Az Újpesti kocsiszín Angyalföldön és az Angyalföld kocsiszín Újpesten...

A Kispesti Textilgyár egy korabeli képeslapon (forrás: Wikipédia)

Amikor a múltkori posztban írtam Rákospalota-Újpest vasútállomás hovatartozásáról, azt hittem, valami nagy érdekességet mutatok nektek, de amiket küldtetek kommentben és levélben, azok messze felülmúlták az én sztorimat (csak zárójelben jegyzem meg, hogy azóta bebizonyosodott a gyanúm, miszerint a fenti vasútállomás egy időben biztosan Újpesthez tartozott - pl. 1992-ben -, úgyhogy aki így tudta, az nem sokat tévedett, csak lemaradt egy későbbi határmódosításról).

A mostani posztban néhány különös elhelyezkedésű intézményt mutatok be - többségét a javaslataitok alapján -, melyek nem ott vannak, ahová a nevük alapján saccolnád őket.

A Kispesti Textilgyár Pestszentlőrincen

Az megvan, hogy a Kispesti Textilgyár (Kistext) valójában Pestszentlőrincen van? Címe: XVIII. Fáy utca 2. A különös történetbe Heilauf Zsuzsanna történész, a lőrinci helytörténeti gyűjtemény vezetője avatott be minket.

Tehát volt Szentlőrincpuszta (korábban, még a török idők előtt Szentlőrinc falu), amelyből egy XIX. századi parcellázás során kihasították a későbbi Kispestet. A maradék Szentlőrincpuszta először Vecséshez, majd Kispesthez tartozott. Kispest egy évtizedig vitázott a lőrinciekkel a határvonalon, és csak 1910-től vált önállóvá Pestszentlőrinc mint nagyközség. A vita ideje alatt alapították a Kispesti Textilgyárat – ami mindig is Lőrincen volt – de a neve megmaradt kispestinek.

Ipartörténeti előzményként még annyit hozzáfűznék, hogy a Budapest Lexikon szerint a gyárat Klein Gyula, Popper Samu és társai alapították, s 1907-ben vette át a Kispesti Textilgyár.

A Kispesti Textilgyár 1913 előtt (forrás: XX. század.hu)

Az Újpesti kocsiszín Angyalföldön és az Angyalföld kocsiszín Újpesten

Azt alighanem mindenki fejből vágja - de a közlekedésbarátok mindenképpen -, hogy az Újpesti kocsiszín (vagyis villamosremiz) Angyalföldön található (XIII. Váci út 201.), míg az Angyalföld kocsiszín Újpesten (IV. Pozsonyi út 1).

A magyarázat nem annyira logikátlan, ha felidézzük, hogy a közlekedési útvonalak jelentős épületei néha arról a társaságról, vagy annak útirányáról kapták a nevüket, amelynek a tulajdonában volt az adott vonal. A Déli pályaudvar nem azért déli, mert Budapest déli részén van, hanem azért, mert a Déli Vaspályatársaság üzemeltette.

Az angyalföldi Újpest kocsiszín - ismeretlen szerző képe a villamosok.hu-ról

Amikor az újpesti lóvasutat átadták (1866) még nemhogy Angyalföld nem létezett, de Budapest sem: a három város majd csak 1873-ben egyesül (na jó, Engelfeld azért felfedezhető a korabeli térképeken). Mivel a lóvasút Újpestre ment, ráadásul a vonalat kezdetben "Pest Uj pesti lóvonatú vasútnak" hívták (a vállalatot pedig Pesti Közúti Vaspálya Társaságnak), kézenfekvő volt, hogy a remízt - ami az akkori közigazgatás szerint Pest városában épült fel - újpestinek nevezzék. (A teljes sztorihoz hozzátartozik, hogy az 1866-ra felépített lóvasúti telephelyet lebontották, és a helyén épült fel a villamoskocsiszín a vonal "villamosítása" után).

Az 1896-ban felépült, helyrajzilag Újpesten lévő másik, ma is működő remízt értelemszerűen nem lehetett újpestinek nevezni, hiszen abból már volt egy. Így adódott, hogy - bár a villamostársaság nevében ezúttal nem szerepelt ez a név, mégis az Angyalföld kocsiszín nevet kapta (egyébként addigra Rákospalotán is épült egy remiz).

Nagy kérdés egyébként, hogy mióta használatosak ezek a nevek a remízekre? Az Angyalföld kocsiszínt például nemrég egy középkorú ismerősöm "búrtelep" néven említette (búr=a villamostársaság nevének rövidítéséből: Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt.) eredetileg ugyanis ez volt a kocsiszín neve. Krizsán Sándor közlekedéstörténész (Újpest közlekedésének neves kutatója) szerint hivatalosan az 1950-es években kaphatta az Angyalföld kocsiszín (illetve még hivatalosabban: Angyalföld forgalmi telep) nevet, mikor már évtizedek óta újpestinek nevezték a Váci úti telephelyet.

Az újpesti Angyalföld kocsiszín - volt "búrtelep" területén található lakóház (fotó: Fejes Balázs - villamosok.hu)

Hamster elveszett villamosvonalakat bemutató oldalain más szerepel magyarázatként. Szerinte a kocsiszín már eleve újpesti területen épült, s a határ egy későbbi kiigazítás során került északabbra, vagyis utólag kebelezte be Angyalföld a remizt, de a nevét meghagyták. Ezt az elméletet nem tudtam alátámasztani térképek alapján, és az 1843-46-ban kihelyezett pesti határkövek sem igazolják, de kizárni sem tudtam, hogy néhány évig, évtizedig valóban Újpesté lehetett ez a földdarab, talán épp akkor, amikor a remiz a nevét kapta.

