Valószínűleg sosem hallottál még az Aberdare Range nevű hegyvonulatról, ami nem csoda, hiszen ha Afrikára gondolsz, meg hegymászásra - és nem vagy komoly trekker - pláne afrikai trekker, a Kilimanjarón kívül semmi sem ugrik be. Mondjuk lehetnél esetleg még földrajz szakos vagy valami térképfüggő agybeteg, akkor talán. De bárki más ha Kenyára gondol és a Mount Kenya, mint valami hegy esetleg feldereng neki, már pontot érdemel. 

Pedig a Mount Kenyától délnyugatra, bő látótávolságra emelkedik az Aberdare-hegység komoly, négyezer méteres magasságba. Csak erről szinte senki sem tud.

A terület nemzeti park, és szinte összefüggő erdő, különleges és sokszínű élővilággal, mégsem igazi szafaricélpont, mivel a dús ...

Kevés tökéleteshez közeli trekkinghelyszínt találunk Afrikában különböző okoknál fogva, és egy szóval sem állítanám most, hogy a Mulanje-hegység Malawiban az lenne. De, hogy az egyik legjobb, abban tökéletesen biztos vagyok. Most már...,hogy 4 nap alatt 50km körüli távolságot és bő 3000m szintet gyalogolva keresztülvágtunk ezen a káprázatos hegyvidéken. 

A káprázatoshoz kétség nem férhet. Ilyen kis kiterjedésű, ilyen magas és ilyen tagolt, látványos szigethegység nem sok van Afrikában, megközelíthető helyen és gyalogos túrázásra alkalmassá téve pedig pláne nem. Így hát szinte minden adott itt egy pazar, afrikai trekkingre.

Na de kezdjük az elején, mert Malawiról sincs azért minden halandónak sok információ a ...

Létezik egy páratlan, eldugott zúga Afrikának, nagyjából az egyenlítőn, Uganda és Kongó határán, aminek a kapujába eljutni sem egyszerű, de amin ha sikerül átlépnünk, egy olyan semmihez sem fogható, felhők közé vesző álomhegyvidéket találunk, amihez foghatót nemhogy Afrikában, de az egész világon sem találunk. Ez a Ruwenzori (Rwenzori)-hegység. Az afro-alpesi növényvilág jó néhány csodáját bemutattam már itt ebben a blogban, hiszen háromezer méter tengerszint feletti magasság fölött sokhelyütt előfordulnak Óriás Lobéliák és több méter magas aggófűerdők, de ilyen káprázatos pompában sehol másutt, mint itt a Ruwenzoriban. Ezt azt hiszem nyugodt szívvel jelenthetem ki, mivel jártam Afrika összes magashegyi régiójában.

...

Az utazással kapcsolatos csoportokban, fórumokon és egyéb véleménymegosztó felületeken egyértelműen a tengerpartos, minél pálmafásabb és fehérhomokosabb témák mutatják az érdeklődés fő csapásirányát. A legelvetemültebb utazókon kívül mindenki szinte csak valami tengerparti henyélős nyaralásra vágyik, lehetőleg megoldott fuvarral a hotelba, előrefoglalt szállással és kinyalt valaggal, mert a nyaralás az így jó. 

De igazi, pálmafás tengerpartok csak Európán kívül találhatók, tehát aki ilyet akar látni, és ilyesmi helyen szeretne tespedni amig letudja az évi egy vagy két hét szabadságát, annak repülőre kell ülnie, és komoly távolságokat megtennie, hogy begyűjtse az élményt. 

Na de hol is találunk igazán szép és ...

Senki sem gondolná, hogy egész Afrika egyik legjobb, legérdekesebb trekkingcélpontja éppen Guineában, ebben a szinte ismeretlen nyugat-afrikai kis országban található. Ez a magasföld a Fouta Djallon, a nagy nyugat-afrikai folyók forrásvidéke. De azt sem sokan gondolnák - és nem is gondolják - hogy érdemes lenne ide ellátogatni, pedig hamisítatlan afrikai feelinget szippanthatunk itt, és ráadásul abból is valami jobbfélét...pedig nem könnyű az ország...- legalábbis utazószemmel - rutintalanoknak pedig kifejezetten nehéz. Már ami a körülményeket illeti. Mert az ország meglehetősen körülményes - ...ha nem akarunk túlságosan mélyen zsebbenyúlni. De ha nyúlunk, akkor is az marad. Idegenforgalom per pillanat nem nagyon van az országban, ...

