A németek, az angolok és a franciák nemrég még nagyobb kibocsátásért lobbiztak

A Guardian birtokába került kiszivárogtatott dokumentumok alapján az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország azért lobbizott hónapokkal a Volkswagen lebukásával kezdődő dízelbotrány kitörése előtt az Európai Bizottságnál, hogy hagyják benne a terv szerint 2017-re életbe lépő új környezetvédelmi szabályozásban azokat a kiskapukat, amik alapján a tervezett maximális kilométerenként 95 grammos széndioxid-kibocsátás helyett elég lett volna 110 grammot teljesítenie az új autóknak.

Mindez azért is érdekes igazán, mert a botrány kitörése után az említett országok vezetői egymás után követelték nyilvánosan, hogy az ügyet az érintett országok Európában is vizsgálják ki. „Helyesnek találom, hogy a közlekedési miniszter a Szövetségi Közúti Közlekedési Hatósággal (KBA) közösen folytatja a szükséges tárgyalásokat. Ez az egyetlen módja az átláthatóság megteremtésének. Így véleményem szerint ebben az ügyben minden szükséges intézkedést megtettek” – mondta például Angela Merkel német kancellár kedden.

És hogy mit akartak pontosan elérni? 

Az angolok azért lobbiztak például, hogy az autógyártók teljesen feltölthessék az akkumulátorokat teszt előtt. A németek még ennél is tovább mentek: azt akarták elérni, hogy a teszteket lejtős úton végezzék el, és azt is, hogy a gyártók a teszten mért adatnál négy százalékkal kisebb széndioxid-kibocsátást adhassanak meg az autók hivatalos adatainál. Ezeket a javaslatokat a franciák is támogatták.

Korábban írtunk arról, hogy a Volkswagen közel fél millió olyan autót dobott a piacra, amelynek tényleges károsanyag-kibocsátása többszöröse a megengedett értéknek. Ezt úgy érték el, hogy egy apró trükköt építettek be a dízelmotor szoftverébe, ami érzékelte, hogy az autót éppen rendesen használják, vagy pedig tesztelik. A kibocsátás-csökkentő csak az utóbbi esetben kapcsolt be, így az ezzel a motorral felszerelt típusok mind szépen vizsgáztak a teszteken. A Volkswagen elismerte, nem csak az Egyesült Államokat, de Európát is érinti a botrány. Azóta az is kiderült, hogy a BMW-nél és a Skodánál is manipuláltak. A dízelbotrányról itt olvashat bővebben.

Vagyonokat kap a lemondott vezérigazgató

Az is kiderült, hogy akár hatvanmillió eurós végkielégítést is kaphat Martin Winterkorn, a csalási botrányba keveredett Volkswagen német autógyártó volt vezérigazgatója, aki szerdán mondott le tisztségéről. Az összeg azonban csak elméletileg lehetséges, mert a Volkswagen belső szabályzata szerint nem adható végkielégítés, ha a vezetői megbízatás megszűnését olyan ok idézi elő, amelyért az érintett felelős.

A 2014. évi beszámoló szerint Winterkornt 28,5 millió euró illeti meg nyugdíjba vonulásának esetére. Ezt az összeget biztosan megkapja a 68 éves üzletember. Ehhez az összeghez járul még végkielégítés gyanánt maximum két évi fizetés, ha vezérigazgatói székéből szerződésének lejárta előtt távozik. Márpedig megbízatása érvényben volt, annak meghosszabbításáról - ha nem pattant volna ki a botrány - pénteken döntött volna a vállalat felügyelőbizottsága.

Martin Winterkorn Németország legjobban fizetett vállalati vezetője volt: 2013-ban 15 millió eurót, tavaly pedig 16,6 millió eurót keresett, ami összesen 31,6 millió eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy akár 60 millió euró is ütheti a zsebét. A végkielégítés összegéről a felügyelőbizottság dönt.

Már azt is lehet tudni, hogy ki lesz Winterkorn utódja: a Wall Street Journal szerint a Porsche jelenlegi vezérigazhatója, Matthias Müller veszi át a bajba jutott cég irányítását.