A kormány újabb piacot nyúlna le, csak nem érti az interneteket

Andy Vajna kaszinóbirodalma nemsokára a virtuális térben is megjelenhet majd, legalábbis a néhai Népszabadság értesülései szerint a szerencsejáték-törvény közelmúltbeli farigcsálása ennek próbál megágyazni.

Egy szeptember végi törvénymódosítással ugyanis még keményebben nekimentek a piac jelenlegi szereplőinek. Ezzel pedig még egyértelműbbé vált, hogy a jelentős és könnyű haszonnal kecsegetető szegmens egyrészt a mindenkori hatalom kifizetőhelyének számító Szerencsejáték Zrt., másrészt pedig a filmügyi kormánybiztosból a fideszes médiabirodalom egyik fő bábmesterévé avanzsált Andy Vajna kezébe kerül.

Nem kifejezetten új dologról van szó: a kormány már évek óta próbálja kiirtani a magyar internetről a külföldi szerencsejáték-, póker és sportfogadási oldalakat, hogy aztán a piacot az engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervezők kezébe adja. Akik történetesen Fidesz-közeli vállalkozók.

Ez eddig egyáltalán nem lenne kirívó ügy az elmúlt évek gazdasági beavatkozásainak fényében. Ami érdekessé teszi a dolgot, az az, hogy

• ez az egész nagyon nem sikerül, és a távlati kilátások sem valami rózsásak;
• a kormány láthatóan még mindig nem teljesen érti, hogyan működik az internet;
• és a magyar állam egyenesen szembemegy korábbi kitűzött céljaival.

Magyar pénzt magyar zsebbe

A terv egyébként elég logikusan kezdődik. Van ugyanis egy jelentős és most már nagyjából másfél évtizede virágzó szegmense az internetnek, ahol elég sok magyar elég sok pénzt forgat, vagy legalábbis forgatott korábban: vélhetően nem sok olyan 40 év alatti ember van Magyarországon, akinek nem volt olyan ismerőse, aki a Korda György-féle pókerboom idején ne próbálta volna ki az online pókert, vagy olyan sportrajongó haverja, aki ne tenne fel néha egy kis pénzt a csapatára.

Ez a pénz azonban jellemzően külföldi oldalakon forog, homályos offshore-területeken bejegyzett szolgáltatóknál. A játékból származó jutalék, illetve a klasszikus kaszinójátékok és sportfogadás esetén a veszteség pedig ezeknek a homályos szolgáltatóknak a zsebébe vándorol, ők viszont nagy ívben tesznek a magyar államra. Más szóval a külföldi online kaszinósok elveszik a magyarok pénzét, adót meg nem fizetnek utána.

Logikus tehát, hogy a kormány megpróbálja megvédeni a magyar embereket és pénzüket az offshore kaszinócápáktól. Csakhogy ennél tovább is megy a nemzeti érdek védelmében, és a szektort a Fideszhez közel álló üzletemberek kezébe akarja adni, hogy a magyar emberek rendes magyar nemzeti kaszinóban verhessenek a havi fix seggére. Amiből aztán Vajna esetében például lehet nemzeti tévét építeni.

Ezt célozza ugyanis az a tavaly elfogadott törvénymódosítás, ami egy tollvonással kitiltott mindenkit a magyar online szerencsejáték-piacról, és az egész bizniszt néhány szereplő kezébe adta.

• A legkisebb üzletet jelentő lóversenyfogadás az állami Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. kezébe került.
• A sportfogadás a szintén állami Szerencsejáték Zrt.-é lett (bár a javaslat benyújtója, a fideszes Bánki Erik eredetileg ezt is Vajnáéknak szánta).
• Az online kaszinózásra pedig az „offline” (vagy közelebbi amerikai „szakszóval” élve: brick and mortar) kaszinóüzemeltetési koncesszióval rendelkező társaságok kaptak engedélyt.
• Ilyen koncessziója négy ember érdekeltségének van ma Magyarországon. Ők Vajna András mellett az Orbán Viktor barátjának számító oligarcha, Garancsi István, a debreceni focicsapat tulajaként is ismert Szima Gábor, valamint egy, ismerősén keresztül Seszták Miklós fejlesztési miniszter köreihez sorolt cég. Mint azt a Kisalföld megírta, az ügyvezető Kruppa Zsolt és Seszták feleségének közös cége is volt. (Vajnán kívül a többiek online kaszinós terveiről nem tudni.)

