Eljöhet a kurdok hajnala

000 Nic6508695
2016.01.27. 17:44
Gerillaháborút vívnak egy NATO-tagállam ellen, de közben az Iszlám Állam legyőzését is tőlük várja a világ. Az USA bármikor kész bombaszőnyeget teríteni a lábuk elé, de Putyin is óvó karjaiba venné őket. A négy országba szétszórt, harmincmilliós kurd nemzet a legsötétebb ló a Közel-Kelet sötét lovakkal teli politikájában.

Megszokhattuk, hogy a Közel-Keleten semmi nem egyszerű. Ami az egyik oldalról szabadságharc, az a másik oldalról terrorizmus, a fundamentalizmus is villámgyorsan vált át pragmatizmusba. A legkegyetlenebb diktátorok tűnnek a béke garanciáinak, demokratikus mozgalmak pedig polgárháborús uszítóknak.

A legkiismerhetetlenebb talán a kurdok helyzete, akikkel az elmúlt hónapokban nagyon különböző szituációkban lehetett találkozni:

  • az Iszlám Állam (IS) elleni küzdelem élharcosokként
  • Törökország déli részét lángokba borító terroristaként
  • az IS ártatlan célpontjaiként
  • Erdoğan nacionalista politikájának áldozataiként
  • suttyomban egész régiókat arabtalanító jogsértőként
  • az Egyesült Államok szövetségeseiként
  • és Putyin újsütetű barátaiként

Ráadásul ezek a szerepek mind igazak, méghozzá egyszerre igazak. Az ellentmondások és átfedések megértéséhez igen messziről kell nekifutni, mert a kurdok problémái évszázadok óta kísértetiesen hasonló jelleget öltenek.

Mindig a peremen

Annak ellenére, hogy a 25-30 milliós nép nagyjából egy etnikai tömböt alkot, soha nem rendelkezett saját állammal, Kurdisztán területét mindig is államhatárok szabdalták – manapság történetesen négy államé: Szíriáé, Iraké, Törökországé és Iráné.

Az államnélküliség oka mindig abban rejlett, hogy a kurd nép állandóan a nagy birodalmak konfliktuszónájába került, kurdok éltek már Bizánc és a Szászánida-dinasztia Perzsiája, illetve az Oszmán Birodalom és a Szafavida-kor Perzsiája közti súrlódások frontjain is. Ez a helyzet alapvetően ma sem változott, csak bonyolódott: és nem épp a békés fejlődés garanciája, ha egy nép pont a török–iráni, a török–arab, az arab-perzsa, sőt a síita–szunnita konfliktusok metszéspontjában próbál boldogulni.

Ősrégi törvényszerűség, hogy a háború mindig a frontvonalban lévő népeket sújtja a legjobban. Ezért aztán a törökök, oroszok, perzsák és arabok háborúiban a kurdok voltak azok, akiknek elsőként tarolták le falvaikat, akik elsőként haltak éhen, akiket potenciális árulókként elsőként deportáltak vagy irtottak ki. De a kurdok közül kerültek ki azok a hasznos idióták is, akiket az autonómia soha be nem tartott ígéretével a birodalmak a rivális ellen vagy akár egy másik kisebbség kiirtásához – például az örmény holokauszthoz – tudtak mozgósítani.

Sokáig nem jött be az olaj

A XX. században aztán a kurdoknak új problémák is a nyakukba szakadtak. Az egyik a nacionalizmus volt, mely – a monarchiáktól eltérően – óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy egységesebbre fazonírozza a Közel-Kelet tarka etnikai képét. Ezért a húszas évektől a török, majd a II. világháború után az arab nacionalisták igyekeztek kiradírozni mind a történelemből, mind a statisztikákból a kurdokat. Innen eredtek a „hegyi törökök”-höz hasonló ostoba elnevezések, vagy Szíriában az a gyakorlat, hogy több tízezer kurdot „menekültként” megfosztottak állampolgárságtól, és betiltották a kurd újév, a Nevroz megünneplését.

Ráadásul ahogy az olaj mennyei mannaként szakadt az arab sejkek nyakába, úgy hozott rontást a kurdokra.

Ugyanis amikor az Oszmán Birodalom I. világháborús összeomlása után felcsillant a remény, hogy legalább Észak-Mezopotámiában létrejöjjön valamiféle kurd autonómia, akkor jöttek a britek, kíméletlenül leverték Seikh Mahmud függetlenségi harcát, majd szépen visszacsatolták a moszuli olajmezőket Irakhoz. Iránban is az olajon csúszott el a II. világháború után pár évig fennálló Mehabadi Köztársaság, melynek autonómiáját a szovjet olajkoncessziókkal együtt vonta vissza Pahlaví sah.

