Egzotikus zeneszerzők

Egzotikus zeneszerzők

Az argentin zeneszerzők világa

2021. január 30. - Nyitrai László

Az előbb hallott művet talán mindenki ismeri, de szinte senki sem tudja, hogy argentin szerző műve. Lalo Schifrin generációja egyik legsokoldalúbb művésze, filmzeneszerzői tevékenysége a legismertebb, de jazz komponistaként és koncerteken játszott „klasszikus” zeneszerzőként is óriási repertoárt jegyez.

Talán nincs még egy olyan hely Latin-Amerikában, ahol a multikulturalizmus ennyire fontos lenne, mint Argentínában. Ez a hatalmas terület olvasztó tégelye lett az európai, afrikai és ázsiai embereknek, és kiválóan mutatja, hogy milyen fantasztikus, egyedi kultúra jöhet létre a népek keveredéséből. Az egymástól távoli eredetű összetevők egy egyedi, vibráló új minőséget hoztak létre.

Ezen a főcímzenén is legalább annyira érezhető a latin kultúra hatása, mint a swing és kissé még a kortárs zenei hatások is.

caminito-51625_1920.jpg

 

A mai zenés kirándulás nem lesz rövid, mert a modern argentin zene sokszínűségét így is csak felvillantani lehet. Készítsünk be egy jó italt és kezdjünk bele e világ megismerésébe!

 

Argentínába, a betelepülők is magukkal hozták a saját zenei hagyományaikat. Nemcsak spanyolok, olaszok és franciák érkeztek, hanem nagy számban szlávok és zsidók is. Így jelent meg a flamenco, a kontratánc, a polka és a mazurka is. Aztán ezek keveredtek az afrikai ritmusokkal.

***

Mint a legtöbb latin országban, itt is az 1800-as években kezdett fellendülni a saját komolyzeni élet. Ugyan Buenos Airesben már az 1700-as évektől létezett opera játszás, de argentin művek, csak a XIX.század derekától születtek.

Az 1800-as évek szerzői az európai romantikus stílusban alkottak, később jelent meg a nemzeti irányzat, európai formanyelvvel, de helyi, argentin témákkal. A század végén divatos volt az olasz stílusú operajátszás.

Hector Panizza Aurora című operáját a mai napig műsoron tartják. Ő nem csak zeneszerző, hanem opera igazgató is volt világszerte. Vezette a Teatro Colónt, a La Scalát a Coven Gardent, a Metropolitant és a Chicagó-i operaházat is.

Az Aurora szövegkönyvét Puccini szövegírója Luigi Illica jegyzi. Ebből a műből következik egy részlet:

 

***

Most egy olyan szerző műve következik, aki számos társához hasonlóan Párizsban tanult, ahonnan hazatérve, több művészeti intézetet alapított.

Carlos Buchardo művei között számos opera is található. Most a Canción del carretero-„A  kocsis dala” c. művét hallhatjuk.

***

Három testvér volt a századforduló zenei életének meghatározó alakja: José María, Juan José és Washington Casto zeneszerzők és karmesterek voltak.

Juan José nemzetközi karmester karriert tudhatott magáénak, egy ideig a Melbourne-i Szimfonikusok vezetője is volt.

A most következő Toccata című műve volt az ezután következő zongoraverseny alapanyaga is.

 

Aki szeretné meghallgatni a zongora versenyt, ezen a linken eléri.

https://www.youtube.com/watch?v=P3PV70_lj1A

 

***

Julián Aguirre a századforduló nacionalista irányzatának egyik meghatározó képviselője. Szintén Európában, Madridban és Párizsban tanult. Műveiben kora nemzetközi stílusát a helyi folklór elemeivel ötvözte.

A Macska című rövid művét játsszuk le most.

 

***

Juan Carlos Paz a korszak legpolemikusabb szerzője. 1934-ben ő alkalmazta először Latin-Amerikában a dodekafon szerkesztési technikát. Kora modern zenéjének terjesztője, a „Megújhodási csoport” alapítója.

Ritmica ostinata c. darabját választottam. A cím magáért beszél.

 

***

Luis Gianneo a XIX. század végén született. Hazájában számos ifjúsági zenekart alapított és ő is részt vett a „Megújhodási csoport” munkájában.

Stílusában fejlődés tapasztalható a nacionalizmustól saját nyelvezete megtalálásig, majd a neoklasszikus és dodekafon eljárások alkalmazásig.

A Tarco virágzásban című szimfonikus költeménye késő romantikus, és impresszionista jegyeket is mutat.

 

***

accordion-4977666_1920.jpg

 

***

Az 1910-es években született művészek közül kettőt emelek ki. Az egyik, Carlos Guastavino, aki kortársaihoz képest is erősen konzervatív nyelvezettel alkotott. Stílusára Albeníz, Rachmaninov és Debussy, valamint hazája idősebb szerzői, például Aguirre hatottak. Sok száz dalt komponált, ezért a „Pampák Schubertjének” is nevezik.

Három románc” című alkotása következik.

 

***

A másik, Alberto Ginastera, a XX. század egyik legfontosabb argentin szerzője. Még Magyarországra is eljutottak a művei. Az ő művészete is számos egymástól távoli forrásból táplálkozik.

Aaron Cooplantól tanult az USÁ-ban, zenéjére Bartók is, de az argentin kreolok és indiánok művészete is hatással volt. A hagyományos formákat a legmodernebb tartalommal ötvözte.

Megalapította a Haladó Zenei Kutatások Latin-Amerikai Központját, ahova az egész latin világból jöttek a zeneszerzők a modern kompozíciós eljárásokat elsajátítani.

A színházi műfajok éppúgy foglalkoztatták, mint a koncerttermiek.

A nacionalista irányzatból indult, később a szeriális zene felé fordult.

Az én kedvencem az első korszakából a Hárfa verseny. Ez következik most:

 

 

A Popul Vuh, az utolsó, szeriális korszakának nagy hatású, de a komponista halála miatt, befejezetlen darabja, 7 tétel készült el. A művet Ormándy Jenő rendelte tőle a Philadelphia Orchestra számára. 

A Popul Vuh a maya világ teremtéséről szól, a 7 tétel:

-Az Idők éjszakája, -A Föld születése, -A természet éledése, -A teremtés kiáltása, -A nagy eső, - A kukorica mágiája, -Nap , Hold és csillagok.

 

Alberto Ginastera iIdős korában Svájcba költözött. Itt látogatta meg az Emerson Lake and Palmer zenekar, hogy megmutassák neki Toccata c.művéből készült átiratukat. Amikor meghallgatta, így kiáltott fel: „Carramba! EZ az a forma, ahogy én is elképzeltem.”

Ez a mű eredeti változata:

 

Ez pedig az átirat:

 

 

***

accordion-217567_1920.jpg

 

***

Ariel Ramirez spanyol bevándorlók gyermeke volt, műveivel az argentin folk stílus ikonikus mestere lett. Először a tangóval ismerkedett meg, utána kezdte el a pampák cowboyainak a gauchoknak, valamint a kreoloknak és az indiánoknak a népzenéjét kutatni. Klasszikus zenei tanulmányait Juan Carlos Paz-nál kezdte, majd Madridban, Rómában és Bécsben folytatta.

Leghíresebb műve a Kreol mise (Misa criolla). A mű inspirációjáért a második világháború Németországába kell utaznunk, ahol a szerző lánytestvérei éltek, akik nácik által üldözötteket segítettek. Ramirez, megismerve ezt a történetet, eldöntötte, hogy egy spirituális művet szentel emlékére. Az 1964-ben megjelent kompozíció az első, nem latin nyelven írt mise, ugyanis az anyanyelvi misézés csak a második vatikáni zsinat után vált hivatalosan is elfogadottá. Spanyol nyelven énekelt bennszülött dallamok és ritmusok elegye a mű.

(Kik is a kreolok? A minimum egy nyolcad részben vagy annál nagyobb arányban spanyol leszármazottak. Előjogaik voltak, szubkultúrát alkottak. Később a spanyol udvartól való elszakadás fő motorjai. Ma a kreol jelző már tágabb jelentésű.)

Ezt a darabot szinte mindenki ismeri, ezért most inkább a Négy kreol keringő című művet hallgassuk:

 

***

Az 1900-as évek elején jelent meg Argentína és Uruguay La Plata környéki mulatóiban a számos kulturális előzményből táplálkozó műfaj, a tangó.

Eredetileg azt a helyet jelentette, ahol a feketék engedéllyel táncolhattak. A kialakuló új műfajra az afrikai ritmusok, az olasz népzene, a flamenco, a habanera, a szláv polka és mazurka, valamint a gauchok népzenéje is hatással volt, de egy teljesen új minőségű műforma jelent meg.

Az 1930-as években már nemcsak a szegények szórakozása volt a tangó, hanem az előkelő társadalmi rétegek is táncolták, sőt terjesztették is amerre csak jártak a világban. Londonban, Párizsban voltak tangó-teázások, tangó kirándulások. Volt tangó szín is: a narancssárga.

Először énekes műfaj volt. A korszak legnagyobb előadója Carlos Gardel volt.

 

Az aranykor a ’30-as évektől az ’50-es évekig tartott. Ekkor már - akárcsak Észak-Amerikában a swing zenekarok - nagy létszámú tangó zenekarok játszották ezt a zenét.

1955 után az „új tangó” elvontabb lett, Astor Piazzolla volt a legkiemelkedőbb szerző. Ma is ezt, az „új tangó” korszakot éljük, olyan zenekarok működésével, mint a Tanghetto, a Bajo Fondo vagy a Gotan Project.

 

***

 

Az idén 100 éve született Astor Piazzolla maga volt a megtestesült „multikulturalizmus”. Olasz - Argentínába bevándorló - családban született, akik még a szerző gyerekkorában New Yorkba költöztek. A környéken, ahol laktak, az erőszak, a szegénység, a maffia uralkodott, de itt találkozott először a tangóval és itt kapta meg első, 18 dolláros gomb harmonikáját apjától.

A lakásuk mellett egyik nap zongoraszóra figyelt fel, valaki Bachot játszott. A zenész egy magyar zongorista, Rachmaninov tanítványa, Wilda Béla volt, aki megismertette és megszerettette vele Bach-ot és a jazzt.

Az utcasarkon volt az Orpheum nevű klub, ahol Gershwin lépett fel.

1934-ben ismerkedett meg Carlos Gardellel, akinek egyik filmjében harmonikásként statisztált. Az énekes megpróbálta rábeszélni, hogy menjen vele vissza Argentínába. Családja azonban nem engedélyezte az utazást, és ez volt a szerencséje, ugyanis Gardel gépe lezuhant.

A család később visszaköltözött Dél-Amerikába.

A latin-amerikai turnén lévő Arthur Rubinstein szomszédjában laktak. A zongorista ajánlotta be Ginasterának, akinek első tanítványa lett. A mester ismertette meg vele a hangszerelést, a zenekari gyakorlatot, és megismertette a klasszikus és modern stílusokkal. Ebből az időből származik első korszakos műve, a későbbi stílusára nem nagyon hasonlító Simfonia de Buenos Aires c darabja. Hallgassuk meg a harmadik tételt:

 

Ezt a műve volt a „referencia”, amikor Párizsban tudott tanulni. Nadia Boulanger, a párizsi konzervatórium híres tanára vette szárnyai alá. Bíztatta az kétkedő művészt, hogy higgyen magában, és tartson ki a tangó mellett. Párizsban Stravinsky, Prokofjev, Ravel és Bartók voltak hatással művészetére, ekkor változott meg a stílusa: a kortárs hatásokat beemelte a tangóba. Bartók hatása a 3+3+2 lüktetés, de a metrum változás Piazzolla vívmánya. Ugyanakkor a kromatikus harmonizálás, a glissandok Ravel hatását mutatják, miközben a polifon írásmód miatt, eltűnt az ének szólam.

Argentínában eleinte idegenkedve fogadták komplikált, hosszú és disszonáns műveit. Nemzetközi sikere viszont egyre nagyobb lett. Rendszeresen koncertezett az USÁ-ban és Európában.

Rengeteg francia és argentin film zenéjét szerezte.

