Január, február, itt a nyár – tartja a mondás. Érdemes már most elkezdeni a narancsbőr kezelését, hogy ne a bikiniszezon küszöbén kelljen kapkodnunk.

(Kép: Pixabay)

A téli hónapokban – különösen az ünnepek alatt – többet eszünk, viszont kevesebbet mozgunk. Ezáltal a szokásosnál nagyobb mennyiségű méreganyag halmozódik fel a szervezetünkben, és a zsírsejtekben raktározódik el. Így az eredetileg gombostűfejnyi zsírsejtek akár babszem nagyságúra is növekedhetnek, gátolva a véráramlást és a nyirokkeringést.

A mozgás alap

A mozgás elengedhetetlen része az anticellulit programnak – nincs az a krém vagy kezelés, amely ki tudná váltani. Érdemes hát elszánni magunkat: még ha a kezdeti időszak nem is feltétlenül lesz zökkenőmentes, már néhány hét alatt hozzászokunk a korábbinál aktívabb élethez – sőt, hiányozni is fog, ha egyszer-egyszer elmarad.

(Kép: Pixabay)

Ajánlottak a zsírsejteket leépítő, aerob jellegű mozgásformák, úgymint például futás, az aerobik különböző válfajai, kerékpározás, úszás. Pilatesoktatóként természetesen a pilatest is ajánlom pozitív tapasztalataim alapján. A pilatesgyakorlatok ugyanis számos más áldásos hatásuk mellett kiválóan méregtelenítenek is. Már napi néhány gyakorlat beiktatásával  felgyorsíthatjuk a nemkívánatos anyagok kiürülését a zsírsejtekből. Szeretettel ajánlom az Ájurvéda és pilates Youtube-csatornámat, ahol számos ingyenes pilatesvideó található.

Jótékony hatású ételek, italok

Próbáljunk minél több – és minél többféle – méregtelenítő, az anyagcserét serkentő élelmiszert venni magunkhoz. Ilyenek a gabonák, a gyümölcsök és a zöldségek – utóbbiakat nyersen, illetve főzve, párolva, blansírozva egyaránt fogyaszthatjuk.

(Kép: Pixabay)

A főzéshez-pároláshoz használjunk antioxidáns E-vitamint tartalmazó növényi olajakat. A húsok és a tejtermékeket igyekezzünk ideiglenes háttérbe szorítani. Igyunk minél több folyadékot, például zöldteát, amely különösen hatékonyan méregtelenít. Vértisztító hatású még a csalán, a kamilla, az ezerjófű, a zsurló és a citromfű főzete is, melyet kúraszerűen, napi néhány pohárral, két-három héten keresztül érdemes fogyasztani.

Szépítő szauna

Hatékonyabbá teszi erőfeszítéseinket a heti egyszeri szaunázás. A hagyományos szauna mellett kipróbálhatjuk az infraszaunát is. Az infravörös sugárzás a bőr mélyebb rétegeiben is hat, és nagyobb hatásfokkal méregtelenít. Ráadásul itt a hőmérséklet csak 40–60 fokos, így akkor is igénybe vehetjük, ha nem bírjuk vagy nem szeretjük a túlzott meleget.

Természetes szépítőszerek

Keverjünk 4-5 evőkanál bázisolajba (például olíva- vagy szezámolajba), esetleg a szokásos testápolónkba néhány csepp boróka-, cédrus-, ciprus-, grépfrút-, fahéj-, levendula vagy rozmaringolajat. (Ezeket tetszés szerint kombinálhatjuk is.)

(Kép: Pixabay)

A keverékkel alaposan masszírozzuk át a kritikus területeket. Legjobb, ha minél hosszabb ideig, akár egész éjszakára fent hagyjuk. Az illóolajak a bőr legmélyebb rétegeiben is beindítják a keringést, s ezáltal felgyorsítják és hatékonyabbá teszik a mérgek kiürülését a zsírsejtekből.