Egyre halványabb a Nagy-Kurdisztán kísértete

Az évszázadok alatt Kurdisztán eszméje egyre inkább egy megfoghatatlan fikcióvá vált, és nem csak a nagypolitikai realitások miatt. Az eltérő fejlődési utak – különösen az elmúlt száz évben – ugyanis óriási különbségeket termeltek ki. És itt nem egy székely–magyar szintű eltérésekre kell gondolni, hanem például arra, hogy miközben a szíriai kurdok politikát áthatja a feminista ideológia, addig száz kilométerrel arrébb, az iraki vagy iráni kurd nőknél még mindig a klitoriszmetszés elleni kampányoknál tartanak.

Az államhatárok szabta történelem mellett ráadásul a kurdoknál – a többi közel-keleti néphez hasonlóan – a nemzetségi kötelékek is a különbségeket mélyítették: az iraki Kurd Autonóm Terület történetét például végigkíséri a jelenleg domináns Barzani család és a Talabani nemzetség rivalizálása.

Az állandó megpróbáltatások és az elhúzódó gerillaháborúk azonban a harcos szellemet is megerősítették. A kurdok hozzászoktak az állandó fenyegetettséghez és üldöztetéshez, ezért a szíriai és iraki államiság romjain feltűnő milíciák közül kiemelkedik a pesmergák harcértéke. A gerillaháborúban való tapasztalat a kurdokat fontos katonai szereplővé tette a térségben.

Az amerikai elnök elfelejtette a katonákat

Irakban George Bush már az első öbölháború végén függetlenségi harcra szólította fel a Szaddám Huszein gáztámadásaitól, falurombolásaitól és népirtásaitól szenvedő kurdokat. Az elnök azonban elfelejtett a sajtóközleményéhez katonákat is mellékelni, és ennek az idealizmusnak az lett az ára, hogy az amerikaiaktól elszenvedett vereségük miatt frusztrált kormánykatonák tízezernyi kurdot mészároltak le a CNN kamerái előtt.

De a kilencvenes években az Észak-Irakot övező légoltalmi övezet alatt létrejött a Kurd Autonóm Terület, mely tényleges állami hatalma ellenére mégsem emelkedett állami rangra, névleg megmaradt Irak részének – és 2003-ban határait sikerült délebbre kitolnia, így még több vízhez és még több olajhoz jutott. A nagyjából 4-5 millió iraki kurd azonban nem csak Kurdisztánban tömörül, a legnagyobb kurd város ma már nem Erbil, hanem a 300 ezres kurdnak otthont adó Bagdad (a metropoliszok elszívó hatása egyébként máshol is érvényesül: Törökországban sem Diyarbakırban, hanem Isztambulban él a legtöbb kurd).

Az 1979 óta síita teokráciaként működő Iránban a zömében szunnita kurdok nem nemzeti, hanem vallási kisebbségként vannak nyilvántartva – vallásilag is igazolt hátrányokkal. Ennek ellenére az iráni elnyomás hatékonyan működik, az ottani hétmilliós kurdok az elmúlt években nem tudtak hatékony ellenállást kifejteni.

Szíriában a 2,5 milliós népességével a legnagyobb kisebbségnek számító kurdokat évtizedekig elnyomta az Aszad-rezsim, azonban a polgárháborúval az ölükbe hullott a függetlenség: 2012-ben a kormányerők stratégiai megfontolásokból kivonultak a kurd területekről, melyek de facto autonóm területként az ottani szervezetek, elsősorban a Demokratikus Egység Pártja és annak fegyveres szárnya, a Népi Védelmi Egységek (a PYD/YPG) irányítása alá kerültek. Egészen 2014-ig ügyes politikával sikerült ellavírozni a polgárháború viharában, sőt, a nagy véráldozattal kivívott kobani győzelmet követően megnyílt az út az Eufrátesztől keletre található területek egyesítéséhez.