Most a Négy évszak Buenos Airesban c kompozíciót hallgassuk meg! �

 

***

tango-108483_1920.jpg

 

***

Mauricio Kagel meghökkentő művészete interdiszciplináris érdeklődésének eredménye. A zenén kívül filmmel, történelemmel, irodalommal foglalkozott. Művészi programjának középpontjában a megszokott hangzás- és hallásélmény radikális kitágítása áll, Hangszer-színháza, a zenei gesztusokban lévő lehetőségeket, a megszokott eszközök szokatlan alkalmazását keresi. Utcai zajokat, máskor reneszánsz, vagy épp primitív hangszereket használt szokatlan helyzetekben. Élete nagyobb részét Németországban töltötte, ahol az avantgárd vezető alakja lett. „A legjobb európai zenész egy argentin” - mondta róla John Cage.

Gondolkodjuk el Szerenád című művén.

 

***

Dante Gerardo Grela, a ’40-es években született zenész generáció tagja. Ez a generáció elutasítja a művészetben az érzelmek elsődleges megjelenítését, illetve elzárkózik a populáris irányzatoktól;

csak a művészi formálás szabadsága és a szociális érzékenység a fontos számukra.

Grela egy brazil fesztivál alatt írta Színek című alkotását. Ez az egyik első mű, amiben a művészi nyelvezetek hibridizációjával kísérletezik: atonális hangzás környezetben modális fordulatok.

Nagy területű hangzástömbök váltakoznak dallamosabb, ritmikusabb szakaszokkal.

 

***

Az újabb zeneszerzők számára Ligeti, a folk, a rock és a diszkó is megfér egymás mellett, zenéjük is sokféle.

Luis Mucillo Brocéliande című 2003-ban megjelent műve a „Kerekasztal legendakör” történeteiből inspirálódott. A műben jelen van egy hamis, labilis tonális érzet. Néha felbukkan egy-egy tonális elem is, ami idézetként hat.

 

***

Mindeközben a tangó továbbra is erősen jelen van az alkotók életében, munkáiban. Érzésem szerint Argentínában senki sem tud Piazzolla hatása alól kikerülni.

Eduardo Alonso Crespo Tangója következik.

***

bandoneon_de_astor_piazzolla_2.jpg

 

***

A következő művész Lucio Bruno Videla hosszabb ideig Bécsben élt és a Volksoper munkatársa volt. Ő alapított Európában elsőként olyan zenekart, ami kifejezetten argentin zenét játszik. Hazájába visszatérve 20 CD-ből álló sorozatot jelentetett meg elfeledett argentin szerzők és kortárs alkotók műveivel.

A Kamaraszimfónia című alkotásán keresztül ismerkedünk meg vele. A mű hangszer összeállítása is szokatlan: elektromos gitár és harmonika is játszik a zenekarban. A darab eleje passacaglia-szerű, később absztrahálva a tangó is megjelenik a kompozícióban, majd az utolsó szakaszban egyértelmű a rokonság mutat Piazzolla művészetével.

***

Marcelo Delgado alkotásaiban a határokat feszegeti, az átjárási lehetőségeket keresi: intuíciótól a  szigorig. Célja, hogy a zenén keresztül megteremtse az emberek közti kommunikáció lehetőségének utópiáját.

A Zene-beszéd (El Hablo de la música) című alkotása is az emberi hangadások-hangok és a különböző hangszeres hangzások egymásba alakíthatóságát keresi. A bőgő beszédszerű gesztusaira rímel az emberi hang pengetésszerű gesztusa. A vonós zaj-papír zaj, a kitartott emberi hang, a kitartott hangszeres hang, a szaxofonba dúdolás, éneklés játéka; a jazz, a kortárs zene és a zaj szintézise ez a mű.

 

***

Osvaldo Golijov családja a ’20-as években Romániából és Oroszországból kivándorolt zsidó család. A szerző jelenleg az USÁ-ban él. A most 61 éves művészre hatással van a klezmer, a jiddis szakrális zene, a klasszikus kamarazene, a pop, vagy éppen a különböző latin zenék. Művei a kedvenceim közé tartoznak

Jelenleg a Chicagói szimfonikusok állandó zeneszerzője. Két művét is ajánlom, mert nem tudok választani. Mindkét műben finoman ötvöződnek az őt inspiráló hatások, de létre tud jönni egy új koherens alkotás.

Yo Yo Ma Előadásában Gustavo Dudamel vezényletével hallgassuk meg az Azúl-Kékség című művet!

 

A Lúa Desconocida című dal a Szent Márk passió című hatalmas művéből való. A Passió története szamba és más latin tánc és bennszülött stílusokban írta meg, de zeneileg sem veszik el a történet zsidó jellege.

Akinek van kedve, hallgassa meg a teljes Szent Márk Passiót. Megéri!

https://www.youtube.com/watch?v=5qsT0Yj1nfo&feature=youtu.be

 

***

bandoneon-inside-mechanism_2.jpg

 

***

A következő szerzőtől mindent szeretek, amit eddig hallottam.

Esteban Benzecry 1997 óta ugyan Párizsban él, de műveiben a latin témákat dolgozza fel. A Latin-Amerikai zenei gyökereket keveri a kortárs technikákkal. A saját alkotásaira egy elképzelt folklór elemeiként tekint.

Zenekari tripichonja, a Rituales Amerindias az ősi indián istenek világába vezet. A három tétel címe: Ehécatl (az azték szél isten), Chaac (maya víz isten) ,Illapa (inka villám isten)

 

***

accordion-2878637_1920.png

 

***

A mai zenés kalandozás utolsó szakaszához értünk, a legfiatalabb alkotók világához.

Most egy 2019-ben bemutatott mű következik: Pablo Borrás Tre tre Tress c műve. (Három, három ,Háááárommm….)

A mű a lüktetés, a zaj, a dallam, az akkordok egymásba alakulása.

 

***

A befejezésül megismerhető alkotónak szintén számos közös ügye van a magyar zenével-zenészekkel. Az 1992-es születésű Alex Nante Az Eötvös alapítvány ösztöndíjasa volt. Fuvolaversenyének ősbemutatóját a Zeneakadémián tartották.

Utolsó mai alkotásként hallgassuk meg a Helles Bild című művet!

 

Köszönöm, hogy velem tartottak. Legközelebb Uruguay következik. A sorozat régebbi részei a www.egzotikus-zeneszerzok.blog.hu oldalon érhetők el.

 

Köszönet a korrektúráért Böhm Györgynek!

Források:

https://es.wikipedia.org/wiki/Tango

https://www.estebanbenzecry.com/

https://es.wikipedia.org

https://cck.gob.ar/eventos/tres-compositores-contemporaneos-argentinos-por-la-onma_3631

https://bn.gov.ar/agenda-cultural/musica-contemporanea-dos-compositores-argentinos

https://www.lanacion.com.ar/cultura/el-fenomeno-de-los-nuevos-compositores-argentinos-nid1221546/

http://www.anba.org.ar/academico/mucillo-luis/

http://marcelodelgado.com/bio

https://teatrocolon.org.ar/es/artistas/santiago-santero

https://assets.una.edu.ar/files/file/artes-musicales/2018/biblioteca/2018-ms-ia-catalogo-biblioteca/biblioteca-digital-pdf/compositores-contemporaneos-argentinos/compositores-contemporaneos-argentinos.pdf

http://www.laprensa.com.ar/455438-El-precursor-de-la-opera-en-la-Argentina.note.aspx

https://www.luciobrunovidela.com/cv

http://demianluna.com/

https://www.buenosaires.gob.ar/cultura/usina-del-arte/ixdeg-concierto-asociacion-argentina-de-compositores-0

http://barba2.com.ar/plataformas/ciclos/deuna/de-una-2018-compositores/

https://soundcloud.com/alex-nante

https://www.babelscores.com/composers

https://musicalesysonoras.una.edu.ar/agenda/ensamble-de-musica-contemporanea-del-departamento-de-artes-musicales-y-sonoras_25154

http://musiki.org.ar/Marcos_Franciosi

http://www.ciweb.com.ar/Kagel/index.php

https://osvaldogolijov.com/

 

fotók: Pixabay.com

 

Ismeretlen ismerősök: Mexikó klasszikus zeneszerzői

 

 

Az előbb lejátszott mű María Granillo Reflejos-Tükröződések című műve. A darabot hallgatva úgy észleltem, hogy ez az alkotás számos kulturális utalást vet fel. Jó példája ez a mexikói zeneszerzők tradícióból inspirálódó, de szüntelen az új hangzásokat kereső alkotói szemléletének.

Ebben az országban igen szerteágazó, hogy ki mit tekint kulturális örökségének. A különböző ősi indián kultúrák hatása éppúgy jelen van, mint a behurcolt afrikaiak ritmusai vagy a XIX. században ide érkező kelet-európaiaktól megismert táncok.

 

1521-ben hódolt be az őslakosság a spanyol hódítóknak, és bár az ezt követő három évszázad során a spanyol műzene uralta a hivatalos zenei életet, az európai szerkezetű kompozíciók viszonylag gyorsan helyi hangzásokkal gazdagodtak. Az élet minden területén gyorsan láthatóvá vált a különféle hátterű - Mexikóba került - emberek egymásra hatása.  Így lett az is természetes, hogy már az 1600-as évek elején, indián származású ember tölthette be - a legfőbb zenei tisztségnek számító – Mexikóváros-i katedrális zeneigazgatói posztját.

A művészeti élet igazi fellendülése azonban Mexikó függetlenné válásával vette kezdetét, az 1800-as évek elején. E század végétől vált fő művészeti kérdéssé a nemzeti karakter, a „mexikóiság” mibenléte.

A kubai kalandozáshoz hasonlóan, ezt a zenei kirándulást is ettől a korszaktól kezdjük. Nem mintha nem lenne izgalmas a mexikói barokk, vagy a mexikói romantikus opera világa! Azonban a modern zene olyan gazdag műalkotásokban, hogy ennek a mostani cikknek is jócskán túlfeszíti a keretét!

 

mexican-revolution-4819589_1920.jpg

 

Az 1870-es, ’80-as években született alkotók generációjának zenei nyelve a romantika volt. Ezt vegyítették hazai témákkal, dallamokkal. Manuel M Ponce mellett José Rolón és Calendario Huízar voltak ezen időszak legismertebb szerzői.

 José Rolón a most következő a Törpék Ünnepe című szimfonikus scherzójával vált ismertté.

A nacionalista tendenciákat mutató darabban impresszionista hatások találhatók. Egyes kritikusok szerint a kompozíció előképe Dukas Bűvészinasa. Ez nem tűnik elrugaszkodott gondolatnak, hiszen Dukas volt Rolón tanára Párizsban.

 

 

Calendario Huízar 35 évesen iratkozott be a Nemzeti Konzervatóriumba, de már korábban is írt darabokat. Műveiben indián motívumokat is felhasznált. A híres zeneszerző, Silvestre Revueltas, a „mexikói zene hiteles értékének” nevezte Huízar művészetét.

Most a szerző második, "Oxpanixtli" szimfóniája következik.  Oxpanixtli egy őszi időszak azték neve, amikor ünnepségeket rendeztek, hogy a virágoktól búcsút vegyenek és egyszersmind a virágok istennőjét, Xochiquetzal-t, ünnepeljék.

 

 

1912-ben született a máig a legtöbbet játszott mexikói mű a Huapango komponistája: José Pablo Moncayo.

Ő főleg a mesztic folklórból merített témákat. A Huapango c művében a Mexikói öböl partján elterülő Veracruz tartomány dallamait-sonjait dolgozza fel.

 

 

A szerző nemzetközileg ritkábban játszott, de általam kedvelt kompozíciója a Cumbres -Csúcsok 1953-ból. A mű 3 részből áll. Az első gyors, és két különböző karakterű témát dolgoz fel, a lassú második rész szintén kettőt, a harmadik rész pedig egyfajta visszatérés.

 

 

 

university-3585874_1920.jpg

 

 

Silvestre Revueltas, a XX. századi zene egyik legegyénibb alakja. Saját bevallása szerint sosem használt fel eredeti folk-témákat, inkább maga találta ki őket. „…A műveimben igyekszem a népem energikus, vidám és legfőképpen szarkasztikus voltát megmutatni.”  Alkotásaiban jól észrevehető Stravinsky hatása, azonban minden darabjáról azonnal felismerhető, egyedi stílusú szerző. Erős ritmikai profilú motívumokkal, és sokszor bitonális szerkezetekkel dolgozik.

