A közelmúltban kialakult járványügyi helyzet az egész ország életét alapjaiban változtatta meg, ez pedig rengeteg embernek bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot, ha szabad így fogalmazni, megrendültséget okozott. Nemcsak maga az egészségügyi helyzet alapozza meg ezt, hanem mindazok a negatív hatások, amelyekkel számolnia kell mindenkinek, aki ezekben az időkben elesett a munkavégzés lehetőségeitől. Nem kíméli ez sajnos azokat sem, akik fizetési kötelezettségeiknek éppen a munkakiesés folytán nehezen tudnak eleget tenni. Magyarország kormánya az elmúlt hetekben több gazdaságvédelmi intézkedést hozott, amelyek a végrehajtási területet is érintik. Most összefoglaljuk, hogy melyek ezek az intézkedések és mit jelentenek pontosan.

Kép forrása: unsplash.com

A hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének felfüggesztése

A kormány a fenti döntést március 18-án hozta meg. A törlesztési kötelezettség felfüggesztése minden magánszemély és vállalkozás által a bejelentés napjáig felvett hitelre vonatkozik. A felfüggesztés automatikusan életbe lép, ám aki szeretne a felfüggesztés időtartama alatt is törleszteni, ezt megteheti és felkeresheti a bankját, hogy jelezze törlesztési szándékát.

A kilakoltatások, lefoglalások felfüggesztése

A miniszterelnök a március 23-i sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat felfüggesztik. A pontos részletszabályokat tartalmazó rendelet a tegnapi napon, késő este jelent meg a Magyar Közlöny 2020/51. számában.

Az alábbiakban a rendelet szerinti szabályokat ismertetjük és nézzük meg, hogy mit jelentenek ezek a gyakorlatban.

A Kormány 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelete a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseinek a veszélyhelyzet miatti eltérő alkalmazásáról szól, vagyis azon rendelkezések tekintetében, amit a rendelet nem érint, a Vht. rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni.

A rendelet által érintett területek az alábbiak:

Végrehajtói kézbesítés

A veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor. A kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

 A végrehajtói kézbesítés a Vht. 31/ D. § szerinti jogintézményének célja, hogy - az eljárási jogok gyakorlásának biztosítása érdekében - a jogszabályban meghatározott határozat, értesítés annak címzettje részére polgári nemperes eljárás lefolytatásával vagy polgári nemperes eljárás lefolytatásával is kézbesítésre kerüljön.

A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik. 

Részletfizetés engedélyezése

A végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

A Kormány a rendeletben tehát megteremtette annak a lehetőségét, hogy az adós önként teljesíthessen akkor is, ha a végrehajtási eljárás már megindult, azaz az eljárás kezdetével egyidejűleg a végrehajtó kötelezettségéve tette, hogy a részletfizetés lehetőségéről az adóst tájékoztassa, még abban az esetben is, ha a végrehajtó az adós vagyontárgyai felkutatása és lefoglalása iránt még nem is intézkedett. 

Miután a rendelet e körben nem tartalmaz a Vht.-tól eltérő szabályozást, továbbra is él a végrehajtást kérő azon joga, hogy ha a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül az adós kérelmére megállapítja a részletfizetést, a végrehajtást kérő észrevételt tehet a részletfizetéssel kapcsolatosan, azaz élhet azon törvényben biztosított jogával, hogy a Vht.-ban meghatározott határidőn túli részletfizetéseket (természetes személy végrehajtást kérő esetében legfeljebb 6 hónap, jogi személy végrehajtást kérő esetében legfeljebb 1 év) visszavonassa.

Ügyfélfogadás

A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a  veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azaz az eddig kötelezően előírt időpontokban nem tartja meg a személyes ügyfélfogadást. Ezt a rendelkezésre állást a végrehajtók most vagy az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján biztosítja, vagy írásos formában, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel. Bármelyik megoldás önállóan megfelel a rendeleti megfeleltetésnek.

Egyedi végrehajtási ügyben hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján adható felvilágosítás, a felvilágosítást kérő azonosítását követően. A felvilágosítás megtörténtét a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére.

Helyszíni eljárási cselekmény

A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható, azokat a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni. Az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a végrehajtó a veszélyhelyzet időtartama alatt a helyszíni eljárási cselekményeket nem foganatosíthat, így például nem intézkedhet az adós vagyontárgyainak foglalási jegyzőkönyvben való összeírása és ily módon történő lefoglalása iránt.

Ingatlan kiürítése

A rendelet értelmében ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet. Az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a  halasztásra, a  jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik (ez az egyébként is érvényben lévő moratórium időszaka), a fent meghatározott határidő április 30. napját követő 15. napon újrakezdődik.

