A bicikliseknek tényleg mindent szabad Budapesten?

Miért kellene engedélyezni a biciklizést a buszsávban, ha az úttal párhuzamosan bicikliút is vezet a járdán? – teszi fel a kérdést Tarlós István tévékben, sajtótájékoztatókon és interjúkban. A főpolgármester témafelvetésének apropója, hogy egy kiszivárgott dokumentumból a közelmúltban kiderült: a főpolgármester a BKK feldarabolásával párhuzamosan arra készül, hogy az általuk tervezett kerékpáros fejlesztések egy részét leépítse. Így például megszüntesse a kerékpározási lehetőséget a buszsávokban.

Bár a Tarlós által feltett kérdés a városfejlesztésről keveset tudó közönség számára logikusnak tűnhet, a szakemberek számára húsz-harminc éve evidencia, hogy

A fejlett világban a vita inkább arról folyik, hol érdemes biciklisávot felfesteni az útra, és hol jobb egyszerűen hagyni, hogy a kerékpárosok és az autók egymással együttműködve, egymásra figyelve közlekedjenek. Bár néhány éve már Budapesten is ezek az összetettebb kérdések foglalkoztatták a szakembereket, most váratlanul újra meg kell nyitni a már lezárt ügyeket. Íme a válasz.

Miért kell biciklisáv és bicikliút a Bajcsyra?

A Tarlós István által számos tévéműsorban feltett kérdésre tanulmányok egész sora válaszol.

Rövid kutatómunkával húsz évvel ezelőttről is találtunk felmérést, amely kimutatta, hogy a járdán kialakított bicikliút nemcsak értelmetlen, de minden más megoldásnál veszélyesebb. William E. Moritz a Washingtoni Egyetemen készített munkájában ismerteti felmérése eredményét, amely szerint az úttesten vezetett bicikliúton 26 baleset volt, miközben a járdán 1026, egymillió kilométeres baleseti rátát tekintve. Az úton vezetett biciklisávnak 0,26 volt a veszélyességi indexe. A járdán ez a szám 16, 34 volt.

A drasztikus különbség meglepő lehet, már annak, aki soha nem foglalkozott a kérdéssel, és nem is szokott biciklizni. A Humantrasport.org tanulmánya szerint ugyanis azok gondolják biztonságosabbnak az elszeparált biciklizést, akik nem szoktak biciklizni, és a szakirodalmat sem forgatják.

Az alábbiak mégis érthetővé teszik a helyzetet az amatőrök számára is.

1. A járdán vezetett út minden sarkon keresztezi a közutat. A forduló autók nem számítanak a gyalogosoknál gyorsabban érkező biciklisekre. Még a figyelmes autóst is meglepheti, hogy miután felmérte az út szélén álló gyalogosokat, hirtelen egy addig nem is látott kerékpáros terem előtte. Ráadásul a járdán gyakoriak a hirdetőoszlopok, telefonfülkék, trafók, amelyek kitakarják a közeledő biciklist.

A Tarlós által támadott Bajcsy-Zsilinszky utcai bicikliút Báthory utcai kereszteződésében olyan kedvezőtlenek a viszonyok, hogy naponta szenvednek kisebb-nagyobb balesetet biciklisták.

De például a Stefánián vezetett bicikliúton halálos áldozata is volt a rossz, de a főváros által most ismét támogatott rendszernek. Egy kanyarodó teherautó gázolta halálra az úttestre szabályosan érkező biciklist.

2. A járdán vezetett bicikliútra óhatatlanul rákeverednek a gyalogosok, így rendszeresek a biciklis és a gyalogos sérülésével járó balesetek. A közös útfelület ráadásul a közlekedésnek azt a két résztvevőjét fordítja egymás ellen, akik a legsérülékenyebbek és leginkább környezetkímélők. Nézze meg képünkön a figyelmetlenül tébláboló gyalogost, a buszokból a bicikliútra hajtott turistát és a szabályosan közlekedő kerékpárost.

3. A járda tereptárgyai is gyakori balesetforrások. A járdákat ugyanis eredendően gyalogosok számára építették, így gyakoriak rajta a lámpaoszlopok, trafóházak, reklámoszlopok. Ugyanilyen gyakori, hogy a manőverező, esetleg gyalogosokat kerülgető biciklisek ezeken fennakadnak.