Első felcsendülő műve a Toccata 1933-ból.

 

A művész nem csak koncert darabokat írt, hanem baletteket, filmzenéket is. Leghíresebb remekműve a Mayák éjszakája című film zenéiből készült szimfonikus költemény, amiben olyan hangszereket használ, mint a tengeri csigakürt és indián dobok.

Szerintem ez a mű az egész eddigi közép-amerikai utazás legnagyobb hatású darabja.

A mai utazás első részének végén dőljünk hátra és képzeljük magunk elé a hatalmas maya ünnepet!

 

 

 

***     

 

chiapas-3671065_1920.jpg

 

***

Ismerkedjünk most meg az egyetemes zenetörténet egyik legkülöncebb szerzőjével, aki bár Rolón generációjához tartozott, zenéje a mai fülnek is szokatlan. Ő a ”Sonido 13” technika atyja: Julián Carillo.

Tanulmányait részben Németországban folytatta, itt mutatták be az első szimfóniáját is, ami késő romantikus hangzásvilágú. Carillo számára mindig is nehézséget jelentett a hangtartomány kis szekundonkénti felosztottsága. Ő sokkal jobban szerette egyéb módokon tagolni a tartományt. Negyed, nyolcad, sőt harmad, hatod részre is osztotta a szekundok közti hangmagasság területet. A mikrotonalitás egyik első úttörője. Különleges hangszereket is terveztetett ehhez, illetve a vonósok, fúvósok és az ének hang eleve alkalmasak ezen hangközök megszólaltatására.

Először egy kórusművét hallgassuk meg:

 

Most Juan Carillo Meditáció című műve következik:

 

 

***

 

mexico-city-2709898_1920.jpg

 

***

 

Carlos Chávez olyan fontos alakja Mexikónak, mint nálunk Kodály. Nemcsak zeneszerzőként, hanem zenekar és oktatás szervezőként és tanárként is jelentőset alkotott. „Új zene” címmel koncertsorozatot hozott létre, ahol olyan, Mexikóban addig ismeretlen szerzők műveit játszották el, mint Schönberg, Debussy vagy Bartók.

Karmesterként számos kortársa alkotását ő mutatta be. Ez többször súrlódáshoz is vezetett, ugyanis sok ember érvényesülése függött tőle.

A műveinek egy része a nacionalista irányzathoz tartozik. Ezek részben mesztic másrészben indián témákat dolgoznak fel.

A Xochipili című mű egy elképzelt ősi indián zene. Sajnos nem maradt fenn sok konkrétum a prehispán indián zenekultúráról, így szinte minden fantázia és spekuláció. Annyit tudunk, hogy fúvós hangszereket és dobokat használtak főleg.

 

 

Leghíresebb, a világ egyik első, csak ütőhangszerekre komponált műve, a Toccata. Az 1930-as években John Cage kérte Chávezt, hogy írjon az ütőegyüttese számára darabot. Azonban a technikai nehézségek miatt nem tudták eljátszani a művet és csak 1948-ban, a szerző vezényletével valósult meg a hivatalos premier.

Az első és harmadik tétel szonáta formájú; hosszú tremolókból és szinkópákból álló patternekkel dolgozik a komponista. A középső rész lassú, tompított dob hangzásokkal operáló. A harangjáték és a xylofon játszik dallamtöredékeket.

 

Chávez zongoraversenyét 1942-ben mutatta be Dmitri Mitropoulos, a New York Philharmonic Orchestrával.

A kompozíció három, szünet nélkül egymás után következő, gyors-lassú-gyors tételből áll; modális, polimodális harmónia világú mű.

 

 

***

 

cactus-2720147_1280.jpg

 

***

 

Mindeközben 1940-ben Erique Granados Goyescas című művétől inspirálva, egy fiatal lány Consuelo Velasquez, megírja a Besame mucho című bolerot, a világ egyik legismertebb dalát. Ezen a felvételen egy Tv showban maga a szerző játssza el a dal egy feldolgozását. 1 perc 28-tól kezdődik maga az előadás.

 

 

***

 

Chávez iskolájából sok tehetség került ki. Mario Lavista elektroakusztikus kísérleteket folytatott, de tradicionális hangszerek új hangzás lehetőségeit is kutatta.  Az Éjszaka tükröződései című művében üveghangokat használ, amik eleve vizuális illúziót is keltenek, illetve maguk is egy -egy elsődleges hang leképeződései. Ez az alkotás is három, egymást szünet nélkül követő részből áll; a harmadik egység az első tükröződése. „A darab úgy végződik, ahogy kezdődik, ami egy időbeli struktúra önmagába visszatérésének illúziója.” - írja a szerző.

 

 

 Az idén 66 éves, Eduardo Angulo, művészetére a tonális világ a jellemző, művei mégsem historizálnak.  Szeret szokatlan hangszeregyüttesekre komponálni. Most egy speciális cimbalomra, a salterio-ra írt versenyműve következik.

 

 

Minden bizonnyal a legismertebb mexikói avantgárd zeneszerző Julio Estrada.

Különféle, akár matematikai, informatikai módszerekkel létrehozott zenei texturákkal, hangzásképekkel, és nem konkrét dallamokkal, ritmusokkal dolgozik. Jó példája ennek az eljárásnak a Vulkán belsejében című bőgő együttesre írt műve. A videón jól látszik, hogy érdekes, szokatlan technikákkal nyer ki hangot a hangszerekből. Különféle érzetű hangzások jönnek létre, amiket egymásra vetít.

 

 

 

cdmx-1876845_1920.jpg

 

***

Manapság sem szűnt meg az alkotók érdeklődése a hagyományosabb hangzások iránt. A szintén a 60-as éveiben járó komponista, Arturo Márquez, az utcán hallható populáris zenéből inspirálódik. A Huapango mellett, a Danzón no 2 című Márquez mű az, ami mindenhol felhangzik a világban, ha latin estet játszik egy zenekar.

A danzón egy afrikai hatású mexikói műfaj. Mindig ritmikus, és az érzéki dallamosság is a kompozíciók fontos része.

Az egész sorozatot nagyon ajánlom mindenkinek, feldobja az ember napját. Most a Danzón no 2-t hallgassuk meg:

 

 

 

caballito-3727209_1920.jpg

 

***

 

Leticia Cuen Franciaországban élő alkotó. Az általam hallott művei tonálisak, személyes hangvételűek. A következő mű az "Ének a lelkekhez " címet viseli.

 

 

A mai utazás utolsó két szerzőjéhez értünk. Mindkét alkotóra jellemző, hogy a kortárs komolyzenei irányzatok mellett a popkultúrából is ihletődnek.

Enrico Chapela De Seos című alkotása következik.

A szerző repetitív jellegű, erős ritmikai profilú zenei texturát alkalmaz a műben:

 

Jorge Calleja több műve crossover műfajú. Particulas de luz-Fényrészecskék című darabja is több hangzásvilágból táplálkozik.

 

 

*** 

Ezzel véget is ért Mexikói kirándulásunk és a Latin-Amerikai sorozat közép-amerikai része.

Köszönöm, hogy velem tartottak!

Legközelebb Dél-Amerikai felfedezésünket kezdjük meg!

 

Vidám napot! :D

gardens-mexico-2073360_1920.jpg

 

Lektor: Böhm György

források:

http://ofcm.cultura.cdmx.gob.mx/node/411

http://ofcm.cultura.cdmx.gob.mx/node/136

https://www.uaeh.edu.mx/scige/boletin/ida/n10/e9.html

http://eduardoangulo.com/

https://www.laphil.com/musicdb/pieces/1956/huapango

https://musicaenmexico.com.mx/musica-mexicana/historia/

http://www.historiadelasinfonia.es/naciones/la-sinfonia-en-mexico/historia-musica-mexico/

https://www.iieh.com/sociedad/articulos/sociedad/sociedad-la-musica-y-su-historia-en-mexico

https://es.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAsica_de_M%C3%A9xico

https://www.cronica.com.mx/notas/2014/867128.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Tambuco_(Ch%C3%A1vez)

https://pixabay.com/hu/

 

 

https://noticieros.televisa.com/especiales/10-compositores-mexicanos-de-musica-clasica-que-tienes-que-escuchar/

https://www.milenio.com/cultura/la-musica-contemporanea-en-mexico

Afrocubanismo! - A kubai klasszikus zeneszerzők világa

 

Kuba az a Közép-amerikai ország, amiről mindenkinek valami beugrik. A szivar, a Cuba libre koktél, Castro, a Buena Vista Social Club. Mivel a ’60-as évektől egy ideig ugyanabba a politikai táborba tartoztak országaink, számos kubai művész fordult meg régiónkban.  

Ki emlékszik ma már erre!

Ismerkedjünk meg tehát e páratlanul gazdag kultúrájú ország néhány alkotójával!

 

portrait-5342403_1920.jpg

 

Kubát első útja során fedezte fel Kolumbusz 1492-ben. Nem sokkal ezután európai zenészek is megjelentek az országban. A XVI. századtól pedig az Afrikából behurcolt rabszolgák, akik -mivel a kontinens eltérő tájairól származtak- önmagukban is igen sokféle kulturális háttérrel rendelkeztek. Az ő örökségük a ma is használt ütőhangszerek legjava. Mivel a bennszülött indián lakosság viszonylag gyorsan a hódítók áldozatává vált, ezért zenei örökségük nem számottevő.

A XIX. századi kínai betelepülők a kínai kürtöt hagyományozták a mai zenészekre

Gavilán Carnevales című művében 2.15-től hallható.

 

 

A spanyol hódítók legfontosabb öröksége a gitár.

Az általuk meghonosított zenei formák az évszázadok alatt - köszönhetően az afrikai hatásnak - jelentősen átalakultak. Szinte minden korban, a gyarmatosítók intenzív európi kapcsolatainak köszönhetően, a szigeten is megjelentek az öreg kontinens éppen aktuális műzenei áramlatai.

Mi most a XIX. század végétől kapcsolódunk a történésekbe!

 

cuba-3050433_1920.jpg

 

***

 

Az 1800-as évek végén a havannai társasági élet egyik kedvelt szalonja volt Fernando Arizti háza a La Loma del Ángel negyedben. A kor népszerű művészei adtak itt egymásnak randevút. Fernando lánya, Cecilia, zeneszerző volt, aki hazájában és Észak – Amerikában neves zongoraművészként is ismertek. 1892-ben a Carnegie hallban is fellépett. Írt zongoratechnikai darabokat és különféle karakterdarabokat is, amiket New York-ban adott ki. Stílusára Schumann és Chopin voltak hatással.

A Scherzo című darab következik.

 

 

***

 

A XX. század elején két fiatal ember forradalmasította a kubai szimfonikus zenét.

A céljuk az volt, hogy a zenében megjelenjenek a szigetre jellemző témák. Mozgalmukat Afrocubanismonak hívják.

Amadeo Roldán írta az elő olyan művet, amiben karibi hangszerek is helyet kaptak a szimfonikus zenekarban. Legnépszerűbb műve egy balett: "La Rebambaramba” 1928-ból. Ahogy egy kritikus írta: ”a mű egy kubai Fiestáról szóló  lenyűgöző festmény , kubai ritmusokkal és sokféle állatra utaló burjánzó effekttel.”

 

 

Ritmicas című sorozatának V. és VI. részében csak ütőhangszereket használ. Ezt 1930-ban írta, ugyanabban az időben, mint Varése az  Ionisation-ját. (Ez forradalmi újításnak számított a korban.)

 

 

Alejandro Garcia Caturla azon fiatalok közé tartozott, akik Európában képezték magukat. Ő Nadja Boulangernél tanult Párizsban. Hazatérve egy kis városban telepedett, két felesége és 11 gyermeke volt. Korai halála vetett véget munkásságának, 34 évesen öngyilkos lett.

Kubai nyitány című műve a leghíresebb kompozíciója. A mű egyetlen témából kialakított részletek- metszetek variálásából áll.

 

 

Grieg és Dvorak táncainak fontosságához hasonlítják a Három kubai tánc c művét.