Nem sok ilyen látványos szikla és szakadékvilág akad Afrika földjén, mint az etiópiai Simien-hegység, talán csak a dél-afrikai Drakensberg fogható hozzá - és azért nem fordítva, mert azért a Simien átlagmagassága jó ezer méterrel magasabban van. Komoly négyezer méter fölötti csúcsokat hódíthatunk meg itt, és a Ras Dashen,a Simien legmagasabb csúcsa a maga 4550 méterével igencsak előkelő helyen áll Afrikai legmagasabb hegyei között.

Három különleges és ritka állatfaj él a hegyvidék platóin és szakadékainak peremén. A gelada, más néven vérzőszívű pávián, a walia ibex - egy kőszáli kecskefaj, ami csak itt él, és az etiópiai farkas, ami a Föld egyik legritkább állata. Páviánnal könnyű összefutni, komoly csordákban ...

Azt hiszem, bizton állíthatjuk, hogy nincs még egy kontinens a Földön - Afrikán kívül - ahová szinte kizárólag az állatvilága miatt utaznak emberek. Úgy mellesleg lehet ritka és különleges állatokat nézegetni szinte bárhol, de mint ahogy mondottam, azt csak úgy mellesleg szokták a turisták két egyéb program közé sűrítve. Afrikában viszont "A" program az állatnézés. Vagy ahogy szokták volt mondani: a szafari. 

Bár divat lett mostanában bárhol bármire rásütni a "szafari" kifejezést - pl. egy norvég bálnales is bálnaszafari néven fut - azért igazi szafari mégiscsak Afrikában történhet. Mégpedig a szavannán. Esőerdei szafari is hülyeség. Ott valamilyen, pl. csimpánztrekkingre indul az ember. De vegyük csak szépen sorjában a ...

Nem láttam még statisztikát a leglátogatottabb afrikai hegyvidékekről - nem is tudom, létezik-e ilyen - de az biztos, hogy a Kilimanjarót a trónon semmi sem veszélyezteti. Irtózatos a tumultus a Kilimanjaro táboraiban, és útvonalain. Ehhez képest a Mount Kenyán - Afrika második legmagasabb hegyén - mérhetetlenül szerény a túrázok száma. És e tekintetben szerintem a Kili trónja egy cseppet sem forog veszélyben.

Kifejezetten kellemes alternatívája lehet pedig - ha a Kilimanjarónak nem is, a magassága végett - több afrikai hegynek, ha trekkingelni szottyan kedvünk Afrikában. Megközelítése egyszerű, és egy 3-5 napos túra kompletten (vezető, teherhordók, szakács) pedig sokkal, de sokkal barátibb áron érhető el, mint a Kilimanjaro ...

Akár tetszik-akár nem, sajnos le kell szögeznünk, hogy mára a Dél-afrikai Köztársaság lett a "legafrikaihangulattalanabb" afrikai ország. Viszont azt is le kell szögeznünk emellett, hogy káprázatos természeti szépségekben azért bővelkedik. De jártunkban-keltünkben nyomát sem találjuk, vagy érezzük az "igazi" Afrikának. Vagyis annak az Afrikának, amit mi igazinak képzelünk.

Ha állatokat akarunk nézni, arra kiváló lehetőségeket találunk pl. a Kruger Nemzeti Parkban, de mára már a különböző turisztikai célpontok között olyan viszonyokat találunk szinte, mintha itthon lennénk. Esküszöm, ha valaki bóbiskolásból ébred egy mozgó járműben valahol Johannesburg és a keleti part között, egy pillanatig azt is hihetné, hogy európában ...

Bevallom, napok óta gondolkodom azon, hogy mi az a lényeges különbség, ami egyértelműen nagyobb hatással van ránk (rám) Afrikában (úgy általában), mint pl. Ázsiában (úgy általában). És annyira belegabalyodtam a megválaszolhatatlan megválaszolásába, hogy most egy másik különleges vidék bemutatása helyett inkább boncolgatnám ezt a dolgot kissé.

A kultúrsokk ránk gyakorolt hatásával szokták jellemezni mértékadó utazási oldalak egy ország, esetleg tájegység vagy város a miénktől eltérő kulturális idegenségét. De mi is ez voltaképpen?

Röviden talán úgy lehetne jellemezni, hogy mennyire döngöl földbe az élmény, vagy mennyire tudsz köpni-nyelni a hatása alatt. És itt jön az a meglepő dolog, amit feszegettem már ...