A katonai fölöslegek elsődleges felhasználásának azt tekinthetjük, amikor egy hadsereg által leselejtezett, kidobott, fölöslegesnek ítélt ruházati terméket a közületi piacra bocsájtanak, azt a békés vásárló megveszi és vérmérsékletétől függően horgászruhának, airsoftozásra, kertépítésre, kocsmába-járásra, netán gyűjteményi darabként használja (őrizgeti) tovább. Az ilyen ruházat nem feltétlenül használt (bár általában az), hiszen előfordul, hogy egyenruhacsere során a hadsereg raktári új termékektől is megszabadul. Bezzeg ilyen pazarlás régen nem fordulhatott elő! A XX. század eleji gazdászat-kezelési utasítások egyértelműen kimondják: egy új cikk bevezetése csak azt jelenti, hogy a kincstár a jövőben a régebbi rendszerűből nem szerez be, azonban a raktáron lévők föltétlenül (f)elhasználandók. A mai „fogyasztói szemléletű” hadseregek az ilyen bölcs intelmekkel már nem minden esetben törődnek.
Azonban létezik egy „másodlagos” felhasználás is, amikor katonai nyersanyagból készítenek civil ruházati termékeket, sőt a divat hatására az is előfordul, hogy már nem is az eredeti katonai fölösleg-anyag felhasználásáról, hanem annak utánnyomásáról vagy utánzásáról van szó. Magyarországra a „military-divat” először az 1980-as évek végén gyűrűzött be, s a sokak számára emlékezetes „Angyalbőrben” c. sorozat volt az egyik legzseniálisabb reklámfelület ezen a téren, hiszen több részben is „megreklámozták” a tereptarka anyagokból varrt „military ruhákat”, kicsit ki is gúnyolva, ugyanakkor erősen promózva a „military-look”-ot. A „military-divat” azóta is vissza-visszatér, jóllehet az eredeti katonai fölösanyagok újrahasznosítása a kínai textildömping korában már nem költséghatékony. A 80-as, 90-es évekből fönnmaradt „military-style” ruházati termékek még ma is elő-előkerülnek piacokon, military shopokban, használtruha-boltokban, anyaguk és szabásuk (a katonai célra is gyártó ruházati cégek, pl. a Szegedi Ruhagyár, előszeretettel gyártott mindenféle anyagból 65M gyakorlóruhákat, munkaruházat céljára – minek változtattak volna a kéznél lévő szabásmintákon?) miatt nemegyszer megtévesztve a militária-ereklyékre vadászó gyűjtőket. Az ő okulásukra szeretnénk most közreadni egy kis válogatást, felhívva egyben a figyelmet erre az érdekes gyűjtői határterületre.
Igazi 80-as évekbeli divatszabás, háromszínnyomású anyagból
Egy másik divatos korabeli „look”, levehető ujjak, farmerdzseki-szabás
Esőkabát, háromszínnyomású nylon anyagból
Műszőrme galléros „bomber”-dzseki, melyet gyakran szoktak „eredeti harckocsizó dzsekiként” árusítani. Valójában a 80-as évek végén a KRB-ben kapható, eredeti anyagokból készült, de civil célra szánt, katonai célra sohasem rendszeresített termékről van szó.
„Moréna” esőkabát
Amikor a képzelet összeér a valósággal – ezt a civil tereptarka zubbonyt a Honvédség egy századosa hordta!
A „nagy rejtély” – háromszínnyomású terepszínű kabát, melyet szerb (vagy horvát) határsértőktől vettek el a délszláv válság idején. Kérdés, vajon véletlenül vagy szándékosan utánozták le a magyar mintázatot?
Szintén a „boldog” 80-as évek terméke: állítólag lengyel eredetű terepminta, az Ergonett munkaruházati vállalat forgalmazta ezt a „termékcsaládot.
„Tölgyfalevél”-mintás BM anyagból készült téli dzseki
A Salgótarjáni Ruhagyár által BM-anyagból gyártott vadász zubbony, utólag némi fantáziával „militarizálva”
„Hurrikán” anyagú hosszú ujjú zubbony, vállszalagok nélkül. A Szegedi Ruhagyár gyártotta valószínűleg civil célokra, de elképzelhető, hogy Grúziában civil békefenntartók is ilyet viseltek. (A zubbonyért köszönet illeti Camillo polgártársat!)
„Hurrikán” anyagú rövid ujjú „safari” zubbony, a szegedi Ruhagyár gyártotta, a hozzávaló rövidnadrággal együtt – szándékosan nem katonai szabásban.
Egy ismeretlen eredettű „Hurrikán” utánérzés. Itt már az anyag sem katonai fölösleg, hanem csak annak utánzata.
„Hurrikán” anyagból készült vadászkabát.
A Gyula kolléga által is kedvelt „Fenox” terepszín barna és zöld változata. Utóbbi rendkívül népszerű volt az őrző-védő cégek körében, a képen a baljós nevű „Rivális Security” jelvényével ellátott darab látható. „Fenox” anyagból 87M eje. gyakorló szabásában készült ruhát viseltek egy rövid ideig (a 90-es években) a honvédségi telephelyeket őrző FBŐk is.
Magyar „choco chip” terepszín, civil szabásban, a Gödöllői Mezőgazdasági Állomás” bélyegzésével
Magyar „choco chip” zubbony a 65 M zubbony szabásában. Felmerülhet annak lehetősége, hogy esetleg egy kísérleti egyenruháról lehetne szó, de ez egyelőre nem bizonyított.
„Pakisztáni” anyagból varrt kenguru-anorák
Négyszínnyomású terepszínt utánzó mintázattal készült biztonsági őr zubbony
A magyar textilipar és ruhafeldolgozás hanyatlása utáni korszakból: kínai gyártású négyszínnyomású „ranger” mellény és „M65-ös” kabát. Az anyag sem eredeti, hanem utángyártott, műszálas termék.
A végére pedig egy találós kérdés: mi nem stimmel ezzel a rip-stop anyagú sivatagi nadrággal? A helyes megfejtők között értéktelen tárgyjutalmakat sorsolunk ki!
A képekért és a szövegért köszönet Joni Firponak!
Utolsó kommentek