Gépjármű forgalomból történő kivonása

A végrehajtó a  végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a  veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet azzal, hogy az  eljárási cselekményre vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Ez a szabályozás nem érinti a gépjármű lefoglalását, ugyanis a forgalomból való kivonás és a gépjármű lefoglalása egymástól eltérő végrehajtói intézkedések.

Ingatlan árverés

A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az  ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet. A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a  lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

A szabályozás nem érinti a nem lakóingatlanok árverezését, és nem tér ki a már folyamatban lévő, meghirdetett árverésekre, amelyek így az általános szabályok szerint teljesedésbe mennek.

Azt, hogy a végrehajtás szempontjából mi minősül lakóingatlannak, a Vht. 147. § (4) bekezdése pontosan meghatározza.

Meghatározott cselekmény végrehajtása

Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek.

Ez alól kivételt képez a gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség – ide nem értve a  gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat – végrehajtása esetén foganatosított eljárási cselekmény, intézkedés, amely kizárólag akkor nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene megtenni, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

Az ilyen eljárási cselekményt, intézkedést a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni azzal, hogy a vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Rendbírság

A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a  személy, aki a  veszélyhelyzet fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.

Végrehajtás felfüggesztése

A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.

A bírósági és közigazgatási végrehajtás találkozása

Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nem intézkedik. 

Az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtásokról

A Kormányrendelet hatálybalépésének napjától szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az  adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerint foganatosított végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez alól kizárólagosan az Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások jelentenek kivételt. A végrehajtói letéti számlákra befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatóak.

A Kormányrendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a  végrehajtáshoz való jog elévülése.

Hatálybalépés

A Kormányrendelet a Magyar Közlöny 51. számában, 2020. március 23-án jelent meg, így 2020. március 24. napján lépett hatályba.

Amiket nem érintett a Kormányrendelet

Bár néhol végrehajtási moratóriumról, a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről lehet olvasni, mindenekelőtt fontos, hogy a rendeletben foglaltakat olvassuk végig és úgy értelmezzük a döntést. A végrehajtásokra csak a rendelet által szabályozott kérdésekben kell a veszélyhelyzet miatt eltérő szabályokat alkalmazni, vagyis azokban a kérdésekben, amiket a rendelet nem érintett, az általános végrehajtási szabályok irányadóak.

A rendeletben foglaltak alapján a bírósági végrehajtási eljárások tehát nem általában szünetelnek, hanem a rendelet által érintett esetekben az általános szabályoktól eltérő szabályok irányadóak, amelyek körét és tartalmát a rendelet meghatározza.

A fentiek alapján tehát a rendelet által említett intézkedések kivételével számos – a teljesség igénye nélkül felsorolt – végrehajtási cselekménnyel találkozhatnak az adósok:

• a helyszíni eljárás lefolytatása nélkül elvégezhető foglalások, mint biztosítási intézkedések, így az ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzése továbbra is megtörténhet, vagy a gépjármű lefoglalására is sor kerülhet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján,
• a folyamatban lévő munkabér letiltások, illetőleg új munkabér letiltás továbbra is lehetségesek,
• a folyamatban lévő hatósági átutalási megbízásokat a pénzintézetek teljesítik, az újabb megbízások kiadásának nincs akadálya (inkasszó),
• az ingóságok elektronikus árverése nem került felfüggesztésre, így gépkocsi, üzletrész, értékpapír árverésekre a jövőben is sor kerülhet,
• a rendelet értelmében csak a Vht. szerint értelmezett lakóingatlanok árverése iránt nem intézkedhet a végrehajtó, így a már folyamatban lévő árverések, illetőleg a nem lakóingatlannak minősülő ingatlanok árverése tovább folynak.

Ha tetszett ez a tartalom és szeretne további, a végrehajtás témájához kapcsolódó tartalmakról értesülni, lájkolja facebook oldalunkat: https://www.facebook.com/eletesvilag/

Ha végrehajtási eljárás indul valakivel szemben, érdemes megvizsgálni az ügyben, hogy a végrehajtás elrendelésének feltételei teljesültek-e, azaz a végrehajtás megindítása valóban helytálló volt-e. Tekintettel arra, hogy a végrehajtónak a végrehajtható okirat alapján el kell járnia, azonban a végrehajtható okiratot nem a végrehajtó bocsátja ki, ezért ennek körülményeire a végrehajtható okiratot kibocsátó szervnek kell figyelmet fordítania. De melyek is azok a bizonyos feltételek? Posztunkban ezeket vesszük sorra.