Szavazatokért békét

És ez nagyon nem tetszett a legnagyobb, 20 milliós kurd kisebbséggel rendelkező Törökországnak, pontosabban Recep Tayyip Erdoğannak. Az elnök korábban nagyon komoly eredményeket tett le az asztalra a törökországi kurdok 1984 óta tartó polgárháborújának tárgyalásos rendezése terén. Fegyvernyugvást sikerült kieszközölnie a kurd ellenállás atyjától, Abdullah Öcalantól, akinek a befolyása nem csak az imrali szigetbörtön falain, hanem a török állam határain is messze túlnyúlik; továbbá bizottságot alakított a „megoldási folyamat” (így nevezték el) koordinálására. De amikor 2014 őszén a törökök minden fronton fúrni kezdték a szíriai kurdok IS elleni élethalálharcát, akkor a törökországi kurdok milíciája, a PKK is újból aktivizálta magát. A két éven át bimbódzó békefolyamatot Erdoğan mesterterve törte le végleg, aki a 2015-ös megismételt választásokra a békefolyamatot feláldozta a nacionalista szavazatok érdekében (erről itt olvashat részletesebben). Tavaly július óta ezért újra dúl a háború, melyről a következőket érdemes tudni:

  • Míg korábban a kurd ellenállás a nehezen megközelíthető hegyi falvakban összpontosult, most a PKK gerillái a városokba is bementek, és utánuk persze a hadsereg is. A harckocsikkal és tüzérséggel megtámogatott tisztogatások pedig sosem maradnak polgári áldozatok nélkül (eddig olyan 170 ártatlan halhatott meg a hadműveletekben, persze nem mind a hadsereg hibájából).
  • A kurdok inkább katonai konvojok, őrposztok és laktanyák elleni rajtaütésekben érnek el sikereket.
  • A török hatóságok is előrukkoltak egy új húzással: kerítést húznak a határra, hogy végleg elvágják a PKK-t szíriai támogatóitól.
  • És mivel a kurd milícia Irakban is jelentős bázisokkal rendelkezik, ezért a török légierő a határon túl is bombázni kezdett, sőt, egy több száz fős előőrs egészen Moszulig előrenyomult, és csak iraki háborús fenyegetésre vonult vissza (ez  meg is mutatta, hogy a törökök a katonai erőfölény ellenére sem tehetnek meg mindent)
  • A harcokban eddig – a kormány adatai szerint – legalább 3000 kurd felkelő és 300 katona és rendőr halt meg, több ezer fegyvert és 10 tonna robbanóanyagot foglaltak le. Az sem mellékes, hogy a kétmilliós menekültáradattal megterhelt déli tartományokban a harcok miatt további 200 ezer török állampolgár vált menekültté.

A kurdok elleni háborút nem lehet megnyerni

Törökországban azonban még a török etnikum körében sem túl népszerű a fegyveres megoldás. A békefolyamat a felmérések szerint roppant népszerű volt, ennek leállása – még akkor is, ha ebben egyik fél sem ártatlan – viszont nem az. Sok török úgy gondolja, hogy a kormánynak inkább a fővárosban is véres terrortámadásokat elkövető Iszlám Állam megsemmisítésében kéne ekkora ügybuzgalmat mutatnia – azzal sokan tisztában vannak, hogy Erdoğan az alkalmi megtorló csapásoktól eltekintve inkább az IS féken tartásában és nem a megsemmisítésében érdekelt.

Visszatetszést kelt Erdoğan hisztérikus hadiállapot-logikája is, mely minden alternatív felvetésre rásüti a „terrorizmus” címkét, és súlyosan megtorolja azt. A kurdok elleni tisztogató háború ezért sokak szemében – és nem is épp jog nélkül – összefonódik Erdogan diktatórikus törekvéseivel, a szólásszabadság eltiprásával és a másként gondolkodók megfélemlítésével.

Az sem elhanyagolható tényező, hogy 2015-ben már a parlamentben ül a Népi Demokrata Párt (HDP), mely teljes mellszélességgel felvállalja a kurdok jogainak védelmét, vezetői például mentelmi jogukat kihasználva vonultak fel a független szervezetek elől elzárt Cizrébe. A párt a nemzeti függetlenségről nem beszél, ami összhangban van azzal, hogy bár a határon túli függetlenségi törekvések sikerei nagyon inspirálók – a kurdok nagy része tökéletesen tisztában van azzal, hogy a különválás nem reális opció. Sőt, még az iraki és szíriai kurdok sem borultak automatikusan egymás nyakába a Barzani-klán és a PYD/YPG ideológiai és hatalmi szembenállása miatt.

A kurdoknak erős nemzetközi támogatójuk is akadt, Vlagyimir Putyin személyében, aki az orosz Szu–24-es lelövését követően gyorsan felkarolta ellensége ellenségét. Az orosz támogatás egyelőre inkább politikai szinten mutatkozik meg – például abban, hogy Oroszország nem fogadja el, hogy a kurdokat török nyomásra kizárták a szíriai békefolyamatból.