Figyelmeztetés:

Kizárólag jó minőségű bázis- és illóolajakat használjunk – nem éri meg néhány száz forinton
spórolni, mivel a gyenge minőségű alapanyagok irritálhatják a bőrt. A biztonság kedvéért
használat előtt próbáljuk ki az illóolajakat (különösen a fahéjat) a csuklón, és csak akkor
alkalmazzuk nagyobb felületen, ha nem váltottak ki allergiás reakciót.

Bónusz: nyirokmasszázs

Ha mindebben következetesek vagyunk, a narancsbőr már két-három hónap alatt láthatóan
csökkenni fog.

(Kép: Pixabay)

Mindemellett kipróbálhatunk valamilyen professzionális kezeléssorozatot, mint például a nyirokrendszert stimuláló masszázsok, melyek önmagukan is használnak, ám a fentiekkel együtt fokozottan fejthetik ki hatásukat.

A jóga és az úszás szerelemgyereke a jógaúszás. Energikussá tesz, harmóniát teremt, és még egy sor áldásos hatása van. Ráadásul pofonegyszerű.

Az úszás a ritmikusan ismétlődő mozdulatok révén bizonyos mértékig eleve szabályozza a légzést. Ha pedig tudatosan figyelünk a ki- és belégzésre, még többet tehetünk az egészségünkért, ráadásul többet is fogyhatunk. Ennek érdekében érdemes lehet elsajátítani és gyakorolni a jógaúszást, amely éppen erről a fajta tudatosságról szól – ráadásul roppant egyszerű.

A jógaúszásra a mellúszás a legalkalmasabb. Fontos, hogy ne siessünk – megfontoltan, odafigyelve ússzunk.

Az első kartempóval egyidejűleg vegyünk minél nagyobb lélegzetet az orron keresztül, majd rögtön ezután engedjük le a vízbe az arcot.

Tegyünk két tempót – ne kapkodjunk, inkább a pontos, nyugodt kivitelezésre törekedjünk.

A második tempónál, amikor a mell elé tesszük a kezet, kezdjük kifújni a levegőt úgy, hogy mire kiemeljük a fejet, a maradék levegő egyetlen rövid fújással távozhasson.

Ekkor intenzíven lélegezzünk be, ismét engedjük bele a vízbe az arcot, és a fenti módon folytassuk az úszást. Ha elfáradnánk, ne álljunk meg, hanem forduljunk hátra, és a vízen lebegve lélegezzünk egyenletesen néhány percig.

A két tempót idővel háromra, négyre vagy akár többre is növelhetjük. Áldásos hatásait hamarosan érezni fogjuk: a felfrissül a vérkeringés, nő az emésztés hatásfoka, megnyugszanak az idegek, kitisztulnak a gondolatok, az alvás is pihentetőbbé válik. Energikusabbak és kiegyensúlyozottabbak leszünk, miközben a teljesítményünk is nőni fog az élet minden területén.

Kép: Pixabay

A lényeg a kendermag, nagyon jó cucc. Azért a többi se kutya, mind a sárgaborsó, mind a tofu kiváló fehérjeforrás, meg lehet fizetni, és szerintem finom is.

Sárgaborsó-főzelék: olaj, apróra vágott hagyma, majd fokhagyma, éjszakára beáztatott sárgaborsó, víz, forrás után só, bors, pirospaprika, babérlevél. Mikor kész volt, egy kis részét nyunyákosítottam, ez lett a rántása neki.

Bazsalikomos tofu: leszázalékolt lidlis tofu kevés olajon kisütve, ennyi.

És a lényeg: a kendermag. Ajándékba kaptam, eddig nem ismertem, pedig jó lett volna, mert egy sor áldásos hatása van: például segít az izomépítésben, védi a szívet, van benne elég sok fehérje, és az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya is optimális benne. Ráadásul tök jól feldobja a kaját. Egy kicsit megpirítottam serpenyőben, ezután ment a főzire meg a tofura.