Az online szerencsejáték-szervezési engedélyt ráadásul ingyen, a rendes koncesszió mellé kapták. Viszont a magyar online kaszinókban csak magyar IP-címekről, azaz az ország területén belül tartózkodó (vagy VPN-en virtuálisan oda irányított) gépekről lehet játszani. Tehát magyarok, magyaroknál, egymás között nyomhatják a pókert, a blackjacket vagy a rulettet.

Azt pontosan nem tudni, hogy mekkora bizniszt kaptak meg az államtól, hiszen ha tudnák a hatóságok, hogy ki mennyit forgat meg a netes kaszinókban és sportfogadó irodákban, akkor már rég elszedték volna tőlük. A NAV éves szinten 10-20 milliárdra becsüli a külföldi szolgáltatók által be nem fizetett adóbevételt, tehát a piac maga ennél vélhetően jóval nagyobb. Ami egy elég jó összeg ahhoz képest, hogy Vajna budapesti kaszinói nagyságrendileg 20 milliárdos árbevételt termelnek egy évben.

Nem mi találtuk ki

A gond csak az, hogy a NAV saját bevallása szerint nem megy túl jól a dolog: bár már több száz illegális külföldi szerencsejátékos oldalt tiltottak le a hatóságok (ráadásul a sportfogadás blokkolását már 2014-ben elkezdték), a jelek szerint ezeket a különböző kiskapukon és internetes hátsó bejáratokon keresztül még mindig látogatják a magyarok.

A szeptember végi törvénymódosítás ezt úgy próbálja megakadályozni, hogy rászáll a bankokra: a pénzintézetek a továbbiakban nem írhatják jóvá azokat a nyereményeket, illetve nem dolgozhatják fel azokat a befizetéseket, amelyek nem a magyar állam által engedélyezett kaszinókból származnak, illetve oda irányulnak.

Amit olvasva kicsit déjà vu érzése lehet a témát ismerő embernek. Ugyanis az internetes szerencsejáték betiltása egyáltalán nem unortodox lépés Magyarországtól, sőt igazából e tekintetben elég nagy lemaradásban is vagyunk a fősodortól: az amerikaiak már tíz éve meglépték nagyjából ugyanezt.

A 2006-os amerikai internetes szerencsejáték elleni törvény (Unlawful Internet Gambling Enforcement Act, avagy UIGEA) ráadásul pont ott próbálta megfogni a dolgot, ahol most második próbálkozásra a magyar hatóságok próbálják érvényesíteni akaratukat, azaz az online kaszinózókat, sportfogadókat és pókereseket kiszolgáló pénzügyi közvetítőrendszerre mért csapást.

Az amerikaiaknál egyébként jellemzően más okok jöttek elő, mint itthon:

• George W. Bush kormánya elsősorban arra hivatkozott, hogy az online kaszinókban az ellenőrizetlen pénzmozgásokon keresztül könnyen moshatók ki a szervezett bűnözésből származó, illetve a terrorizmus finanszírozását szolgáló összegek. Tehát a fő hivatalos ok a terrorellenes háború volt.
• De persze az amerikai szociális konzervatívoknak régi toposza a szerencsejáték és az ördög közti, szerintük közvetlen kapcsolat. Tehát egy, a hatalmon lévő Republikánus Pártnak fontos választói csoportnak is a kedvére tettek.
• És nemcsak nekik, hanem a republikánusok egyik legfőbb pénzügyi támogatójának, Sheldon Adelsonnak is. Adelson úr nem elsősorban a játékosok lelki tisztaságát féltette, hanem saját profitját, ő ugyanis a legnagyobb Las Vegas-i kaszinócézár, és e minőségében egyébként bírálói szerint nagyjából maga az ördög. Akinek az online kaszinók elég jelentős bevételkiesést okoztak.
• Mindezek mellett pedig valós érv, hogy a szerencsejáték általában véve, de gyorsasága és könnyű elérhetősége miatt az online szerencsejáték még inkább addiktív, nyerni pedig (a póker kivételével) hosszú távon nem lehet rajta.