És azt sem szabad elfelejteni, amellett, hogy az Egyesült Államok soha nem fogja cserbenhagyni NATO-szövetségesét, ahogy egyre jobban belevonódik az Iszlám Állam elleni harcba, úgy válnak egyre fontosabbá számára a kurdok. Az a paradox helyzet áll fenn, hogy miközben a PKK a mai napig fent van az amerikaiak terrorlistáján, Irakban és Szíriában a kurd „terroristák” jelölik ki tabletekkel, hová is pottyanjanak az amerikai okosbombák. Ráadásul a kurdokon kívül nagyon kevés opció áll az USA rendelkezésére a szárazföldi hadműveletek területén, ezért is támogatja őket kiképzőkkel, tanácsadókkal és hadianyaggal.

De a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a kurdok sem fognak egyedül csodát tenni az Iszlám Állam ellen, hiszen nem mutatnak túl nagy hajlandóságot, hogy a kurd területektől messze eltávolodjanak. Ráadásul harcértéküket komolyan csökkenti, hogy Erdoğan lényegében megsemmisítette törökországi logisztikai hátterüket, az olajbevételek csökkenése pedig megroggyantotta az amúgy is ingatag pénzügyekkel rendelkező iraki Kurdisztánt.

A Nyugat ezért saját jól felfogott stratégiai érdekei miatt is szorgalmazza erőteljesen azt – erre jó példa az Economist aktuális vezércikke –, hogy Erdoğan és Öcalan felejtsék el a régi és új sérelmeket, vegyék fel a tárgyalások fonalát, és lássák be:

a török–kurd háborúnak egyetlen győztese lehet: az Iszlám Állam.

(Borítókép: Kurd katonák figyelik Szindzsár ostromát, 2015. november 17-én. Fotó: Safim Hamed/AFP)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Mit hozhat Donald Trumpnak kiszámíthatatlan viselkedése?

Mit hozhat Donald Trumpnak kiszámíthatatlan viselkedése?

Könnyen meglehet, hogy mindez csak egy politikai stratégia, de nagyon veszélyesen is elsülhet.

január 15., 21:12

  • Külföld
Itt a tűzszünet, amely megállítja Izrael és a Hamász háborúját

Itt a tűzszünet, amely megállítja Izrael és a Hamász háborúját

Egyben utat nyit a túszok elengedésének mindkét oldalon és a jövőbeni újjáépítésnek.

január 15., 18:02

  • Külföld
A NATO főtitkára szerint a szövetség nem áll készen a következő 4-5 évben rá váró veszélyekre

A NATO főtitkára szerint a szövetség nem áll készen a következő 4-5 évben rá váró veszélyekre

Mark Rutte szerint fel kell készülni a háborús gondolkodásmódra.

január 15., 19:32

  • Külföld
Puccstól tart a szlovák kormány, Robert Fico összehívta a Biztonsági Tanácsot

Puccstól tart a szlovák kormány, Robert Fico összehívta a Biztonsági Tanácsot

A miniszterelnök szerint már a terv is készen van, ami ellenük irányul.

30 perce

  • Külföld
Közvetlenül miniszterei mögött fognak ülni a techmilliárdosok Donald Trump beiktatásán

Közvetlenül miniszterei mögött fognak ülni a techmilliárdosok Donald Trump beiktatásán

Elon Musk mellett Mark Zuckerberg és Jeff Bezos is részt fog venni a 47. elnök beiktatásán.

január 15., 19:16

  • Címlapon
Most egy teraszon ütött lyukat, de mekkora eséllyel találhat el minket egy meteor?

Most egy teraszon ütött lyukat, de mekkora eséllyel találhat el minket egy meteor?

Jobb, ha tudjuk, gyakrabban végezhet velünk, mint egy ételmérgezés.

1 órája

  • Címlapon
Tarjányi Péter: Európa zsarolható állapotban van Kína, Oroszország és Amerika részéről is

Tarjányi Péter: Európa zsarolható állapotban van Kína, Oroszország és Amerika részéről is

Vajon Donald Trump valóban elhozza a békét, vagy az orosz–ukrán konfliktus lezárásának ígérete kampányfogás marad?