4. A parkoló autók blokkolják a bicikliseket, és gyakori balesetet okoznak az óvatlanul kinyitott ajtók is. Itt a távolban például egy bicikliútra parkoló autó látható, amely jó húsz percig torlaszolta el a szabályosan közlekedő biciklisek útját.

5. A Humantransport.org megemlíti a városképi hatást is: a bicikliutak nehezebben takaríthatók, így gyakori, hogy itt felhalmozódik a szemét, a por.

Összességében a járdán kialakított bicikliút gyerekek és kezdő kerékpárosok számára lehet hasznos, de ők 10 kilométeres sebesség alatt amúgy is tekerhetnek a gyalogosok közt. Mindennapos közlekedésre az ilyen utak alkalmatlanok. Azaz ha a főváros a Bajcsyn a járdán kialakított útra szorítaná a biciklizést, az a kerékpáros közlekedés ellehetetlenítését jelentené.

A szakirodalom az elválasztott, de nem járdán futó bicikliutakat csak akkor ajánlja, ha azok ritkán, vagy soha nem kereszteznek autók által járt utat. Az ilyen utak jellemzően kikapcsolódásra, túrázásra szolgálnak.

Miért építettek mégis bicikliutat a Bajcsyra?

A szerencsétlen megoldást politikai és pszichológiai okok szülték, tudtuk meg a Kerékpárosklubtól.

A városvezetésnél intenzíven lobbizó csoport 2005-ben elérte, hogy a felújítás alatt álló Bajcsyra bicikliutat építsenek. Az út terveit azonban a főváros már engedélyeztette, és nem akarták újrakezdeni a procedúrát. Felajánlották helyette a járdát, amelyet a Kerékpárosklub szakmai okokból nem akart elfogadni. Végül taktikai és pszichológiai okokból bólintottak rá a megoldásra: úgy érezték, ha az első fővárosi együttműködésből kifarolnak, olyan radikális szervezetnek tűnnek, amelyet soha nem hívnak meg többet közös tervezésekhez.

Forrásunk szerint a kompromisszum megérte, a későbbi együttműködéseket, például a Bajcsy buszsávjában végül kilobbizott biciklisávot is figyelembe véve.

Ez utóbbi ugyanis a szakirodalom szerint is jóval biztonságosabb megoldás. A gyakorlatlan biciklisták és városvezetők félelme, miszerint a kerékpárost hátulról gázolja el egy autó, ritka baleseti típus. A Bajcsy-Zsilinszky úton a biciklisek a kiszélesített és így a busz és a kerékpáros számára is elégséges sávon közlekedhetnek.

Piroslámpázás, egyirányú utca. Ezeknek mindent szabad?

Tarlós nyilatkozataiban vitába szállt a biciklisek egy állítólagos követelésével is. A főpolgármester szerint a kerékpáros-szervezetek már azt feszegetik, hogy a piros lámpa se legyen érvényes rájuk. A Kerékpárosklub kérdésünkre elmondta, hogy ilyen kérésük valójában nem volt. Amiről szó esett: egyes, erre alkalmas kereszteződésekben a piros lámpa a biciklisek számára jelentsen elsőbbségadás kötelező jelzést, amelynél csak kis ívben jobbra kanyarodhatnak. 

Ahogy ismeretes, több amerikai államban az autók is kanyarodhatnak jobbra a piros lámpánál. Párizsban pedig 2015 óta engedélyezett a biciklistáknak, hogy az erre kijelölt kereszteződésekben a piros lámpát elsőbbségadási táblaként értelmezzék. Budapesten azonban a jobbra kanyarodási lehetőségről volt szó a tárgyalásokon.

Tarlós felszámolná a néhány egyirányú utcában engedélyezett ellenirányú bicikliforgalmat is, mivel azt balesetveszélyesnek tartja.

A Budapesten már működő rendszer azonban – ahogy a világon máshol is – nem az összes, csak az arra alkalmas utcákban engedélyezi a kétirányú bicikliforgalmat. 

A nemzetközi szakirodalom, például ezen brüsszeli dokumentum adatai arról tanúskodnak, hogy az ellenirányú biciklizés veszélye nem nagyobb, mint az autókkal egyező irányban tekerni. Az ilyen utcák biciklis felszabadításával rövidíthetők ugyanakkor a biciklis távok, és ezáltal többen használnák a környezetbarát közlekedési módot.

Érdeklik a budapesti bringás fejlesztések? Kövesse a Kerékagyat a Facebookon!