Marika, mi is lett azzal a pár száz millióval?

2013.09.04. 07:20
Habár a zárszámadást Domokos László ÁSZ-elnök szinte ujjongva jelentette be, azért érdemes végignézni, hiszen meglepő újdonságok tömege van benne. Tudta például, hogy ha fizetési haladékot kért, akkor a NAV jó eséllyel szabálytalanul járt el ügyével? Vagy hogy egyes adóknál több volt a kedvezmény, mint maga az adóbevétel? Esetleg, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő legalább öt éve nem tudja, hogy mit kezel?

Kiadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a zárszámadást, amiben ellenőrizték, hogy valójában hogyan hajtották végre a tavalyi költségvetést: tényleg annyit és úgy költöttek-e az állami szervek, ahogy ezt előre megszabták nekik, illetve hogy ezt tisztességesen el is könyvelték-e mindenhol.

Hihetetlenül jól kormányoz a pártom

Elsőre mindenkinek azt tűnt csak fel, hogy az 1991 és 2010 között Fidesz-tag Domokos László ÁSZ-elnök nagy vonalakban szupernek értékelte a kormány teljesítményét, hatáskörén túllépve is elmondta, hogy „az ellenőrzésük közvetve még azt is alátámasztotta, hogy Magyarország idén júniusban, a múlt évi ellenőrzött adatok alapján is megalapozottan került ki az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól”.

Domokos László a zárszámadásról
Nagyon jónak és megalapozottnak érezte

De úgy dicsérte meg az államadósság-csökkentést, hogy tudta, az adósságszint idén már vissza is emelkedett, és még azt is hozzátette, hogy „a 2012-es év egyértelműen megmutatta: Magyarország képes a korlátokat figyelembe véve gazdálkodni”.

Lehetett volna nulla is

Domokos nyilván nem részletezte a mintegy 200 oldalas dokumentum valamennyi megállapítását, de azért érdemes átfutni ezeket is. A tavalyi költségvetés teljesülése és az 1,9 százalékos hiány rég nem újdonság, mint ahogy az sem, hogy mintegy 1200 milliárd forint uniós pénznél „magas a forrásvesztés kockázata”, vagy hogy a 2100 milliárd forintnyi magánnyugdíjvagyont úgy tapsoltuk el szinte teljesen a folyó kiadásokra, hogy nem csökkent az államadósság.

A zárszámadásból viszont rengeteg érdekességet lehet még kimazsolázni, hiszen itt részletezetten is vizsgáltak több mint száz állami intézményt és programot.

Elsőként rögtön érdekes, hogy akár nullszaldós is lehetett volna a költségvetés, a bőkezűen osztogatott adókedvezmények nélkül. Az 598,6 milliárd forintos éves deficittel szemben ugyanis az állam 565,2 milliárd forintnyi adót engedett el a kedvezményekkel.

Adókedvezmények és adóbevételek (milliárd forint)
   Adókedvezmény  Adóbevétel  A kedvezmény az adóbevétel százalékában
Jövedéki adó 50,6 929,4 5,4
Energiaadó 14,3 16,8 85,1
Környezetterhelési díj 0,4 24,11 1,7
Társasági adó 141,8 342,3 41,4
Pénzügyi szervezetek különadója 102,2 84,9 120,4
Távközlési adó 13,3 12,2 109,0
Szja 194,3 1609,44 12,1
Illetékek 48,4 109,6 44,2
Költségvetési adóbevételek összesen 565,2 9403,6 6,0
 Forrás: zárszámadási törvényjavaslat

Itt külön érdekes, hogy egyes adóknál igen lényeges mértékű vagy akár több a kedvezmény, mint maga az adóbevétel. Ilyenkor nem világos, hogy vajon csak szimplán elrontották az adót, esetleg nem tudták okosabban beszedni, vagy a kedvezményt utólag toldották hozzá, ezért bonyolították még egy utólag felesleges csavarral a rendszert.

De azt is jó tudni, hogy 70,6 milliárdos mínuszt okozott a januári nyugdíjemelésen túli kiegészítő nyugdíjemelés, és az, hogy erősen elszámolták, hány nő akar majd 40 év munkaviszony után nyugdíjba menni. Cserébe mondjuk a Foglakoztatási Alapnál bejött hozzávetőleg 87 milliárd plusz a megszüntetett szakképzési hozzájárulási kedvezmények miatt, és hogy a vártnál jóval több járulékot fizettek a munkaadók.

Akadtak hibák

Feltártak mintegy tízmilliárdnyi hibát, ami több minden lehet: eltévesztett könyveléstől akár teljesen eltűnt pénzekig. Szerencsére ez egyik területen se érte el a lényegességi küszöböt, ezért a szabályok szerint nem kell velük feltétlenül tovább foglalkoznia az államigazgatásban senkinek, el lehet fogadni a zárszámadást.