Az ősi indiai gyógyítórendszer, az ájurvéda természetes praktikái kíméletesen, mégis hatékonyan támogatják a szervezet védekező és öngyógyító folyamatait. Télen különösen nagy hasznukat vehetjük.

Kép: Pixabay

Élet és tudás

Az ájurvéda szó a szanszkrit ájur (élet) és véda (tudás) szóból ered. Maga a rendszer a hangsúlyt nem az egyes szervek mechanikus funkcióira, hanem a szervezet életerejének erősítésére helyezi. Eszköztára igen bőséges – éppúgy helyet kapnak benne gyógynövények és olajok, mint színek vagy akár illatok, melyek a maguk gyöngéd módján támogatják a szervezet védekező és öngyógyító folyamatait. Legalább ilyen fontos, hogy amennyire lehet, összhangban legyünk a természetben zajló ciklikus változásokkal. Az ájurvédikus napirendről ITT írtam korábban – most pedig nézzük, minek van itt az ideje télen. Ám ahhoz, hogy megértsük, mit miért érdemes tennünk, először is tekintsük át nagyon röviden az ájurvéda alapelveit.

A három dósa

Az ősi tudomány az úgynevezett dósákból indul ki. A dósák voltaképpen erők, amelyek az öt őselem – az éter, a levegő, a tűz, a víz és föld – különböző arányú kombinációiból jönnek létre, magukban hordozva az egyes alkotórészeik tulajdonságait. A három dósa a következő: váta – mozgékonyság, pitta – emésztés, hőszabályozás – és kapha – stabilitás, „leföldeltség”.

Kép: Pixabay

A dósák a természetben és a testben – mint a természet részében – egyaránt jelen vannak, ám a különböző ciklusokban különböző módokon és arányokban. Az ájurvéda alapelveiről ITT írtam részletesen.

Kívül kapha és vata, belül pitta

Szervezetünk működését a téli időszakban kívül főként a kapha és kisebb mértékben a váta, belül pedig pitta minőség határozza meg. A kapha dominanciájából adódóan nehezebbnek, lassabbnak érezhetjük magunkat, illetve a fokozódik a nyálkatermelés. A váta miatt a bőr és a nyálkahártya a szokásosnál szárazabb lehet. Belül azonban – a pittának köszönhetően – felerősödik az emésztés tüze, szanszkrit szóval agni. Az agni felel azért, hogy az ételeinket meg tudjuk emészteni, a bennük lévő vitaminokat és tápanyagokat be tudjuk építeni, megerősítve testünk természetes védekezőképességét. És még ha ilyenkor intenzívebben működik is, fontos, hogy állandóan tápláljuk a tüzet. Ebben segítenek az alábbi praktikák.

Reggeli rutin – ájurvédikusan

Bár az ájurvéda szerint reggel hatig érdemes felkelnünk, télen ennek az optimális időpont reggel fél hét és fél nyolc közé esik.

Kép: Pixabay

Ébredés után az első dolgunk a belek és a hólyag kiürítése, illetve a tisztálkodás legyen. Ily módon megszabadulhatunk az elsődleges és a másodlagos – azaz sejtszintű – emésztés melléktermékeitől, melyeket az ájurvéda összefoglaló néven ámaként emleget. Előbbi nyilván nem szorul magyarázatra, utóbbi azokat a salakanyagokat jelenti, amelyek az éjszakai méregtelenítés során kiválasztódnak az orrban, a szájban, a fülben, a szemben és a bőr teljes felületén. Ha nem távolítjuk el őket, visszakerülve feleslegesen terhelik a szervezetet. Nem véletlen, hogy az ájurvéda a reggeli tisztálkodásnak még nagyobb jelentéséget tulajdonít, mint az estinek – bővebb info róla ITT.

Jótékony olajak

Időről időre dörzsöljük át a testünket – lehetőleg langyos – növényi olajjal, ha lehet, melegítő hatású szezámolajjal, de a lényeg, hogy száz százalékos tisztaságú legyen. Ily módon nő a vitalitás, csökken a bőr szárazsága, az ízületek rugalmasabbak, az izmok tónusosabbak lesznek. 