 

 

 

***

 

drink-3339709_1920.jpg

 

***

 

A forradalom után a kormányzat a bárokban hallható kreol szórakoztató zenével szemben a komoly és koncertzenét támogatta. Ez arra késztette a művészeket, hogy hagyjanak fel a szórakoztató zene írásával és a kortárs zenével foglalkozzanak. Számos izgalmas alkotó és mű lett ennek eredménye!

A ’60-as évek közepén fiatalok egy csoportja megalakította a Saíz testvérek brigádja nevű csoportot, hogy saját műveiket propagálják. E csoport tagja volt a XX. századi kubai komolyzene egyik legnagyobb alakjának tartott gitárművész és zeneszerző: Flores Chaviano.

 Bányász requiem c alkotása következik.

 

 

 

 

Az előbb hallott másik mű a mester Entrequatre című kompozíciója. A kubai ritmusok és az új gitárhangzások ötvözete, viszonylag szabad formában. Az új kubai gitáriskola törekvéseinek jó példája.

 

art-4996666_1920_1.jpg

 

A háború után létrejött gitáriskola legnagyobb mestere Leo Brouwer, aki világjáró gitárművészként és igen termékeny zeneszerzőként, napjaink egyik legismertebb kubai művésze.  Az elmúlt évtizedekben szabadon használt kortárs zeneszerzési technológiákat, de egyik mellett sem köteleződött el. Pályája elején főleg a kubai ritmusok hatottak rá. A ’70-es években megmártózott a dodekafónia és a szerializmus világában. Legutóbbi műveiben egy fajta minimalista eljárást követ, ő moduláris szisztémának hívja. Ennek egyik példája a Fekete boszorkányok szórakoznak c műve.

Jól megfigyelhető, ahogy egy több rétegű hangzástömböt úgy változat folyamatosan, hogy egyes elemeket fokozatosan elhagy, másokat kiemel, majd átalakít, ezzel újabb kiindulási tömböt hozva létre.

 

 

Hatalmas számú gitárművei stilárisan széles skálán mozognak.  A historizáló művektől egészen az új hangszertechnikai eljárásokat felvonultató művekig.

A kubai táj esővel c mű a moduláris technika, a folklór és az impresszionizmus egy sajátos ötvözete.

 

 

Az „Égből a levegő és mosoly árad” c műve az új hangzások felé nyit.

 

 

 

Carlos Fariñas a kubai avantgárd jeles képviselője. Hagyományos apparátusú művek mellett, elektroakusztikus műveket is komponált. Most egy neoprimitív zenekari művet választottam tőle.

A darab, a testvérét véletlen megölő mitikus görög királynőről szól.

 

 

***

 

Guido Lopez Gavilán két művével már találkoztunk mai túránk elején. A szerző művészetében kiválóan megfér egymás mellett a szórakoztató zene és a különböző historizáló vagy avantgard irányzat.

Most egy kórusművét hallgassuk meg. Nem sok köze van a Közép-Európában megszokott kórushangzáshoz. :)

 

 

 

A Trio című mű drámaisága és hangzása szerintem Sosztakovicsra emlékeztet. Sosztakovics Kubában!

Érdekes, ahogy a zeneszerző a különböző hangzásminőségek-hangszínek egymásba alakíthatóságával kísérletezik.

 

 

***

 cigar-3652060_1920.jpg

 

***

 

Kubában teljesen megszokott, hogy nők zeneszerzéssel foglalkoznak. Cecilia Arizti idejében is létezett Havannában egy híressé vált női kör, akik az előadóművészet mellett komponálással foglalkoztak. A XX. században és jelenleg is, több, aktívan tevékenykedő zeneszerzőnő alkot.

 

A forradalom után sokan elhagyták az országot. Illetve a legfiatalabbak közül többen, ugyan kubainak vallják magukat, de nem az anyaországban születtek és élnek.

Tanía León is emigrált. 1967 óta él New Yorkban.

Az Inura című műve egy összegző mű, több, egymástól távoli időben írt kompozíció együttese. Az egyes tételek komponálási metódusa is merőben különböző. Ezen a felvételen három részlet hallható:

 

 

 

cuba-refugees-1024x640.jpg

 

Kubai utunk utolsó előtti zenéje Evelin Ramón műve: „A szenvedése csúcsán az ember kész eltávozni”

A kompozíció hangzásvilágában a hangszerekből kinyerhető zajjá alakuló hangzások fontos szerephez jutnak.

A mű a videón 3perc 25-nél kezdődik.

 

 

***

 

havana-1046964_1920.jpg

 

***

 

Köszönöm, hogy velem tartottak! A következő helyszín Mexikó lesz, egy igazán nagy falat.

 

Ráadásként egy játékos feldolgozást hallgassunk meg! :D

Mozart y Mambo-Rondo alla mambo!

 

 

források:

www.pixabay.com

http://blogs.reuters.com/great-debate/2015/01/05/time-to-end-special-privileges-for-cuban-immigrants/

https://www.tanialeon.com/

https://www.ecured.cu/Edgardo_Mart%C3%ADn_Cantero

http://www.jorgemartin.com/

https://es.wikipedia.org/wiki/Categor%C3%ADa:Compositores_de_m%C3%BAsica_cl%C3%A1sica_de_Cuba_del_siglo_XX

https://es.wikipedia.org/wiki/Sergio_Barroso

https://es.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAsica_de_Cuba

https://www.ecured.cu/Anexo:Compositores_de_Cuba

https://www.icareifyoulisten.com/2015/11/5-questions-guido-lopez-gavilan-composer/

https://www.eeebrouwer.com/

 

 

…Na de mit keres Ligeti György Puerto Ricoban?

 

Kedves Hallgatóim!

 

Ma az Antillákra látogatunk! A Kubától dél-keletre fekvő, a Dominikai Köztársaság és a Brit-Virgin szigetek közti Puerto Rico-ra.

 

puerto-rico-143340_1920.jpg

 

Az eddigiektől eltérően a mai teljes zenés utunkat egy művésznek szentelem. Azért rajta kívül is voltak kiváló zeneszerzők a szigeten! (Például az 1800-as évek végén élt Juan Morel Campos, az 1998-ban eltávozott Hector Campos Parsi, illetve a harmincas éveiben járó Angelica Negrón is, mind kiváló művészek.)

Van azonban valaki, aki páratlan életművet tudhat magáénak. A nagyvilágban és főleg Észak-Amerikában, az egyik legnépszerűbb kortárs szerző: a 66 éves Roberto Sierra.

 

rob_sierra.jpeg

 

Szinte minden műfajban jelentőset alkot.

 

 

Az ő művészete kiváló példája annak, hogy lehetséges olyan zenei nyelvezet létrehozni, ami mélyen a helyi zenei örökségben gyökerezik, miközben a modern kortárs hangzásvilágot is magáénak tudhatja. (Hasonlóan a panamai Roque Corderohoz.)

Az egész eddigi utazásaink során is ezt volt számomra a legérdekesebb megfigyelni: van-e a közép-amerikai szerzőknél a régióra jellemző jól felismerhető hangzásvilág, van -e „latin-amerikai iskola”? Az eddigi művek alapján is azt gondolom, igen, van. Alig akadt olyan komponista, aki elszakadt volna a jellegzetes latin zenei hangzásvilág alapélményétől. Változóak a módszerek, de a legabsztraháltabb művek mögött is ott lüktet ez a világ. Az oka az lehet, hogy a folklór abban a kultúrkörben a modern életvitellel is szervesülni tudott. A rádióban, az utcán szól a tánczene. A tradicionális zene ma is része a zenei identitásnak. Ez szerintem az európai kultúrákból szinte már teljesen kiveszett.

Egész Latin-Amerika, és így a Puerto Rico-i kultúra is, sajátos ötvözete az európai - főleg spanyol - hagyományoknak és az indián, sőt afrikai örökségnek.

Sierra műveiben is számtalan utalás található ezekre. Egyik legnépszerűbb alkotása a 2000-ben komponált Fandangos. Ezt a darabot Antonio Soler Fandango című műve alapján írta. Ez az eredeti mű:

 

 

Sierra színes hangszereléssel és saját zenei kommentárokkal gazdagítja az eredeti művet. Szerintem van hasonlóság e mű és Ravel La Valse című darabjának felfogása közt.

A mester a világ számos kiváló együttesétől kap felkéréseket. Rezidens zeneszerző volt a Milwaukee Szimfonikusoknál. A következő kórusművet a New London Chamber Choir számára komponálta 1983-ban. Cantos Populares. A mű helyi népdalok sajátos feldolgozása.

 

 

Az időnként felbukkanó hangzásbeli hasonlóság Ligeti vokális műveivel nem véletlen. Nála tanult Hamburgban. Az afrikai polifóniát és a karibi ritmusokat ő ismertette meg a magyar komponistával.

A Puerto Rico-i művész számos gitárra írt művet  - köztük négy gitárversenyt - jegyez.

A most következő mű a „Három magyar hommage” című sorozat Ligetihez címzett tétele. A másik két rész Liszt és Bartók tiszteletére íródott.

 

 

 

***

 

flamenco-beach-1240948_1920.jpg

 

***

 

A Zenekari Concerto a gyors-lassú-gyors klasszikus sémára épül, két kadencia közbe ékelésével. Ebben a műben is felfedezhetjük Ligeti hatását a hangzás szerkezetekben és a zenedramaturgiában.

A zeneszerző szélsőségesen színes hangszerelést alkalmaz. „A zenekart egy vászonnak tekintem, ahol szabadon megfesthetem zenei képeimet.” A művet a Philadelphia Orchestra mutatta be.

 

 

 

Mielőtt pihenésként - legalább gondolatban - felhörpintenénk egy jó Puerto Rico-i rumot, hallgassuk meg a Bongo című etűdöt. Ki gondolná, hogy ennyi hangszínt előhozhatunk egy látszólag egyszerű hangszerből!...

 

 

 

 

***

 

ron_de_barrilito_140_eves_rum.jpg

 

***

 

Mai kirándulásunk második részében Roberto Sierra fő művének tartott Missa Latinát hallgassuk meg! Ez a darab talán a művész egész zenei gondolkodásmódjának szintézise, ahol a disszonancia használata egyensúlyba kerül a lírai gondolkodással.

A darab latin szövegeket dolgoz fel, a nyugat-európai hagyomány ötvöződik a Puerto Rico-i dallamokkal. „Az öröm, a misztérium és a vallási törvények műve” - írja róla egy kritikus.

A mester gyerekkori élménye volt Pablo Casalst a tv-ben nézni-hallgatni, miközben az utcáról salsa szűrődött be. Műveiben többek között ezért is férnek meg egymással a látszólag távoli zenei elemek. Saját bevallása szerint, a szerzőre - komponálás közben, bármilyen műfajú művet írjon is - számtalan régebben hallott mű van hatással. Ezért szinte lehetetlen teljesen eredeti művet alkotni. Egy mű eredetisége a szerző lelkületéből - belső karakteréből - fakad. Nem tart követendőnek semmilyen dogmát.

„Nem áll Boulez a hátad mögött, hogy számon kérje, hogy mit írsz!”

 

 

 

Köszönöm a figyelmüket!

Legközelebb Kubába látogatunk.

 

Vidám napot!

:)

 

puerto-rico-1292633_1920_1.jpg

 

 

források

https://elsolvidatours.rezdy.com/321081/puerto-rico-bacardi-rum-factory-old-san-juan-tour

https://www.chicagotribune.com/dining/drink/sc-food-drink-puerto-rican-rum-0410-20200409-3fg2qwlbrngr5ejmn3k7efzbsq-story.html

https://www.bannergraphic.com/story/2168994.html

https://www.robertosierra.com/

https://classicalpost.com/read/2020/2/28/solitude-practice-and-lots-of-coffee-how-roberto-sierra-fosters-his-successful-career-with-balance

https://nmbx.newmusicusa.org/roberto-sierra-globalizing-local-experiences/

https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Puerto_Rican_composers

https://www.angelicanegron.com/

Costa Rica : a banánon túl

 

Kedves Hallgatóim!

