Minden, amit a lábról tudni akartál…

A cikk a Sana támogatásával készült.

„A formás, hosszú láb szexuális üzenetet hordoz.” Minden idők egyik legelcsépeltebb női magazinos közhelye a magyarázat arra, miért flangálnak miniszoknyában pezsgősüveggel felfegyverkezett szinglihordák decemberi estéken, vagy, hogy miért születnek Háború és béke-terjedelmű edzéstervek lábformálás címszó alatt. De vajon hogyan változott a női szépségideál - vele együtt a láb - a történelem során és milyen civilizációs betegségek társultak hozzá? Tényleg jót tesz-e a domború talpú cipő viselete? És valóban annyira pusztító-e a tangapapucs egészségügyi szempontból, mint sok esetben esztétikailag?

 

Első fejezet

Karcsú nőktől az első szépségversenyen át az elkötött lábfejig

A történelem sokak szemében talán unalmasnak tűnik, de nem akkor, ha a női szépség vizsgálódásunk tárgya! Gondolta volna, hogy az ókori Egyiptom férfijának szépségideálja sokkal közelebb állt a jelenlegihez, mint akár a 30-as évek Hollywoodjáéhoz? Míg utóbbinál a klasszikus homokóra alkat bizonyult nyerőnek, addig Kleopátra idejében a keskeny vállú, a vékony derekú, karcsú nők testesítették meg a szépséget.

Ezzel szemben az ókori rómaiak és görögök körében a vékony nőket (akárcsak a túl testeseket) a legkevésbé sem tartották esztétikusnak, mindkét kultúrában a keskeny derék és a telt csípő számított ideálisnak. A görög nők körében idővel egyre elterjedtebb lett a testedzés, melynek következtében megjelent az izmos láb is, mint ideál. Nem mellesleg az ókori Görögországban rendezték az első szépségversenyeket is, ahol több befutó esetén fenekük formája alapján választottak győztest.

Kínában a 10. század környékén a női láb már egészen konkrét szerepet kapott: státuszszimbólummá avanzsált – ám ezért az érintettek a legkevésbé sem tudtak lelkesedni. Egy ismeretlen ötletgazda ugyanis kitalálta, hogy a továbbiakban a kis lábfej szimbolizálja a jólétet. Ezen fellelkesülve a gazdag szülők szorosan bekötötték hatéves lányuk lábfejét, hogy ne tudjon tovább növekedni.

Ennek következtében az ominózus testrész horrorisztikus deformáción esett át, a nagy becsben tartott tradíciót pedig csak egy évezred elteltével nyilvánították hivatalosan is szadista baromságnak.

 

Játsszon velünk és nyerjen egy SANA lábápolási csomagot!

Sajnáljuk, ez a játék már lezárult!

A 16. században egy merőben más nőideál jelent meg: idomai jóval nagyobbak és teltebbek, ami szintén a jólétet volt hivatott szimbolizálni. A reneszánsz nőt a korabeli festményeken vastag combbal, hosszú lábszárral és kicsi lábfejjel ábrázolták. A begyöpösödött prüdéria aranykorának számító Viktoriánus-korban a szemérmesség számított a legnagyobb női erénynek. A Viktoriánus nő deréktól lefelé gyakorlatilag nem is létezett, férfiúi közeledés hatására pedig épp, hogy fotoszintetizálni nem kezdett. Viktória királynővel együtt azonban lassan a harangszoknya is sírba szállt (legalábbis Anglián kívül), és jött a totális dekadencia évszázada.

A 20. század legjobb lábai

Volt-e élet a Földön a 20. században azelőtt, hogy Sharon Stone keresztbe tett, világbajnok lábait alig láthatóan széttárta, majd újra egymásra pakolta az Elemi ösztönben? Mi az hogy, már az 1910-es években is, például a francia sanzonénekesnő, Jeanne Florentine Bourgeois, azaz Mistinguett jóvoltából. A Molin Rouge és a Folies Bergere sztárját ugyanis nem csak Maurice Chevalier partnereként, hanem a legtökéletesebb lábú előadóként is imádták. A 20-as években a kezdetben némafilmes, emblematikus frizurájú Louise Brooks, egy évtizeddel később pedig leginkább Fred Astaire táncpartnereként híressé vált Ginger Rogers lett volna esélyes az „univerzum legjobb lába”titulusra. A 40-es években a német származású Marlene Dietrich lett a trónkövetelő, aki egyben egy sztárkörökben költséges hagyományt teremtett: kereken egymillió dollárra biztosította lábait. Példáját azóta Betty Grable, Jamie Lee Curtis, Rihanna és megannyi híresség követte.