Az olajat feldobhatjuk – szintén százszázalékos tisztaságú – illóolajakkal. Sőt, készíthetünk személyre szabott keveréket is, amiről ITT írtam. 

Melegítő ételek-italok

Télen a hűtő hatású nyers táplálékok értelemszerűen nem javasoltak. Persze nem tilos sem a turmix, sem a saláta, sem az önmagában fogyasztott nyers zöldség vagy gyümölcs, fontos azonban, hogy mindezek mellett együnk meleget is, különben lefojtják az emésztés tüzét.

Ajánlottak a föld alatt növekvő zöldség, úgymint tök, cékla, sárgarépa, burgonya és édesburgonya. Egytől egyig bővelkednek vitaminokban és ásványi anyagokban, emellett jelentős rosttartalommal bírnak – azaz valóban táplálják a szervezetet, de mivel valamelyest az anyagcserét is megsegítik, nem eredményeznek hízást. Készülhet belőlük leves, főzelék, ragu, rakottas egyaránt.

Kép: Pixabay

A főzéshez-sütéshez kicsit több zsiradékot használhatunk, legjobb a növényi eredetű. Igazi jolly joker az extra szűz olívaolaj, ami egyébként még a leginkább megfizethető is a maga kategóriájában.

Télen a szervezet fehérjéből is többet igényel. Tény, hogy az elsődleges forrásunk ebből a szempontból a hús, de a fehérjék építőköveit, az aminosavakat gabonákból és hüvelyesekből is felvehetjük. Tartalmaznak aminosavakat a magvak is, mint a mogyoró, a dió, a mandula.

Használhatunk még melegítő hatású fűszereket is: paprikát, feketeborsot, Cayenne-borsot, szerecsendiót, kardamomot, köményféléket, kurkumát, fahéjat, gyömbért. A fűszerekből akár teát is készíthetünk. A hinduknak van úgynevezett agniteájuk, ami, mint a neve is utal rá, az emésztés tüzét hivatott táplálni. Elkészítése roppant egyszerű: apróra vágott gyömbért, nagyon kevés borsot és valamivel több fahéjat forrázzunk le, majd szűrjük le, és ha hűlt valamelyest, ízesítsük citromlével. 

A csend évszaka

Az ájurvéda szerint a betegségek kialakulásához hozzájárulhat az, hogyha eltávolodunk attól, aki valójában vagyunk. A tél éppen a visszahúzódás, az elcsendesedés, az elmélyülés időszaka, és nem csak a szó szoros értelmében, hiszen ilyenkor szellemileg-lelkileg is "hátrébb lépünk".

Kép: Pixabay

A hosszú estéken érdemes egy kicsit újra megismerkedni önmagunkkal: kik vagyunk, miért érkeztünk ebbe a világba, hová tartunk, mi a feladatunk. Ha a környezetünkkel akadnak problémáink, elgondolkodhatunk azon is, hogy mi van bennünk, ami az ilyesféle folyamatokat működtetni tudja – hiszen mindig kettőn áll a vásár.

Mindegy, mit mozgunk, csak szeressük

A kapha mellett, ha kisebb mértékben is, de a mozgékony váta is jelen van, ami pedig támogat bennünket az aktivitásban. Jó lehet a futás, a tempósabb gyaloglás, de akár a séta is. Szerencsés esetben eljuthatunk uszodába is, még szerencsésebb esetben az úszást szaunázással is kiegészíthetjük. Ajánlottak a beltéri mozgásformák is, akár edzőteremben, akár otthon. Pilatesoktatóként különösen ajánlom a pilatest. Az Ájurvéda és pilates Youtube-csatornán pedig ingyenesen tornázhatsz velem (és néhány cicával :)).

Háromnapos bableves ihlette.

Babfasírt: maradék bablevest botmixerrel nyunyákosítottam, ment bele még egy kis fűszer, majd zabpehely és zsemlemorzsa. Utóbbi kettőt túl is toltam valamennyire, így kicsit száraz lett a végeredmény, a dekorációként is szolgáló növényi tejföllel tettem élvezhetőbbé.