 

Sorozatunk hatodik állomása, Costa Rica. Ez hosszú poszt lesz, ugyanis nehezen lehet választani a kiváló művek sokaságából. Zavarba ejtő az a gazdagság, ami ebben az országban a komoly és kortárs zenei életben tapasztalható!

Köszönhető ez talán az elmúlt évszázadok történelmi fejlődésének is. Ebben az országban nem alakult ki rabszolgatartás. A bevándorló európaiak az esetek többségében maguk kényszerültek megművelni a földjeiket, mivel az indiánok túlnyomó részét a frissen betelepülőktől elkapott fertőzések gyakorlatilag kiirtották. Nem alakultak ki nagy társadalmi egyenlőtlenségek, az önállósodás után paraszti demokrácia fejlődött ki.

Az elmúlt két évszázadban a mindenkori politikai vezetés igyekezett fenntartani a társadalmi békét, sőt a környező országokkal békét kötött és közvetített is köztük. Ennek eredménye volt az, hogy Oscar Arias Sánchez államfő béke Nobel-díjat kapott.

 

unnamed.jpg

 

A gazdaság alapja a banán, kakaó és kávé termesztés. Sem a kávé, sem a banán nem őshonos amerikai növény. A banán eredetileg dél-kelet ázsiai, de egy spanyol dominikánus szerzetes,Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke, vitte magával  1516-ban Santo Domingoba innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka.

A kávé eredetileg afrikai és ázsiai növény.  A francia király, XIV.  Lajos a hollandoktól kapott ajándékba kávé cserjéket, melyeket a király botanikus kertjében helyeztek el. Ezekből vitt el egyet Gabriel de Clieu tengerésztiszt Közép-Amerikába.

A kávétermékek exportjából befolyó pénzt részben a kultúra fejlesztésére fordították. Ebből jutott a nemzeti színház építtetésére is.

Az állam már a múlt század elején is több fiatal művésznek - és így zeneszerzőknek is - folyósított ösztöndíjat, amiből európai és észak-amerikai tanulmányokat folytattak.

Manapság a  costa ricai komolyzenei élet egész  Latin - Amerikában híres és elismert. Sok szerző darab-ját játsszák a kontinens zenekarai.  Costa Rica maga is egy fontos zenei találkozási pont a földrészen.

Két nagy zenekar: az 1940-ben alapított a Nemzeti Szimfonikusok és az 1962-es indulású Orquesta Sinfónica  Heredia jelenti a komolyzenei élet alapját. A Heredia zenekar kifejezetten kortárs és klasszikus latin amerikai szerzőkre szakosodott. Több CD-n jelentették meg e szerzők műveit.

 Más latin országokhoz hasonlóan itt is működik ifjúsági szimfonikus zenekar.

bananas-blossom-bloom-fruits.jpg

 

Az első mai zene Vinico Meza klarinét és szaxofonművész darabja, a manapság sokat játszott Curubandeando  volt. Az elmúlt években a Nemzeti Szimfonikus zenekar két costa ricai szerző  lemezét is megjelentette.

 

***

 

A következő kompozíció a 34 éves, New Yorkban élő, Andrés Soto  Amalgama  című alkotása. A szerző cross-over szerző, a kortárs mellett, alkalmazott zenékkel is foglalkozik. Ebben a műben hagyja, hogy az „anyag magát formálja”. Az „Amalgama „ cím magyarázat nélküli, de valószínű, a zenei témák valamiféle kohéziót eredményező összetartó erejére utal.

 

 

***

Alejandro Cardona szintén jelentős időt töltött külföldi tanulmányokkal. A Harvardon és Utrechtben is járt. A népszerű szerző a nemzeti művészeti akadémia tanára is volt.

Son mestizo II című művét 1982-ben írta. A Nemzeti Szimfonikusok 2014-es lemezére került fel, ami latin Grammy díjat kapott klasszikus zenei kategóriában.

 

 

***

 

Carlos Castro Hold szerenád című darabja szintén a hazai zeneszerzőket bemutató CD sorozat egyikén hallható. Az öt rövid tételből álló mű brácsaszóló, zenekari kísérettel.

 

 

***

 

gaa_cri_f6b4997-1024x683.jpg

 

***

A most következő mű az egyik legnagyobb klasszikus szerző: Carlos Enrique Vargas 1945-ben keletkezett op. 17-es Első Szimfóniája. A mester a Santa Cecilia Akadémián tanult zeneszerzést, majd Münchenben karmesterkedést. Hazatérve a Nemzeti Szimfonikusok első karmestere lett.

 

***

 

Az 1911-es születésű Jesús Bonilla főleg folklór ihletésű műveket írt. A Luna liberiana című művét olyan dallamnak tartják, ami a legjobban kifejezi a Costa Rica-i lelkületet, ezért a nemzeti dallamkincs fontos részét képezi.

 

 

***

Marvin Camacho Szent Jánosról egy triptichont írt. Ennek záró darabja  a Szent János hangja-La voz de San Juan. A műben két alak, Keresztelő Szent János –(mint a víz allegóriája) és János evangelista (mint a tűz) jelenik meg.

 

 ***

 

gaa_cri_f6b4199-500x500.jpg

 

***

 

A mai utazás első részének végén egy másik nagy tekintélyű helyi mester ,Benjamín Gutiérrez egy rövid művét hallgassuk meg.

A darab Garcia Lorca Paz y sombra című művében található Danza de la pena -a bánat tánca- motívumra épül. A zeneszerző ebben a darabban a cigány folklór helyett inkább modern technikákat használ.

A műben egy számunkra érdekes dallam-áthallás található!

Benjamín Gutiérrez Danza de la Pena című műve következik�

 

 

***

 

Eljött az idő, hogy megigyunk egy kávét!

 

coffee-2508128_1920.jpg

 

***

 

Mai zenei utunk második felét kezdjük annak a művésznek egyik művével, aki a mi kortárs életet meghatározó alakja Costa Ricán. Mint zeneszerző is jelentőset alkot, és mint karmester, a Heredia Szimfonikus zenekar művészeti vezetője, is kulcsfontosságú figura, ugyanis számtalan hazai és külföldi mű bemutatása köthető a nevéhez!  Eddie Mora Ofrenda című alkotása következik. A szerző a művet egyfajta rituális éneknek tekinti.

 

 

***

Edín Solís művei a crossover műfajába tartoznak. Számos művét saját hangszere, a gitár számára írja.

Most a Nő az ablakban című darab következik!

 

 

***

 

patacones_ready_to_eat.jpg

 

***

 

Folytassuk egy speciális művel! Ez egy hommage Charlie Parker és Miles Davis előtt. Nem tartalmaz konkrét dallamidézeteket, de e zenészekre jellemző zenei eljárásokat alkalmaz a szerző, miközben a kompozíciónak van egy erős kortárs-latinos színezete.

A Rek-Rap Selim című művét Rubén Simeó spanyol trombita művésznek írta Alejandro Cardona.

 

***

 

José Mora Jimenez Három rövid darab-jának tételei eltérő inspirációs forrásból táplál-koznak.

Az első, az Uke Nage egy aikido technikára utal, ahol a két szemben álló fél kiegészíti egymást. Az egyik a támadó, a másik a befogadó. A zenekart a szerző két részre osztotta ennek az elvnek megfelelően.

 

 

A második tétel címe egy fizikai jelenségre utal. Fénytörés

 

 

A harmadik tétel címe: Vízhang. Ebben a műben egy ütős motívum ismétlődik. Az egész tétel főleg energikus, de vannak nyugodt részei is, ezek az echók, amik zongora akkordokban jelennek meg.

 

 

***

 

pastel-de-platanort.jpg

 

***

 

A mai utazás utolsó darabja Benjamín Gutiérrez leghíresebb versenyműve, a 3 tételes Hegedűverseny, amit 1963-ban mutatott be a Nemzeti Szimfonikus Zenekar.

 

 

***

 

 A mai nap végére mintegy ráadásként hagytam Julio Fonseca Magyar Nyitány-Obertura húngara című művét. A Szerző szintén rengeteg időt töltött Európában. Szerintem váratlan, hogy valakinek Costa Ricán magyar témájú művet szottyanjon kedve írni, de valószínű, neki ugyanannyira egzotikus téma ez, mint nekünk Costa Rica.

 

 

***

 

Köszönöm, hogy velem tartottak! Vidám napot!

 

***

 

b0276667396214d02bd87bf515f4c7f5.jpg

 

 

 

források:

https://www.nacion.com/viva/cultura/carlos-enrique-vargas-un-gran-maestro/QABJNH3XFRAYVLYKNM3R65AQSM/story/

http://www.musicaantigua.com/musica-barroca-en-costa-rica/

http://www.musicaantigua.com/la-musica-antigua-en-costa-rica-una-curiosidad-academica/

https://es.wikipedia.org/wiki/Categor%C3%ADa:Compositores_de_Costa_Rica

https://www.youtube.com/channel/UCb7QwJmsuyBadqjGANMZkLA

https://es.slideshare.net/matarrita/biografias-compositorescontemporaneosdecostarica1

https://prezi.com/twaae3hahq2a/compositores-musicales-contemporaneos-costarricenses/

https://es.wikipedia.org/wiki/Benjam%C3%ADn_Guti%C3%A9rrez

http://archivomusical.ucr.ac.cr/catalogo/autores/julio-mata-oreamuno

https://www.nacion.com/opinion/musica-clasica-costarricense/SESIT6JVHBCKBCMM3T7DRMPCWU/story/

http://sinfonicadeheredia.com

https://ridikul.hu/cikk/2019/02/27/mindent-a-kaverol-a-fekete-amerikaban/

 

képek:

https://croplife.org/news-views/sharing-the-story/brilliant-bananas-from-costa-rica/

http://www.fruitnet.com/asiafruit/article/15159/costa-rican-banana-plantation-shuts-down

https://qcostarica.com/a-platano-is-not-a-banana-so-make-patacones/k

https://www.papayaloco.com/sweet-plantains/

pxfuel.com

pinterest.com

https://www.papayaloco.com/sweet-plantains/

https://cr.emedemujer.com/cocina/recetas/pastel-de-platano-maduro-3/

https://www.bautrip.com/guia-viaje/costa-rica/comida/platano-con-queso

https://www.recetasdecostarica.com/2008/10/guineas-cuadradas.html

A nagy zeneszerzők földje: Panama

 

Panama egy zenétől zsongó ország. Alfanno -a dalszerző, akinek 187 énekes adta elő dalait- azt mondja: „ A panamaiak a lelkük legmélyéig romantikus alkatok. Amikor kicsik voltunk , zeneszerzők egész sorának dallamait dúdoltuk. Egyébként az országunk mindig is örömmel fogadta az énekeseket és zeneköltőket.”

 

panama-4953175_1920.jpg

 

Kedves Hallgatóink!

 

A most következő különleges online koncert alkalmával a kortárs panamai zeneszerzők műveibe nyerhetnek betekintést!

Az első kompozíció az Észak-Amerikában élő gitár művész és zeneszerző  Emiliano Pardo Tristan Saloma című műve volt.

Folytassuk a panamai komolyzene egyik nagy öregjének , a 92 éves korában nem rég elhunyt Eduardo Charpentier de Castro néhány darabjával.

 

 

Fiatalon Párizsban Marcel Dupré tanítványa volt, majd a Birminghami szimfonikusok első fuvolistája lett. Hazatérve a Panamai Nemzeti Szimfonikus Zenekar karmestere és megújítója, és a panamai zenei értékek nemzetközileg elismert terjesztője lett.

 

 

Egy 3 CD-ből álló sorozatot hozott létre, amiben hazája népzenei témáira készült műveit vették fel.

Egyik leghíresebb darabja a szintén folk témákra épülő  Egy tipikus panamai próba.

 

 

panama-canal-42639_1280.png

 

Térjünk vissza első szerzőnkhöz! Emiliano Pardo Tristán így vall:

„ A műveim frissnek hatnak, mert a kortárs zeneszerzési technológiákat használom, de az az élmény, amit szülőföldem táncai -a saloma, a registro, a zapatero- jelentenek nekem, az átsüt minden darabomon.” 