1. A végrehajtandó határozatnak kötelezést vagy marasztalást kell tartalmaznia

A végrehajtandó határozat az az okirat, amelynek alapján a végrehajtási eljárás elrendelhető. Ehhez az okirathoz kapcsolódnak tehát azok a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a végrehajtás megindítható legyen valakivel szemben. E feltételek közül az egyik, hogy a határozat kötelezést vagy marasztalást tartalmazzon. Ez az eljárás alapjául szolgáló anyagi jogviszony tárgya, vagyis a szolgáltatás alapján - szólhat arról, hogy a bíróság az alperest valamely szolgáltatás nyújtására (általában pénz fizetésére) kötelezi, vagy meghatározott magatartást (tevés, nem tevés, tűrésre kötelezés) ír elő számára, illetőleg az alperest helytállásra kötelezi. A teljesítés módjának a meghatározása a végrehajtás szempontjából alapvető fontosságú, ezért a bíróság rendelkezésének olyan világosan érthetőnek és minden kétséget kizárónak kell lennie, hogy annak szövege a végrehajtás során ne okozzon nehézséget. A Kúria egy döntésében kimondta, hogy a jogszerzőt a követelés kielégítésének tűrésére kötelező bírósági határozatnak tartalmaznia kell annak a követelésnek az összegét, amellyel az adós a hitelezőnek tartozik (BH 510/2004.).

2. A végrehajtandó határozatnak jogerősnek vagy előzetesen végrehajthatónak kell lennie 

A jogerő azt jelenti, hogy a határozat már nem támadható meg fellebbezéssel, így a határozat végrehajthatóvá válik.

Az előzetesen végrehajthatóság a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot jelenti, vagyis a határozatot akkor is végre kell hajtani, ha vele szemben a jogorvoslati határidő még nem telt el, vagy már be is nyújtották a jogorvoslatot és annak elbírálása akár még folyamatban van. Az előzetesen végrehajthatóságnak meghatározott feltételei vannak, melyeket a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 362. §-a rendez. A törvény konkrétan felsorolja azokat az ítéleteket, amelyeket a bíróság előzetesen végrehajthatóvá nyilvánít. Ezek az alábbiak:

1. a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítélet,
2. a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítélet,
3.  az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
4. a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították, és
5. a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt.

Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást egyébként a fenti b-e. pontok esetén mellőzheti a bíróság, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a felperesre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság mellőzheti az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében is az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását. 

3. A végrehajtandó határozatban foglalt teljesítési határidőnek el kell telnie

Fontos körülmény, hogy a végrehajtás elrendelésére akkor kerülhet csak sor, ha az önkéntes teljesítés az adós/kötelezett részéről elmaradt. Az önkéntes teljesítésre az alatt a határidő alatt van lehetősége a kötelezettnek, amelyet a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat tartalmaz. Ennek értelmében ha a kötelezett a teljesítési határidőben nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, úgy a teljesítési határidő elteltnek minősül, így a végrehajthatóság ezen harmadik feltétele megvalósul.

A bíróság határozata a teljesítési határidő, illetve határnap letelte után válik végrehajthatóvá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek ettől eltérő megállapodást ne tehetnének és a jogosult ne engedélyezhetne hosszabb teljesítési határidőt az adósnak. Ha ilyen megállapodás alapján a jogosult (végrehajtást kérő) a teljesítésre halasztást adott, akkor a végrehajtás szünetel [Vht. 52. § f) pont]. Ha ennek tartama alatt a jogosult mégis végrehajtást kérne, akkor az adós végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert indíthat.

A fenti feltételek mindegyikének teljesülnie kell a végrehajtás elrendeléséhez, és e feltételek meglétének vizsgálata a végrehajtható okiratot kibocsátó szerv feladata. Azonban e feltételek meglétének körbejárása mindkét fél, azaz a végrehajtási eljárással érintett adós/kötelezett, valamint a végrehajtást kérő részéről is egyaránt fontos. Az adós/kötelezett részéről azért, mert ha a végrehajtás bármely feltétele teljesülésének hiányát észleli, úgy ezt haladéktalanul jelezheti a végrehajtást kibocsátó részére, akinek a végrehajtható okirat visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése iránt haladéktalanul intézkednie kell. A végrehajtást kérőknek e feltételek fennállását pedig a végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmük előterjesztése előtt kell vizsgálniuk, hiszen egy időközben, a végrehajtható okirat visszavonása következtében megszűnt végrehajtási eljárás felesleges költségeket okozhat.