Emberek, akik hallják az illatokat

Gyermekkorunk illatai

Tény, keveset foglalkozunk az egyik legfontosabb érzékszervünkkel, az orrunkkal, és leginkább csak akkor fordítunk rá némi figyelmet, ha egy megfázás, allergia, vagy influenza miatt kellemetlenséget okoz számunkra. Pedig a különféle illatok és szagok a mai napig rendkívül fontos szerepet töltenek be az életünkben - kezdve az olyan meghatározó emlékekkel, mint az ételillatok.

Nem véletlenül, hiszen az illatok képesek bennünk egészen régi, nosztalgikus emlékeket életre kelteni; ennek pedig az az oka, hogy már gyerekkorunkban kialakul az az illatvilág, amelyben biztonságban érezzük magunkat, és amelyek jó érzések töltenek el minket. Vagyis az illat preferenciánk mélyen belénk van égetve már egészen pici korunktól kezdve.

Valaha nagy, sőt, életbevágó jelentősége volt annak, hogy érzékeny legyen a szaglásunk, hiszen a túlélés múlhatott rajta. Mára viszont elfelejtettük, hogyan kell tudatosan használni ezt a szervünket és értelmezni az illatokból származó információkat. Ettől függetlenül a különféle szagok és illatok az agy számára ma sem értelmezhetetlenek, és ösztönös reakciókat kiváltva, tudat alatt befolyásolják érzelmeinket és viselkedésünket. Erőteljesen hatnak az illatok például párválasztásunkra, hangulatunkra, éberségünkre, és még az élet számos területén befolyásolnak minket. Ugyanis az orr érzősejtjei közvetlen összeköttetésben vannak a limbikus rendszerrel, ami evolúciós szempontból az egyik legősibb része az agynak. Ez irányítja az érzéseinket, viselkedésünket és a hosszú távú memóriánkat is.

Talán nem is gondolnánk, de szinte minden valószínűség szerint fölmérjük szag alapján a másik ember immunrendszerének állapotát. Sőt, a szaglás - egy 2005-ös amerikai tanulmány szerint - segít meghatározni partnerünk nemi irányultságát is. Ivanka Savic, a stockholmi Karolinska Egyetemi Kórház idegtudósa kollégáival kimutatta, hogy legalább két nem-gáznemű vegyület - egyiket a férfiak, másikat a nők választják ki - jellegzetes agyi aktivitást vált ki az ellenkező nemű személyekből.

Alapvetően mindenkinek van saját illata. A különféle mirigyek, köztük a mellbimbók körül, a nemi szerveknél és a hónaljban található, az állatok bűzmirigyével rokon apokrin mirigyek tejszerű váladéka nagyjából 200 vegyületet tartalmaz. A vegyületek aránya személyenként eltérő, sőt, ezeket az anyagokat a bőrön élő baktériumok tovább alakítják, illatos "főzetté". A férfiak és a nők jellegzetes illatát a nemi hormonok eltérő aránya szabja meg. A kutatások során az is kiderült, hogy minden emberbe bevésődik a papája és mamája illata, így például

A kutatásokból kiderül az is, hogy a fogamzásgátló gyógyszereket szedő nőkre kevésbé hatnak a férfiak feromonjai. Claus Wedekind pszichológus klasszikussá vált kísérletében főiskolás lányoknak kellett végigszagolgatni a srácok két napig hordott pólóját (a fiúk ezalatt nem használhattak sem parfümöt, sem dezodort).

A teszt végén kiderült, hogy a nők ösztönösen azoknak a férfiaknak az illatát kedvelik, akiknek az immunrendszere különbözik az övéktől, így tehát egy potenciális közös utód jobb természetes védekezőrendszert kapna. A jobb immunrendszer növeli a túlélési esélyeket, tehát evolúciós szempontból logikus, hogy a nők tudat alatt az eltérő immunrendszert választják. Erre azonban csak azok a nők képesek, akik nem szednek hormonális fogamzásgátlókat.

A tudatalatti választás ígéretére játszanak azok a parfümök is, amelyek feromont tartalmaznak. Tény azonban, hogy komoly tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a feromon önmagában olthatatlan nemi vágyat gerjesztene bárkiben, sőt sokan azt is vitatják, hogy az emberi szervezet termel egyáltalán feromont.

Akiknek munkaeszközük az orruk

A parfümőrök - akik a személyes illatok kreálásának a mesterei - úgy tartják, hogy akkor jó egy kreáció, ha az passzol a viselőjének eredeti illatához. Ez különösen a személyre szabott parfümök esetében működik: ilyenkor a parfümőrök a megrendelő bőrére, sok alkalmas illatpróbálással, személyes konzultációval készítik el a terméket. A nagyközönségnek készített parfümök esetében csak a szerencsés választásra hagyatkozhatunk.

Minya Viktória Magyarország egyetlen női parfümőre: ő azon szerencsések közé tartozik, akiknek az átlagnál jóval érzékenyebb, kifinomultabb a szaglásuk. Úgy tartja, hogy az orrunk is csak olyan, mint bármelyik izmunk, ennél fogva minél többet edzi az ember, annál jobban működik.