Az amerikaiakat követve sorra tiltották be az online szerencsejátékot a világ jó pár országában, például a németeknél is gyorsan becsukták a boltot különböző indokokkal, a franciáknál pedig engedélykötelessé tették.

Csak nem működik

Ugyanakkor hiába jött a 2006-os törvény az Egyesült Államokban, majd sok másik helyen, egy sor online kaszinó tovább működött, hiszen az internetes pénzügyi és kaszinós ökoszisztéma már akkor is jóval fejlettebb volt annál, hogy a honlapok blokkolásával és a bankok befenyítésével el lehessen tiporni. Ilyen-olyan kiskapukon keresztül egészen 2011-ig ment a biznisz, amikor is az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz az FBI rászállt a tulajdonosi körre, és mindenkit bekasztliztak a renitenskedők közül.

Tehát végső soron csak a nyers erő vált be. Ám azt nehéz elképzelni, hogy mondjuk a Nemzeti Nyomozó Iroda majd jól lecsapna a magyarokat illegálisan kiszolgáló oldalak vezetőire, szemben Amerikával, Magyarországon vélhetően nem gyakran fordulnak meg halaszthatatlan üzleti ügyben ezek az emberek.

A jelenlegi magyar szabályozás viszont, ahogy az amerikai példa is mutatja, elég könnyen kijátszható marad a legelszántabbak számára. Olyannyira, hogy egy gyors Google-kereséssel mindenki bőven kaphat tanácsokat a szabályok kijátszására: akár hagyományos módszerekkel, különböző pénzügyi szolgáltatókon keresztül, akár a mélyweben, TOR-böngészővel, bitcoint használva is simán meg lehet kerülni a dolgot.

Utóbbit betiltani gyakorlatilag lehetetlen, de az előbbi módszereket sem tanácsos, hiszen az online játékosok által használt netes pénzügyi szolgáltatásokat sok mindenki más használja teljesen jogszerű tevékenységekre is, így betiltásuk vélhetően jó néhány kereskedőnek és az online térben üzletileg mozgó embernek okozna jelentős károkat. Arról nem is beszélve, hogy manapság jellemzően ebbe az irányba fejlődik a pénzügyi szolgáltatási szektor, tehát Magyarország egy elkerülhetetlen fejlődési útnak fordítana hátat.

A másik, komolyabb probléma, hogy még ha sikerülne is betartani a magyar szabályokat, azok elég abnormális gazdasági ökoszisztémát teremtenek a játéknak. Erre jó példa a francia szabályozás, ami nagyjából hasonló a magyarhoz, már attól eltekintve, hogy ott nem kormányközeli csókosoknak adnak csak licencet, hanem nagyjából bárki vásárolhat. Viszont a termekben csak franciák játszhatnak, ami üzleti szempontból nem nagyon jött be az ott működő cégeknek.

Hiszen az online kaszinó lényege pont az lenne, hogy nagyon nagy ügyfélkörhöz tud szólni, viszont mivel az ügyfelek jellemzően vesztenek, ezért a súlyos függők kivételével elég jelentős promóciókat kell futtatni be- és visszacsalogatásukra, és gondoskodni kell arról, hogy ne gyorsan verjék el a pénzüket, hanem folyamatosan bukjanak, azaz hosszabb távon, de nagyobb mínuszt hozzanak össze.