Az újpesti kocsiszín egyébként már évtizedek óta nem működik, helyén egy szupermarket van. Ezt a fotóalbumot ajánlom megtekintésre annak, aki a szomorú utolsó villamosos képekre kíváncsi.

Az Angyalföldön található Újpest kocsiszín végóráiban a megszűnés előtt (fotó: Wagner Attila A villamosok halála c. albuma)

Tétényliget: egy település, amit a MÁV talált ki

Török Máté olvasónk hívta fel a figyelmem erre az érdekességre: van egy vasúti megállóhely Budapest XXII. kerülete és Érd érdligeti városrészének határán. Korábban Nagytétény-Érdligetnek hívták, a Vasútállomások.hu szerint 2010 utolsó napjaiban keresztelték át Tétényligetre, ami valójában csak fantázianév, mivel ilyen település vagy városrész nem létezik. De hol van ténylegesen a megálló?

Annak ellenére, hogy az állomás közelében lévő házak mind Érden vannak, és az odavezető Tétényi utca is Érdhez tartozik (az a határ Érd és Budapest között), maga a vasútállomás közigazgatásilag Budapest XXII. kerületében van (bár ezt maga a MÁV sem tudja, mert a vasútállomás keresőjében csak annyi szerepel, hogy cím: Nagytétény-Érdliget n. a.)

Nagytétény-Érdliget állomásépületét 2005-ben bontották el - utána lett az állomás Tétényliget (Meszár András fotója a vasútállomások.hu oldalról)

Rákosszentmihály vasútállomás Alsórákoson

És ha már vasútállomás, Rákosszentmihály: ez az állomás a XIV. kerület Alsórákos városrészében található, erre Lápi Piréz olvasónk hívta fel a figyelmem kommentben. Pontos címet nem tudok mondani, mivel személyforgalom már több mint fél évszázada nincs az állomáson, vélhetően emiatt a MÁV vasútállomás-keresője szerint ilyen állomás nincs is (egyébként szerintem a cím valami ilyesmi lehet: XIV. Öv utca helyrajziszám).

Az épület magárahagyatottságát kitűnően érzékelteti Legát Tibor zseniális vasútállomás-sorozata is a Magyar Narancsban, ahol A neve: senki - Rákosszentmihály címmel írta meg a történetét. Amúgy annyira nem különleges az állomás elhelyezkedése, ugyanis a körvasutat (hivatalosan Budapest bal parti körvasút) Pest város határvonalának legészakibb szegletéhez passzítva építették, s ez a határ kevés módosítással ma is fennáll, tehát mindaz, ami ettől délre esik, az Agyalföld, Zugló és Kőbánya területén fekszik, e fölött pedig az 1950-ben Budapesthez csatolt elővárosok találhatók.

Vagyis a körvasút valamennyi volt és jelenlegi állomása az 1950 előtti Budapesten található (így pl. a már lebontott Pestújhely megálló is a XIV. kerületben volt).

Vicces képeslap Rákosszentmihály körvasúti állomásról. Az állomásépület ma már nem így néz ki, és valószínűleg egy év alatt sem fordul meg ott ennyi ember, mint itt a levelezőlapon (forrás: vasútállomások.hu)

Székesdűlő-házgyár, Dunakeszi

A Székesdűlő-házgyár történetében kicsit bizonytalan vagyok, lehet, valójában nem is tartozik ide az eltévedt közületek közé. Székesdűlő ugyanis Budapest IV. kerületének legészakibb városrésze, a házgyár hatalmas területe azonban mindig is Dunakeszihez tartozott.

Ugyanakkor nem egyértelmű számomra - és ha valaki okosabb ebben, kommentben elárulhatná -, hogy Székesdűlő mint földrajzi terület pontosan hol helyezkedik el? Igazodik vajon a csak jóval később létrejött Újpest város, illetve Budapest IV. kerületéhez, vagy azon túl terjeszkedik, és része Dunakeszinek is? Mindenesetre az igazsághoz hozzátartozik, hogy a gyárat nevezték Dunakeszi házgyárnak is, illetve 1969-es létrehozásakor III. sz. házgyár névre is hallgatott.

Természetesen mint házgyár már a rendszerváltás környékén lehúzta a rolót, de mint ipari terület megmaradt mindmáig több vállalkozásnak adva helyet, és számos elnevezése közül a Székesdűlő-házgyár is fennmaradt. Fénykorában egyébként ebből a gyárból kerültek ki Újpest, Újpalota és számos más lakótelep elemei, az úgynevezett "szovjet típusú panelházak" sokasága.

Ha nem is sikerült valamennyi, általatok javasolt érdekességet feldolgoznom, azért ne csüggedjetek, a sorozat folytatódik, előbb-utóbb a legizgalmasabb témákat olvashatjátok az Urbanista blogban. Addig is a lenti felhívás tovább él:

Ha tudsz olyan budapesti kerület- vagy városrészhatárról, ami érdeklődésre tarthat számot különös, vagy kevésbé közismert vonalvezetése, kialakulásának története vagy környezete miatt, és megírod a palotabarat@gmail.com címre, vagy ide kommentben, megköszönöm és igyekszem utánajárni. Úgyszintén várom a helyi legendákat (akár igazak, akár nem), közismert tévedéseket is, melyek budapesti határral kapcsolatosak.