Sült répa: egy tepsibe sütőpapírt tettem, erre mentek a megpucolt-félbevágott répák, aztán só, bors, bazsalikom, meg olívaolajban megpárolt fokhagyma, olajjal együtt.

Káposzta: lucskos káposzta lett volna, de sajnos megint rájártam, így csak egy salátaszerűségre való maradt. Olívaolaj, frissen facsart citromlé, só, bors, ennyi.

Nem nagy macera, nem is kell olyan mereven venni, mégis nagyban javíthatja az életminőséget.

Így működik a világ, és benne mi magunk is

Az ájurvéda szerint az úgynevezett dósák működtetik világunkat. A dósák valójában energiák – irányító erők vagy rendező elvek –, amelyek az öt őselemből, illetve kombinációikból épülnek fel, úgymint éter, levegő, tűz, víz és föld, magukban hordozva és kinyilvánítva azok tulajdonságait. Három dósát különböztetünk meg: a váta az éterből és a levegőből, a pitta a tűzből és a vízből, a kapha pedig a vízből és a levegőből áll.

Ennek megfelelően:

– a váta mozgékony, könnyed, betöltők, kiterjedő;

– a pitta tüzes, energikus, lebontó, átalakító;

– a kapha szilárd, nehéz, kemény, nedvesítő, párásító, cseppfolyósító.

Az őselemekről és dósákról részletesebben ITT írtam.

Mindennek megvan a maga ideje

Az egyes dósák ciklikusan követik egymást a természetben – így télen a kapha, ősszel a váta, tavasszal és nyáron a pitta dominál. Ez a fajta ciklikusság megfigyelhető a nap folyamán, sőt, a saját testünkben és tudatunkban is, hiszem mi is részei vagyunk a természetnek.

Ebből adódóan minden tevékenységünknek megvan a maga ideje, legyen szó munkáról, sportról, tanulásról vagy a szeretteinkkel való együttlétről – ha pedig ezt figyelembe vesszük, mintegy áramolva a természettel könnyebb lesz a dolgunk az élet valamennyi területén. 

Időnként kapok ilyen-olyan alapanyagokat, ilyenkor megnézem, mi van itthon, és aszerint próbálok előidézni valamit. Most egy kisebb sütőtök, illetve néhány szem alma és körte volt a kiindulási pont.

Adva volt, ugye, a tök, nem túl méretes, de annál szebb sütőtök. Pár szem krumpli még árválkodott a sarokban, mintha a sors is ebbe a levesbe szánta volna őket. Olaj, hagyma, fokhagyma, pirulás után ment rájuk a megtisztított, kisebb kockákra vágott tök és krumpli, rövid ideig hagytam párolódni őket a saját levükben (párszor átforgattam közben a cuccot), aztán víz (annyi, hogy ellepje). Felforraltam, majd sóval, borssal, gyömbérrel és szerecsendióval ízesítettem. A kész levest botmixerrel pürésítettem. Mivel egy kicsit sótlannak éreztem, megküldtem egy kis szójaszósszal, ezzel kész volt a díszítés is.

A kor előrehaladtával mindenkit érint a csonttömeg állományának és sűrűségének csökkenése – nem mindegy azonban, hogy az milyen mértékű. Szerencsére nem vagyunk eszköz nélküli kiszolgáltatottjai e folyamatnak.

Kép: Pixabay.com

A csonttömeg 25 éves kor tájékán éri el a maximumát. Ezt követően folyamatosan csökken, mivel az elpusztult sejtek helyére kevesebb új sejt lép, ami önmagában természetesnek tekinthető. Túlzott mértékű csonttömegveszteség esetén azonban a csontok gyengévé, törékennyé válnak. Különösen nagy a töréskockázat a csípőben, a csuklóban és a gerincben.

Hogyan alakul ki?

