Tularémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tularémia
Tularémia fertőzés emberi kézen
Tularémia fertőzés emberi kézen

Osztályozás
BNO-10A21.
BNO-9021
Főbb tünetek
Adatbázisok
DiseasesDB13454
MedlinePlus000856
eMedicinemed/2326  emerg/591 ped/2327
MeSH IDD014406
A Wikimédia Commons tartalmaz Tularémia témájú médiaállományokat.

A tularémia (tularaemia) vagy nyúlpestis rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű tokos, csillótlan, rövid pálcaforma baktériumfaj okoz. A betegség az i. e. 2. évezredben, Anatólia környékén jelent meg először, az egyiptomi források hettita pestis néven említik.

Patogenezis[szerkesztés]

A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik.

Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. Emberi megbetegedés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Európa számos országában, így hazánkban is előfordul. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. Terjed még a cukorrépa cukorgyári feldolgozása során, belélegzéssel (eü. dolgozók foglalkozási betegsége), a szembe fröccsenő vérrel, valamint fertőzött hús fogyasztásával.

A fertőzésekre jellemző a szezonális jelentkezés: nyáron főként a kullancsok terjesztik, télen pedig a nyúlvadászat idején nő meg a fertőzések száma. Férfiakban gyakoribb. Az emberi járványt a vadnyulak járványa előzi meg.

Tünetek[szerkesztés]

Az alábbi tünetek kapcsolódhatnak a fertőzéshez:

  • hirtelen láz, gennyes nyirokcsomógyulladás,
  • hidegrázás, rendkívül fájdalmas fekélyek a kórokozó behatolási helyén (torok, szem stb.)
  • fejfájás, hátfájás, kötőhártyagyulladás,
  • hasmenés, hasfájás, hányás,
  • izomfájdalom,
  • ízületi fájdalom,
  • száraz köhögés,
  • fokozódó gyöngeség, megváltozik a szívműködés, máj-és lépmegnagyobbodás,
  • tüdőeredetű fertőzés esetén tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom és légzési nehézségek alakulhatnak ki.
  • ha táplálékkal jutott a szervezetbe a baktérium, köhögés, hasfájás, hasmenés jellemző, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép.

Szövődmények[szerkesztés]

Veseelégtelenség, agyhártyagyulladás stb.

Diagnózis[szerkesztés]

A diagnózis felállítása az immunrendszer által termelt antitestek kimutatásával (a vérből Widal-csőagglutinációval) és a tularin-bőrpróbával történik. Mivel sokféle betegséghez hasonló tüneteket produkál, nagyon fontos elkülöníteni másoktól – ezért is nehéz a diagnózis felállítása.

Terápia[szerkesztés]

A tularaemia erősen fertőző és potenciálisan halálos kimenetelű is lehet. Antibiotikumokkal jól kezelhető (például:tetraciklinek, gentamicin stb.) A gennyes nyirokcsomókat sebészetileg kezelik.[1]

Bejelentési kötelezettség[szerkesztés]

Bejelentési kötelezettség van az állatorvosnál is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tularémia - Egy veszélyes betegség, amit a kullancs (is) terjeszt! (magyar nyelven). webbeteg.hu. (Hozzáférés: 2011. július 18.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Szabó, Ádám, Gergely 1993. Orvosi mikrobiológia. Semmelweis, Budapest.
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest, p. 318.

További információk[szerkesztés]

  • Nyúlpestis (tularémia) (magyar nyelven). Dr.Info. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  • A tularémia (magyar nyelven). Sulinet. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  • Tularemia (angol nyelven). Open Directory. (Hozzáférés: 2011. július 18.)