Marily Monroe egy jógapozíciókat bemutató sorozat egyik képen 1948-ban John Kobal Foundation / Europress / Getty

Jeanne Florentine Bourgeois egy 1930 környékén készült fotón Imagno / Europress / Getty

Marilyn Monroe mellett az ötvenes években nem hogy legjobb láb, de egyéb kategóriában sem rúghatott volna labdába a bolygó női populációja, így a titulus egyértelműen őt illeti. Hogy a modellből színész- és énekesnővé avanzsált Twiggy a 60-asokban mennyire volt esztétikus jelenség a maga 40 kilójával, arról lehetne vitatkozni, de az tény, hogy vékony lábai védjegyként funkcionáltak.

Ami azonban vitathatatlan: Tina Turner a 70-as évek egyik legjobb alakú énekesnője volt. Az pedig mindennél beszédesebb, hogy lábait 3,2 millió dollárra biztosította. Brigitte Nielsen 80-as éveket követő filmes munkásságából kb. annyi fejezetet tudnánk felidézni, mint Ozzy Osbourne magából a 80-as évekből, a szebb napokat látott, 183 cm magas dán színésznőnek kétség kívül kiérdemelt helye van egy ilyen listán. A szupermodell Cindy Crawford mozis pályafutása talán még lesújtóbbnak bizonyult (egy film – három Arany Málna-jelölés), azonban ettől még bőven övé volt a 90-es évek egyik legdizájnosabb alteste. Nos, ők voltak az ideálok, akikre a halandó nők a mai napig példaképként tekintenek. Ám miközben hasonló felépítésről ábrándoznak, meg kell küzdeniük a mindig aktuális civilizációs lábproblémákkal.

Második fejezet

Melyek a leggyakoribb lábpanaszok?

 

A legelterjedtebb lábfejjel kapcsolatos problémával alig jut el valaki orvoshoz, pedig a kellemetlen lábszagra barátságok és szerelmek is rámehetnek. A sötét és nyirkos helyet kedvelő baktériumok millióit tápláljuk verejtékünkkel és elhalt hámsejtjeinkkel, akik bűzös melléktermékekkel hálálják meg a vendéglátást. A megfelelő zokni és lábbeli mellett a tisztálkodásra is fokozottan oda kell figyelni ezen testrészünk esetén, gombás fertőzéssel és fokozott verejtékezéssel viszont forduljunk szakemberhez! Az, akinek nincs orvosi problémája, a higiénia mellett láb- és cipőápoló termékekkel tehet e kellemetlen jelenség, és a lábfej bőrének egyéb problémái ellen.

Sok gyógytornász és ortopéd szakember egybehangzóan állítja: a teljesen egészséges láb már-már kuriózum manapság. A rossz testtartás, az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy épp a helytelen testmozgás is okozhat olyan problémát, melynek köszönhetően idő előtt megismerkedhetünk a gerinc- és ízületi bántalmakkal. És persze a hozzáértők a helytelen lábbeliket sem alaptalanul démonizálják. Lássuk, ezen tényezők jóvoltából milyen panaszok jelentkezhetnek a láb egyes részein!

Comb

Zsibbadás és égés – A comb külső részén tapasztalható, könnyen lehet a porckorongsérv előszele. Ez utóbbi klasszikus civilizációs betegség, egy svéd statisztika szerint a számítógéphasználat széleskörű elterjedése óta 275%-kal(!) többen szenvednek tőle, mint 25 évvel ezelőtt. Helyes testtartással és – leginkább – rendszeres mozgással elkerülhető.