 Hibák összesítése (millió forintban)
Terület Megállapított összes hiba Lényegességi küszöb
Központi kezelésű előirányzatok 123 94 179
Intézmények 4 343 24 944
Fejezeti kezelésű előirányzatok 486 20 278
Alapok 4 922 100 127
EU-val való elszámolások 9 27 105
 Összesen  9 891  300 423

Ezek közül több ráadásul nem feltétlenül számszerűsíthető. Így megemlítik, hogy a NAV még mindig nem csinálta meg az egységes folyószámlarendszert, ezért mondjuk egy végrehajtásnál nem egyszer manuálisan egyeztetik például a vámadatokkal az adott ügyet, ami továbbra is indokolatlan lassúságot, pluszmunkát és hibalehetőséget hordoz.

Bírságból szimplán több pénz kellett

Azt is kimondják, hogy a NAV ugyan kevesebb ellenőrzést végzett, de most nem is a minél alaposabb ellenőrzés volt a cél, hanem, hogy más szervezetekhez hasonlóan minél többet bírságoljanak. Pontosabban „a költségvetési bevételek növelése érdekében a kevesebb, de koncentráltabb, hatékonyabb vizsgálat lefolytatását helyezte előtérbe” a szervezet. Jól is sikerült, háromból két ellenőrzés során a NAV bírságolt is.

Utólag azt sem árt tudni, hogy ha megjött a bírság, és fizetési kedvezményt kért valaki, akkor a NAV jó eséllyel szabálytalanul járt el vele, pontosabban az esetek csaknem felében. Főleg a határidőket, és szabályos eljárásrendet nem tartották be ilyenkor – állapítja meg az ÁSZ.

Egyébként a NAV 2142 milliárd forintnyi adóhátralékot görget maga előtt, ez óriási összeg, és persze a nagy része rég behajthatatlan. Papíron keveset tartanak behajthatatlannak, de árulkodó adat, hogy ennek az elképesztő összegnek csak 35 százaléka jön működő adózóktól.

Bemondásra működött

Nem volt titok eddig se, hogy a kórházak komoly adóssághegyeket görgetnek maguk előtt, de a zárszámadás EMMI-hez kapcsolódó fejezetéből például számszerűen kiderül, hogy az négy egyetem, ahol betegellátás is folyik, azaz a SOTE, a DE, az SZTE, a PTE összesen több mint 26 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettséget görget, amiből az állam néha egy kis részt kifizet, hogy ne váljanak teljesen működésképtelenné.

Az is érdekes, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyáltalán nem tudta, hogy mennyi vagyona van, a vagyonnyilvántartási rendszerük ugyanis 2008 óta „félkész” állapotban várja, hogy valaki megcsinálja. Az külön kérdés nyilván, hogy hogyan kezelik a nemzeti vagyont, ha nem tudják pontosan, hogy miről is van szó. Ehhez képest talán már nem is meglepő, hogy az ÁSZ „szabályozási hiányosságokat is feltárt” a gigantikus vagyonkezelő működésével kapcsolatban, vagy hogy a frissen indult Földalapnak sem tudták megmondani, hogy mennyi földjük van, ahogy azt sem, hogy azokhoz pontosan milyen szerződések vannak életben.

De az uniós ezermilliárdokat osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél is érdekes, hogy bemondásra hitték el több pályázó cégnek, hogy valósak az adataik, hiszen sokáig a belső eljárás szerint nem is volt kötelező összevetni a cégadatokat a tulajdonosi adatbázisokkal. Ráadásul az átláthatóságukat se tudta volna nagyon vizsgálni a szervezet, számos esetben még csak átláthatósági nyilatkozatot sem kértek a győztes pályázóktól, így a lebukás legcsekélyebb kockázata nélkül nyerhetett milliárdokat akár tisztán pénzmosó szervezet is, amit utána ráértek bedönteni az ismeretlen tulajdonosok.

Kié ez a százmillió?

A nagyobb bakik mellett persze koránt sincs vége a hibalajstromnak, de erős idegzetűeknek vagy az államigazgatásban ismerősen mozgóknak ajánljuk a zárszámadás további böngészgetését.

Kedvcsinálónak mindenesetre fel lehet hozni azt, ahogy Belügyminisztérium talált magánál még 216 millió forint bírságbevételt, amiről annyit tudnak, hogy 2007–2011 között keletkezett valamiféle építkezésekről. Esetleg, hogy az EMMI arra lett figyelmes, hogy még jóval az uniós csatlakozásunk előttről valami PHARE-programból itt maradt 238,5 millió forintnyi kötelezettségvállalásuk, amivel 8-10 éve kellett volna elszámolniuk, de csak most vették észre.