3 órája

  • Külföld
Aggódhatnak a Meta munkavállalói Mark Zuckerberg legújabb bejelentése miatt

Aggódhatnak a Meta munkavállalói Mark Zuckerberg legújabb bejelentése miatt

Több ezer embernek került veszélybe az állása.

január 16., 06:54

  • Külföld
Azeri „testvéreink és barátaink” nem függesztik fel a gázszállítást

Azeri „testvéreink és barátaink” nem függesztik fel a gázszállítást

Egy nappal korábban még éppen az ellenkezőjét mondta a szerb elnök.

január 15., 16:51

  • Címlapon
Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak

Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak

Van egy könnyebb és egy nehezebb út is.

2 órája

  • Külföld
Hamis repülőjegyeket ad az AfD a migránsoknak Németországban

Hamis repülőjegyeket ad az AfD a migránsoknak Németországban

Az úti cél: biztonságos származási ország. A párt akcióját a többi párt is elítélte.

január 15., 16:26

  • Címlapon
Ítéletet mondtak Magyarországról – Trump berúgta az ajtót, ez pedig mindent boríthat

Ítéletet mondtak Magyarországról – Trump berúgta az ajtót, ez pedig mindent boríthat

Az új amerikai elnök felülvizsgálhatja a korábbi terveit.

11 órája

  • Külföld
Donald Trump csapata lemondásra szólított fel három karrierdiplomatát

Donald Trump csapata lemondásra szólított fel három karrierdiplomatát

A döntés további diplomáciai változásokat is előre jelezhet.

január 16., 06:26

  • Külföld
Őrizetbe vették a dél-koreai elnököt, hiába sorakoztak fel szimpatizánsai

Őrizetbe vették a dél-koreai elnököt, hiába sorakoztak fel szimpatizánsai

Azonnal megkezdték kihallgatását.

január 15., 06:33

  • Külföld
Több tízmillió tonna só kitermelésére kapott engedélyt egy magyar cég Romániában

Több tízmillió tonna só kitermelésére kapott engedélyt egy magyar cég Romániában

Eddig csak egy állami vállalatnak volt erre licence.

január 15., 08:17

  • Címlapon
A Feneketlen-tóba zuhant egy Porsche

A Feneketlen-tóba zuhant egy Porsche

Az autómentők sem tudtak mit kezdeni a helyzettel.

3 órája

  • Címlapon
Nincs több titkolózás: lerántotta a leplet mesteri tervéről a Samsung

Nincs több titkolózás: lerántotta a leplet mesteri tervéről a Samsung

Bemutatkozott a Galaxy S25, a Galaxy S25+ és a Galaxy S25 Ultra a kaliforniai San Joséban rendezett eseményen.

3 órája

  • Külföld
Lehalt az Instagram az Egyesült Államokban, a Facebook is akadozik

Lehalt az Instagram az Egyesült Államokban, a Facebook is akadozik

A probléma oka jelenleg nem ismert.

január 15., 16:14

  • Címlapon
Olaf Scholznál betelt a pohár a késes támadás után: Elegem van!

Olaf Scholznál betelt a pohár a késes támadás után: Elegem van!

Sorra szólalnak fel a német politikusok az illegális bevándorlók ellen.

2 órája

  • Címlapon
Késes támadás Németországban, ketten meghaltak, köztük egy gyermek

Késes támadás Németországban, ketten meghaltak, köztük egy gyermek

Bölcsődei csoportra támadt az afgán menekült.

7 órája

  • Külföld
Elon Muskot beperelte az amerikai tőzsdefelügyelet

Elon Muskot beperelte az amerikai tőzsdefelügyelet

A vizsgálat a Twitter megvásárlásának körülményeire terjed ki.

január 15., 09:55

  • Külföld
Mi okozta a megzabolázhatatlan tűzvészt Los Angelesben?

Mi okozta a megzabolázhatatlan tűzvészt Los Angelesben?

A tűz általában három okra vezethető vissza, ebből egyet biztosan kizártak.

január 15., 07:56

  • Külföld
Rémisztő információkat közöltek a Skóciában eltűnt magyar testvérpár ügyében

Rémisztő információkat közöltek a Skóciában eltűnt magyar testvérpár ügyében

Nem hangzik jól, ami eddig kiderült a vizsgálatról.

január 15., 20:11

  • Címlapon
Biró Ferenc mindent cáfol, szerinte az Integritás Hatóság pártatlan, objektív, semmiképpen nem politikai aktor

Biró Ferenc mindent cáfol, szerinte az Integritás Hatóság pártatlan, objektív, semmiképpen nem politikai aktor

Elmondta: „nem szeretnénk bevonulni egy politikai térbe.”

1 órája

Neked ajánlott