A csontritkulás nem független a genetikától, azaz, ha maga a betegség nem is, a hajlam öröklődhet. Nők esetében a csontritkulás összefüggésben áll a csökkenő ösztrogénszinttel, olyannyira, hogy a menopauzát követően a csonttömegnek akár a 20 százaléka is elveszhet.

Kockázatnövelő tényezőnek tekintendők egyes betegségek, úgymint az ízületi rendellenességek, az I. típusú diabétesz vagy a pajzsmirigy-túlműködés. Szerepet játszhat a betegség kialakulásában a bulimia és az anorexia, mivel a szervezet nem kapja meg a csontképződéshez nélkülözhetetlen ásványi anyagokat.

Kép: Pixabay.com

A mozgásszegény életmód ugyancsak felgyorsíthatja a folyamatot, hiszen a csontok kellő terhelés híján nemhogy nem erősödnek, hanem kimondottan gyengülnek. A folyamatos zárt térben való tartózkodás során pedig – napfény híján – a szervezet nem jut kellő mennyiségű D-vitaminhoz, amire pedig mindenképpen szüksége lenne ahhoz, hogy kivonhassa a táplálékból a kalciumot.

Ha visszafordítani nem is tudjuk a folyamatot, bármikor módunkban áll megállítani, és persze a megelőzés érdekében is sokat tehetünk.

Gyógyító ételek

Akár kialakult betegség esetén, akár preventív céllal érdemes minél több kalciumtartalmú táplálékot illesztünk be az étrendünkbe. Elsőként sokaknak a tej és a tejtermékek juthatnak eszében, melyeknek azonban manapság igen vegyes a megítélése. Egyes szakemberek kifejezetten javasolják fogyasztásukat, mások óva intenek tőlük, mondván, hogy bár valóban bővelkednek kalciumban, annak felszívódása nem a legjobb, illetve a felszívódó mennyiség hasznosulása is kétséges.

Kép: Pixabay.com

Vitán felül állnak viszont a kalciumban gazdag zöld leveles zöldségek, a tofu, a zabpehely, a mandula, a chia mag vagy a szezámmag, illetve húsevőknek a szardínia vagy a lazac.

Egyes ásványi anyagok és vitaminok elősegítik a kalcium felszívódását. Ide sorolandó a hüvelyesekben és az olajos magvakban fellelhető magnézium. Az ösztrogénveszteség részben pótolható a fitoösztrogénekkel, melyek kiváló forrása a csicseriborsó, a lencse és a szója. A C- és a K-vitamin már önmagában is elengedhetetlen a csontozat számára; előbbi szinte minden gyümölcsben és zöldségben fellelhető, utóbbiban főként a spenót, a mángold, a karalábé, a brokkoli, a káposzta, a kelkáposzta és a kelbimbó bővelkedik.

Mozogni – de mit?

Megelőzésképpen különösen javallottak a csontok számára kellő terhelés biztosító aerob jellegű mozgások (például a futás), illetve a súlyzózás. Ha már kialakult a betegség, ezek túl intenzívek lehetnek – nem beszélve a fokozott törésveszélyről –, de szóba jöhet például a gyaloglás, a túrázás, az úszás, a jóga, bár utóbbinál érdemes hozzáértő véleményét kikérni, mert nem minden gyakorlat jó mindenkinek. Pilates- és stechingoktatóként nap mint nap tapasztalom vendégeimen és saját magamon is a két harmonikus, kíméletes mozgásrendszer áldásos hatásait is – szívből ajánlom őket. (Ízelítőül feltettem egy videót, ingyen lehet tornázni velem és a cicáimmal.)

Ki a szabadba!

Ahhoz, hogy egész évre „feltöltődjünk” napfénnyel, tavasztól őszig napi félórát érdemes levegőn tartózkodnunk (természetesen nem abban az időszakban, amikor magas az UV-sugárzás). Fontos, hogy ősztől tavaszig is töltsünk legalább ennyi időt a szabadban, különösen akkor, ha éppen előbújik a nap.