Agyhártyagyulladásban halt meg egy bölcsődés

Agyhártyagyulladásban halt meg egy budapesti bölcsődés karácsony napján. Az intézmény levélben értesítette a szülőket és az Országos Epidemiológiai Központot a cseppfertőzéssel terjedő betegség megjelenéséről. A kisgyermek a tünetek jelentkezése után egy nappal halt meg a kórházban. Az elsődleges, nem hivatalos laboreredmények szerint a gennyes agyhártyagyulladást (meningococcus) okozó Neisseria meningitidis baktérium B típusa volt a kisgyermek szervezetében.

A karácsonyi eset előtt legutóbb december elején  veszítette életét  egy budapesti gimnázium diákja.

A tünetek után nagyon hamar végzetes stádiumba lépő betegség Magyarországon viszonylag ritka, évente 35-70 megbetegedést regisztráltak. A tavalyi 36 megbetegedésből 9 végződött halállal. Világszerte évente félmillió embert fertőz meg a baktérium átlagosan minden 10. ember hal bele a betegségbe.

Idén, 2016. december. 12-ig 47 megbetegedést regisztráltak, ebből hét végződött halállal – közölte írásos válaszában az ÁNTSZ. Ez 15 százalékos halálozási rátát jelent, bár az eleve alacsony esetszám miatt az összevetés megtévesztő a világátlaggal, tavaly például a hazai halálozási arány 25 százalék volt, ami az elmúlt tíz év legmagasabb aránya volt. (A karácsonyi budapesti és az egy nappal előbb elhunyt 22 hónapos körömi kisfiú halálával összesen kilencen haltak meg agyhártyagyulladásban 2016-ban.)

2010-ben viszont tíz százalék alatt maradt a halálozási arány.

Van néhány igencsak feltűnő tünete a kórnak, amit nem szabad fél vállról venni:

• tarkómerevség, a beteg nem tudja előrehajtani a fejét
• hidegrázás
• hányás
• eszméletvesztés
• súlyos esetben bőrvérzések 

Egy drága és egy ingyenes oltás 

Magyarországon szinte kizárólag a baktérium B és C törzse jelenik meg. Mindkettőre van oltás, ahogyan a még ritkább A, W, és Y törzsekre is – közölte írásos válaszában az ÁNTSZ.

Az idei esetek közel felében, 26 esetben B típusú, közel negyedében, 13 esetben C típusú baktérium okozta a betegséget. „Négy esetben W típusú volt a meningococcus, a fennmaradó négy esetben nem sikerült laboratóriumi vizsgálattal megállapítani a kórokozót, a diagnózist a klinikai képre és a megbetegedés lefolyására alapozták” – tudatta az intézet.

A B és C típusú oltás ajánlott, erről a körzeti orvosok tájékoztatják is a betegeket. Az ÁNTSZ-nek nincsen adata arról, hogy mennyi embert oltanak be évente. Jelenleg az oltóanyagra a körzeti orvosok írják ki a receptet és az érintettek vásárolják meg. A körzeti orvosok tapasztalata szerint nő ugyan az oltásellenesség, de általában a szülők vállalják, hogy beoltassák az ajánlott oltásokkal is gyermekeiket. Feltéve, ha megfizethető, ami a B oltás esetében egyelőre nem igaz.

A C típusúra régóta van oltás, amely – már támogatott oltóanyagként – adagonként hétezer forintért szerezhető be – több adagra van szükség a védelemhez –, de 

Az oltás elterjedésével az elmúlt években látványosan visszaszorult a baktérium C törzse. Ez a magyarországi megbetegedések negyedéért felel. A többséget a B törzs teszi ki, amely ellen csak 2014 óta van forgalomban oltás Magyarországon. (Nyugat-Európában is csak fél évvel korábban jelent meg a vakcina, amelynek kidolgozása technikailag nehezebb volt, mint a C típusú védőoltásé.)

Erre azonban egyelőre nincs támogatás, a több adagot igénylő

Szakmai indoka ennek nincs, a betegség ugyanolyan kockázatos, ugyanúgy terjed, hasonlóan gyors a lefolyása is. A súlyos árkülönbség egyszerűen abból adódik, hogy a szérumok támogatását a C-törzsnél már sikerült elérni, a jóval frissebb B elleni vakcinánál viszont még nem. (Könnyen lehet, hogy a C elleni oltás hamarosan a kötelező oltások közé is bekerül, ez a B esetében mindenképp később lehetséges, erről egyelőre nincs is szó.)

Az oltás legalább öt évre ad védelmet – írta az ÁNTSZ. A tapasztalatok szerint legalább 25 éves korig indokolt fenntartani a védelmet, emlékeztető oltásokkal.

Csecsemőket és kamaszokat ér el inkább a kór 

Elsőre meglepő, hogy a kór inkább a szervezetileg erősebbnek gondolt kamaszok, fiatal felnőttek és a kisgyermekek körében jelentkezik inkább. „A kicsik a tokos baktériumokkal szemben immunológiailag védtelenek, a  kamaszok pedig nem esznek rendesen, éjszakáznak leamortizálják az immunrendszerüket, és az érintkezésben is közvetlenebbek, márpedig itt cseppfertőzéssel terjedő súlyos betegségről van szó” – adott egy élettani és egy életmódbeli magyarázatot Külkey Orsolya.