A most következő két mű is ebben a  szellemben fogant:

 

 

*** 

 

„Panamába nem jutottak el olyan a XX. századi jelentékeny zeneművek, mint a Pierrot Lunaire vagy az Egy katona története. A Sonancias elnevezésű avantgard zenei estek azt a célt tűzte ki, hogy a panamai közönséggel is megismertesse ezeket az alapműveket” írja a kortárs fesztivál ajánlójában a zeneszerző.

 

panama-canal-4055791_1920.jpg

 

Hasonlóképpen tapasztalta ezt több, mint fél évszázaddal ezelőtt egy akkor fiatal komponista Roque Cordero is.

Ő az a szerző, akiről annak ellenére nem tudunk semmit itthon, hogy az amerikai kontinensen mindenhol játsszák  a  műveit, és Ginasterával, Coplanddel  hasonló jelentőségűnek tartják számon.

 

 

Önszorgalomból tanult zenét és zeneszerzést. „Bár tanulmányoztam Beethoven partitúráit, a zenéket csak a elképzelni volt lehetőségem. Azért, hogy végre lehetőségem legyen élőben is meghallgatni őket, 21 évesen létrehoztam a Panamai Nemzeti Szimfonikus Zenekart. Ezután kezdtem el a zenekari műveimet írni. Előtte csak bandeknek írtam.”

Később Ernst Krenek és Dimitri Dmitropoulos tanítványa lett. „Rájöttem, hogy tanulnom kell, de a hazámban nincs senki, aki választ tudna adni a kérdéseimre.”

A híres karmester apai jó barátja lett; ő fizette az amerikai tanulmányait. „Nehogy bármikor arra gondolj, hogy visszafizeted nekem a pénzt. Egy nap majd talán lehetőséged lesz arra, hogy te is hasonlóan segíts máson.”

Fiatalkori művei Ginastera pre-szeriális korszakára emlékeztetnek.

1946-tól Krenek hatására kezd a tizenkét fokú technika Berg féle változatával alaposabban foglalkozni.

 

 

lock-3331318_1920.jpg

 ***

 

Koncertünk első felében maradjunk a kamara zenei alkotásoknál!

A festő, novellista és zeneszerző  Jorge Bennett magát történet mesélőnek tartja. „Különféle műformákat választok, hogy azokat a történeteket, akiket elképzelek napvilágra tudjam segíteni.”

 

 

 

jorge_bennett-_casas_con_vista_al_pastorei_el_valle.jpg

 

A koncert első részének vége felé közeledve egy olyan művet hallgassunk meg, amit a mexikói konzervatóriumban írt egy fiatal ember: Ricardo Risco. Ezt a darabját tekinti az opus 1-ének.

 

 

 

***

 

94f4f2c90e9880f194f978313818af87.jpg

 

***

 

„Az én zeném nem igazán életrajzi ihletettségű, de az életem mégis a hangok összessége. Mindazon érzelmek , amiket átéltem, az álmok amiket megvalósítottam, vagy összetörtem. A barátságok esszenciája, vagy a családom és az emberek felé érzett szeretetem. Nem találni gyűlöletet a zenémben. Én nem utálom az embereket…”

A koncert második felét szenteljük Roque Cordero két legismertebb művének!

Az elsőként elhangzó a Hegedűverseny.

 

 

„A II. Szimfónia nagyon-nagyon személyes mű. Egészen sajátos formája van, amivel sem azelőtt, sem azóta nem találkoztam másnál. Ez egy dupla szonáta forma: az egyik a másikban, egy egy tételes műben. A Caracasi premieren a közönség megilletődött. Egy kritikus azt írta, hogy én vagyok a bizonyíték, hogy a „tiltott” 12 hangú technika sem akadálya annak, hogy az ember valami személyeset közöljön, amit a közönség örömmel fogad.”

A panamai zeneszerzők első magyarországi koncertjének utolsó kompozíciója következik most.

 

Köszönjük, hogy velünk tartottak! Viszont hallásra!

 

Roque Cordero: Második Szimfónia

 

  

panama-1286151_1920.jpg

 

 

 

Források:
https://es.wikipedia.org/wiki/Categor%C3%ADa:Compositores_de_Panam%C3%A1
https://es.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAsica_de_Panam%C3%A1
https://web.archive.org/web/20120729060711/http://www.embajadadepanamaecuador.com/instrumentos.htm
http://elvenezolano.com.pa/panama-tierra-de-grandes-compositores/
https://www.monografias.com/docs/Compositores-Paname%C3%B1os-PKTGNGPJDUNZ
https://www.laestrella.com.pa/cafe-estrella/cultura/181121/ultimas-muestran-panamenos-creaciones-compositores
https://es.wikipedia.org/wiki/Categor%C3%ADa:Compositores_de_Panam%C3%A1
https://es.wikipedia.org/wiki/Santos_Jorge
https://es.wikipedia.org/wiki/Sim%C3%B3n_Urbina
https://www.thosewhoinspire.com/meet-the-ip/dino-nugent/
https://www.instagram.com/nugentdino/?hl=hu
https://www.discogs.com/artist/3315607-Dino-Nugent
http://ricardorisco.com/Ricardo_Risco_Cortes/Inicio.html
https://www.youtube.com/channel/UCTsZoTBCKvWlpW5vJ11x0Cw
https://soundcloud.com/jorge-bennett-limnio
 
https://www.youtube.com/channel/UCQ34SrQQYjDIRJYwvwmsurQ
https://www.prensa.com/impresa/vivir/Eduardo-Charpentier-vida-hecha-musica_0_5350714946.html
https://www.laestrella.com.pa/cafe-estrella/cultura/190714/musica-panama-fallece-maestro-clasica
https://www.prensa.com/impresa/vivir/Musica-clasica-acento-istmeno_0_5041745836.html
https://www.metrolibre.com/cultura/80662-homenaje-un-genio-de-la-musica-clasica-en-panama.html
http://www.bruceduffie.com/cordero.html
http://asmfestivalpanama.com/es/camerata-panama
http://www.fermatapub.com/home/biography.html
 
 képek: Pixabay.com
 

Nicaraguai mise

 

laguna_de_apoyo_nicaragua.jpg

 Zenés utazásunk következő állomása, Nicaragua.

Nyugodtan állíthatom, hogy ez a hely sem kevésbé véres évszázadokat tudhat maga mögött, mint az eddigi országok. Sok mindenkinek fájt a foga e földi paradicsom kincseire.

Egy jobb politikai krimi alapja lehetne az ország története. Akit érdekel, itt betekintést nyerhet: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nicaragua_t%C3%B6rt%C3%A9nelme

Mindezen események következménye, hogy Nicaragua a térség legszegényebb állama.

Ettől függetlenül, a XIX. században több hullámban érkeztek a mit sem sejtő németek, olaszok, franciák tömegei a trópusi országba.

Így alakult ki Nicaragua mai színes arculata. A népzenében ezért a polka, a mazurka ugyanúgy megtalálható ezen a vidéken, mint a merengue vagy a son.

 

tajadas_fritas_con_guacamol.jpg

***

 

A leprás zseni, így híresült el José de la Cruz Mena. Sajnos családja több tagja mellett, ő is a lepra áldozata lett. 22 éves korára megvakul és eluralkodik rajta a betegség. Első, trombita oktató mestere az édesapja volt. Később,  zenekari zenészként, több környező országban élt. Hondurasban Adalid Gamero tanítványa volt. Ezután El Salvadorba költözött. Az európai tradíció hatása alatt alkotott, főleg keringőket. A darabokat barátai segítettek lejegyezni.

A most következő mű a leghíresebb kompozíciója, amit egy versenyre komponált. Bemutatójakor akkora volt a lelkesedés, hogy betegsége ellenére a színházba hívták a szerzőt és a felhevült közönség “Viva Mena”-t kiáltozva dobálta a levegőbe.

Következzen tehát A romok:

 

 

sopa_de_res.jpg

 

***

 

A Közép-Amerikai országok ma már világi államok, azonban az egyház mindenhol fontos szerepet tölt be az emberek életében.

Alejandro Vega Matus művei is egyházi szolgálatban keletkeztek. Őt tartják a nicaraguai egyházi zenei nyelvezet megteremtőjének. A spanyol hatású felvonulási indulók csakúgy megtalálahtóak a repertoárjában, mint a népi ihletésű “son”-ok.

Ez a most következő vidám opusz húsvétra készült:

 

 

A Szürkület agóniája meditatívabb jellegű mű:

 

 

Akárcsak Cruz Mena, Matus is külföldön képezte magát. Az El salvadori himnusz szerzőjénél, maestro Juan Aberlénél tanult Guatemalában.

A szerző népszerűségét egyébként annak köszönheti, hogy a korban divatos foxtrott, mazurka, és polka világába is alkotói kirándulást tett, olyan témákat feldolgozva, mint például a „Halálos csók”.

 

lengua_en_salsa_arroz_maduro_aguacate_cuajada.jpg

 

***

 

 

 

Az előbb hallott mű - a nemrég elhunyt Manuel Dávila Nicaraguai miséje - szép példája annak, hogy a folklorista irányzat máig divatban van. A nicaraguai szerzők, akárcsak az elmúlt hetekben megismert más Közép-Amerika-i művészek, állandó inspirációs forrásként és megélt valóságként tekintenek a népművészetre, mint olyanra, amivel a széles tömegekhez lehet szólni. Ez a mű is hasonló felfogásban fogant, mint az argentin Ramirez Creol miséje. Tételei a miserendhez igazodnak.

 

***

 

Az ország máig legfontosabb klasszikus szerzője a múlt század első felében élt Luis Abraham Delgadillo.

delgadillo.jpg

 

Manapság is rendszeresen felcsendülnek művei. Ugyanúgy hatással volt rá a századforduló európai művészete, mint az indián népzene. Számos műfajban alkotott. Komponált nyitányokat, szimfóniákat, baletteket, versenyműveket.

Először az Indián nyitányt hallgassuk meg a Nicaraguai Nemzeti Filhamonikusok előadásában:

 

 

Következzen az Első gitárverseny:

 

 

Az egész spanyol nyelvterületen a modernizmus mestereként ünnepelt nicaraguai költő, Ruben Darío művére épül a La cabeza del Rawí című balett. A történet egy keleti uralkodóról szól, aki megbetegszik. Mivel az orvosok nem tudják megállapítani a bajának okát, egy asztrológust hívnak, aki szerint az uralkodó a szerelembe betegedett bele…

 

 

 

el_yoltamal.jpg

 

***

 

Csakúgy, mint a szomszédos országokban, itt is nagy népszerűségnek örvendenek a dalszerzők. A műfaj klasszikusa Camillo Zapata.

Ő teremtette meg a son műfajának speciális, helyi válozatát, a son nicát.

Eredetileg marimba arco, négy húros gitár-requinto- és maracas hangszerekre készültek e művek. A népi dallamokat kizárólag dúr akkorddal kísérték. A dalok témája a romantika, a nosztalgia, a haza, és a mindennapi élet viszontagságai.

Szóljon most a Caballito Chontaleño.

 

 ***

 

Az ország egyik legkülönlegesebb együttesét közel harminc éve alapította egy baráti társaság. Először gyermekelőadások zenei kíséretét látták el. Később specialitásukká vált a népi dallamok klasszikus feldolgozása. A Camerata Bach együttesnek immár 18 CD -je jelent meg.

Két darabot választottam a repertoárjukból.

Az első az Moncayo Huapangójára hasonlító El solar de Monimbo:

 

 

A következő az El Zanatillo:

 

 

 

***

 

A dalművészet másik kedvelt előadója Carlos Mejía-Godoy. Tőle az El Cristo de Palacaguina című dalt választottam.

 

 

***

 

Úgy tűnik, Amerikában egyre több országban felismerik, hogy az együtt zenélés - a zenekari játék - valódi lehetőségeket nyit meg a fiataloknak. Managuában 2012-től működik az állami ifjúsági szimfonikus zenekar.

A most következő felvételen Delgadillotól a Tűztánc című darabot játsszák.

 

 

*** 

 

comprar-recuerdos-de-nicaragua-cafe-1170x781.jpg

 

***

 

Fiatalokból alakult az Arcus Ensemble. Akárcsak a Camerata Bach, ők is folk átiratokat játszanak.

