A rezsiholding megvette az EDF Démászt
További Gazdaság cikkek
-
Történelmi lépés: már épül a magyar kikötő Triesztben
- Hiába a kormányzati élénkítés, nincs pénzük a magyaroknak, és ez jól látszik
- Engedett a Nemzetgazdasági Minisztérium, visszavont egy jogszabálytervezetet
- Ha beválnak a tervek, hatalmas lökést kaphat Orbán Viktor szekere
- Százhúsz éve harcolnak érte, ilyen lesz az új magyar híd
Az állami rezsiholding, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megveszi az EDF Démász áramszolgáltatót, aminek eddig a francia hátterű EDF International volt a tulajdonosa. A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően lezárult, a vállalat új neve 2017. március 1-jétől DÉMÁSZ Zrt. lesz - derül ki az ENKSZ közleményéből.

A délkeleti országrészben szolgáltató cég közel 1500 főt foglalkoztat. A társaság mintegy 775 ezer lakossági- és versenypiaci fogyasztót lát el villamosenergiával, így az egyetemes szolgáltatás mellett 10%-os részesedése van a hazai szabadpiacon is, írja az ENKSZ közleménye.
A felvásárlással az államhoz kerül a társaság eszközei, tudásbázisa és leányvállalatai, így a 32.200 km hosszú villamos hálózatot üzemeltető, elosztói engedélyes EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. is. Az ENKSZ részben saját, részben külső forrásból finanszírozza a felvárásárlást. Ez utóbbit az MVM Csoport biztosítja, amely ezzel később az ENKSZ résztulajdonosa lesz az esetlegesen szükséges hatósági jóváhagyások megszerzését követően.
Az MVM bekebelezheti a rezsiholdingot
A kormány szerint nemzetstratégiai jelentőségű, hogy ez megtörténjen.
Már évek óta szó volt már arról, hogy az EDF Démász kivonulna Magyarországról. Arról a tervről, hogy az EDF hálózati cégét megvennék, korábban már egy belső, Miniszterelnökségen készült dokumentum is kiszivárgott, az Index által megszerzett anyagban 100-120 milliárd forintos árral számoltak.
Még 955 milliárdot költene a kormány energiacégekre
Megszereztük a Miniszterelnökség belső anyagát, több évre előre kidolgozták, mit vennének meg, miből és mennyiért. Ahogy az övék lenne, átírnák majd a szabályokat.
Márciusban azt írtuk , a kivonulásban csak részben lehet szerepe a rezsicsökkentésnek és az ágazati különadóknak, hiszen az energiapiac a világban mostanában átalakulóban van, és sok európai cég leányvállalata döntött hasonlóan, hogy a hazai piacra tudják összpontosítani az erőforrásaikat.
Ugyanakkor az állam alkuerejét növelhette a cég felvásárlásakor, hogy az elosztócégeket a szabályozáson keresztül egy ideje sakkban tartja, és az Európai Bizottság rosszallása ellenére továbbra is fenntartanáaz egyébként uniós irányelvvel összeegyeztethetetlen helyzetet. Mindezt persze a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartására hivatkozva, a Jobbik támogatásával.
Orbánék megint egy árnyékkal kezdtek el verekedni
Állítólag Brüsszel a magyar rezsicsökkentést támadja, válaszul a kormány belerúgna egyet az energiacégekbe.
Az, hogy az rendszerváltás után privatizált elosztócégek külföldi tulajdonosait szabályozói ráhatással eladásra kényszerítik, egészen régi terv . Matolcsy György miniszterként már 2012 novemberében egészen nyíltan kijelentette : „Aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek.”
Index - Gazdaság - Mit akar az állam az energetikában?
Hogy működött éveken át a Fidesz-MSZP tengely az energetikában? Milyen listát kért Matolcsy a 98-as választások előtt az eltávolítandó vezetőkről? A privatizációs ősbűntől a Mol v ...