Bevallása szerint őt már egészen kisgyerekkorában érdekelték az illatot, de mindeközben sokat is tanult és gyakorolt azért, hogy ma a párizsi műhelyében dolgozhasson, mint elismert parfümőr. Nem rég fejezte be egy német luxustáskákat tervező-gyártó cég parfümjeit, illetve az Arab Emirátusokban és Szaúd-Arábiában egyre inkább keresik a termékeit.

„A parfümőr-iskolában, ahol napi nyolc órában új illatokkal ismerkedünk, ugrásszerűen javult ez a képességem, pedig relatív addig is elég éles szaglásom volt”

– magyarázza Minya, és egy jól bevált gyakorlatát is elmeséli:

„Az iskola éve alatt elképzeltem egy gyümölcsöt, egy virágot, vagy fűszernövényt, és megpróbáltam minél érzékletesebben felidézni az illatát, majd másnap sort kerítettem a konkrét megillatolására is” – idézte fel a parfümőr.

Egy parfümőrnek értelemszerűen rengeteg illatot kell megkülönböztetnie, de legalább ennyire fontos a szaglás magas fokú képessége azoknak is, akik ételkészítéssel, kóstolással foglalkoznak.

Varga István séf szerint - aki a glutén- és laktózmentes nyers ételek gourmet specialistája - a jó orr elengedhetetlen a szakmájához.

Szakács vagyok, így gyakorlatilag folyamatosan használom az orromat is. Egy ételt először megnézünk, megszagolunk - azaz inkább megszaglászunk -, és csak ezután kóstolunk meg.

"E három érzékszervünkre kifejtett hatás nem mindenkinek ugyanolyan fontos. Vannak, akiknek mindegy, hogy néz ki egy étel, képesek megenni, van, akit nem zavar egy étel illata, míg mások az ízekkel sem foglalkoznak, megeszik, amit kapnak. Egy szakács viszont el akarja varázsolni a vendéget mindhárom érzékszervén keresztül. A szaglásnál maradva: az messze nem elég, ha egy ételnek nincs rossz illata. Nagyon fontos, hogy amikor a vendég megkap egy ételt és szemrevételezi - jó esetben gyönyörködik benne -, azonnal kapja a következő élményt is: az illatot” - magyarázza Varga, és hozzáteszi:

„fontos tehát, hogy érezzük, megkülönböztessük az illatokat, mert csak így tudjuk azokat előállítani, így tudunk azokkal »játszani«. Sok-sok illatot kell tisztán felismernünk, beazonosítanunk, mert csak így tudunk egy összetett illatot analizálni, és előállítani”.

Nem csak az arcunk egy része

Adja magát a felvetés, hogyha ennyire fontos a munkájukban az érzékeny szaglás, akkor valószínűleg jobban oda is kell figyelniük erre az érzékszervükre, mint egy átlagembernek, hiszen ahogy egy gátfutónak a lába, vagy egy énekesnek a hangszála, úgy egy parfümőrnek, egy séfnek, vagy egy borásznak legalább akkora kincs az orra.

„Amikor a kislányomat vártam, a terhesség alaposan felborította a szaglásomat. Bepánikoltam, amikor teljesen következetlennek éreztem az általam leírt formulákat. Egyik percben a vanília határozta meg az adott alkotást, a másik percben meg már kesernyés illatot éreztem ugyanabban a parfümben. Ez szerencsére egy-két héten keresztül tartott csak" - meséli Minya Viktória, aki ma már jóval rugalmasabba kezeli azokat a helyzeteket, amikor az orra nem száz százalékosan működik.

„Az orrunk akkor sem érzi kedvenc boraink illatát, ha épp egy traumán vagyunk túl vagy valami nagyon leköti a gondolatainkat”

- ezt már Barad Gábor, a Dobosi Pincészet szakértője teszi hozzá.

A szakavatott borászok szerint óriási jelentősége van az első szippantásnak. Az esetek többségében ugyanis már szinte sosem kapjuk vissza azt az intenzív élményt, amit az első alkalommal éreztünk, amikor beleszagolunk a pohárba, maximum hosszabb szünet vagy egy másik bor után. Tehát esetükben különösen fontos, hogy az első alkalommal minél több információhoz jussanak az illatokból, így az is, hogy mind lelkileg és testileg is egészségesen kóstolják vagy szaglásszák a borokat.

„Fontos, hogy kipihenten és megfelelő – szagoktól, hangos zajoktól mentes - körülmények között kóstoljunk”

– mondja a szakember, aki szerint nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a szaglásunk is fáradékony, ezért borkóstolásnál érdemesebb sok kisebb szagmintát venni az adott borból, majd pihentetni az orrunk.

És ez így van a parfümvásárlásnál is. Hiába erőltetjük, egy idő után már nem érezzük azokat az illatokat sem, amik az elején még egyértelműek voltak. Az orrunk tehát nem csak egy jellegzetes része az arcunknak, hanem fontos érzékszervünk, melynek tudatos fejlesztésével még többet érzékelhetünk a világból.

Kvíz: szagok és filmek

SANOFI-AVENTIS Zrt. - 1045 Budapest, Tó utca 1-5.
Gyógyszerinformációs szolgálat.: (+36 1) 505 0055
Web: www.sanofi.hu - Tel.: (+36 1) 505 0050

A Rhinospray plus vény nélkül kapható tramazolin hatóanyagú gyógyszer.
SAHU.RHIN.18.01.0023a ( 2018.02.05)