Ősz beköszöntével az évszaknak megfelelő dekoráció miatt sürgök-forgok. Átfordul a naptár szeptemberhez, és az agyam fogaskerekei megállíthatatlan zakatolásba kezdenek. Amint a tervezést sikeresen átültetem a gyakorlatba, és őszi dizájnját megkapja a lakás (már amennyire egy férfi és egy macska engedi), dübörög képzeletbeli vonatom tovább, és meg sem áll egészen karácsonyig!

A szűk családi kör ajándékötletei legkésőbb novemberre jegyzetbe foglaltatnak, és szép lassan megkezdődhet szükség szerint az alapanyagok beszerzése vagy a választott ajándék megvásárlása. December 24. nem csak szenteste, hanem Éva nap is.
Könnyű dolgom van, Éva néni (anyósom :) ) kreatív beállítottsággal bír, és szereti a kézzel készített meglepetéseket, így eddig még sosem kellett komolyabban törnöm a fejem, mivel lephetnénk meg.
(Bár megjegyzem azzal a szerencsés adottsággal vagyok megáldva, hogy nem okoz nehézséget kitalálni, kit mivel ajándékozzunk meg különleges alkalmakra.)

A manókert először tündérkertnek indult. Augusztusban már tudtam, hogy névnapi ajándéknak szánjuk majd. :)
Első lépésként egy külföldi kínai oldalról elkezdtem beszerezni a mini kiegészítőket, padot, sündisznókat, gombát, "vizet", égősort, és a többit. Időben kellett elkezdeni, mert erről a bizonyos oldalról 3-5 hét is lehet, mire kézhez kapjuk csomagjainkat, és nem mehetek el amellett, hogy ugyanezeket a termékeket, amiket száz forintos nagyságrendű összegért szerezhettem be, itthon három nullás (ezres!) nagyságrendű árért vásárolhattam volna meg. Utóbbinál postaköltség is rászámolandó a végösszegre, amely a kínai oldal esetében nincs, így egyértelmű volt, hogy szívesen áldozom türelmemet a kert oltárán.

Amíg úton voltak a csöppségek, itthon nem volt más dolgom, mint beszerezni az alapot. Volt egy elképzelésem, amit gondoltam egy előre megtervezett bevásárló körút során be is szerzek, de nem így történt.
Az egyik nagyáruház kerti dekoros polcán leltem rá a tökélyre! Fehér, rattan hatású, műanyag kaspó, amelynek a mérete is ideális volt! Megmásíthatatlanul hasított belém az érzés, hogy ő lesz az!

Időbe telt, míg minden apróság megérkezett. Mindig találtam valamit, amit még szerettem volna, ha helyet kap.

December közepére mindent egy helyen tudhattam, viszont hiányoztak a legfontosabb kellékek: a tündérek! Úgy alakult, hogy 22-én, amikor intéztük az utolsó ünnepi nagy bevásárlást, és a tökéletes karácsonyfa beszerzése is terítéken volt, már csak a növények beszerzése volt hátra. Feladtam a tündérkeresést, nem gondoltam volna, de sehol sem lehet kapni (vagy az én elképzelésemmel volt a baj?).
Végül -én sem hittem volna- egy helyen sikerült megvennünk a fát, a növényeket (amelyen nevét sajnos nem tudom, kinézet alapján választottunk), és ugyanott leltünk rá a manókra. Így történt, hogy végül manókert lett, de nevét Éva nénitől kapta. :)

December 23-án került sor az összeállításra. A sokat várt kaspót megtöltöttem földdel, elültettem a növényeket, végül a dekorációk kerültek a kompozícióba.

A születés képekben:

A fent említett oldalról beszerezhető "víz" egy esetemben kék por, amelybe fogpiszkáló segítségével húzkodtam vonalakat, hogy imitáljam a víz folyását. Másnapra semmi sem látszott belőle. :)

A sünik félénk állatok, ezért elbújtattam őket.

Párom által választott manó kapta a csendes megfigyelő szerepét, aki a "bokrok" mögül leselkedik.

Ő pedig az én választásom volt.

A kert felülnézetből.

A házikó szintén világít, benne van egy LED égő, az egyik nagy áruház karácsonyi polcain leltem rá. Egyből tudtam, hogy nélküle nem készülhet el a "mű" :D
Elemmel működő LED égősort tekertem "körbe-karikára", nélküle nem lenne az igazi, de ünnepi sem.
Az "elemes részét" beledugtam a földbe, a kert végébe :) úgy, hogy a kapcsoló fele legyen felül, így ki sem kell venni belőle, mégis ki-be kapcsolható a világítás.

Elkészültekor Helike "lemeozta" szokás szerint :)

Következő bejegyzésemben egy túlélő csomagról mesélek majd, ötletéről, kivitelezéséről.