Ez pedig elég drága dolog, és egy olyan rendkívül kicsi és alacsony vásárlóerejű piacon, mint Magyarország, nincs benne túl sok potenciális bevétel. Ezért is nehezen hihetők a NAV 10-20 milliárdos számai, hiszen ennyit a külföldi turisták által erősen megtámogatott budapesti kaszinók sem tudnak összehozni.

A sportfogadás ugyan erősen fut, de aki a Tippmix helyett eddig minden akadály ellenére mégis a külföldi szolgáltatókat választotta, az nem valószínű, hogy könnyen áttérne az állami megoldásra. Már csak azért sem, mert konkrét termékeit és ajánlatait tekintve a Szerencsejáték Zrt. hatalmas lemaradásban van a külföldi konkurenciához képest.

Hogy a verseny nagy, jól mutatja, hogy már a hagyományos online kaszinók közül is többen döglődnek. Bár részben magának és menedzsmentjének is köszönheti, de például a legnagyobb internetes pókeroldal és kaszinó, a Pokerstars is elég ramaty pénzügyi helyzetben van, játékosállománya pedig folyamatosan csökken.

Amúgy meg ellentétes az állami célokkal

Ha azonban tényleg jó biznisznek bizonyul majd Vajna online kaszinója, az ironikus módon jól arcul csapja majd azokat az érveket, amiket a NAV felhozott a külföldiek betiltása és kemény megrendszabályozása mellett. Nekik ugyanis az a bajuk, hogy

• az online kaszinók nem fizetnek adót;
• nem járulnak hozzá a játékszenvedély-függők kezelési költségeihez;
• nem vesznek részt a játékosvédelemben, azaz nem teszik lehetővé, hogy a magyar függők kitiltassák magukat a kaszinókból;
• és elérhetetlenek a pénzmosás elleni hatóságok számára is.

Ezek mind jogos felvetések, csakhogy nem látszik, hogy Andy Vajna és Szima Gábor helyzetbe hozása ezekre mind választ adhatna. Főleg miután még áfamentessé is tették az egész szektort, vagyis a kormány úgy döntött, hogy kevesebb adóval is megelégszik. Nehéz látni, hogy hogyan jönne be az a 10-20 milliárd Vajnáéktól, amit a NAV hiányol. Vajna kaszinós cégeinek teljes adóterhe nagyjából 1 milliárd volt tavaly, 22 milliárdos árbevétel mellett.

Az is ellentmond a nagy nemzeti kifehérítésnek, hogy Vajnáék külföldi cégekkel szerződtek az online kaszinók üzemeltetésére, hiszen sokkal olcsóbb megvenni egy ilyen rendszert, mint lefejleszteni. Ez viszont azt jelenti, hogy azért bőven csordogál majd a pénzből külföldre is.

Másrészt a játékosok féltése azért is érdekes, mert az online szerencsejátéknak jellemzően két válfaja van. Az egyik a póker, ami bár nem nyílt rablás, emiatt nem is jó üzlet az üzemeltetőnek, egy olyan kis piacon, mint Magyarország, nem valószínű, hogy jelentősebb pénzt lehetne termelni a kártyás jutalékból.

A másik válfaja az online félkarú rabló, rulett stb., ami viszont nyílt lehúzás, a kaszinó hosszú távon kis túlzással kilopja a pénzt az emberek zsebéből. Ezt etikailag nyilván helyes államilag akadályozni, de az üzemeltetőknek meg pont ebből jönne a pénzük. A kettő együtt nem megy: vagy gazdagítjuk a nemzeti nagytőkét, vagy védjük a játékosokat.

Persze aztán ki tudja, mi lesz az egészből, hiszen már februárban is arról szóltak a hírek, hogy Vajna hamarosan megnyitja az első magyar online kaszinót, de ma még mindig ott áll a történet, hogy talán még idén összejön. És ha össze is jön, még mindig erősen kétséges, hogy ez lesz a legújabb aranytojást tojó tyúkja.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)