A ferencvárosi gyermekorvos azt is elmondta, hogy a kór elsősorban zárt közösségben üti fel a fejét, ez is jellemzően fiatalokat érint: kollégium, fesztiválok, táborok, katonaság vagy épp börtön.

Az adatokból jól látható, hogy a megbetegedések negyede csecsemőkorban jelentkezik, 70 százalék 14 év alattiakat érint. Az ÁNTSZ adatai szerint 70 év felett idén senki nem kapta el a meningococcust.

Valaki meghal, valaki észre sem veszi

Noha a regisztrált esetek mindegyike súlyos, kórházi kezelést igényel, jelentős arányban halálos, mégis sokan megfertőződhetnek a baktériummal úgy, hogy ők maguk szinte észrevétlenül átesnek a betegségen, így a statisztikába sem kerülnek be.

Ez az olyan antibiotikumoknak köszönhető, amelyek mindegyik baktériumtörzs ellen hatásosak, ha időben elkezdik a kúrát. Ez akár órákon is múlhat. Az orvosi tapasztalat szerint azonban mire a tünetek alapján egyértelműen felállítható a diagnózis, már nagyon súlyos a helyzet. 

Paradox módon sok esetben egy rossz orvosi gyakorlat az, ami megmenti a betegeket: az antibiotikumok indokoltnál gyakoribb felírása. Sokszor már az első piros torokra a beteg antibiotikumot kap, pedig lehet, hogy csak vírusról van szó. A meningococcus legelső, még nem súlyos tünetei azonban ránézésre a a vírusos influenzától sem különíthetők el – amelyre az antibiotikum hatástalan. Könnyen előfordulhat azonban, hogy az egyébként a tünetek alapján nem feltétlenül indokoltan felírt antibiotikum valójában egy még nem diagnosztizálható meningococcust fojtott el időben – és sokakat ez ment meg a betegségtől.

Az is előfordulhat, hogy egy beteg egy másik betegség miatt áll antibiotikumos kúra alatt, és ezért kap járulékos védelmet a meningococcusszal szemben.

Ez persze nem jelenti, hogy biztos, ami biztos, mindenki kapjon be antibiotikumokat.

már indokolt esetben is hatástalanná téve az antibiotikumokat, végső soron sokkal több áldozatot követelve, mint a meningococcus.

Ha azonban megbetegedést észlelnek a hatóságok, akkor a gyakorlat szerint beoltják a beteg tágabb környezetét is – ez egyébként egy újabb érv az oltás költségvetési pénzből való részleges vagy teljes támogatottsága mellett, hiszen ezeket az elrendelt oltásokat úgyis ebből kell fedezni.

18 város kórháza adhat kezelést

Mivel elvileg könnyen, cseppfertőzéssel terjedő, súlyos megbetegedésről van szó, kiemelt biztonságra van szükség a kórházi kezeléskor is, amire nem minden kórház alkalmas. 

„A meningitises beteget klinikai állapotától függően II., vagy III. progresszivitási szintű infektológia szakmára működési engedéllyel rendelkező fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kell elhelyezni, gyógykezelni, ahol természetesen az intenzív ellátás lehetősége biztosított. Jelenleg 12 egészségügyi szolgáltató rendelkezik II-es, illetve 7 egészségügyi szolgáltató rendelkezik III. progresszivitási szintű infektológia szakmára működési engedéllyel” – közölte az ÁNTSZ. Ezek az alábbiak:

	Agyhártyagyulladás kezelésére alkalmas kórházak
Település	Kórház	Osztály
Budapest	Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet	Infektológiai Osztály
	Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet	Gyermekinfektológiai Osztály
	Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet	Infektológia
Debrecen	Debreceni Egyetem Klinikai Központ	Gyermekgyógyászati Klinika, Infektológia
	Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet	Farmakológiai és felnőtt-infektológiai intézet
Miskolc	Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház	Intenzív Infektológiai Osztály
	Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház	Infektológiai Osztály
Szeged	Szegedi Tudományegyetem	Infektológiai osztály (infektológia)
	Szegedi Tudományegyetem	Ébredő
Győr	Petz Aladár Megyei Oktató Kórház	Infektológiai Osztály
Ajka	Magyar Imre Kórház	Infektológiai osztály
Balassagyarmat	Dr.Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet	Infektológiai Osztály
Dunaújváros	Szent Pantaleon Kórház - Rendelőintézet Dunaújváros	Infektológiai Osztály
Eger	Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet	Infektológiai Osztály
Gyula	Békés Megyei Központi Kórház	Infektológia (gyermekosztály)
Kaposvár	Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház	Infektológiai osztály
Kiskunhalas	Kiskunhalasi Semmelweis Kórház	Infektológiai osztály
Nyíregyháza	Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház	Felnőtt és Gyermek Infektológiai Osztály Nyíregyháza
Székesfehérvár	Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház	Infektológia
Szekszárd	Tolna Megyei Balassa János Kórház	Fertőző Osztály
Szolnok	Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet	Infektológiai osztály
Szombathely	Markusovszky Egyetemi Oktatókórház	Infektológiai osztály
Zalaegerszeg	Zala Megyei Szent Rafael Kórház	Fertőző osztály
	Forrás: ÁNTSZ