10 éve az első középiskolás, akit beenged az NBA

Elég kevés olyan játékos van, akinek az NBA megengedte, hogy a középiskolából egyből a profik közé mehessen, sőt, papíron ez már nem is lehetséges, de a szudáni születésű, ám ausztrál állampolgárságú Thon Makernek sikerült találnia egy kiskaput, és 2016-ban mehet is profinak. De mennyire van attól, hogy ő legyen a következő Kobe Bryant vagy LeBron James?

A 19 éves, 216 centi magas és 99 kilós maker még hetekkel ezelőtt adta be a kérelmét az NBA-hez, hogy engedjék a kiválasztását a 2016-os drafton, és profi lehessen úgy, hogy egyből a középiskolájából választják ki. Maker ezt egy kiskapuval el is érte, így a 2005-ben meghozott szabály óta, ami tiltotta, hogy 18 évesek NBA-játékosok lehessenek, az első játékos lehet, aki középiskolából egyből az NBA-be kerül.

A nagy ugrás

1962-75 között összesen három játékos, Reggie Harding, Darryl Dawkins és Bill Willoughby ugrottak egyből az NBA-be, 1995-től, Kevin Garnett profivá válásával viszont beindult a sor, és a 2005-ben meghozott szabályig 39 középiskolás ment egyből profinak – köztük olyan játékosok, mint Kobe Bryant, Jermain O'Neal, Tracy McGrady, Tyson Chandler, Amar'e Stoudemire, LeBron James és Dwigh Howard.

A 2005-ös szabály annyiban korlátozta ezt a mozgást, hogy csak olyan játékosok kerülhettek az NBA-be, akik betöltötték 19. életévüket, és legalább egy éve befejezték a középiskolát, ezzel legalább egy évnyi, főként egyetemi játékra kényszerítve a fiatalokat.

Kivételek és lelkesen protestálók persze akadtak, a Denver Nuggets 2015-ös újunca, Emmanuel Mudiay egyetem helyett elment egy évre Kínába játszani, mint az idei draftra készülő ausztál Ben Simmons láthatóan csak azért ment el játszani az LSU egyetemre, mert nem lehetett profi, órákra alig járt az iskolában, és a szezon végén sem nagyon törte magát azért, hogy minél több győzelmük legyen.

Jöhet az új hullám?

Maker példája viszont új hullámot indíthat el. Az ausztrál-szudáni ugyanis új módszert talált: előrehozott érettségit csinált, ott maradt "ötödik" évre a középiskolájában, ezzel mivel idén februárban betöltötte a 19-et, mindkét felvételt teljesítette – az életkora is megvan a draft-jogosultsághoz, és egy év is eltelt azóta, hogy hivatalosan befejezte a középiskolát.

Azzal, hogy az NBA elfogadta ezt a módszert, könnyen lehet, hogy mások is bepróbálkoznak még a 2016-os draft előtt. Például Jonathan Isaac, aki Makerhez hasonlóan a középiskolájában maradt ötödik évre, nem ment el egyetemre.

Az ügyet nehezíti viszont, hogy az NBA jelenlegi vezetője, Adam Silver már korábban is arról beszélt, hogy megvizsgálnák a 19-es korhatár további emelését, hogy még érettebb, a liga tempójára még készebb játékosok kerülhessen csak a csapatokhoz, már pedig, ha Maker után még többen mennek így az NBA-be, a liga biztosan lépni fog, hogy tegyen ez ellen a kiskapu ellen.

Gondot okoz az is, hogy Maker nem számít az NBA-csapatok által áhított transzcendens tehetségnek, a legoptimistább értékelések szerint is csak a tizedikként választhatják majd ki, de van olyan, aki szerint a második körig (31-60. választás) nem kerül majd sorra, ezzel pedig Adam Silver véleményét erősítené.

Ami a képességeit illeti, a magassága miatt mindenképp próbát érő játékosnak tartják, aki hatalmas elszántsággal küzd minden meccsen, ám a 99 kilójával még vékony és erőtlen az NBA-hez – ebben, és a távoli dobásaiban is fejlődnie kell még. Hogy ez megtörténjen, május közepétől a korábban Andrew Wigginsszel és Zach LaVine-nal is dolgozó Drew Hanlennel készül majd a június 23-i draftig.