-egy rosszul használt emoji vagy kommunikációs platform is ronthat a csapat hangulatán és a vállalti atmoszférán.

Az üzleti világba frissen belépő munkavállalók, a Z-generáció tagjaivagyis a “Zék” egyre inkább kulcsfontosságú szerepet töltenek be a munkahelyeken. Az MI (mesterséges intelligencia) használata hatékony eszköz lehet a generációval való közös nyelv megteremtésére, a Zék , bevonására és megtartására, arról nem is beszélve, hogy ők már „digitális bennszülötteknek” számítanak, akik tárcsázós telefont már csak a TV-ben láttak, ellenben a digitális térben otthonosan mozognak. Ugyanakkor az MI csak egy eszköz, csodát várni nem lehet tőle: a Zé generáció integrálásához az emberi kapcsolatok ápolására és az egyéni fejlődésre is szükség van.

Előítéletek, előfeltételezések

20-as korosztály munkamorálját gyakran kritizálják mind a senior kollégák, mint a vezetőik: kevésbé elkötelezettnek, teherbírónak, kitartóbbnak tartják őket, mint elődeiket. Ha nagyon le szeretnék egyszerűsíteni ezen előítélet alapján a Z generáció alkalmazásának előnyeit, akkor Bill Gates-t idézve azt is mondhatnánk, „Mindig egy lusta embert választok ki egy nehéz munkára. Mert ő talál egy könnyű utat az elvégzésére.”  Ennek az a része igaz is lehet, hogy ez a korosztály mer és előszeretettel él is a digitalizáció adta előnyökkel, sőt azt is látjuk, hogy minél fiatalabbak a kollégák, annál kevésbé rettegnek a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerésétől, hiszen megtapasztalták a digitalizáció előnyeit és az MI-ban is inkább a potenciális segítséget látják. Pontosabban attól, hogy az MI elvenné a munkahelyüket. Ez a szorongás azonban valós, és igenis jelen van a munkavállalók nagy részében, amivel HR-esként foglalkoznunk kell.