Tőlük a Nicaragua középső vidékéről származó Danza negra című dallamot feldolgozó kompozíciót és Juan Rosales-Pasquier Credo című dalát választottam (ez élő koncertfelvétel).

 

 

 

 

***

 

2017-ben megszületett az első Nicaraguai opera, a Farkas és a Szent, Mario Rocha műve, Ruben Darío  A farkas szempontjai című emblematikus verse alapján készült. A farkas a természet megszemélyesítője; az ember és a természet kapcsolatáról szól a mű.

A következő néhány videó érhető el a darab részleteivel:

 

 

 

 

 

 

Ez pedig két hosszabb részlet:

 

https://www.youtube.com/watch?v=LtbX_eJ4uEI&t=773s

https://www.youtube.com/watch?v=XW4e9AvkrHE

 

dulces_nisperos.jpg

 

***

 

Zárásként térjünk vissza Delgadillóhoz!

Az Íjtánccal búcsúzom!

 

 

 

Köszönöm, hogy ma is velem tartottak.

 

Vidám napot!

 

 

jaguar_en_las_selvas_humedas_de_nicaragua.jpg

 

 

 

Források:

fotók

https://www.facebook.com/Nicaragua-Online-513975222030533/?tn-str=k*F

https://www.barcelo.com/pinandtravel/es/mejores-souvenirs-de-nicaragua/comprar-recuerdos-de-nicaragua-cafe/

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nicaragua

https://www.mined.gob.ni/biblioteca/wp-content/uploads/2019/07/Libro-Compositores-Nicaraguenses-Final.pdf

https://es.wikipedia.org/wiki/Categor%C3%ADa:Compositores_de_Nicaragua

https://www.el19digital.com/articulos/ver/titulo:93753-nicaragua-musica-danza-y-tradicion-

https://es.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAsica_de_Nicaragua

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nicaragua_t%C3%B6rt%C3%A9nelme

 

 

Hondurasi klasszikusok

60 millió üveg sör évente!

Több, mint 5000 év történelem!

182 évnyi függetlenség!

110 emlősfaj, aminek a fele denevér!

15-ször átírt alkotmány!

 

Hondurasban járunk, tartsanak velem!

 

 

E föld a maya birodalom része volt, azonban az ország, jóval a spanyolok érkezése előtt, a belső konfliktusok miatt hanyatlani kezdett. Az utolsó uralkodót megölték, családját kiirtották. A konkvisztádorok érkezése már csak a kegyelemdöfés volt.

maja_dombormu.jpg

A spanyol befolyás 314 éven át tartott. Ezután Honduras is a Közép-Amerikai Egyesült Tartományok államszövetségének tagja lett Guatemalával, El Salvadorral, Nicaraguával és Costa Ricával együtt. A teljes függetlenség elnyerése után, viharos politikai életet éltek az itteniek. Napjainkban Észak-Amerika-i nagyvállalatok birtokolják az ország erőforrásainak jelentős részét.

harpia_harpyja_-belize_zoo-8.jpg

 

 A lakosság erősen kevert etnikumú: meszticek (indián-fehér félvérek), különféle indián népek, feketék és kis számban fehérek élnek itt.

b5ca7fffb8f3082df830d19233d092a2.jpg

 *****

 

Az európai stílusú komolyzenének nincs túl nagy hagyománya. Az évszázadokig adminisztrációs központként működő Guatemalában volt európai mintájú zenei képzés, ezért a Hondurasban alkotó szerzők vagy autodidakták, vagy a környező országok iskoláiban tanultak.

Az El Paraiso (Mennyország) megyében, Dr. Manuel Gamero Idiáquez és Camila Moncada Lazo de Gamero szerelméből született Manuel de Adalid is külföldön, Guatemalában képezte magát.

adalid.jpg

 Később a hadsereg rezesbandájának karnagya lett. Művei főleg dalok, amelyek festőiek és romantikusak. Ilyen a Szerenád egy hondurasi éjszakán vagy például a Délután hangjai is.

 

 *****

 

A főváros, a Tegucigalpa melletti Ojojona szülötte az ország máig legnagyobb szerzőjének tartott Francisco R. Díaz Zelaya, aki az előbbi mester tanítványa volt.

zelaya.jpg

 Több, mint 700 művet alkotott, köztük 4 szimfóniát. Sajnos ennek ellenére igen kevés felvételt találtam a műveiből. (Az első szimfónia egyik tétele a következő linken elérhető, de csak Sibelius kottaíró program demó hangon. https://www.youtube.com/watch?v=tz_taIYng2U)

Rengeteg himnuszt is írt a mester, úgy tűnik, ez abban az időben általános szokás volt arrafelé. A most következő Himnusz az országot egyesítő Mozaránhoz szól.

 *****

 

Szintén himnusz specialista zeneszerző: Rafael Coello Ramos. A most következő videót a zene mellett, a speciális esemény miatt is választottam. A felvonuláson a Duelo Nacional című mű hallható.

*****

 

Honduras a mai napig a dalok földje. A XX. században számos mester alkotott ebben a műfajban, egyik ilyen szerző, a „Hondurasi dal nagykövete” -ként tisztelt Paco Medina.

Három dalt választottam tőle. Az elsőt Hondurasban napjainkban szívesen éneklik az iskolás gyerekek. A címe: A Suyapai szűz.

 

A következő: A Honduras fenyői:

 

 

Végül a leghíresebb: Tegucigalpa éjjel

 

 Paco Medina a világ számos országában koncertezett, köztük Mexikóban is, ahol a zenélés mellett megtanult angolul, ezt később kamatoztatta és Észak-Amerika-i filmeket is szinkronizált.

alvarado_juarez-terrtorios.jpg

*****

 

Maradjunk továbbra is a dalok világában!

A Karib tenger partján, az ország második városában, San Pedro Sula-ban született Lidia Handal.

lidia_handal.jpg

Művei igazi nemzetközi sikert értek el, nem véletlen hogy alkotásait a fiatal zeneszerzők ma is rendszeresen feldolgozzák.

Itt a nyár! Készítsünk egy banán turmixot és hallgassuk meg az El bananero – t.

Ez az eredeti verzió:

 Ezen a linken egy mai, pörgősebb változat érhető el:

 https://www.youtube.com/watch?v=9W6b5VsPbKk

A dalról egyébként az RCA is készített felvételt.

 

A No sé (Nem tudom) egy romantikusabb dal:

 

Lidia Handal leghíresebb dala, a számos feldolgozást megért Jamás-(Soha)!

 

 

A művésznő civilben két nyelven beszélő titkár volt és több, a társadalmi kohéziót erősítő szervezetnek segítette a munkáját.

 arakanga.jpg

*****

 

Ugorjunk egy-két generációt!

Az országban rendszeresen megrendezik a „Hondurasi zeneszerzők napja” című koncertsorozatot. Itt kortárs és helyi klasszikusokat is játszanak. (Sajnos mindazonáltal kevés felvétel elérhető).

A mai fiatal szerzők világára úgy tűnik, a disszonancia helyett a ritmusok és a jazz van hatással.

 

Yoro megyében minden évben, a május július közti időszakban tornádóval kísért felhőszakadáskor, az égből halak hullnak alá, amit az emberek összeszednek és megesznek. Az elmúlt években a helyiek erre már fesztivált is alapítottak.

lluvias-extra_as-de-peces.jpg

 

Daniel Gomez zeneszerző darabját ez a természeti jelenség ihlette.

Következzen tehát a Haleső című kompozíció, élő felvételen.

 

*****

 

Javier Reyes, egy a 30-as 40-es éveiben járó bőgőn is játszó zeneszerző. Az ő - általam hallott - műveire a klasszikusabb hangzás jellemző.

 

*****

 

 Jorge Santos néven két zeneszerző is létezik. Az egyik egy múlt századi Panamai komponista, a másik egy hondurasi srác. Repertoárjában a zenekari művek mellett pop dalok és jazz darabok is megtalálhatók. 2020-ban jelent meg az Esperanza című lemeze.

Most két darabját választottam. Az első Az utazás, a másik a Szimfonikus fraktálok című darab. A cím valószínű a darab töredezettségére utal.

 

 

 

Ennél több szerző neve is felmerült, de számos esetben csak Sibelius Midi demó felvételt találtam, vagy túl rossz hangminőségű rögzítést.

 portrait_of_an_iguana.jpg

*****

 

Hondurasban is népszokás a marimbázás kiváló előadókkal, most azonban inkább egy jazz felvétellel zárnám a mai utazást!

Hibirduz jazz: TILIBUGUDURA    Ehhez a műhöz nincs mit hozzátenni!

 

 

 

Köszönöm, hogy ma is velem tartottak!

 

Vidám napot!

 

jose_antonio_velasquez.jpg

 

 

 

Források:

https://web.archive.org/web/20090409163817/http://minasdeoro.info/educacion.php?id=1052

https://www.facebook.com/watch/?v=773895049702846

https://redhonduras.com/eventos/30-de-noviembre-dia-del-compositor-hondureno/

http://www.cholutecahoy.com/?q=tags/festividad

https://es.wikipedia.org/wiki/Categor%C3%ADa:Compositores_de_Honduras

https://es.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAsica_en_Honduras

https://www.youtube.com/channel/UCq4U83Q0rzCUJOJbicuIv8g/videos

https://www.youtube.com/channel/UC5WaMAg9rolSXTv7J312McA/videos

 

Képek

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Honduras

https://www.elheraldo.hn/tierraadentro/1310713-466/un-fascinante-viaje-al-pasado-desde-danl%C3%AD-el-para%C3%ADso

https://hu.pinterest.com/pin/322429654557387192/

https://www.tripadvisor.co.hu/Restaurant_Review-g12818878-d15639555-Reviews-El_Portal_de_Ojojona-Ojojona_Francisco_Morazan_Department.html

https://www.elheraldo.hn/entretenimiento/1212126-466/jos%C3%A9-antonio-vel%C3%A1squez-en-su-sitio

https://tiempo.hn/francisco-alvarado-juarez-presenta-exposicion-territorios-diafanos/

https://www.meteorologiaenred.com/lluvia-peces-ranas.html

 

 

Az obszidiánok tánca

 

 

 

Don José Matias Delgado atya nehezen ébredt, felült az ágyán, sajgott a feje. „…biztos a karibi passzát szelek miatt…” – gondolta. Mivel itt élte le az egész életét, már megszokta a természet erőszakosságát, és így inkább az izgalomra fogta a dolgot, amit titkos feladata miatt érzett.

Erőt vett magán, kikelt az ágyból és csinált egy kávét rummal miközben azt a zenét dúdolgatta, amit a napokban egy indián ünnepen hallott. Ettől a koktéltól annyira erőre kapott, hogy szinte rohanva hagyta el a parókiát. Az atya a La Merced templomba sietett, majd egyenesen felment a toronyba. A torkában dobogott a szíve, de nekiveselkedett: megkondította a harangokat. Ez volt a jel a felkelésre.

Felbolydult a város és egész El Salvador is.

l_merced_2.jpg

 

* * *

Sok évnyi harc után 1821 szeptemberében írták alá a Közép-Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot Guatemalában. 1838-ig Közép-Amerikai Egyesült Tartományként létezett Guatemala, El Salvador, Honduras, Nicaragua és Costa Rica szövetsége, ahonnan 1838-ban El Salvador, a Megváltó földje kivált, ám mégsem jött el számukra a béke kora.

1980-ig Salvador valamennyi „átmeneti” elnöke katonatiszt volt. Az időnként megtartott elnökválasztások ritkán voltak szabadok vagy tisztességesek, az országban az oligarchia uralkodott a katonákkal együtt. Majd pedig elkezdődött az 1991-ig tartó polgárháború.

Csoda, hogy ilyen körülmények közt bárkinek alkotni volt kedve!

Mégis: érdekes művek születtek, amiket e sok színű vidék tragédiái, és a távoli Európa divatos irányzatai ugyanúgy megihlettek.

 

* * *

santatecla_photomontage.jpg

 

Ciriaco de Jesús Alas Santa Teclában látta meg a napvilágot 1866-ban. Hazájában mindenki a himnusz szerzőjeként emlékszik rá, pedig híresen jó parafrázisokat szerzett. Írt műveket a Parasztbecsület vagy a Trubadúr témáira, de indián dallamokra is. Tizennégy Missa de gloria művet komponált és egy máig népszerű bolerót, a Dichoso fui -t.