Térd

A szimpla térdfájdalmat megannyi dolog kiválthatja, lévén a láb egyik legsérülékenyebb pontjáról van szó. Maratonfutók és testmozgás ellen beoltott Homer Simpson-imitátorok sincsenek teljes biztonságban tőle. Előidézhetik gyenge csípőizmok, gyenge lábfejizomzat, túlsúly, rossz futótechnika, túlságosan kitaposott futócipő, vagy intenzívebb fájdalom esetén szalagszakadás is.

Vádli

Ki ne ismerné azt a földöntúli érzést, mikor ébredés után begörcsöl a vádlija! És bár ez önmagában nem tekinthető betegség tünetének, a fokozott stressz – mint mindennapjaink hű velejárója - könnyedén előidézheti. Megfelelő mértékű magnéziumbevitel mellett azonban ritkábban részesülünk a hasonló gyönyörökben, alma, banán és zöld színű zöldségek fogyasztása fokozottan ajánlott. Aktívabb futóknál a vádliban jelentkező fájdalmat okozhatja íngyulladás is, mely jól kezelhető gyulladáscsökkentő kenőcsökkel.

Boka

Fájdalom a boka hátsó felén: Jó eséllyel az Achilles-ín gyulladása okozza, mely ennek következtében be is duzzadhat. Pihentetéssel, jegeléssel és gyulladáscsökkentő krémmel helyrehozható. A másik jellegzetes fájdalom a belső boka körül, a láb belső szélén tapasztalható, mikor megkísérlünk lábujjhegyre állni. A jelszó itt is: pihentetés.

Lábfej és talp

Hát, mi más is lenne a két leggyakoribb panasz, ha nem a lúdtalp és a kalapácsujj? De legalább ilyen gyakorisággal fordul elő csontkinövés és sarokfájdalom, bőrkeményedés és tyúkszem, kalapácsujj valamint a talppárnák fájdalma. Ezek többsége pedig megelőzhető lenne, ha megfelelő cipőt hordanánk.

Harmadik fejezet

Melyek a legkártékonyabb lábbelik?

„Elsősorban a magassarkú cipők azok, melyek problémát okoznak azáltal, hogy a láb elülső részét terhelik meg.”

– Dr. Nyőgér Zoltán ortopéd szakorvos szerint. „Ebből kifolyólag a láb statikája megbomlik, és kialakulnak bizonyos deformitások. A sportcipők közül leginkább a vékony talpú, tornacipőszerű lábbelik elkerülését javasolnám, ezek gyakori viselete ugyanis a saroktáji problémákhoz vezethet. Legalább ennyire nem ajánlanám a domború talpú gyógyászati cipők viselését, melyek a közhiedelemmel ellentétben nem a láb, hanem a gerinc problémáit hivatottak orvosolni. A lábra nézve viszont kifejezetten károsan hatnak.”

Heteken belül itt a nyár. Mi a helyzet a tangapapucsokkal?

Az általunk megkérdezett szakorvosnak nincs negatív tapasztalata a Balaton Sound célközönségének népviseletével kapcsolatban, mások szerint viszont a flipflopok tökéletesen alkalmatlanok városi viseletre. Ugyanis nem nyújtanak elegendő támasztékot a lábnak, a pántot pedig járás közben össze kell fogni lábujjainkkal, mely nemcsak kihat a járásra, de az izmokat is feleslegesen megterheli. Mindemellett a vékony talpak nem tompítják kellőképp a rázkódást, ami kemény talajon bokaránduláshoz vezethet.

Konklúzió: milyen cipőt válasszunk hát?

A legjobb az arany középút: kellően rugalmas, ám ne túl puha talpút, melynek sarka semmiképpen nem magasabb 4-5 cm-nél. A szármagasságnál vegyük figyelembe, milyen tevékenységhez szeretnénk hordani a cipőt, állómunkához pl. jóval ideálisabb a magasabb szárú, mely a bokát is tartja. Mindemellett persze a kényelem legyen az első számú szempont!

A cikket a Brand & Content készítette a Sana megbízásából, nem az Index szerkesztősége.

Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.