Mindig elszörnyülködöm, amikor a Dob utcán sétálva feltűnik előttem a Rumbach Sebestyén sarkon a transzformátorállomás; nemrég egy könyv oldalai közt lapozva is sikerült meghökkennem, amikor a következőt volt szerencsém olvasni az emlegetett épülettel kapcsolatban:

Budapest villamoshálózatának rekonstrukciójával kapcsolatban az 1960-as években több új transzformátorállomás épült. A gondos tervezés eredményeként az üzemi funkciót jól tükröző, zárt síkú, de jó arányú nyerstégla homlokzatával ez a Dob utcai épület a városképbe is beilleszkedő, sikerült alkotás.

/Jékey-Sódor: Budapest építészete a XX. században. Budapest, Műszaki Kiadó, 1980./

Illeszkedik

Figyeled?! Gondos tervezésű,  városképbe beilleszkedő, jól sikerült alkotás¹. A Dob utcában, kb. fél percre a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógától, két percre a Deák Ferenc tértől; ebbe a képbe illeszkedik bele ez az izé. Azért ez így nagyon bátor kijelentés. Ezt egyáltalán épületnek nevezni meredek, de hogy alkotás lenne, ráadásul jól sikerült?! Egy olyan könyvről beszélünk persze, amely bár nem tudom, mennyire volt népszerű a maga idejében (1980), de amelynek szerzője a fentihez hasonló dobozok esetében nem győzi ismételgetni a "sikerült" szót, a Gresham Palotának viszont kép és szöveg nélkül jelzi létezését, a Dohány utcai zsinagógáról pedig teljesen hideg, lajstromszerű leírást ad. Ha hatalmamban állna, következőképp alakítanám a szöveget a korrektség érdekében:

 

Nyerstégla.

 

A Lestyán Ernő² tervezte transzformátorállomás előtt először egy egyemeletes klasszicista lakóház állt itt. Sajnos nem sikerült képet találnom az 1834-ben épített házról, de nem nehéz elképzelni, milyen is lehetett, hiszen az a Hild József tervezte, akinek keze nyomát csak a hetedik kerületben 124 épület viseli/viselte, ebből 27 ház (volt) található a Dob utcában. Jelentheti ez a kerítést felújítását vagy az egész ház tervezését is. Kísértetiesen hasonlíthatott például a Dob utca 3. szám alatt máig álló, ugyancsak Hild tervezte, de többszintes házhoz. Ismerjük, ez az a stílus, amibe belekötni nem nagyon lehet, de az alkotásokra felfigyelni sem. 1871-ben már egy Wechselmann Ignác tervezte kétemeletes, eklektikus lakóépület áll itt.

Az 1870-71-ben épített kétemeletes épület, földszintjén ezüstáru-készítővel és zöldségessel

A két épület sorsáról megrendelői és egyben tulajdonosainak gyanúsan egybecsengő nevén (Birkly Flóris, majd Birkly Ede) kívül semmit sem sikerült megtudnom. A fenti, A magyar társadalombiztosítás ötven éve  (1942) című könyvben bárminemű magyarázat nélkül szereplő kép alapján akár azt is el tudom képzelni, hogy az 1870-71-es építkezés csupán ráépítés volt az eredeti, egyemeletes házra. Vagy nem. Hogy aztán mi történt 1871 és 1969 között, azt végképp nem tudom. Vagy bomba zuhant az épületre, vagy egy transzformátorállomás. Egy biztos információt sikerült csak szereznem: valószínűleg itt élt Vámbéry Ármin. Hűha! De a cikk nem erről akart szólni, nem is a telek múltjáról, hanem a jelenéről; ami leírhatatlanul ocsmány.

¹A forrás megjegyzi továbbá, az eredeti tervekben a trafó közvetlen környezetének parkosítása is szerepelt, de a "hatóságok" utasítása szerint végül gépkocsiparkolót hoztak ott létre.

²Lestyán Ernőről a következőket sikerült kideríteni: építész, nevéhez a Dob utcain kívül még két transzformátorállomás, valamint egy Ybl-díj fűződik.

vissza a főoldalra