 

 

 * * *

 

Az 1800-as évek végén egy Santa Ana-i fiatalember, David Granadino volt az egyik legnépszerűbb zenész. 

david_granadino.jpg

 Hegedűművész, zeneszerző és álmodozó volt. Tangókat, keringőket írt, és ezeket szinte mindenki dúdolta, köztük a Toñita-t vagy az Ismenia-t.

Egyik nap épp egy mandulafa alatt ücsörgött a salvadori Nemzeti Színház előtti parkban, amikor hirtelen megpillantott egy lányt, és rögtön eszébe is jutott róla egy dallam, aminek a kézenfekvő Egy mandulafa alatt címet adta.

 

 (A teljes darab a következő linken hallgatható meg : https://www.youtube.com/watch?v=w1Pgs1lWsZk )

 

Ez a melódia azóta az ország nemzeti kincse lett, szerzőjéről pedig úgy beszélnek, mint  aki El Salvador Johann Straussa.

 

 * * *

 

El Salvador női zeneszerzője María de Barrata volt.


maria_de_barrata.jpg

Nem csak zenét írt, hanem zongorázott és tanított is. Szenvedélyesen kutatta a helyi folklórt.

Ebből fakadóan számos műve népzenei motívumokra épült.

Alább megismerhetjük az Indián rituális tánc című kompozícióját.

 

 

A zenélés mellet társadalmi szerepet is vállalt. Részt vett az Amerikai Nők Egyesületében (Unión de Mujeres Americanas), és 1962-ben megkapta az „Amerika Asszonya” (Mujer de las Américas) címet.

 * * *

 

Benjamín Solís Menéndez életét az oktatás és a kórus művészet töltötte ki. Számos együttest vezetett, akikkel a világ több országában koncertezett is. Orgonista, zongorista és zeneszerző is volt. Műveiben a folklór a romantikával keveredik.

Rengeteg vallásos alkotást is írt. Ezek közül való a következő:

 

* * *

 

Esteban Servellón kortársa volt az előbb említett művésznek. Don Servellón a római Santa Cecilia Akadémián tanult. Miután hazatért, a salvadori hadsereg szimfonikus zenekarának karmestere lett.

esteban_servellon.jpg

Működése a zenekar fénykorát jelentette. Isaac Stern, Ruggiero Ricci, Pablo Casals és más világhírű művészek léptek fel szólistaként.

Saját alkotásai az eddig hallott zenékhez képest jóval modernebb hangzásvilágú. Az alább hallható vonósnégyese időnként vonószenekari darabként is elhangzik. A mű harmadik tétele a menüett és a rock sajátos vegyítése.

 

 A teljes darab ezen a playlisten érhető el:

https://www.youtube.com/playlist?list=PLxMqiIwzEVV4gQP-VO_AVPuZ-TPpq0JoS

 

* * *

 

A külföldön leginkább ismert salvadori zeneszerző Carlos Colón Quintana.

carlos_colon_quintana.jpg

 

Stílusára a pop éppúgy hat, mint a klasszikus zene vagy a folklór. Számos műve dolgoz fel történelmi kríziseket. A Nyitány egy mártir tiszteletére is ilyen.

 

Ez úgyszintén egy több videóból álló zene. A teljes mű ezen a playlisten érhető el:

https://www.youtube.com/playlist?list=PLxMqiIwzEVV6IDcyfIpULTHn20HuiL4Zh

 

* * *

 A mai utolsó alkotónk Ramsés Calderón; aki alig idősebb nálam.

 

ramses_calderon.png

Egyik művét a következő történet és növény ihlette: az 1900-as évek elején hatalmas rovarinvázió tombolt az országban. A sáskák mindent letaroltak és éhínség tört ki.  A Brosimum alicastrum fa - a salvadori bennszülöttek nyelvén, náhuat-ul Ojushte a neve - termése maradt szinte a lakosság egyetlen tápláléka.

brosimum-alicastrum_ojushte.jpg

 

Csendüljön fel tehát Ramsés Calderón Ojushte című alkotása!

 

 

(Egy érdekesség, ha valaki nyelvet tanulni is akar: a náhuat nyelvet tartják az azték nyelv mai változatának. Manapság ismét törekszenek rá, hogy minél többen beszéljék e nyelvet, ezért programokat indítottak, amik elősegítik a tanulást. Ebből a kis videóból a testrészek nevét tanulhatjuk meg aztékul: )

 

 

* * *

Ebben az országban is felismerték, hogy az együtt zenélés kitörési lehetőség a fiataloknak, ezért az El Sistema mintájára létrehozták a Don Bosco Ifjúsági Szimfonikus Zenekart.

A mai utazás zárásaként az ő felvételüket hallgassuk meg.

Az ország második himnuszaként kedvelt El Carbonero-t játsszák.

 

 

 

Köszönöm, hogy ma is velem tartottak!

Vidám napot mindenkinek!

 

 

112394118_medium_1494302302.jpg

 

* * *

 

 

 

Források:

 youtube.com.

wikipedia.

elsalvador.pordescubrir.com

archivo.elsalvador.com

www.culturalsurvival.org

omniglot.com

https://voxboxmag.com/enciclopedia-compositores-salvadorenos/

https://es.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAsica_de_El_Salvador

https://web.archive.org/web/20140304190733/http://www.music.indiana.edu/lamc/collections/colonquintana-collection/colonquintana-bio.shtml

https://www.youtube.com/watch?v=Xo2NCDhWE_c

 

Fotók forrása:

http://elsalvador.pordescubrir.com/historia-de-independencia.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Santa_Tecla,_El_Salvador

https://carloscoloncomposer.com/tag/compositor-salvadoreno/

https://www.mountainproject.com/photo/112394118/el-salvador-ice

 

A marimbák földjén

Nyitrai László zeneszerző vagyok.  

Egy érdekes zenés kalandozásra invitálom Önöket!

 

  Zenészként mindig is érdekeltek a nyugati zeneirodalom fősodrán kívüli kívüli, egzotikus országok alkotói. Arra gondoltam, hogyha már jelenleg úgysem lehetséges utazni, fedezzük fel távoli vidékek komponistáit!
Úgy tervezem, hogy két hetente, szombatonként jelentkezem egy-egy új helyszínnel.

  Készüljünk is fel a meglepetés utazáshoz! Öltözzünk is át kényelmes nyári viseletbe, készítsünk be egy kis frissítő italt, foglaljunk helyet a fotelünkben- máris a repülőben ülünk.

Dőljünk hátra...

...Felszállás!!! 

guatemala-4942994_640.jpg

 

  Sok-sok órányi repülés után egy párás, vulkánokkal teli, kávé illatú vidékre érkezünk, ahol az erdők jaguárok bőgésétől hangosak, ahol a folyók a Csendes-óceánba és a Karib-tengerbe sietnek.

Az őslakosok „Tűzokádó hegynek” hívták ezt a területet vagy, ahogy ma nevezik:

Guatemala.

jimmy-baum-n4gc_5rz9dm-unsplash.jpg

 

  A több ezer éves maja birodalom már jóval a konkvisztádorok érkezése előtt - 900 táján- az aszályoknak és viszályoknak köszönhetően kis királyságokra hullott. Az indián kultúra végső pusztulása a spanyolok 1523-as megjelenésével kezdődött. A vidék 300 éven keresztül volt európai gyarmat; egyfajta közép-amerikai közigazgatási központ. A betelepülők nem csak a hadseregüket, a kultúrájukat is magukkal hozták, ezzel művészileg is leigázva a helyieket.  A missziók feladata volt a helyiek képzése, így a zene- oktatás is.

 Az utazásunk célja, hogy betekintést nyerjünk ebbe az újonnan kialakuló, egyre inkább keveredő, érdekes zenekultúrába.

  A misszionáriusok érkezésével a helyiek megtanulták, mi a gregorián, és a reneszánsz polifónia világába is kénytelenek voltak betekintést nyerni. Az itt alkotó első zeneszerzők természetesen Spanyolországból érkeztek. Az egyház szolgálatában állva az egyházi év különböző eseményeire komponálták alkotásaikat.

Az egyik ismert első mester Pedro Bermudez.

Hallgassunk is bele  munkásságába:

 

  Mivel a leigázott lakosságot barbárként kezelték, hosszú ideig nem volt cél, hogy a kultúrájuk is megjelenjen a hivatalos művészetben. Az első évszázadokban tehát az európai hangzásvilágú művek domináltak. (Az új hitet azonban könnyebb volt elfogadtatni úgy, hogy bizonyos ünnepeket összemostak a helyi istenek rítusaival.) 

A zeneszerző generációk általában családi leszármazás útján jöttek létre,vagy bizonyos kolostorokban tanító mesterek által. (Ez hasonlít az európai gyakorlathoz. )

Ez egyik első ilyen mester Manuel José de Quirós volt.

Csendüljön fel az ő egyik kompozíciója!

 

 

 Furcsa kimondani, de tényleg létezik guatemalai klasszicizmus!

 

Valószínűleg az első amerikai zeneszerző, aki a szimfónia műfajában alkotott José Eulalio Samayoa volt.

jose-eulalio-samayoa.jpg

 

Samayoa számos darabot komponált egyházi használatra.  Írt nyolc misét, Requiemet.  Sőt zenekari darabokat is: például „Toccatát templomi használatra”. A művei nem sokban különböznek kora európai hangzásvilágától.

Szimfonikus stílusára Haydn művei voltak  nagy hatással. Csak néhány ilyen kompozíciója maradt fenn,

hallgassuk meg ezek közül a hetedik szimfóniát!

 

 

 „Sones” műfaji megjelöléssel olyan műveket komponált, amelyekben vegyítette kora nemzetközi stílusát a helyi indián hangzásvilággal.

Íme ezek közül egy, különösen népszerű:

 

 

  Az 1800-as évek a függetlenedés, majd az azt követő forradalmak és puccsok korszaka volt. A helyzet a ’70-es évekre normalizálódott, ekkor felpezsdült a zenei élet is. Több zenész európai tanulmányútra ment, olasz opera társulatok vendégeskedtek az országban. Műkedvelő zenekarokból megalakult az első hivatásos szimfonikus zenekar, létrejött a nemzeti konzervatórium .

...és 1894-ben- azóta tartó össznépi  őrületet keltve- Sebastián Hurtado feltalálta a kromatikus marimbát, amely Guatemala nemzeti hangszere lett!

 

 

  A XX. század elején, csak úgy mint nálunk is, a zeneszerzők figyelme nyíltan a folklór felé, a helyi mítoszok felé fordult. Egy zeneszerző testvérpár Jesús és Ricardo Castillo is ilyen alkotók voltak. Jesús "Indián nyitány"-okat írt.

Ricardo Párizsban tanult, művein érezhető az impresszionista stílus hatása. Számos szimfonikus fantáziát írt.  Ez a kedvencem:

 

 

  Sajnos igazán fiatal, a húszas-harmincas éveiben járó mai zeneszerzőről nem találtam anyagot.

A mai nagy öregek egyike Dieter Lehnhoff, aki nem csak zeneszerzőként, hanem a historikus zene kutatóként is kiemelkedő. Nélküle ez a poszt sem született volna meg!

Csendüljön fel tőle egy különleges hangulatú zene:

 

A mai utolsó szerző Joaquín Orellana, a guatemalai avant-garde  fenegyereke!

Műveiben az ősi múlt és  saját kora tragédiái tükröződnek. Teljesen új -sokszor elektronikus- hangzásvilággal kísérletezik. Szoborszerű hangszereket épít, amik képesek analóg módszerrel visszaadni az elektronikus hangzás érzetet.  

6-imbaluna_resizedv2.jpg

 

 A mai utolsó művünk a művész „Egy  elképzelt marimba ágai” című darabja.

Töltsük újra poharunkat és merüljünk el ebben a merész fantáziában!

 

 

Vidám napot mindenkinek ! 

 

 

guatemala-art_painting1609419_340.jpg

 

 

A képek forrása:

https://pixabay.com/

https://colnect.com/en/stamps/stamp/546842-Jose_Eulalio_Samayoa-Personalities-Guatemala

süti beállítások módosítása